Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-02-07 / 6. szám

PERTH AMBOY HERALD Only. <HuwpihJLarL ThuvApctpuL/L. fcdii&tL anxL (PjuMiaJisjcL in. (pjudh. JhsL AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND dmbßi^ VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. Az AFL az angol és fran­cia gyarmati politika ellen Az elmúlt hét legmegdöb­bentőbb s legsúlyosabb erköl­csi jelentőségű hírét, amely az iráni olaj jövendő sorsának körvonalait mutatja meg, la­punk vezércikkében taglaljuk. Ebben a rovatban még csak azt emlitj ük meg, hogy a Mia­miban ülésező AFL-vezetőség súlyosan bírálta Anglia és Franciaország gyarmatpoliti­káját, s annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy a kommunizmus elleni harcnak legjobb eszköze az, ha a fent­­nevezett országok eddigi ilyen politikájukon változtatnak. Az AFL egyebek között köve­telte, hogy a franciák azonnal kezdjenek tárgyalásokat a je­lenleg Tuniszban internált a­­rab vezetőkkel, s adjanak ne­kik teljes függetlenséget. A szuezi csatorna kérdésében is Egyiptom pártját * fogta az AFL szakszervezet, s az iráni olaj kérdésben annak elisme­rését követelte, hogy “Irán­nak tökéletes joga van a saját olaja felett rendelkezni.” Az AFL kongresszusának eme kinyilatkoztatása csak azért meghökkenő, mert e nyilatko­zat időpantjában már ismere­tes volt, hogy Irán jelenleg éppen úgy “rendelkezik sza­badon” olaja felett, hogy a szabad világ legfőbb ellensé­gének, Sztálin vörös birodal­mának szállítja. * Dr. Weil Emil “magyar” követ ügye Előző számunkban foglal­koztunk már Dr. Weil, wash­ingtoni “magyar” követ ügyé­vel. A legújabb fejlemény: Wisconsin republikánus sze­nátorának, Alexander Wiley­­nek szenátusi felszólalása, a­­melyben — most már törvé­nyes fórum előtt — ismétel­tettek meg Drew Pearson, or­­szágostekintélyü újság iró vádj ai, — s most már ilyen a­­látámasztással k ö v etelhető Dr. Weil azonnali kiutasítása. A felszólalás bizonyítékokat tud arranézve, hogy Dr. Weil Emil annakidején akti van közreműködött Mindszenty bíboros hercegprímás injek­ciós megkinoztatásában, s a­­merikai “követi” megbízatá­sának lényege az lett volna, hogy itt megszervezze a bolse­vista 5. hadoszlopot. Wash­ingtoni körökben valószínű­nek tartják, hogy Weil kiuta­sítására még akkor is sor fog kerülni, ha Rákosiék esetleg retorziókkal élnének. * India Az indiai választásokon a kommunisták több tarto­mányban nagy sikert értek el. Ajoy Gos, az indiai kommu­nista vezér fenyegetően kije­lentette, hogy ha Nehru mi­niszterelnök nem módosítja a kommunista-ellenes törvénye­ket, Indiában forradalom lesz. “India” — hangoztatta Gos, — “öt éven belül szovjet­té fog átalakulni.” íme, a határozatlan, kapko­dó, rózsaszín befolyás alatt állott volt nyugati Ázsia-, és Kina-politika legelső gyümöl­csei. Anglia Churchill határozotthangu alsóházi külpolitikai tárgyú beszédét megnyugvással fo­gadták. A beszédből sejlik, hogy Churchill és Truman megbeszéléseinek olyan részle­tei is vannak, amelyek nyilvá­­nosságrahozatala nem idősze­rű. — Az angol kormány a kü­lönféle gazdasági nehézségek enyhítésére drasztikus taka­rékossági rendszabályokhoz folyamodik. — Legújabb je­lentésünk szerint Bevan, a Labour Party balszárnyának vezére éles