Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-02-28 / 9. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JhsL Önh^ dfjuiigjCLhJLcuv ‘YhiwAfiap.GA, ßdiincL jcüuL (publudtQjd, in, (p&Aih, (hnhßif. VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1952. FEBRUÁR 28. Fontos tárgyalások folynak Lisszabonban Miután kétségtelen volt az, hogy a koreai háború az orosz kommunizmus v i 1 ághóditó céljait szolgálja, a Nemzetek Szövetsége kénytelen volt az észak-koreai kommunisták ál­tal megtámadott Dél-Korea segítségére sietni, nehogy megfelelő ellenállás hiányá­ban fokozatosan az egész Á- zsia az orosz kommunisták hatalma alá kerüljön. Kato­nákban és hadi felszerelésben e segítségnyújtás terheit nagyrészt az Egyesült Álla­mok viseli. Ezért egyesek e­­rősen kritizálják a kormá­nyunkat, amit ellenségeink propaganda céljaikra elle­nünk alaposan kihasználnak. Bár az észak-koreai kommu­nisták oldalán orosz hadifel­szereléssel bőven ellátott mil­liónyi kinai kommunista har­col, mégis azt szeretnék az oroszok elhitetni a világgal, hogy a koreai háború a korea­iak belügye. Ez pedig annyira nem belügy, mint amennyire nem magánügy az, ha valaki­nek a háza ég és a tűzoltók a­­zért nem oltanák vizzel a tü­zet, mert félnének attól, hogy a viz károkat fog okozni a házban. A kommunizmus tüze meg­semmisüléssel fenyegeti még a legdemokratikusabb orszá­gok gazdasági és társadalmi berendezéseit is. A demokrá­ciáknak ezt a tüzet oltani kell, bárhol is csapjon fel a világon a kommunizmusnak az egyéni kezdeményezés és a magán tu­lajdon jogát megsemmisítő lángja. Ezért mentek el a de­mokráciák is Koreába tüzet oltani.' Azonban Korea a fenyegető világégésben csak egy pará­nyi incidens. A veszedelem igazi súlypontja Európában van. Ezért szervezték meg a NATO-t, (North Atlantic Treaty Organization-t) mely­nek ma már 14 ország a tag­ja. Lisszabonban tárgyalnak most a NATO-hoz tartozó or­szágok diplomatái. Ha a lisz­­szaboni tárgyalások eredmé­nyeit gyakorlatilag megvaló­sítják, akkor az orosz kommu­nista imperalizmus terjedésé­nek útját ez év végén már 50 divízió fogja Európában el­torlaszolni. Kémek súlyos bün­tetését kérik lamok rendőrsége és a szövet­ségi kormány igen nagyra be­csült rendőri szerve, az FBI is fáradhatatlanul kutat. Kü­lönben igen érdekes, hogy A- merikában sok mindent sze­retnek tizes csoportokra osz­tályozni. bár a pénzegységen kívül minden más mérték­­rendszerben a gyakorlatilag nehézkés angol számítási mó­dot használják. Az újságok minden évben megállapítják, hogy ki a tiz legjobban öltö­zött nő, ki a legnépszerűbb tiz közéleti egyén, a legjobb base­ball játékos, a legjobb ököl­vívó és igy nem meglepő, hogy az egyelőre még el nem fo­gott bűnözők között is szá­­montartják érdem szerinti sorrendben a tiz legnagyobb gazembert. Ebben a társaság­ban az elsőség kétes értékű di­csősége Willie Sutton bank­rablónak jutott, ki azonkívül még arról is hires volt, hogy a legszigurobban őrzött börtön­ből is kitudott szokni. Legu­tóbb 1947-ben a Philadelphia közelében levő Holmesburg börtönből szökött ki és azóta is hasztalanul keresték min­denfelé egész a múlt hétig, mikor Brooklynban két rend­őrnek és egy detektivnek si­került őt elfogni. A hatóságok igen megörültek a szerencsés fogásnak és a két rendőrt és detektívet soronkivül előlép­tetésben részesítették. A do­logban a legérdekesebb az volt, hogy Sutton két év óta lakott mintegy két blokknyira egy brooklyni rendőrállomás­tól. Mivehitt az amerikai vá­rosokban nincs bejelentési kö­telezettség, ami európai váro­sokban nagyban megnehezíti hogy személyazonosságát va­laki könnyén eltitkolhassa, a­­zért Suttonnak sem kellett félnie attól, hogy más nevet