Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-06-26 / 26. szám

PERTH AMBOY HERALD I CARTERET, WOO»,«»® FORD, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Jha. Only* diujnycodajl ‘YlcwAfiapo/L. frdiisjcL wicL (publiAhßxL iiL (psi/dth. Cbnboy, VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — ~aii— , A harmadik világháborúban aligha maradhat semle­ges egy ország Mig az első két világhábo­rú alatt sikerült egyik-másik országnak kimaradni az öl­döklésből a semlegesség jóté­kony örve alatt, ha harmad­szor lángba borul a világ, a­­ligha lesz egy olyan szeren­csés nép is, mely elkerülheti a fantasztikus borzalmas hábo­rút. Talán még Svájc sem fogja megúszhatni szárazon a vérözönt, Svédország pedig már most is tapasztalhatja, hogy az az ügyes diplomáciai tojástánc, mellyel sikerült ki­maradnia az első és második világháborúból, a jövőben nem fog sokat segiteni. A svédek a múlt héten fél­reismerhetetlenül ráeszmél­hettek arra, hogy Oroszor­szág nem törődik a nemzetkö­zi jogszabályokkal, sem az Írott vagy íratlan törvények­kel, ha saját érdekei mást kí­vánnak. Az oroszok , a Balti tengeren a múlt héten manő­vert tartottak. Három mér­földre a partoktól a tengerek­hez mindenkinek egyforma joga van és a tengerek sza­badságát “békében” minden ország, mely békében is akar élni a világgal, tiszteletben szokta tartani. .De nem úgy Oroszország. Egy svéd vizi repülőgépét, mely egy eltűnt más svéd repülőgép személy­zete után kutatott, orosz ka­tonai répülőgépek a Balti tenger felett lelőttek. Valószí­nűleg az első svéd repülőgép is erre a sorsra jutott. Nagy lett erre az izgalom Svédországban, hol véletlenül ez idő alatt a bíróság éppen egy orosz kémszervezet bűn­ügyét tárgyalta, — de mit te­het egy kis ország az elgiza­­kodott és jogtipráshoz hozzá­szokott hatalmas szomszéddal szemben? Hova mehet pa­naszra? Legfeljebb az U. N.­­hez mehetne, melynek egy e célra' alakult különleges bi­zottsága ugyan letárgyalná az ügyet, de foganatosítani a határozatát nem tudná hatá­lyosabban, mint ahogyan nem lehet végrehajtani a határo­zatait a mondabeli — Sóhiva­talnak sem. Különben igen jellemző az orosz diplomácia arcrebbenés nélküli cinizmu­sára, hogy a svédek tiltakozó jegyzékére azt válaszolják, hogy a svédek voltak a táma­dók és az orosz repülők csak védekeztek a támadókkal szemben. Egy évforduló, amit nem kívánunk megünnepelni A héten egy olyan esemény évfordulójához érkeztünk, a­­mit bár megünnepelni aligha lehetne valakinek is kedve, de NO. 26. SZÁM. viszont nyomtalanul elhalad­ni mellette még sem szabad. Ez az esemény a koreai hábo­rúnak második évfordulója. E háborúnak jelenlegi állása szerint nagyon kevés remény van arra, hogy ez a közel jö­vőben befejezést nyerhessen. Ezt valószínűvé teszi az a tény is, hogy két hét múlva egy éve lesz annak, hogy fegy­verszünet megkötése iránti tárgyalásokhoz hozzákezdtek és e közel egy éve tartó tár­gyalások dacára is a harcoló felek a megegyezéshez ma sem állnak közelebb, mint a­­milyen távolra voltak egy­mástól gey évvel ezelőtt. Az ünneplés helyetti meg­emlékezés figyelmeztetésül szolgáljon mindannyiunknak arra, hogy a kommunizmus a szabad világnak ádáz