támadást intézett a kormány külpolitikája ellen. A szocialistáknak különösen kedve ellen van, hogy az an­gol-amerikai barátság szilár­dabbá váljék. Bevan egyéb­ként egyre erősebben törek­szik arra, hogy a Labour ve­zetőségéből Attlee-t kiüsse. * Csonka-Magyarország után még csonkább Magyarország A trianoni békeszerződés­nél is igazságtalanabb és szi­gorúbb, a II. világháborút kö­vető párisi békeszerződések által újólag megnyirbált terü­leteiből a Szovjet ismét elra­bolt egy darabot Magyaror­szágból. A budapesti hivatalos statisztikai kiadvány tanúsá­ga szerint 1948-ban még 2.263.6 kilométer, mig most 2.241.6 km. Magyarország ha­tárainak hossza. A Szovjet 22 kilométert — az északke­leti határszélen — “kiigazí­tott” a maga javára. * Newbold Morris megbízatása McGrath igaz ságügymi­­niszter és Newbold Morris volt new yorki republikánus polgármesterjelölt megjelent Truman elnöknél és hosszan tanácskozott vele. A tanácsko­zás után Newbold Morris kö­zölte, hogy elvállalta a kor­mányszervek körében észlelt visszaélések kivizsgálására szóló megbízatást. Kijelentette, hogy mint re­publikánus Lincoln szellemé­ben “pártatlanul és politika­­mentesen” kívánja a tisztoga­tást elvégezni. * Rövid hírek A mezőgazdaságot támoga­tó állami banknál súlyos pa­namabotrány van kitörőben. * Ickes, volt belügyminiszter, 77 éves korában Washington­ban elhunyt. * A mószkvai “Pravda” azt állítja, hogy Koreában a vöröT sök eddig összesen 2,300 ame­rikai repülőgépet lőttek le. (K. A.) Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY PÉLDÁUL-AZ IRÁNI OLAJ Irta: Köröndi András A “negyedik internacioná­­lé,” a világ rózsaszínjei, akik minden formai szervezés, minden párt-fegyelmi sza­bályzat nélkül is erős megíté­lési egységben vannak, s nem­egyszer még a saját rózsaszi­­nüségüknek sincsenek tudatá­ban, a korlátoltság automatiz­musával hajtogatják azokat a frázisokat, amelyek az alacso­nyabb sorszámú inter nacioná­­lék jelszótárából csurognak ki a lapok közül. Ezek azok, akik ‘antikom­­munisták’ ugyan, de... — a­­kik ‘a bolsevizmus veszedel­mét átlátják’ ugyan, de... — és a különböző megbélyegző Íté­letek után “objektiven” min­dig találnak valami követen­dőt Lenin-Sztalin véres isko­lájának tanításaiban. Ugyan­ezek az emberek persze fel­hördülnének, ha valaki azt a kijelentést tenné például, hogy “Hitler ugyan véreske­­zü diktátor volt, de kiváló hu­manizmusát bizonyítja, hogy sehol Európában olyan hygié­­nikus munkáslakásokat nem építettek, mint ő, stb..., stb...” — ezek a rózsaszínek felhör­dülnének, és felhördülésük teljesen jogos volna. Nem le­het ugyanis dicséretes egy a­­lapjában elvetendő rendszer egyetlen cselekedete sem, még akkor sem, ha a kipécézett részlet önmagában esetleg va­lóban pozitiven Ítélhető meg. A rózsaszín “antikommu­­nisták” azonban ezt cselek­szik. Egy ál-haladó, ál-huma­nista rendszer “haladó” és “humanista” jelszavait szaj­kózzák, s nem veszik észre, hogy ezzel azt a rendszert tá­mogatják erkölcsileg a maguk személyében, amelyet a saját (tételezzük fel, hogy: jóhisze­mű) bevallásuk szerint egé­szében elvetnek. Ilyen — felvetésük időpont­ját tekintve célzatos — kreml­­szagu frázisok azok, amelyek a “más népeket gyarmati sor­ban tartó, kizsákmányoló” or­szágok ellen