Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-07 / 6. szám
PERTH AMBOY HERALD Only. <HuwpihJLarL ThuvApctpuL/L. fcdii&tL anxL (PjuMiaJisjcL in. (pjudh. JhsL AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND dmbßi^ VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. Az AFL az angol és francia gyarmati politika ellen Az elmúlt hét legmegdöbbentőbb s legsúlyosabb erkölcsi jelentőségű hírét, amely az iráni olaj jövendő sorsának körvonalait mutatja meg, lapunk vezércikkében taglaljuk. Ebben a rovatban még csak azt emlitj ük meg, hogy a Miamiban ülésező AFL-vezetőség súlyosan bírálta Anglia és Franciaország gyarmatpolitikáját, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kommunizmus elleni harcnak legjobb eszköze az, ha a fentnevezett országok eddigi ilyen politikájukon változtatnak. Az AFL egyebek között követelte, hogy a franciák azonnal kezdjenek tárgyalásokat a jelenleg Tuniszban internált arab vezetőkkel, s adjanak nekik teljes függetlenséget. A szuezi csatorna kérdésében is Egyiptom pártját * fogta az AFL szakszervezet, s az iráni olaj kérdésben annak elismerését követelte, hogy “Iránnak tökéletes joga van a saját olaja felett rendelkezni.” Az AFL kongresszusának eme kinyilatkoztatása csak azért meghökkenő, mert e nyilatkozat időpantjában már ismeretes volt, hogy Irán jelenleg éppen úgy “rendelkezik szabadon” olaja felett, hogy a szabad világ legfőbb ellenségének, Sztálin vörös birodalmának szállítja. * Dr. Weil Emil “magyar” követ ügye Előző számunkban foglalkoztunk már Dr. Weil, washingtoni “magyar” követ ügyével. A legújabb fejlemény: Wisconsin republikánus szenátorának, Alexander Wileynek szenátusi felszólalása, amelyben — most már törvényes fórum előtt — ismételtettek meg Drew Pearson, országostekintélyü újság iró vádj ai, — s most már ilyen alátámasztással k ö v etelhető Dr. Weil azonnali kiutasítása. A felszólalás bizonyítékokat tud arranézve, hogy Dr. Weil Emil annakidején akti van közreműködött Mindszenty bíboros hercegprímás injekciós megkinoztatásában, s amerikai “követi” megbízatásának lényege az lett volna, hogy itt megszervezze a bolsevista 5. hadoszlopot. Washingtoni körökben valószínűnek tartják, hogy Weil kiutasítására még akkor is sor fog kerülni, ha Rákosiék esetleg retorziókkal élnének. * India Az indiai választásokon a kommunisták több tartományban nagy sikert értek el. Ajoy Gos, az indiai kommunista vezér fenyegetően kijelentette, hogy ha Nehru miniszterelnök nem módosítja a kommunista-ellenes törvényeket, Indiában forradalom lesz. “India” — hangoztatta Gos, — “öt éven belül szovjetté fog átalakulni.” íme, a határozatlan, kapkodó, rózsaszín befolyás alatt állott volt nyugati Ázsia-, és Kina-politika legelső gyümölcsei. Anglia Churchill határozotthangu alsóházi külpolitikai tárgyú beszédét megnyugvással fogadták. A beszédből sejlik, hogy Churchill és Truman megbeszéléseinek olyan részletei is vannak, amelyek nyilvánosságrahozatala nem időszerű. — Az angol kormány a különféle gazdasági nehézségek enyhítésére drasztikus takarékossági rendszabályokhoz folyamodik. — Legújabb jelentésünk szerint Bevan, a Labour Party balszárnyának vezére éles támadást intézett a kormány külpolitikája ellen. A szocialistáknak különösen kedve ellen van, hogy az angol-amerikai barátság szilárdabbá váljék. Bevan egyébként egyre erősebben törekszik arra, hogy a Labour vezetőségéből Attlee-t kiüsse. * Csonka-Magyarország után még csonkább Magyarország A trianoni békeszerződésnél is igazságtalanabb és szigorúbb, a II. világháborút követő párisi békeszerződések által újólag megnyirbált területeiből a Szovjet ismét elrabolt egy darabot Magyarországból. A budapesti hivatalos statisztikai kiadvány tanúsága szerint 1948-ban még 2.263.6 kilométer, mig most 2.241.6 km. Magyarország határainak hossza. A Szovjet 22 kilométert — az északkeleti határszélen — “kiigazított” a maga javára. * Newbold Morris megbízatása McGrath igaz ságügyminiszter és Newbold