ellen­sége, mellyel szemben csak ál­landó felkészültséggel lehet védekezni. Kovács Imre, volt amerikai magyar lelkész a legjobb első kilenc amerikai szónok között A világnak és a külpoliti­kának szenzációs hírei mel­lett egy amerikai magyarnak egész különleges sikereiről is szeretnénk beszámolni. Ko­vács Imre, ki 1940-től 1943-ig a Phoenixville-i Magyar Re­formátus Egyháznak lelkésze volt, s később önálló előadá­sokat tartó “lecturer” lett, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az Egyesült Államok kilenc legjobb előadó szónokainak sorába vették fel, s mint ilyet, az úgyneve­zett “Best Teller” kitüntetés­sel jutalmazták meg. Ezt a ju­talmat a The National Lec­ture Management, Inc., Washington, D. C.-ből, alapí­totta, s a tudomány és művé­szet különböző ágainak meg­felelően négy csoportra osz­tott előadók közül a csoport egyik diját Kovács Imrének, a másikat pedig Alben W. Barkley-nak, az Egyesült Ál­lamok jelenlegi alelnökének adták. Ez a tény már egyedül is elég bizonyíték arra, hogy a pancsovai születésű volt ma­gyar lelkész képzettségéhez és tudásához az angol nyelv tökéletes elsajátítása is hoz­zájárult, mert mindezekre egyformán szükség volt, hogy ezt az értékes megtiszteltetést elnyerhesse. Kovács Imre je­lentőségét és az amerikai kö­zönségre gyakorolt befolyá­sát kellő módon értékelhetjük annak megemlítésével, hogy már eddig is több mint 3000 előadást tartott az Egyesült Államokban, Canadában és Mexicoban, s hallgatóságá­nak száma 5 millión felülre rúgott. Amerikába már fel­nőtt korban érkezett egyéntől ilyen teljesítményt igazán a legnagyobb ritkaságok közé lehet számítani, s a Sors külö­nös iróniájának tekinthető, hogy ő talán még ma is egy szerény magyar amerikai lel­kész lett volna, ha hihetetlen energiával telt egyéniségét és a fiatal korral járó hevessé­gének megalkuvást nem tűrő kitöréseit hívei és kartársai félre nem magyarázzák. A­­(Folyt. a 4-ik oldalon) Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1952. JUNIUS 26. Az Amerikai Magyar Református Egye­sület szózata a külföldi magyarsághoz Magyarok, Testvéreink! A bizonytalanságnak abban a testet-lelket sorvasztó állapotá­ban, melyben e teremtett világ sóhajtozva nyög, mi, az Egye­sült Államokbeli Amerikai Ma­gyar Református Egyesületbe tömörült testvéreitek, az isteni kijelentés bizonyosságával szó­lunk hozzátok: Ne féljetek! Az a teremtő Isten, aki benneteket a hazátlanság keservével meg­próbál: megtartó Isten is! Sor­sotok — ő utána — a mi szive­inknek is aggodalmas gondja. Láttuk szenvedésteket, átérez­­tük vergődéstek nyomorúságát s ahol és ahogyan tudtuk, igye­keztünk s igyekszünk enyhíteni is. Megértő lélekkel fogadtuk soraink közé közületek már ed­dig is azt a mintegy tizenkét százat, akik az isteni gondvise­lés rendeléséből szeretett befo­gadó hazánkba érkezve s célja­inkat megismerve azokat magu­kéivá is tették. Isten hozta őket! Testvérek közé jöttek. Azt re­méljük tőlük, hogy semmit sem adva fel a múltból, ami magya­rán és emberien szép és nemes könnyen meglelik módját az uj haza hagyományaihoz, krisztusi demokráciájához és életformái­hoz való hasonulásnak. Ti pedig, más nemzetek fiai közé idegen földrészekre