uszítanak. Kétségtelen tény, hogy pél­dául Nagybritannia egyes or­szágokkal olyan viszonyban állt és egynémellyel még áll is, amely “nevetségesnek,” “tart­hatatlannak” és “tűrhetetlen­nek” tűnik, — persze első sor­ban azoknak a szemében, akik számára a történelem valahol a 30-as évek derekán kezdő­dött. Nem vitatható az sem, hogy ilyen felérendeltségi-alá­­rendeltségi viszony (amely pedig ma már nincs is igy, éppúgy, ahogyan a klasszikus “kapitalista kizsákmányolás rendszere” is csak bigott és tendenciózusan csipkerózsika­­álmu marxisták képzeletvilá­gában van már csak meg!) e­­lőbb-utóbb át kell, hogy ala­kuljon valamely közös érdek által meghatározott viszony­­nyá, — de ennek az átalaku­lásnak forradalmi utón való siettetése minden bizonnyal a siettető kivtilálló harmadik fél érdekeit szolgálja elsősor­ban. S hogy ez valóban igy van, s nem “fehér, ellenforra­dalmár” frázis — ime itt van bizonyítékul az iráni olaj pél­dája. Amidőn az angol-iráni o­­lajviszály kitört, a rózsaszí­nek (ismét e beléjük idegző­dött automatizmussal) gon­dolkodás nélkül a Moszkva ér­dekei által megnyergelt iráni kormány pártját fogták Ang­liával szemben. Dühödten tor­­korták le mindenféle szabad­ságjogokra hivatkozva azokat a józan hangokat, amelyek a­­zonnal azt mondták: itt nem Iránról, hanem a Szovjetről van szó. “Dehogyis” — hang­zott a rózsaszínek patetikus válasza, — “Irán nem tűri to­vább kizsákmányolását, Irán végre a maga életét akarja él­ni !” S ime: a,“kizsákmányolói­­tól” megszabadult Irán első cselekedete az volt, hogy ke­reskedelmi szerződést kössön az egyik szovjet-megszállta országgal (szerencsétlen mó­don a Szovjet ismét éppen Magyarországra osztott ki egy ilyen szerepet), s persze az olajat a Szovjet veszi igénybe, s e kerülőre csupán azért volt szükség, mert Moszkvának kény elmetlen volna az a látszat, hogy Irán, Anglia kisujjának elengedése után nyíltan és azonnal a Szovjet karjába veti magát. S ahogyan Irán önkénytele­nül is kénytelen a Szovjet ér­dekeit szolgálni most, ugyan­úgy szolgálják a rózsaszínek is —-akar**»* pem akarva, — Sztálint. T J* •• O ludja on.../ hogy a washingtoni Fehér Házban 89 szoba van és az épü­letet körülvevő telek mintegy 18 i/o aker? hogy a csiszolt gyémánt után értéke 20 százalékát számítják fel vám gyanánt Amerikában ? hogy a Mars átmérője 53 szá­zaléka a föld átmérőjének, a ket­tő körülbelül úgy aránylik egy­máshoz, mint egy dió egy base­ballhoz? hogy New York és San Fran­cisco között a távolság vasúton 3186 mérföld, a levegőben azon­ban 636 mérfölddel kisebb a tá­volság ? hogy az Egyesült Államok földjén ezidőszerint 336,337 in­dián él, Kanadában, pedig 105,- 998. Uj telefon-könyvek Az 1952-évi uj telefonköny­vek elkészültek Union, Middle­sex, Morris és Somerset megyék részére s a jövő héten kiosztás­ra kerülnek a telefon-előfizetők között. 