használva — bárki is gyana­kodjék reá. A rendőrséggel talán nem is lett volna sokáig baja, ha­csak egy éles szemű fiatalem­ber, ki polgári életben nad­­rágárusitó kér eskedősegéd volt, a földalatti vasúton utaz­va gyanúsnak nem találta vol­na Sutton arcát, amit az FBI által kiadott és mindenfelé el­térj esztett köröztetési nyom­tatványból felismerni vélt. U­­. gyanazon az állomáson ő is ki­szállt, amelyiken Sutton és követte őt egy gazolin állomá­sig. Közben két rendőrt látva, odament hozzájuk és közölte velük gyanúját, ami alapos­nak bizonyult. Egy detektív is hozzácsatlakozott a két rend­őrhöz és bekövetkezett az a­­merikai bűnügyi krónika u­­tóbbi éveinek legnagyobb szenzációja, az elfoghatatlan­­nak látszó Willie Sutton bank­rablónak elfogatása. A hét hőse a két new yorki rendőr és detektív lett, kik a nagy örömben elfelejtették bejelenteni, hogy a tulajdon­­képeni érdem Schuster Ar­nold 24' éves kereskedősegédet illeti, mert ő hívta fel a fi­gyelmüket Willie Suttonra. így természetesen a rendőr­­kapitányság sem tudott Schuster létezéséről és már készültek is a három ügyes rendőr nyilvános ünneplésre, mikor közben kitudódott, hogy Sutton elfogatásában a A képviselőház Amerika-elle­­nes tevékenységeket kutató bi­zottsága javasolta, hogy léptes­senek életbe törvényt, amely bé­kében is halálbüntetést vágy é­­letfogytiglani fegyházat szab ki kémkedésre. A javaslat szerint ilyen törvényre szükség van, hogy megakadályozzák a szovjet kémek működését békeidőkben. A jelentés egyben figyelmez­tette a filmipart és a televíziós ipart, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a kommunisták beszi­várgásának, mert ez a két nagy ipar egyik kedvenc célpontja a kommunistáknak.. A jelentés szerint ez a két ipar nem volt e­­lég erélyes a kommunisták és a szélsőbaloldali egyének kirostá­lásában. rendőrök csak suszterek vol­tak, ellenben a valódi rendőr Schuster volt. A nyilvános ünneplést természetesen le­fújták, azonban a két rendőr és a detektív előléptetését az elvégzett “jó munkájukért” érvényben hagyták. Vörös Kína talán azért nem akar békét kötni Koreában, mert hivatalosan, nem va­gyunk vele háborúban Rendszerint senki sem örül nagyon annak, ha be kell is­mernie, hogy tévedett. Mi, á­­zonban mégis örömmel ismer­nénk be, hogy a múlt héten té­vedtünk, mikor azt irtuk, hogy Koreában a kommunista kínaiak, koreaiak, no meg ter­mészetesen a Kremlin urai nem akarnak őszintén békét kötni a Nemzetek Szövetségé­vel. Sajnos, a héten érkezett újabb hirekből nem lehet ar­ra következtetni, hogy téved­tünk volna. A tervbe vett de létre jönni sehogysem képes fegyverszü­neti megegyezések egyik fel­tétele az lenne, hogy semleges államok képviselői ellenőriz­nék a fegyverszünet ideje a­­latt a hadviselő felek frontja mögötti terepet. A kinai és koreai kommunisták Oroszor­szágot ajánlották egyik ilyen semleges ellenőrző ál­lam 'gyanánt. Természesesen a Nemzetek Szövetségének katonai képviselői ezt a na­gyon is nem “semleges” aján­latot tiltakozva utasították vissza, mert a koreai háború­ban az oroszok semlegessége éppen annyit jelentene, mint amennyit érne, ha az egér tes­ti épségének biztosítását a macskára bíznák. A mi katonai repülőink e­­gész az utóbbi hetekig Man­­churiát nem bombázták, noha a kommunistáknak legtöbb repülő bázisa ott van. Az ő re­pülőik mindezideig biztonság­ban érezhették magukat, ha visszatérve a mi csapataink és repülőink ellen intézett táma­dásaikból, átrepültek a Yalu folyón, mely Észak-Korea és Manchuria között a határvo­nalat képezi. Ezt a reánk néz­ve túlságosan hátrányos e­­lőnyt a végletekig nem lehe­tett megadni a kommunisták­nak. Mi eddig ugyanis arra a lovagias álláspontra helyez­kedtünk, hogy mivel mi hiva­talosan kommunista Kínával nem vagyunk háborúban, mert a j ól felszerelt kinai had­testeket mi csak önkéntes sza­bad csapatoknak tekintettük, (Folyt, a 3-ik oldalon) Újabb atom-próbák Az atomerőbizottság jelenti, hogy Eniwetok szigetén hama­rosan újabb atombombákat és fegyvereket fognak kipróbálni. Mélyen a viz alatt fognak atom­bombákat robbantani. Nevadá­­ban viszont most fejezik be a fo­lyamatban levő kísérleteket, me­lyeket bombázókkal folytattak. Drágul a meg­élhetés A földművelésügyi miniszté­rium kimutatása szerint az élel­miszer árak ismét emelkedtek. 1939 ó^a egy kosár élelmiszer, a­­melynek annak idején 10 dollár volt az ára, most 25.49-be kerül. Kitessékelik őket A jogosulatlanul Amerikában tartózkodó és nemkívánatos ide­genek deportálást tovább foly­tatják. A bevándorlási hivatal 108 nemkívánatos idegent ra­kott az olasz Vulcania hajóra, a­­mely Lisszabonban és más euró­pai kikötőkben teszi majd part­ra a kiutasított személyeket. 59 olasz, 26 görög, 13 portugál, 4 török, 3 transjordáni polgár van közöttük. Ezenkívül 47 Pa­kistani idegent deportáltak. Kiséríéti ebek New York állam törvényhozá­sa előtt van egy javaslat, amely megengedné, hogy közel félmil­lió kóbor kutyát és macskát tu­dományos kísérletek céljaira fel­használjanak. Milliókat kerestek hadifeleslegben WASHINGTON. — Joseph E. Casey volt képviselő állott a vállalkozó csoport élén, amely három és negyedmillió dollárt keresett “hadi felesleg” tankha­jókon, melyeket, összeköttetése­ik révén, 101,000 dollárért vásá­roltak meg. A szenátusi vizsgá­lóbizottság most nyomozza az úgy részleteit. 35,000 dollár Lincoln leveléért Illinoisi polgárok álltak össze, hogy 35,000 dollárért megvásá­rolják Ábrahám Lincoln levelét, melyet 1840-ben irt egy barátjá­nak, miután mint képviselő Wa­shingtonba érkezett. A hires Barrett-féle Lincoln gyűjtemény 842 darabját árverezték el New Yorkban és ott vásárolták meg a levelet Illinois állam történel­mi könyvtára részére. Uj éhinség fenye­geti Indiát Indiát újabb éhinség veszé­lye fenyegeti. 14 államban vál­ságosra fordult az élelmiszer el­látás. Madrasban immár hato­dik éve nem esett eső és a nép máris éhezik. Gabona és vízhi­ány miatt az élőjószág nagyrésze elpusztult. India kormánya öt­millió tonna gabonát készül im­portálni. Egymilliót Amerikából visznek át. A Független Amerikai Magyar Reformá­tus Egyház a Református Egyházak Világszövetségének tagja lett A Presbiteri Rendszerű Re­formátus Egyházak Világszö­vetsége nyugati-amerikai ágá­nak Buck Hill Falls, Pa.-ban február 18-20-ik napjain tartott évi gyűlésén a Független Ame­rikai Magyar Református Egy­házat tagegyházai közé fogadta a szövetség. A gyűlésen a Független Ma­gyar Református Egyházat egy háromtagú küldöttség: Nt. Dr. Vincze Károly főesperes, Nt. Béky Zoltán esperes, és Nt. Bertalan Imre staten-islandi lel­kész képviselték. Dr. Vincze fő­esperest a 17-tagu Végrehajtó Bizottság tagjai közé választot­ták. Ezzel kapcsolatban lapunk mai számában Dr. Vincze az egyházi hirekben ad bővebb be­számolót. Egységben az erő Nem ölte meg, “csak” hagyta megfagyni feleségét Edward. G. Spencer Jackson, Mich.), egy nagy gyárüzem 44 éves igazgatójának háza előtt holtan találták feleségét, a 21 éves Lorettát. Az asszony fején és kezén zúzott sebek voltak. Spencer azt állította, ' hogy semmit sem tud felesége halálá­ról. Előző éjjel együtt jöttek haza egy partyról és nem tudott róla, hogy felesége azóta elhagy­ta a házat. Vallomásában a rendőrség sok ellenmondó részletet látott és e­­zért őrizetbe vette Spencert, egyben pedig elrendelte az asz­­szonyholttestének felboncolását. Az eredmény azt mutatta, hogy bár Mrs. Spencer testén a sérü­lések elég komolyak voltak a ha­lál oka mégsem az, hanem fa­gyás volt. Spencer változatlanul fenntartotta vallomását, hogy semmit sem tud felesége halálá­ról, de nem volt hajlandó alávet-Korondi András megvált lapunktól Köröndi András hírlapíró, aki a trentoni Függetlenség c. hetilapunknak 9 hónapon át volt szerkesztője, a new brunswicki Magyar Hírlap­nak és a perth amboyi Hír­adónak pedig főmunkatársa, megvált nálunk betöltött munkakörétől és New Yorkba költözött. Őszintén kívánjuk, hogy uj munkájában sok szerencse ki­sérj e! ni magát a hazugságvizsgáló géppel való vizsgálatnak. Ugyanakkor azonban a rend­őrség adatokat gyűjtött, ame­lyek szerint a házaspár nem va­lami megértő házaséletet élt. Többen bizonyították, hogy gya­kori volt közöttük az elkesedett szóváltás. Spencer azzal gyanú­sította 23 évvel fiatalabb felesé­gét, hogy más férfiak iránt a kelleténél több figyelmet tanú­sít. Ez elég volt a rendőrségnek ahhoz, hogy folytassa a férj fag­gatását. Többnapi tagadás után Spen­cer megtört és módosította val­lomását. Változatlanul hangoz­tatja, hogy a felesége testén levő sérüléseket nem ő okozta, de be­vallja, hogy engedte feleségét megfagyni. Előző éjjel — mondja — fe­leségével egy pártyról tértek haza, amikor autójuk a hófúvás­ban felmondta a szolgálatot. Egy másik motoros vette fel őket és a házuk közelében szálltak ki. Mind a ketten sokat ittak a par­­tyn és bizonytalanul álltak a lá­bukon. A ház előtt Mrs. Spencer felbukott és a hóban maradt. A férj bement a házba és lefeküdt. Azt mondja, egészen merev volt a hidegtől és nem tudta felesé­gét bevonszolni a házba. A rendőrség még mindig nem biztos benne, hogy Spencer val­lomása megfelel-e az igazság­nak. A boncolás szerint az asz­­szony testében levő, alkohol­mennyiség nem volt olyan nagy, hogy ne tudott volna a házba menni. Fennáll a lehetőség, hogy Spencer előbb leütötte feleségét és azután hagyta az eszméletlen asszonyt megfagyni. Az amerikai munkásság az e­­gyenlőség eszméjének és az em­beri alapjogoknak erős támasza. Az amerikai szakszervezetek mai erejüket annak köszönhetik, hogy idejében legyűrték az elő­ítéleteket és egymásra való gya­­nakodásaikat, ami pedig eleinte aláásta életerejüket. A most megjelent könyvecske: “Pio­neers of Labor” (A Munkásmoz­galom Előőrsei) ezt a történetet meséli el a munkásmozgalom u­­joncainak. A bánya munkások korai küz­delmeit sokáig gátolták az elő­ítéletek és a belső egyenetlenség. A bányatulajdonosok mestersé­gesen szittoták a megkülönböz­tetéseket az 1870-es és 1880-as években. Az itteni “bányabárók” Kelet-, Közép- és Déleurópából hozattak ki munkásokat, hogy a munkabéreket az igénytelen és tapasztalatlan újonnan érkezet­tek segítségével leszorítsák; a szakszervezetek k i a 1 akulását meghiúsítsák. A “munkaadók” a bevándorlókat és a már ember­öltőkön keresztül ottdolgozó skót, ir és angol munkásokat egymásra “heccelték.” A munkásságnak csak az 1902.-Í anthracite szénsztrájk alkalmával sikerült részleges si­kereket elérni. “Divide and Con­quer” (Uszíts és Győzz) volt a bányauzsorások jelszava, amit 1 még 1902 után is követtek — — egy darabig. Mert a munká­lok csakhamar rájöttek arra, hogy a szakszervezetek csak úgy erősödhetnek meg, ha mindenkit magukba foglalnak. A mai Unit­ed Mine Workers (Egyedül Bá­nyamunkások Szakszervezete) a leghatalmasabb munkásszerve­zetek egyike a világon. Az acélipari munkásság ha­sonló tapasztalatokon ment ke­resztül, amig ezt az iparágat ke­serves harcok után megszervez­hette. Az 1919-i ‘ sikertelen munkabeszüntetés idején, az a­­célipari vezetők és bnkáraik mindent elkövettek az “Uszíts és Győzz” politika érdekében, más mesterkedéseikkel kapcso­latban. A Délről ezerszámra hoz­ták fel a négereket sztrájktö­rőknek, ügynökeik pedig a benn­szülötteket és bevándorlókat in­gerelték egymásra. Az 1919-i sikertelenségne kü­lönböző okai voltak, de a mun­kásság tanult belőlük. Rájöttek arra, hogy nagy hibát követtek el azzal, hogy nem szervzeték meg a négereket is és nem adtak nekik ugyanolyan jogokat, mint a fehéreknek; megtanulták, hogy a bevándorlók legalább is oly hűségesek szervezeteikhez, mint a bennszülöttek. Bár még; több sztrájk végződött ered­ménytelenül, a mai United Steel Workers of America (CIO) óri­ási méretű. A ruhaipari munkásmozga­lom története másik példája an­nak, hogy csak a különböző fajú, nemzetiségű és vallásu munkás egysége teremtheti meg az erőt és hozhat eredményeket. Annak a többmillió bevándorlónak, aki 1890 és 1914 között ért partja­inkra, körülbelül 10 százaléka zsidó volt, az orosz cári uralom üldözései elől menekülést keres­ve. Sokezer köztük alkalmazást nyert a ruha iparban, más nem­zetiségű és kultúrájú emberek­kel együtt. Az International Garment Workers Union (AFL) egy helyi fiókjában 10 évvel ezelőtt megejtett sereg­szemle megállapította, hogy a tagok 41 féle- csoportból„szára máznák. De az egység akkor már régen létrejött. A ruhaipa­ri munkások kivívták munkavi­szonyaik feljavítását; megszer­vezték a viták békés elintézésnek a módját. A ruha- és tüipari munkásság jogos büszkeséggel tekinthet a kivivott eredmények­re és a felvilágosodott vezetőség bölcs, irányítására. Ennek a szervezetnek sok más ipar­ág is . köszönheti sikereit és európai szakszervezetek hálás köszönettel emlékeznek meg az amerikai Garment Workers Un­ion támogatásáról. A “Pioneers of Labor” ismer­teti a bevándorlók szerepét az a­­merikai szakszervezetek kiépíté­sében. Rámutat arra, hogy az American Federation of Labor sikeres kifejlődése főleg három embernek köszönhető: Sámuel Gompers-nek, aki élete végéig az AFL elnöke volt és aki Angliá­ban született hollandus zsidó szülőktől; a németszületésü Adolph Strasser-nek és a “Labor Day atyjájnak” Peter J. Mc­­í Guire-nek, aki ir bevándorlók gyermeke volt. A füzet kimutat­ja azt is, hogy az amerikai mun­kásszervezetek vezetői 38 külön­féle országban születtek. Régi megállapítás, hogy a be­vándorlók az amerikai hagyomá­nyok demokratikus eszményei­ért jobban lelkesülnek, mint a­­kik Amerikában születtek. A szakszervezetekben tehát gyak­ran megtörtént, hogy a külföl­dön született tagtárs figyelmez­tette a többieket, hogy demokra­tikus örökségüket szüntelenül védelmezni és gyarapítani kell. A “Pioneers of Labor”-t a Jewish Committee és az Anti- Defamation Leagüe adták ki. A könyvből az a tanulság vonható le,' hogy miután az Egyesült Ál­lamok -— mint a munkásszerve­zetek is — a legkülönfélébb fa­jú, nemzetiségű és felekezetű férfiakból és nőkből verődött ősszé, csak megerősödhétik, ha az egyenlőség és emberi alapjo­gok elveit győzelemre vezeti a gyűlölködés, gyanakvás és elő­ítéletek felett. Common Council Amerikai csendélet: egy b aula ■ab ló elfogatása Ha az amerikai újságokban megjelent cikkek nagyságáról akarnánk megállapítani egy bizonyos esemény tényleges jelentőségét, akkor azt kellene mondanunk, hogy rég nem' történt az amerikai közélet­ben olyan nagy dolog, mint a­­milyen a múlt héten Willie Sutton bankrablónak és notó­rius börtön szökevénynek el­fogatása volt. Az 52 éves Sut­ton valóságos legendaszerü modern “szegénylegény” volt, ki sorozatosan, elkövetett bankrablásai dacára is állító­lag soha egy revolver lövést sem adott le, s igy vér nem ta­padt a kezéhez. Azonban mé­gis első helyen állt a 10 legjob­ban keresett amerikai bűnöző között, akik után az összes ál-

Next

/
Thumbnails
Contents