Morris volt new yorki republikánus polgármesterjelölt megjelent Truman elnöknél és hosszan tanácskozott vele. A tanácskozás után Newbold Morris közölte, hogy elvállalta a kormányszervek körében észlelt visszaélések kivizsgálására szóló megbízatást. Kijelentette, hogy mint republikánus Lincoln szellemében “pártatlanul és politikamentesen” kívánja a tisztogatást elvégezni. * Rövid hírek A mezőgazdaságot támogató állami banknál súlyos panamabotrány van kitörőben. * Ickes, volt belügyminiszter, 77 éves korában Washingtonban elhunyt. * A mószkvai “Pravda” azt állítja, hogy Koreában a vöröT sök eddig összesen 2,300 amerikai repülőgépet lőttek le. (K. A.) Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY PÉLDÁUL-AZ IRÁNI OLAJ Irta: Köröndi András A “negyedik internacionálé,” a világ rózsaszínjei, akik minden formai szervezés, minden párt-fegyelmi szabályzat nélkül is erős megítélési egységben vannak, s nemegyszer még a saját rózsaszinüségüknek sincsenek tudatában, a korlátoltság automatizmusával hajtogatják azokat a frázisokat, amelyek az alacsonyabb sorszámú inter nacionálék jelszótárából csurognak ki a lapok közül. Ezek azok, akik ‘antikommunisták’ ugyan, de... — akik ‘a bolsevizmus veszedelmét átlátják’ ugyan, de... — és a különböző megbélyegző Ítéletek után “objektiven” mindig találnak valami követendőt Lenin-Sztalin véres iskolájának tanításaiban. Ugyanezek az emberek persze felhördülnének, ha valaki azt a kijelentést tenné például, hogy “Hitler ugyan véreskezü diktátor volt, de kiváló humanizmusát bizonyítja, hogy sehol Európában olyan hygiénikus munkáslakásokat nem építettek, mint ő, stb..., stb...” — ezek a rózsaszínek felhördülnének, és felhördülésük teljesen jogos volna. Nem lehet ugyanis dicséretes egy alapjában elvetendő rendszer egyetlen cselekedete sem, még akkor sem, ha a kipécézett részlet önmagában esetleg valóban pozitiven Ítélhető meg. A rózsaszín “antikommunisták” azonban ezt cselekszik. Egy ál-haladó, ál-humanista rendszer “haladó” és “humanista” jelszavait szajkózzák, s nem veszik észre, hogy ezzel azt a rendszert támogatják erkölcsileg a maguk személyében, amelyet a saját (tételezzük fel, hogy: jóhiszemű) bevallásuk szerint egészében elvetnek. Ilyen — felvetésük időpontját tekintve célzatos — kremlszagu frázisok azok, amelyek a “más népeket gyarmati sorban tartó, kizsákmányoló” országok ellen uszítanak. Kétségtelen tény, hogy például Nagybritannia egyes országokkal olyan viszonyban állt és egynémellyel még áll is, amely “nevetségesnek,” “tarthatatlannak” és “tűrhetetlennek” tűnik, — persze első sorban azoknak a szemében, akik számára a történelem valahol a 30-as évek derekán kezdődött. Nem vitatható az sem, hogy ilyen felérendeltségi-alárendeltségi viszony (amely pedig ma már nincs is igy, éppúgy, ahogyan a klasszikus “kapitalista kizsákmányolás rendszere” is csak bigott és tendenciózusan csipkerózsikaálmu marxisták képzeletvilágában van már csak meg!) előbb-utóbb át kell, hogy alakuljon valamely közös érdek által meghatározott viszonynyá, — de ennek az átalakulásnak forradalmi utón való siettetése minden bizonnyal a siettető kivtilálló harmadik fél érdekeit szolgálja elsősorban. S hogy ez valóban igy van, s nem “fehér, ellenforradalmár” frázis — ime itt van bizonyítékul az iráni olaj példája. Amidőn az angol-iráni olajviszály kitört, a rózsaszínek (ismét e beléjük idegződött automatizmussal) gondolkodás nélkül a Moszkva érdekei által megnyergelt iráni kormány pártját fogták Angliával szemben. Dühödten torkorták le mindenféle szabadságjogokra hivatkozva azokat a józan hangokat, amelyek azonnal azt mondták: itt nem Iránról, hanem a Szovjetről van szó. “Dehogyis” — hangzott a rózsaszínek patetikus válasza, — “Irán nem tűri tovább kizsákmányolását, Irán végre a maga életét akarja élni !” S ime: a,“kizsákmányolóitól” megszabadult Irán első cselekedete az volt, hogy kereskedelmi szerződést kössön az egyik szovjet-megszállta országgal (szerencsétlen módon a Szovjet ismét éppen Magyarországra osztott ki egy ilyen szerepet), s persze az olajat a Szovjet veszi igénybe, s e kerülőre csupán azért volt szükség, mert Moszkvának kény elmetlen volna az a látszat, hogy Irán, Anglia kisujjának elengedése után nyíltan és azonnal a Szovjet karjába veti magát. S ahogyan Irán önkénytelenül is kénytelen a Szovjet érdekeit szolgálni most, ugyanúgy szolgálják a rózsaszínek is —-akar**»* pem akarva, — Sztálint. T J* •• O ludja on.../ hogy a washingtoni Fehér Házban 89 szoba van és az épületet körülvevő telek mintegy 18 i/o aker? hogy a csiszolt gyémánt után értéke 20 százalékát számítják fel vám gyanánt Amerikában ? hogy a Mars átmérője 53 százaléka a föld átmérőjének, a kettő körülbelül úgy aránylik egymáshoz, mint egy dió egy baseballhoz? hogy New York és San Francisco között a távolság vasúton 3186 mérföld, a levegőben azonban 636 mérfölddel kisebb a távolság ? hogy az Egyesült Államok földjén ezidőszerint 336,337 indián él, Kanadában, pedig 105,- 998. Uj telefon-könyvek Az 1952-évi uj telefonkönyvek elkészültek Union, Middlesex, Morris és Somerset megyék részére s a jövő héten kiosztásra kerülnek a telefon-előfizetők között. 273 ezer név és szám lesz benne, 20,000-el több, mint a megelőzőben és ennek több mint fele név- vagy számszerint megváltozott. Ajánlatos tehát kinekkinek a számát megnézni az uj könyvben és ha változott, beírni házi telefonszám-gyüjteményükbe. Meghalt VI. György angol király VI. György angol király február 6-án, hajnali 4 óra 30 perckor, uralkodásának 15. évében, álmában meghalt. Nagybritannia trónját a 25 éves Erzsébet foglalja el. Az eseményről következő számunkban londoni tudósítónk részletesen foy beszámolni. Meghalt Walter Reade, a nagy mozivállalat feje Walter Reade, a moziszinházak pionírja, a Walter Reade Theatres filmszínház-vállalat alapitója és feje hétfőn, febr. 4- én hosszas szenvedés után meghalt. Temetése szerdán ment végbe New Yorkban. Felesége, sz. Gertrude Blumberg, fia, Walter Reade, Jr. (New York-Red Bank), leánya Suzanne Gage (New York-Deal, N. J.) és négy unokája gyászolják. A Walter Reade mozik és hivatalok szerdán, a temetés napján mind zárva voltak. New Yorkban és New Jerseyben több, mint 40 moziszinháza van a vállalatnak, amely tavaly októberben ünnepelte fenállásának 50 éves jubileumát Mr. Reade 16 éves korában kezdte karrierjét s az első mozgókép-bemutatók egyike volt New Yorkban, nagybátyját, Oscar Hammerstein-t a hires színházi producert képviselve. Olyan vezető moziszinházak, mint a new yorki Astor, Bijou, Morosco és Mayfair fűződnek nevéhez és ő építette az elegáns Park Avenue Theater-t, amely ma is a vállalaté. Az ő emlékét őrzik azok az oszlopos, inkább könyvtárhoz, vagy más középülethez hasonló szép moziszinházak, mint a Toms River-i, Trenton-i és Morristown-i Jerheyben, vagy a Hudson-i és Saratoga Springs-i New Yorkban. Mr. Reade Selma, Alabamaban született 1883 ápr. 28-án. Szakmai gyakorlatát nagybátyja New York-i Victoria Theaterjében kezdte a 42-ik utcában, az akkori hires vaudeville színházban. Az első saját mozija és vaudeville színháza Port Chester, N. Y.-ban volt, a Pehr’s Opera House. Majd So. Norwalk, Conn.-ben (Hoyt’s Opera) és Mount Vernon és Yonkers-ben volt színháza. 28 éves korában eladta ezeket a színházakat és megépítette első moziszinházát Asbury Park, N. J.-ben. Ettől kezdve épitett, vett, bérelt színházakat Jerseyben és New Yorkban. A 20-as évek végén beltagja lett a Paramount Publix Corp.-nak, a depresszió éveiben pedig átvette a vállalat Publix részét Asbury Parkban, Plainfielden és más Jersey-i városokban. Társ lett az RKO színházvállalatban is, 12 színházzal Trentonban és New Brunswickon. Halála napjáig tervezett, szervezett, alkotott hatalmas vállalatában s úgy tervezte, hogy jelen lesz a febr. 14-én New Yorkban, a 3rd Ave. ,s 59-ik utca sarkán megnyíló Baronet Theatre színháza megnyitásán is . . . Egy időben (1946) napilapot indított és tartott fenn Asbury Parkban s mihelyt elérte vele a városi vezetőségben kívánt változtatásokat, beszüntette. Az újság épületét pedig, amit Town Hall-nak nevezett el, felajánlotta az ottani szervezetek használatára. Mr. Reade építette keleten az első Drive-In szabadtéri színházat (Wpodbridge, 1948), mely után Atlantic City-ben, Eatontownban, Toms Rivérén, valamint Kingston, N. Y.-ban épitett hasonlókat. Walter Reade nevét és alkotóképességét őrzik és dicsérik ezek a színházak, melyek annyi örömet és szórakozást nyújtanak a lakosságnak. THURSDAY 1952. FEBRUÁR 7. Lincoln törekvései saját szavaiban is gyakran kifejezésre jutottak. Megvolt az a kiváló tehetsége, hogy világosan, egyszerűen és mégis ékesszólóan tudjon összefoglalni nagyszabású tényeket és eszményeket. Szónoklatainak és írásainak egyes részei az amerikaiak gondolkodásmódjára ma is kihatnak. Hires mondása, amelyet ma is idézgetünk a világhelyzetre való utalással: “Hiszem, hogy ez a kormányzat nem maradhat fenn félig szabadon és félig szolgán.” 1858-ban mondta ezt Lincoln, amikor a szenátori állásra pályázott — sikertelenül. A beszéd a kongresszus intézkedését támadta, amely újabb, nyugati területeket nyitott meg a rabszolgaság részére, ahol addig az tiltva volt. Lincoln azzal érvelt, hogy ember nem lehet a másiknak korlátnan ura, hogy a rabszolgatartás bűn és ki kell irtani. Politikai taktikájában azonban ezúttal nem magát a rabszolgaságot támadta, amely akkor törvényre támaszkodott, hanem csak kiterjesztését. 1861-ben iktatták az elnöki székbe először, amikor a polgárháború kitörőben volt. Egyik kongresszusi üzenetben Lincoln “az utolsó földi reménységnek” nevezte országunkat, “a nemzetet, amely annak az eszménynek áll szolgálatában, hogy minden embert egyenlőnek teremtettek.” Ez a halhatatlan gettysburgi beszéd első mondata ; az utolsó “government of the people, by the people, for the people,” amit “a nép kormánya, a néppel, a népért” szövegre fordíthatunk le röviden. A gettysburgi beszéd a demokrácia meghatározásának klasszikus és mégis egyszerű formája. 1863-ban mondotta el Lincoln, amikor a háború sorsa már az Észak javára dőlt el. Ezért hát felhívta azokat, akik életben maradtak, hogy “szentül megfogadják, hogy ez a nemzet, Isten segedelmével, újra szülessék a szabadság jegyében.” Második beiktató szónoklatában, 1865. március 4-én, amikor már csak hetek választották el a végleges győzelemtől, felhasználta az alkalmat, hogy megindító szavakkal az ország újraépítését helyezte kilátásba, a polgárháború szörnyű dulásai után. “Rossz indulattal senkivel szemben, jóakarattal mindenki iránt” — mondta a zárószavakban — “mindig tántorithatatlanul az igazság mellett — aménynyire Isten képesítette az embert az igazság megismerésére, végezzük el feladatunkat és aztán kötözzük be a fájó sebeket.” Mielőtt azonban tettekre válthatta volna kiengesztelést célzó szándékait, gyilkos“ golyó telítette le Lincolnt. Engesztelékeny politikája vele együtt pusztult el, de szavai nem haltak meg, mert kifejezésre juttatták azt a demokráciát, amelyben az amerikai nép hisz, amire törekszik és amely hitben és törekvésben a világ mindén derék népe osztozik. Common -Council Költözik a telefontársaság irodája A New Jersey Bell Telephone Co. perth amboyi üzleti irodája hétfőtől kezdve a 272 Hobart Street alatt lesz, — jelentiMr. Harold V. Collard helyi manager. Az uj iroda sokkal inkább központi fekvésű és a most épült Hobart St.-i uj épület földszintjén sokkal több hely jut a 18 alkalmazottnak és szükséges felszereléseknek. Mr. Collard szerint a 183 Jefferson St.-i központi telefonépületben pedig több hely jut-más irodák és a jövő évben üzembe helyezendő automatikus (diai) kapcsolószerkezetek számára. A Perth Amboy-i központ 23,000 telefon-előfizetőt szolgál Perth Amboyban, Woodbridgen, Cartereten, South Amboyban és Raritan Township Fords részében. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! LINCOLN ÁBRAHÁM 1809-1865