273 ezer név és szám lesz benne, 20,000-el több, mint a megelőzőben és ennek több mint fele név- vagy számszerint meg­változott. Ajánlatos tehát kinek­­kinek a számát megnézni az uj könyvben és ha változott, beírni házi telefonszám-gyüjtemé­­nyükbe. Meghalt VI. György angol király VI. György angol király feb­ruár 6-án, hajnali 4 óra 30 perckor, uralkodásának 15. évé­ben, álmában meghalt. Nagybritannia trónját a 25 éves Erzsébet foglalja el. Az eseményről következő szá­munkban londoni tudósítónk részletesen foy beszámolni. Meghalt Walter Reade, a nagy mozi­­vállalat feje Walter Reade, a moziszinhá­­zak pionírja, a Walter Reade Theatres filmszínház-vállalat a­­lapitója és feje hétfőn, febr. 4- én hosszas szenvedés után meg­halt. Temetése szerdán ment végbe New Yorkban. Felesége, sz. Gertrude Blumberg, fia, Wal­ter Reade, Jr. (New York-Red Bank), leánya Suzanne Gage (New York-Deal, N. J.) és négy unokája gyászolják. A Walter Reade mozik és hi­vatalok szerdán, a temetés nap­ján mind zárva voltak. New Yorkban és New Jerseyben több, mint 40 moziszinháza van a vál­lalatnak, amely tavaly október­ben ünnepelte fenállásának 50 éves jubileumát Mr. Reade 16 éves korában kezdte karrierjét s az első mozgókép-bemutatók e­­gyike volt New Yorkban, nagy­bátyját, Oscar Hammerstein-t a hires színházi producert kép­viselve. Olyan vezető moziszin­­házak, mint a new yorki Astor, Bijou, Morosco és Mayfair fű­ződnek nevéhez és ő építette az elegáns Park Avenue Theater-t, amely ma is a vállalaté. Az ő em­lékét őrzik azok az oszlopos, in­kább könyvtárhoz, vagy más középülethez hasonló szép mozi­­szinházak, mint a Toms River-i, Trenton-i és Morristown-i Jer­­heyben, vagy a Hudson-i és Sar­atoga Springs-i New Yorkban. Mr. Reade Selma, Alabama­­ban született 1883 ápr. 28-án. Szakmai gyakorlatát nagybáty­ja New York-i Victoria Theater­­jében kezdte a 42-ik utcában, az akkori hires vaudeville színház­ban. Az első saját mozija és vaudeville színháza Port Ches­ter, N. Y.-ban volt, a Pehr’s Op­era House. Majd So. Norwalk, Conn.-ben (Hoyt’s Opera) és Mount Vernon és Yonkers-ben volt színháza. 28 éves korában eladta ezeket a színházakat és megépítette első moziszinházát Asbury Park, N. J.-ben. Ettől kezdve épitett, vett, bérelt szín­házakat Jerseyben és New York­ban. A 20-as évek végén beltag­ja lett a Paramount Publix Corp.-nak, a depresszió éveiben pedig átvette a vállalat Publix részét Asbury Parkban, Plain­­fielden és más Jersey-i városok­ban. Társ lett az RKO színház­­vállalatban is, 12 színházzal Trentonban és New Bruns­­wickon. Halála napjáig terve­zett, szervezett, alkotott hatal­mas vállalatában s úgy tervezte, hogy jelen lesz a febr. 14-én New Yorkban, a 3rd Ave. ,s 59-ik ut­ca sarkán megnyíló Baronet Theatre színháza megnyitásán is . . . Egy időben (1946) napilapot indított és tartott fenn Asbury Parkban s mihelyt elérte vele a városi vezetőségben kívánt vál­toztatásokat, beszüntette. Az új­ság épületét pedig, amit Town Hall-nak nevezett el, felajánlot­ta az ottani szervezetek haszná­latára. Mr. Reade építette keleten az első Drive-In szabadtéri színhá­zat (Wpodbridge, 1948), mely után Atlantic City-ben, Eaton­­townban, Toms Rivérén, vala­mint Kingston, N. Y.-ban épitett hasonlókat. Walter Reade nevét és alkotó­­képességét őrzik és dicsérik ezek a színházak, melyek annyi örö­met és szórakozást nyújtanak a lakosságnak. THURSDAY 1952. FEBRUÁR 7. Lincoln törekvései saját sza­vaiban is gyakran kifejezésre jutottak. Megvolt az a kiváló te­hetsége, hogy világosan, egysze­rűen és mégis ékesszólóan tud­jon összefoglalni nagyszabású tényeket és eszményeket. Szó­noklatainak és írásainak egyes részei az amerikaiak gondolko­dásmódjára ma is kihatnak. Hires mondása, amelyet ma is idézgetünk a világhelyzetre való utalással: “Hiszem, hogy ez a kormányzat nem maradhat fenn félig szabadon és félig szolgán.” 1858-ban mondta ezt Lincoln, amikor a szenátori állásra pá­lyázott — sikertelenül. A beszéd a kongresszus intézkedését tá­madta, amely újabb, nyugati te­rületeket nyitott meg a rabszol­gaság részére, ahol addig az tilt­va volt. Lincoln azzal érvelt, hogy em­ber nem lehet a másiknak kor­­látnan ura, hogy a rabszolgatar­tás bűn és ki kell irtani. Politi­kai taktikájában azonban ezút­tal nem magát a rabszolgaságot támadta, amely akkor törvényre támaszkodott, hanem csak kiter­jesztését. 1861-ben iktatták az elnöki székbe először, amikor a polgár­háború kitörőben volt. Egyik kongresszusi üzenetben Lincoln “az utolsó földi remény­ségnek” nevezte országunkat, “a nemzetet, amely annak az esz­ménynek áll szolgálatában, hogy minden embert egyenlőnek te­remtettek.” Ez a halhatatlan gettysburgi beszéd első monda­ta ; az utolsó “government of the people, by the people, for the people,” amit “a nép kormánya, a néppel, a népért” szövegre for­díthatunk le röviden. A gettys­burgi beszéd a demokrácia meg­határozásának klasszikus és mé­gis egyszerű formája. 1863-ban mondotta el Lincoln, amikor a háború sorsa már az Észak ja­vára dőlt el. Ezért hát felhívta a­­zokat, akik életben maradtak, hogy “szentül megfogadják, hogy ez a nemzet, Isten segedel­mével, újra szülessék a szabad­ság jegyében.” Második beiktató szónoklatá­ban, 1865. március 4-én, amikor már csak hetek választották el a végleges győzelemtől, felhasz­nálta az alkalmat, hogy megin­dító szavakkal az ország újra­építését helyezte kilátásba, a polgárháború szörnyű dulásai után. “Rossz indulattal senkivel szemben, jóakarattal mindenki iránt” — mondta a zárószavak­ban — “mindig tántorithatatla­­nul az igazság mellett — amény­­nyire Isten képesítette az em­bert az igazság megismerésére, végezzük el feladatunkat és az­tán kötözzük be a fájó sebeket.” Mielőtt azonban tettekre vált­hatta volna kiengesztelést célzó szándékait, gyilkos“ golyó telí­tette le Lincolnt. Engesztelékeny politikája vele együtt pusztult el, de szavai nem haltak meg, mert kifejezésre juttatták azt a demokráciát, amelyben az ame­rikai nép hisz, amire törekszik és amely hitben és törekvésben a világ mindén derék népe oszto­zik. Common -Council Költözik a telefon­­társaság irodája A New Jersey Bell Telephone Co. perth amboyi üzleti irodája hétfőtől kezdve a 272 Hobart Street alatt lesz, — jelentiMr. Harold V. Collard helyi man­ager. Az uj iroda sokkal inkább köz­ponti fekvésű és a most épült Hobart St.-i uj épület földszint­jén sokkal több hely jut a 18 al­kalmazottnak és szükséges fel­szereléseknek. Mr. Collard sze­rint a 183 Jefferson St.-i köz­ponti telefonépületben pedig több hely jut-más irodák és a jö­vő évben üzembe helyezendő au­tomatikus (diai) kapcsolószer­kezetek számára. A Perth Am­­boy-i központ 23,000 telefon-elő­fizetőt szolgál Perth Amboyban, Woodbridgen, Cartereten, South Amboyban és Raritan Township Fords részében. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! LINCOLN ÁBRAHÁM 1809-1865

Next

/
Thumbnails
Contents