kény­szerült többiek higyjetek ben­nünk! Az idevándorlásunk 100. évfordulóját is jelző Kossuth Centennarium alkalmával foko­zottan érezzük történelmi hiva­tásunkat, mely példás testvéri­ségben folytatandó életünkkel és magatartásunkkal a jövendő szabad és független Magyaror­szág mintaképéül kötelez. Ennek az életformának minél tökélete­sebb kiépítése legfőbb vágyunk. Arra kérünk, igy fogjátok fel Ti is számüzetéstek esztendeit! Szent a hitünk, hogy az Ur az ö­­véit el nem hagyja s a mi hatal­mas, szabad uj hazánkban ren­del mellénk segítő társat s ezer­éves őshazánk elfoglalhatja régi megbecsült helyét az istenfélő népek békés közösségében. Ezért imádkozzatok, ezért dolgozza­tok, erre készüljetek! Nem vagytok, nem vagyunk egyedül s “ha Isten velünk, kicsoda elle­nünk!?” Truman elnök nagyjelentőségű levele Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnökhöz Mint ismeretes, 1946 utolsó napjaiban indult meg a Szovjet parancsára és segítségével a végső kommunista támadás Ma­gyarország demokratikus erői­nek felszámolására. “Összees­küvés” ürügyén egymás után tartóztatták le a Kisgazdapárt képviselőit és vezető embereit. Miután a parlament nem volt hajlandó kiadni, a szovjet had­sereg hurcolta el Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát. Vé­gül puccs-szerüen lemondásra kényszeritették az éppen Svájc­ban tartózkodó Nagy Ferenc mi­niszterelnököt. Hamarosan az ország elhagyására kényszerült Varga Béla, a nemzetgyűlés el­nöke is, akit egy végső hősies kísérlet után, egymásután kö­vettek a száműzetésbe a többi vezető demokratikus politikusok is, akiknek sikerült a börtön e­­lől megmenekülniök. A Magyarország bolsevizálá­­sának kezdetét jelentő puccs ö­­tödik évfordulója alkalmából Truman elnök az alábbi levelet intézte Nagy Ferenc volt ma­gyar miniszterelnökhöz: kormánya akkor a szovjet meg­szálló hatóságok és a kommu­nista kisebbség akcióit hivatalo­san megbélyegezte mint a ma­gyar nép többsége által kifeje­zett akarat megsemmisítését és a demokratikus jogok további gyakorlásának lehetetlenné té­telét. E szovjet-kommunista puccs eredményeként a magyar népet teljesen megfosztották függetlenségétől, a saját maga által választott kormánytól s a szabad és demokratikus intéz­mények kifejlesztésének minden lehetőségétől. Ez események je­lentősége akkor is világos volt. Az azóta eltelt öt év alatt azon­ban fokozott mértékben lett nyilvánvalóvá a magyar nép tragikus sorsa. Könyörtelen zsarnokság áldozata lett ugyan­úgy, mint a szovjet-kommunis­ta uralom rabságában szenvedő többi népek. Nemcsak jogaitól és alapvető szabadságaitól fosz­tották meg tervszerűen, hanem kíméletlenül folyik összes ener­giáinak és erőforrásainak tel­jes kizsákmányolása is a szovjet imperializmus terveinek érde­kében. FEHÉR HÁZ Washington, 1952. jun. 13. Kedves Mr. Nagy! Igen sajnálom, hogy rendkí­vüli zsúfolt programmom miatt ez alkalommal nem tudok ismét személyesen találkozni és beszél­getni Önnel. Szeretném azonban felhasználni ezt az alkalmat, hogy biztosítsam Önt és számű­zetésben élő honfitársait, hogy az Egyesült Államok kormánya és népe nem felejtette el a meg­rázó eseményeket, melyek 1947- ben Magyarországon