Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-14 / 7. szám
1052. FEBRUÁR 14. HÍR A szökevények IRTA: PETŐFI SÁNDOR A “Pesti Divatlap” 1847-i évfolyamában jelent meg először Petőfinek ez a humoros elbeszélése. I. — De hova? — Pestre. — Pestre? — Igen. — Miért éppen...? — Legbiztosabb. — Jó. — Korán... — Kész leszek. — Vigyázva... — Ne félj. — S el ne késsél. — Nem. — Isten veled, Anikóm! — Jó éjt, Károly! II. Szegény öreg Csornay András ur! őply diadallal mondja jéppen most a kaszinóban vele sakkozó tiszteletes urnák a sakk-mattot, mintha tulajdonkép nem ő volna sakkmatt, mert hiszen Anikó- az ő neje és Károly az unokaöccse. III. Másnap az egész kis város, melyben ezek történtek, mintha csak egy nyelv lett volna. Csornay Károly és Csornay Andrásné megszökéséről beszélt. — Úgy kell annak a vén bolondnak, miért vett el oly szép fiatal lyányt — Hanem ez mégis fűlj jár az eszemen; hiszen mód nélkül szerették egymást. — Az igaz. — Én csak a szegény öreget saj nálom; fogadni mernék, sírba viszi őt felesége utáni buja. — Szegény öreg! — Szegény Csornay András ! IV. Mig a kisvárosban azon beszédek kerengtek, minek rövid kivonatát közöltük, Károly Anikóval Pestre ért. Midőn kocsisuk a fogadóba hajtott, éppen akkor indult ki onnan egy mások kocsi. — Hah! — sikolta fel A- nikó. — Vakulj meg! — gondold Károly, futó pillanatot vetve a kimenő kocsin ülőre s mindketten öltönyeikbe burkolóztak, amennyire lehetett, mert azon kocsi a városukbeli boltost vitte. — Nem ismert ránk — szólt megnyugtatón Károly, mikor a kibérelt szobába léptek, •:— különben köszönt volna. — Hála Istennek l — És most az enyém vagy, Anikóm; enyém e szép barna haj, e szép piros ajk, e szép fekete szem, e szép fehér kebel... — Tiéd vagyok, Károly! S boldogok voltak, egyideig. De az érzéki gyönyör csak mámor, melyből az ember kijózanodik s midőn Károly és Anikó kijózanodtak, nagy szomorúsággal szóidnak: — Teremtő Isten! Miből élünk? Mindenből kifogytunk... Nem. értek rá tovább tanácskozni, mert az ajtón kopogás hallatszott s utána egy ismeretlen ur lépe a terembe. — Csornay Károly úrhoz van szerencsém? — kérdé az idegen. Károly zavarodottan s némileg megijedve hallgatott, fölfedeztethetése jutván eszébe. — Ön hallgat — folytatá az idegen, — de meglepetése tanúsítja, hogy ön az, kit keresek ; méltóztassék nevét e sorok alá írni. így. Mához egy évre pontban ismét meg fogok itt jelenni. Ne feledje ön, mához egy évre. Ajánlom magamat. A, rejtélyes ismeretlen távozók. Nehéz volna kitalálni, Károly s Anikónak bámulata vagy öröme volt-e nagyobb? Mert a papír, melyet az idegen oda nyuj ta, egy összegről szóló nyugtatvány volt, melylyel a két szerető egy évig, bőben költve, beérhette; s ez öszszeget az idegen le is olvasta a nyugtatvány aláírása után. — Megfoghatatlan! — kiálta föl Anikó, a pénzt szemlélve. — Azaz nagyon is megfogható biz ez — felelt Károly, éltévé a szinte mannaként odahullott pénzt. S ezentúl éltek még boldogabban, mint eddig, minthogy Cserepes és vágott VIRÁGOK minden alkalomra! Nagy választók saját virágházunkból. Csokrok, koszorúk szakszerű készítése. Jutányos árak! Házhoz szállítás! Rudolph Petrick & Sons 766 Colgate Ave. Telefon Perth Amboy 4-3559 ADÓ 5-ik oldal most már anyagi gondok nem háborgatták őket s azon aggodalmok is szétoszlott, hogy a boltos által tán megismertettek, mert hiszen ebben az esetben az öreg Csornay András rég rajtok ülhetett volna. — S egy év múlva — szóla Károly — ismét eljön az az idegen, hogy nyugtatványát aláírjam s pénzét fölvegyem; nemde, azt mondá ? — Igen. — Szívesen megteszem! V. Csornay András nejének s unokaöccsének megszökése után nem telt bele fél év, hogy az öreg ur házához egy ifjú érkezett. Arcán hosszas szenvedés s kétségbeesett elhatározottság kifejezése. András ur nemrég jött haza a kaszinóból s szomorú volt. Vagy még mindig felesége hűtlenségén szomorkodott, vagy