lejátszód­tak és amelyek végső fejlemé­nyeként az év junius elsején egy elenyésző, kommunista kisebb­ség ragadta magához bitorló módon a kormányhatalmat. Mint ismeretes Ön előtt, ezt a jogtalan hatalomátvételt csupán a szovjet megszálló hatóságok­nak a magyar belügyekbe való ,, .. . , erőszakos beavatkozása tette ie. Nyugtával dicsérd a napot, hetővé. Az Egyesült Államok Előfizetési nyugtával — alapot! A kommunisták-uralta. Ma­gyarországra borult sötétség el­lenére is szilárd meggyőződé­sem, hogy a magyar nép rendít­hetetlenül kitart a szabadság és demokratikus életformára irányuló törekvése mellett. A világ szabad népeinek természe­tesen döntő felelősségük, hogy e törekvéseket bátorítsák és tá­mogassák. A szabadság áldásait élvező népek nem maradhatnak közömbösek aziránt, hogy Kelet- Európa népeitől megtagadták a nemzeti függetlenséget és az emberi jogokat. így mérhetetlen jelentősége van, hogy folytas­suk erőnk és egységünk további kiépítését a szabadság ügyének szolgálatában. Őszinte hive HARRY S. TRUMAN A Ligonieri Konvencióról A KONVENCIÓ — Hétfőn, junius 16-án délelőtt, foró napsütéses nyári délelőtt, a pennsylvaniai Ligonierben, a “szeretet hegyén” álló kis temp­lomban megcsendült a harang s az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesület konvencióját megnyitó istentiszteletre hívta az ország minden részéből oda­­sereglett, mintegy 30,000 tagot képviselő kiküldötteket és meg­hívott vendégeket... Az aggmenház éttermében és verandáján elfogyasztott száz­­egynéhány terítékes első közös ebéd barátságos hangulatú szép magyar gyűlés kezdetét jelezte. Délután fél 3 órakor a Fort Li­­gonier Hotel nagytermében Nt. Dr. Újlaki Ferenc, az egyesület elnöke gyönyörű beszéddel nyi­totta meg a konvenciót, üdvözöl­ve a megjelenteket, “összejöt­tünk, hogy ápoljuk a testvéri szeretet oltárán a tüzet...” — mondotta Dr. Újlaki s szavaiból kiérzett az eszme, a gondolat ő­­szinte átérzése... A. J. McColly polgármester Ligonier és környéke népének nevében üdvözölte a konvenciót, kifejtve, hogy Ligonier büszke a Bethlen Otthonra és elismerés­sel adózik a Református Egye­sületre, amely azt létrehozta és fenntartja. A Verhovay Segély Egylet képviseletében megjelent a kon­vención Bencse János kp. elnök, Révész Kálmán, Szalánczi Já­nos és Szabó János kp. tisztvise­lők kíséretében és keresetlen, el­ismerő szavakkal üdvözölte a közgyűlést. A Rákóczi S. E. ré­széről Vasas József kp. titkár és Fáczán Mihály igazgató voltak jelen. Vasas József üdvözlő be­szédében kifejtette, hogy mily ö­­röm számára látni s hallani ezt a magyarul tanácskozó magyar egyleti nagygyűlést akkor, ami­kor vannak magyar egyletek, a­­melyek főgyülésén már csak an­golul folyik a megbeszélés... Nt. Balogh István titkár az Ameri­kai Magyar Szövetség képvisele­tében üdvözölte a konvenciót s beszédében minden becsületes érzésű magyar szívhez apellált a magyarság egyetemes ügyét képviselő és előrevivő csucsszer­­vezet további támogatásáért. Elnök bemutatta még Gondos Sándort, az “öreg mesemondót,” valamint Fáy Fisher Andort (Szabadság), Koréh Ferencet (Népszava) és Diénes Lászlót, lapunk szerkesztő-tulajdonosát a hetilapok részéről, mint a saj­tó meghívott képviselőit. Az egyházi sajtó képviselői, Nt. Tóth Sándor (Reformátusok Lapja) és Nt. Urbán József (Magyar Egyház) a konvenció jegyzői lettek. A közgyűlés tagjainak igazo­lása, a napirend megállapítása, stb. után az elnöki, titkári, pénz­tárnoki, számvevői, főorvosi, árva- és aggmenház felügyelői jelentéseket hallgatta meg a közgyűlés, amelyekből tökéletes, tiszta képet nyertünk arranéz­­ve, hogy a Református Egyesü­let ügyeinek intézői igen jó munkát végeztek az elmúlt négy esztendő alatt, az egyesület len­dületes fejlődést és előhaladást ért el, taglétszámban, vagyon­ban szépen gyarapodott és min­den tekintetben, valóban hiva­tása magaslatán áll! Kedden a Ref. Lelkészegyesü­let nevében Nt. Daróczy Mátyás elnök, a Ref. Presbiteri Szövet­ség nevében pedig- Szentmiklós­­sy Pál elnök üdvözölték a köz­gyűlést. Dobozy Arthur az Ame­rikai Magyar Segélyakció tit­kára levélben köszöntötte a kon­venciót. A tisztikari jelentések befejezése után szerdán három külön bizottságra osztva végezte munkáját a nagygyűlés, egészen csütörtök délutánig, amikor is­mét összeülve alapos tárgyalás alá vették az ügyeket. Az ügy­kezelők és szervezők javadalma­zását felemelték, uj kötvények bevezetésére megbízást adtak a vezértestületnek, az igazgatók számát továbbra is 6-ban állapí­tották meg, a központi főtiszt­viselők fizetését évi $8,000-ben és drágasági pótlékban állapí­tották meg. Arra való tekintet­tel, hogy az egyesület árva- és aggmenházat tart fenn, a kötvé­nyek osztalékának kérdését nagygyűlés levette napirendről. A clevelandi Kulturkertben fel­állítandó Ady szobor költségeire $3000-ig terjedhető adományt szavazott meg a konvenció. Az Egyesület még életben le­vő öt alapitó tagját levélileg kö­szöntötte a konvenció, amelyet minden delegátus aláirt. A nagygyűlés táviratot inté­zett Truman elnökhöz, valamint John S. Fine-hoz, Pennsylvania állam kormányzójához. Üzene­tet küldött továbbá a konvenció a Református Egyházak Világ­­szövetségéhez, szózatot intézett a külföldi magyarsághoz és a Voice of America utján rádió­üzenetet küldött európai vére­inkhez. Az Egyesület előrehaladásá­ban hosszabb-rövidebb ideje közreműködő ügykezelőket elis­merést kifejező éremmel tüntet­ték ki. Aranyérmet kaptak vidé­künkről: Kiss Károly (Man­ville), Daruka István (New Brunswick) Marosi Károly (Fords), Molnár József (Tren­ton). Ezüst érmet kaptak: Var­ga Albert (Woodbridge) és Szentmiklóssy Pál kerületi szer­vező. Pénteken délután elnök kine­vezte a jelölő-bizottságot s meg­kezdődtek a választások. A je­lölő-bizottság kiküldése előtt Nt. Dr. Vincze Károly, a Vezértes­tület tagja kért szót és bejelen­tette, hogy nem pályázik vissza­­választásra. Mint a Független Református Egyház főesperese, azzal az elhatározással jött el a konvencióra, hogy nagyfokú el­foglaltsága miatt visszalép a Református Egyesületnél több terminuson át betöltött igazga­tói tisztétől. Kérte a jelölő-bi­zottságot ennek figyelembe vé­telére. A konvenció a választá­sok idejére korelnöknek Nagy Ferenc washingtoni delegátust, a kommunisták által száműze­tésbe kergetett volt magyar mi­niszterelnököt választotta meg, aki hozzáértő módon vezette to­vább a