azon, hogy ma a tiszteletes ur egymásután többször sakkmattolta... nem tudjuk. Az ifjú ember belépe, az öreg elsápadva rogyott székére ; amaz reszketve ragadá meg kezét s esdeklő hangon szólt: — Bátyám, édes jó bátyám (mert Károly volt az ifjú), mi áron nyerhetem meg bocsánatát- Mindenre kész vagyok, mindenre... — Hol van rjő . . . őm . . . aza . . . ? — ő . . . ő . . . nincs itt . . . Az öregur nagyot lélekzett. — Mindent elmondok, folytatá Károly, s meglátja ön, inkább szánakozását érdemiem, mint bosszúját, ó én borzasztó sokat szenvedtem. Mennyországom ideje vajmi hamar lejárt, s jött a pokol örök kárhozata, mert ön nejének arcán három angyal, de szivében háromszáz sátán lakik, ő az asszonyok legrettenetesbike. Tovább nem tűrhettem, megszöktem tőié . . . — Szegény Károly öcsém, szivemből sajnállak; de te engem méginkább saj nálhatsz: téged csak félévig, hanem engem egész éven át gyötört . . . — Önt is? . . . — Bámulsz, ugye? A világ a legboldogabb házaspárnak tarta bennünket; látott volna csak négyszemközt egymással! . . . emléke is borzasztó. Áldásom kisért szökéseden, mert te voltál legnagyobb j óltevőm az életben; s én jótéteményedet némileg meghálálni akarván, miután hollétedet megtudtam a boltos által, ki veletek találkozott, rendes jövedelmet határoztam számodra, melyet egy évre föl is vettél. (Tr.) Ismert nevű, kész NŐI FŰZŐK corsetek, brazirok marrvar szaküzlete IRENE’S CORSET SHOP 331 Maple Street Perth Amboy, N. J. Mérték szerint, rendelésre is készítünk a legfinomabb anyagokból corseteket, brazirokat, stb. Fűző j? vitásokat vállalunk! MRS. LÄUFER IRÉN óhazai magyar fü^ő-készitő SZEGÉNY RICHARD Mark Twain azt mondja, hogy minden családban van egy kényelmes karosszék, amelyet mindenki szeret és egy kényelmetlen nagynéni, akit mindenki utál. Hogy Géza barátomék családjában van-e ilyen marktwaini karosszék, azt nem tudom. Én csak ifcrnesztin nénit tudom. A Richard bácsi özvegyét. Erről a R chárd bácsiról azt tartják a c saládban, hogy nagyon ügyes en .bér volt. Már ötvenhat éves ko ’ában meg tudott szabadulni'- ~a feleségétől. Igaz, hogy csak e %y kis jobblétreszenderülés utj ,n. de ez a család véleménye sz cint, még mindig kényelmest >b megoldás, mint együtt élni Irnesztin nénivel, aki állítólag, csak egyetlen mondatot mondc t naponta, de azt kora reggel k zdte el és késő éjszaka fejezte e. Ez az egy mondat körűibe! 1 és kivonatosan a következe téppen hangzott : — Kelj fel már Richárd, mennyi ideig akai ?z még az ágyban tespedni — nit szappanozod magad anny t, azt hiszed: lopom én a pénzt szappanra — — siess a hivatal »a, Richárd — miért jössz olyan későn a hivatalból és nem tudod megtörülni a lábad, ha bejössz a. sáros utcáról — mit csámcsogsz evés közben, Richárd és miért iszol anynyi vizet, úgyis épp elég kövér vagy, Richárd — na, ne hallgasd már azt a vacak rádiót, gyerünk lefeküdni — halló, nem tudok tőled aludni, borzasztó, hogy te hogy horkolsz, Richárd. Ez volt szegény Richárd bácsi élete, mely bizonyos szempontból rendkívül hasonlatos volt a meg nem értett művészek sorsához. Richárd bácsit ugyanis a halála után fedezték fel. De nem az utókor, csak Ernesztin néni. Felfedezte, hogy kitűnő ember volt, a legjobb férj és a legrajongóbb szerelmes, akinek csak egyetlen gondolata volt: ő. Ernesztin néni. Ezt a felfedezését a gyászoló hitves a következő kitörések formájában közölte a családdal: — Most egy kis kosztümöt varratok magamnak a szegény Richárd kék ruhájából. Mindig azt szerette volna, hogy legyen sötétkék ruhám. — Eladtam szegény Richárd zongoráját. Úgy szeretett rajta játszani nekem. Biztosan örülne, ha tudná, hogy az árából milyen jó meleg kis bundát vettem magamnak kéz alatt. — Befestettem a hajamat. Szegény Richárd, mindig azt mondta, hogy olyan vagyok, mint egy fiatal lány és ő azt szeretné, ha mindig is. ilyen maradnék. És igy tovább. Ernesztin néni kizárólag a boldogult szegény Richárd óhajára csináltatott az óraláncából karkötőt, az ő kedvéért járt moziba és cukrászdába, sőt az ő emlékét ápolgatta nyaranta a Balaton mellett is, kicsit drága szállodában, viszont azonban hova menjen, mikor egyrészt ott töltötték a mézesheteiket, másrészt a koszt is sokkal jobb ott, mint bárhol egyebütt. Mindezeket és a fentiekhez hasonló szegénytirádákat már pontosan és kívülről tudta az egész család, Géza barátom kisfiának, Palikának kivételével. És ilyenformán ő is volt az egyetlen, aki a szegény Richárdról szóló szájhagyományba a múlt vasárnap kissé váratlan ellenvéteménnyel szólt bele. Ugyanis vasárnap Ernesztin néni meghívta magát Gézáékhoz ebédre. Aznap vélelentil rántottcsirke volt. Finom, de nem túlzottan nagytömegű adag. És egy csirkének — fájdalom — mindössze két combja van. Az egyiket Géza kapta, mint családfő. A másikra Palika pályázott. De akkor, egyszerre, földöntúli hangon és fájdalmas mosollyal megszólalt Ernesztin néni. — Hogy szerette szegény Richárd a csirkecombot! És ezzel kivet.te a tálból. Szegény Richárd emlékére. Sajátmagának. Ez sok volt Palikának és méltatlankodva kiáltott fel: De hát ki volt az a szegény Jirhárd, a fene egye meg? (Tr.) ROUSSEAU-í, a nagy gondolkodót nem szerették az úgynevezett “jó társaságban.” Az egyik divathölgy estélyén vén bagolynak csúfolta a távollevő tudóst egy “aranyifju.” — Fején találta a szöget — szólt a filozófus egy barátja. — Rousseau tényleg bagoly, de . . . — Minerva baglya! (Minervát, a görög-római mitológiában a tudomány istennőjét bagollyal ábrázolják.) MAGYAR ÜZLET! MAGYARUL BESZÉLÜNK! MAGYAR KISZOLGÁLÁS! LICHTMAN BROS. A legjobb gyártmányú Televiziók UJ, ALACSONY ÁRAKON 1952 PHILCO Az alkatrészek jótállásáért, biztosításáért semmit sem kell külön fizetnie! MARK TWAIN, a kiváló amerikai szatirikus iró beszédet mondott. Az előadás rövid volt és szórakoztató. A hallgatóság soraiban ott ült egy megvesztegethetőségéről ismert politikus is. Zavarba akarta hozni Mark Twaint, s közbeszólt: — Hát nem rendkívüli dolog, hogy egy humorista ilyen vcces legyen ? Mark Twain fölényesen vágta oda: — De még rendkivülibb, hogy ön egyszer végre a saját zsebében tartja a kezét és nem a máséban ! (Tr.) A HIRES PHILCO “COLORADO” . TUNOLÓ-KÉSZÜLÉK TÖKÉLETES, ÁLLANDÓ, JÓ KÉPEKET BIZTOSIT! 17-INCSES PHILCO asztali model Nem kell semmi előleg! I (régi készlékét foglalóba bevesszük) Jöjjön, nézze meg hatalmas választékunkat ! Nálunk egészen biztosan “jó üzletet” fog csinálni ! MODEL 1802 Könnyű részletekben fizetheti Gyönyörű képet adó Philco televíziós készülékek ára már — MODEL 1802 — — Warranty included — — Model 1850 — 17 INCSES CONSOLE szekrény-tipusu “ERŐTELEP” * 1 I Magyar könyvek: Megrendelhetők lapunk Szerkesztőségétől. (Postai rendelés esetén a csillaggal jelzettek árához 25 cent portóköltség számítandó, mivel azokon hasznot nem csinálunk) Dr. Sebestyén Endre: vászonkötés $2.50 “KOSSUTH” (angol nyelven) papirkötés $2.00 Kosáry: “HISTORY OF HUNGARY” — kötve ............$2.50 Bizonfy-féle Magyar-Angol, Angol-Magyar SZÓTÁR, kötve $4.75 Wass Albert: “Ember az országút szélén” — fűzve $1.25 Nyirő József: “ZÖLD CSILLAG” — kötve $2.00* fűzve ...............................$1.50* Madách Imre: “AZ EMBER TRAGÉDIÁJA” — kötve $1.75* Katona József: “BÁNK BÁN” — kötve..........................................$1.25* Eszterház István: “A besúgó és az apostol” — fűzve $1.50 Magyar Cserkészszövetség: “MI KÖNYVÜNK”, 164 oldalas cserkészkönyv $1.30* Köröndi András: “VIHAR UTÁN” — versek $1.00 VEHET AKÁR 78 HETET IS A FIZETÉSRE! *!' ♦ Telefonáljon üzletünkbe: P. A. 4-5890 “Minden kötelezettség nélkül, teljesen ingyen bemutatjuk saját lakásán, hogyan működik a Philco ! MAGYAR ÜZLET! MAGYARUL BESZÉLÜNK! MAGYAR KISZOLGÁLÁS! LICHTMAN BROS. j 152-156 New Brunswick Ave. — (A “Five Corners” közelében) — Tel. P. A. 4-5890 — Perth Amboy, N. J.