gyűlést. A jelölő-bizott­ság által összeállított lista és a floor-ról beérkezett jelölések a­­lapj án megválasztották azután a következő négy évre a Refor­mátus Egyesület Vezértestüle­tét. Egyhangú lelkesedéssel és fel­állással választotta vissza a nagygyűlés Nt. Dr. Újlaki Fe­renc központi elnököt, Nt. Bor­­shy Kerekes György központi titkárt, Király Imre központi pénztárnokot és Nt. Vasváry Ö- dön központi számvevőt. Alel­nöki tisztségre jelölve voltak: Nt. Papp Károly (Toledo), Fiók Albert és Nt. Daróczy Sándor (Carteret). Első alelnök lett Nt. Papp Károly (61 szavazat­tal) második alelnök Fiók Al­bert (visszaválasztva, 60 szava­zattal). Rév. Daróczy 41 szava­zatot kapott. Vezértestületi tagok lettek: 1 kerületből Siposs István (Tana­­wanda, N. Y., visszaválasztva) ; 2-ik kéri: Nt. Béky Zoltán, (Trenton, N. J.) ; 3-ik kér.: Téglási Pál (Pittsburgh, vissza­választva) ; 4-ik kér.; Perczel Imre (Toledo, O.); 5-ik kér.: Molnár Géza (Morgantown, W. Va., egyhangúlag visszaválaszt­va) és 6-ik kér.: Veszprémi Gé­za (Detroit, Mich.). A következő konvenció Wash­ington, D. C.-ben lesz, 1956-ban. Pénteken este 8 óra tájban Nt. Dr. Újlaki Ferenc központi (Folyt, a 6-ik oldalon) Uj amerikások figyelmébe Az Amerikai Magyar Segély­akció közleménye Az uj amerikások figyelmét felhívjuk arra, hogy partralé­­pésüktől számított két évig fél­évenként jelentést kell beadniok a Displaced Persons Commis­­sion-hoz, Washingtonba. (Form DPC-12). A Segélyakció, mint eddig is, most is tart készenlét­ben ilyen űrlapokat és kívánság­ra bárkinek készséggel küldünk belőle. Az űrlapok beadási ha­tárideje jnius 15-30. Ugyancsak felhívjuk a még nem állampolgárok figyelmét arra, hogy a minden postahiva­talban és Immigration Office­­ben ingyen kapható levelezőla­pon minden lakásváltoztatást 5 napon bellii be kell jelenteni az idegenek ellenőrzéséről hozott törvény alapján. Errevonatkozó űrlapot (Form AR-11) szintén szívesen küldünk. Gyakran fordulnak hozzánk úgy a sponsoroló szervezetek, mint magánosok uj amerikások címéért, azonban igen sokan nem közlik velünk címük meg­változtatását s igy gyakran nem tudunk megfelelő címmel szol­gálni. A szervezeteknél levelek, sőt az Immigration Service által kiküldött végleges Identity Card-ok is kézbesitetlenül fek­szenek, mert az ujamerikás el­költözött eredeti címéről és uj címének közlése nélkül megta­lálni nagyon nehéz. A fentiekre való tekintettel arra kérjük az ujamerikásokat, hogy levelező­lapon közöljék velünk változott címüket, hogy azt a sponsoroló szervezetekkel és őket kereső barátaikkal és ismerőseikkel al­kalomadtán közölni tudjuk. Ha valakinek további tanács­ra vagy felvilágosításra van szüksége, forduljon bizalommal a Segélyakcióhoz, hogy a leg­jobb tudásunk szerint segítségé­re lehessünk. Cimünk: The American Hun­garian Relief, Inc., 246 Fifth Ave., Room 509, New York 1, N. Y. Sakkban tartjuk őket Orríar N. Bradley, az egyesí­tett amerikai vezérkarok főnöke szerint a szovjetet az amerikai atombombák tartják vissza at­tól, hogy lerohanja Európát. De a szovjet atomkészlete rohamo­san gyarapodik, mert a vörösök háborúra készülnek. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents