Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-19 / 25. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD I caTM, WOOD,TM.^ KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJvl Only, diimqWumL, ThiwAp.apjQA. ßdiiacL and, (publiAhsud, in, (P&Jdh, Cbnbtuf, VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 25. SZÁM. •g"-. ..... ", ■".. ■ ............I"". ' . « = A régi országutak szegény legényeinél is rosszabbak a modern kornak hitchhikerei Hitchhiker egy újfajta amerikai ember típus, amely az automobil nagymérvű elterjedése folytán az országutak mentén integetve próbál magának hosszabb-rövidebb távolságra ingyen utazást biztosítani. A második világháború alatt nagy divat volt katonákat felvenni az autóra, mert a polgári lakosság úgy képzelte, hogy ennyi előzékenységet igazán tanúsíthatnak a derék fiatalemberekkel szemben, kik életüket és testi épségüket kockáztatják a hazáért, mig a civilek ugyanakkor a különböző hadi iparokban elhelyezkedve gazdagra “dolgozzák” magukat. Valami igazság volt ebben az elgondolásban, azonban elég sok esetben a katona ruha nem jövendőbeli hősöket, hanem rossz múltú gazembereket takart. Hitchhikereket felvenni annyira kockázatos dolognak bizonyult, hogy 26 államban törvényt hoztak e jószándéku gyakorlat ellen, mert igy vélték elejét venni annak, hogy ártatlan autósokat hitchhikerek kiraboljanak és megöljenek. Mivel a háború befejezése után csökkent a hitchhikerek által elkövetett bűntények száma, s lassacskán az ellenük hozott törvényeket sem vették túl komolyan, ennek következtében úgy az ártatlan, mint a roszindulatu hitchhikerek zavartalanul űzhették ezt az országúti nemes sportot. Közben ugyan előfordultak kisebb-nagyobb bűntények, miket hitchhikerek követtek el, azonban még a hatóságok sem tulajdonítottak komoly jelentőséget ily eseteknek egész a múlt hétig, amikor egy újabb gyalázatos bűntény ismét rámutatott arra a veszélyre, amit az országúti banditák a jószivü autóvezetőkre jelentenek. A múlt csütörtökön estefelé a 46 éves Jonah Roberts és 45 éves felesége a Pennsylvania államban lévő Wilkes-Barre várostól néhány mérföldnyire két collége-boy kinézésű fiatal embert vettek fel autójukra. Kis idő múlva az ártatlanul kinéző két fiatalember revolverrel kényszeritette a férjet a megállásra, majd mindketten az első ülésre ülve, Mrs. Roberts ellen merényletet akartak elkövetni. A természetszerű védekezés annyira felbőszítette őket, hogy Mrs. Robertstet, három gyermek anyját agyonlőtték és két revolverlövéssel a férjet is súlyosan megsebesítették. Azután az autó ignition kulcsát magukhoz véve, holtnak vélt áldozatukat otthagyták az autóban. A férj a súlyos sérülése dacára is valamivel később magához tért és egy tartalék kulcsot találva az autóban megindította a gépet, azonban a vérveszteségtől elgyengülve nem volt képes messzire hajtani, sőt még ki sem tudott szállni a kocsiból, mert kinyitva az ajtót kiesett az országúira. Eszméletlen állapotban találtak reá és később is csak nehezen összefüggő módon tudta az időközben odaérkezett állami rendőröknek megmondani, hogy mi történt velük. A rendőrésg még azon éjjel polgári egyének bevonásával átkutatta a környékbeli erdőségeket, az országutakon őrj áratok széles körzetben minden autót átvizsgáltak, de a gyilkosoknak mindezideig nyomára nem akadtak. A brutális bűntény után az amerikai újságok vezércikkekben figyelmeztették az autókon utazó közönséget, hogy idegeneket semmi körülmények között se vegyenek fel kocsijaikra, s közlekedési lámpák előtt ha megállnak, különösen az esti órákban, feltétlenül tartsák becsukva az autó ajtóit, nehogy valaki hirtelen kinyitva azt a vezetőt fegyverrel kényszerithesse hallgatagon engedelmeskedni a bandita parancsának. Mindezeknél azonban sokkal hatásosabb lenne, ha a hatóság a hitchhikereket egyszerűen elűzné az országutakról az által, hogy súlyos kihágásnak minősítené azt, ha valaki az országúton felkérőzne idegen ember autójára. Megdöbbentő 1 gyilkosságot követett el egy elszabadult fegyenc A múlt héten egy másik brutális gyilkosság is történt, amelyhez hasonló még az amerikai bűnügyi krónikában is csak ritkán fordul elő. Egy 22 éves fegyenc, Donald Hugh Snyder, több mint egy óra hosszáig tartott tuszul egy 9 éves leányt, Betty. June Arnoldot, kinek anyját arra akart kényszeríteni, hogy férje autóján őt New Yorkba vigye. Autó lopásért elitéit Snyder a Green Haven State Prison farmján dolgozott, honnét a múlt kedden észrevétlenül megszökött. Délután 3 óra körül Marvin Arnoldnak, az Arnold-Dain Corporation elnökének Bulet Hole Roadpn lévő házához érkezett, hol Arnoldék 6 éves kis leánya egy szomszéd gyerekkel a ház előtt játszadozott. A fegyenc a drótháló ajtón kopogott és a kopogásra figyelmes lett Mrs. Arnoldnak azt mondta, hogy ő egy szökött fegyenc, s be akar menni a házba. Ha nem engedik be, akkor a ház előtt játszó gyermekeket meg fogja ölni. Mrs. Arnold sikoltozni kezdett és kikiabált a gyermekeknek, hogy azonnal szaladjanak el. A gyermekek meghallották á figyelmeztetést és átszaladtak a szomszédba, honnét a háziak azonnal telefonáltak a rendőrségre. A fegyenc időközben betörte a drótháló ajtót és bement Arnoldék házába. A konyha asztalról egy 8 (Folyt, a 3-ik oldalon) PERTH AMBOY,. NEW JERSEY Ára 10 cent. Szoviet kémek furakodnak be Amerikába, mint “emigránsok” Vasfüggöny mögötti értesítés szerint számos leningrádi titkosrendőrségi iskolát végzett és kémszolgálatra kiképzett egyén áll készen, hogy bevándorolhassanak Amerikában, mint “emigránsok.” A szovjet tiktosrendőrség számontartja azok neveit és címeit, kik csomagokat küldenek rokonaik és barátaiknak Magyarországba, Romániába, Lengyelországba, Csehszolvákiába és a többi vasfüggöny mögötti országokba. Ezúton meg van a teljes listájuk azokról, akik személyes vagy rokoni alapon összeköttetésben állnak európai népekkel. Ezeket a listákat elküldik az amerikai kommunista ügynökökhöz és az illetők esetleg a vörös zsarolók áldozataivá válhatnak. Ezáltal az európai születésű amerikaiak kényszerítve lesznek “meghívni” az Egyesült Államokba bizonyos személyeket, kik a kommunista terror áldozatai és kiknek “sikerült” kiszabadulni a vasfüggöny mögül. Szükségtelen modani, hogy ezen “áldozatok” valójában szovjet kémek. Jól értesült budapesti tudósítás szerint legalább 70 százalékban mindig sikerül is ez a trükk, aminek következtében a kommunisták ügynökei tucatszámra jutottak már be Amerikába 1947 óta. A leningrádi kémiskola Kupetov ezredes vezetése alatt áll, aki a légképzettebb kém-szakembernek van elismerve. A kiképzés a kémiskolában legalább egy évig tart, mely idő alatt a tantárgyak közé tartozik : vegyészet, mechanika és rajzolás, valamint erődök és földrajz, úgyszintén nyersanyagok eredete és az ipari teljesítmények mérete Amerikában, Kanadában és Délamerikában. A tanítványok tanulmányozzák még a külföldi hadierőket és fegyvereket, topográfiát, fényképezést és rádió kezelést. Politikai tanulmányaik felölelik a kommunizmus történetét az Egyesült Államokban, valamint INNEN-ONNAN ANA PAUKER-t, a szovjetcsatlós Románia nőnemű Rákosi Mátyását rövid utón eltávolították a vezetőszerepből. A női bájairól egyáltalán nem hires külügyminiszter és párt-titkár kegyvesztett lett Moszkvában, mert — a Cominform hivatalos lapja szerint — “ellenséges tevékenységet folytatott az állam és a párt ellen, ellenforradalmi elemeket segített, személyes hatalmával visszaélt, a kollektiv rendszert elhanyagolta és a kulákokat eltűrte...” — Magyarország himnemü (?) Pauker je, Rákosi Mátyás is — hírek szerint — rövidesen repülni fog, hogy helyét, ideig-óráig egy másik hazaáruló vegye át, mint Moszkva talpnyaló bohóca... BONN. — A Mutual Security Agency fekete listáján 87 nyugatnémet cég szerepel, amelyek keletnémet kommunista vállalatokkal tartanak üzleti összeköttetést. |------WASHINGTON. — A magyar kommunista kormány emberkereskedelmet folytat. 60,- 000 zsidóvallásu magyar készül kivándorolni Magyarországból. Rákosiék fejenkint 500 dollárt zsarolnak minden 60 éven felüli kivándorlótól. A fiatalabbak váltságdíja Mer dollár. Mindössze 400 dh^irr értékű személyes holmit vihet magával az, aki elhagyja Magyarországot. A kivándorlást a svéd Vöröskereszt bonyolítja le. WASHINGTON. — Eikichi Araki, a háború óta az első japán követ megérkezett Washingtonba. Első nyilatkozatában azt mondta, hogy célja “a béke és megértés elősegítése országaink között.” A japán békeszerződésről úgy emlékezett meg, mint amely “szilárd alap a biztonságra, a békére és a tartós együttműködésre.” szövetségeseik országaiban és Oroszországban. Azon diákok, kik Amerikába küldendők, ki vannak oktatva, hogyan viselkedjenek, ha börtönbe kerülnek és tárgyalásuk idején, ha elfogják őket. Végül megtanítják őket a titkos tudósítások közvetítésére, agitátorok használatára és politikai gyilkosságok kitervezésére. A népirtás bűne Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye A népirtás bűne az úgynevezett “Genocide Convention” néven ismert nemzetközi törvényben van lefektetve. A népirtás, a Genocide, azokkal a nemzetiségi, vallási avagy faji csoportokkal foglalkozik, akiket részben vagy egészben, a világ bármely államában sanyargatnak, éheztetnek, bebörtönöznek, elhurcolnak . . . azzal a szándékkal, hogy a nemzetnek ezt a részét mielőbb kiirtsák. Magyarországon pontosan ez történik most. Azokat, akik nem tagjai a kommunista pártnak, nagy részben bebörtönzik, kényszermunkára küldik és ilyen “methodussal” csoportosan irtják. Testi sanyargatás és szellemi tortúrák borzalmainak teszik ki az elhurcolt tömegeket. Szándékosan olyan körülmények közé kényszerítik őket, ami testi és lelki letöréssel jár és végül is pusztulással végződik. Az elítélteknek és a gyüj tőtáborokba utáltaknak a gyermekeit elveszik és szüleiktől távol, állami intézetekbe vagy már “kiképzett” embercsoportok felügyelete alá helyezik. Annak idején Oroszország is aláírta a népirtást tiltó rendelkezéseket és azokat magára nézve kötelezőnek ismerte el, de soha sem tartotta be. Milliók és milliók élete pusztult el ennek következtében az uralma alá hajtott országokban. Amerika Kongresszusa elé rövidesen ratifikálásra kerül a “Genocide Convention” nevű törvény minden paragrafusa. Szövetségünk az elmúlt 3 évben többször értesítette Amerika törvényhozóit egyénenként és egyetemesen is arról, hogy az amerikai magyar társadalom egyhangúan kívánja a népirtási törvények amerikai ratifikálását. Most újra a Kongresszus elé kerül ez a törvény, végleges tárgyalásra és igy: kérjük egyházaink, egyleteink vezetőit és kérünk minden amerikai polgárt arra, hogy: Küldjön egy táviratot vagy levelet Hon. Tom Connally, Chairman of the U. S. Senate Foreign Relations Committee, — Senate Office Bldg. — Washington 25, D. C., — névre és címre és nyomatékosan kérje a saját vagy egyháza, egylete nevében, hogy a “Genocide Convention” nevű nemzetközi törvény rendelkezéseit Amerika ratifikálja, még a 82-ik kongresszusi ülésszak befejezése előtt. Nagysikerűnek Ígérkezik a Szűz Mária Egylet piknikje A Szűz Mária Egylet Perth Amboy, Carteret és New Brunswick-i osztályok rendezésében a Linwood.Grogéban tartanak közös pikniket vasárnap, junius 22-én. A három osztály vezetősége nagyban készül a nagyszabású ünnepélyre. A régen nem látott barátok és ismerősök találkozó helye lesz junius 22-ike. A bizottság mindent elkövet a piknik sikere érdekében. Laci pecsenye, kolbász és a legjobb enni-inni valókról a vezetőség gondoskodik. Mindenki jól fogja érezni magát ezen a pikniken. A “SZIVÁRVÁNY REGÉNYEK” MEGRENDELHETŐK ÁLTALUNK Megírtuk, hogy Clevelandban egy magyarnyelvű könyvkiadó vállalat alakult, a Rainbow Publishing Co., amely feladatául tűzte ki az amerikai magyarságnak könnyű, szórakoztató olvasmányokkal való ellátását, olcsó áron. Az amerikai magyarság érdeklődése a könnyű, szórakoztató irodalom iránt közismert. Százezerszámra élnek magyarok Amerikában, akik nélkülözik az ilyen regény-füzeteket. A Szivárvány Regények most pótolni fogják ezt a hiányt. Az uj vállalat minden hónapban egy kis regényt ad ki, amelyek teljesen befejezett müvek és a szórakoztató, könnyű irodalom minden ágát felölelik. Lesz közöttük szerelmi kaland, detektív regény, stb. Ezeknek a kis regényeknek az ára darabonként 30 cent, de egészévi előfizetésnél 12 darab regény ára csak $3.00. A Szivárvány Regények képviseletét és vidékünkön való terjesztését magunkra vállaltuk. Előfizetéseket felveszünk és a regényeket darabonként is áruba bocsátjuk megbizottaink utján, magyar üzletekben, újságárusoknál, stb. Lapunk más helyén, hirdetésünkben egy szelvényt talál az olvasó, amelynek kitöltésével és a 3 dollár regény-előfizetéssel együtt beküldheti címünkre, amelyért egy éven belül összesen 12 regényt kap posta utján. (Azok, akik lapunk előfizetését is egyúttal beküldik, összesen $5.50-et küldjenek, mert 50 cent kedvezményt adunk nekik!) THURSDAY 1952. JUNIUS 19.-------“Fel kell szabadítanunk Yalta rabszolganépeit” - Taít Nagyfontosságu külpolitikai nyilatkozatot tett Ohio elnökjelölt szenátora a nem-angolnyelvü sajtó meghívott képviselői előtt Mondhatni történelmi nevezetességű esemény színhelye volt múlt csütörtök este a New York szivében épült Barclay Hotel, ahol az évtizedeken át ellenzékben levő republikánus párt Taft szárnya kampányközpontot rendezett be. Az esti órákban nagy tömegben lepték el a szállodát Robert Alphonse Taft hívei, hogy személyesen találkozhassanak a republikánusok egyik vezető jelöltjével, a boldog emlékű William Howard Taft néhai elnökünk fiával. Dr. Szoó Józsefné vezetésével szinpompás magyar viseletben New York magyar szépségei fogadták a puritán életű államférfiul aki több fényképen örökittette meg magát a magyar csoporttal. Majd végeláthatatlan sorban vonultak, fel az elnökjelölt hívei, akikkel Taft kezet fogott és fesztelen közvetlenséggel elbeszélgetett. A nagy amerikai lapok riporterei és fotográfusai fogták ezután körül Taft-et, aki végül is azzal vált el tőlük, hogy fontos nyilatkozatot kell tennie az idegennyelvü sajtó képviselői számára. A new jerseyi Franklin bányavidék egykori jótevője, egy szépséges magyar menyecske, Mrs. Raymond G. Mullee mutatta be^ az országos republikánus női bizottság nevében a 14 különböző nyelvű lapot képviselő szerkesztőknek. Lapunk tudósítójának jutott a megtiszteltetés, hogy Taft szenátornak az első kérdést feltegye, amire az elnökjelölt határozott őszinteséggel a következő nagyjelentőségű választ adta, mely megválasztása esetén az Egygesült Államok hivatalos külpolitkája lesz: ....“Mindenkor ellene voltam és leszek a Yaltában és egyebütt az oroszokkal kötött titkos megállapodásoknak, amelyek a népek millióit döntötték idegen rabságba. Ha módomban lesz az amerikai külpolitára az eddiginél döntőbb befolyást gyakorolni, a yaltai egyezményt minden tatozékával hivatalosan és formálisan meg fogjuk tagadni. Az oroszok amugyis megszegtek minden velünk kötött szerződésünket, tehát a yaltai egyezmény már ezért sem kötelező ránk nézve. “Tántoríthatatlan hive vagyok minden leigázott nép felszabadításának és az önrendelkezési jog legteljesebb mértékben való alkalmazásának. Határozottan ellenzem az eddigi amerikai állásfoglalást, a bolsevizmussal szemben negatív eszközökkel folytatott védekezési módszereket. Dinamikus külpolitikát és aktiv katonapolitikát kell életbeléptetnünk, hogy ezzel visszaadhassuk Kelet-Európa népeinek szabadságukat és A- merikát is megóvhassuk a vörös világveszedelemtől” — mondotta Ohio szenátora. Egy másik magyar lap szerkesztőjének a 200,000 ma is Oroszországban sínylődő hadifogoly és a 80,000 közelmúltban deportált magyar civil kényszermunkás dolgában feltett kérdésére Taft az alábbiakat mondotta: “A jelenlegi kényszerű helyingyenes bus járat is lesz New Brunswick, Perth Amboy és Carteretből. zetben kizárólag háborúval tudnánk e szerencsétlen embertársainkat megmenteni — ha ugyan nem válnának egy felszabadító hadviselés kezdetén tömegmészárlás áldozataivá. Sajnálatos, de való, hogy Amerika olyan tehetetlen helyzetbe került, amely egyetlen emberünk, William Oatisnak a prágai börtönből való kiszabadítását sem teszi lehetővé. Ezért addig kell fokoznunk a pozitív külpolitika pergőtüzét a jelenlegi, egy helyben topogó tehetetlenséggel szemben, amig az oroszok be nem látják erőszakoskodásaik tarthatatlanságát. Egy újabb világháborútól eltekintve, amibe az Egyesült Államok jelenleg nem bocsátkozhatik, ez az egyetlen módszer, amit a hadifoglyok és polgári deportáltak helyzetének könnyítésére alkalmazhatunk” — fejezte be nagyjelentőségű nyilatkozatát a republi.kánus párt egyik vezető elnökjelöltje. Lengyelek, ukránok, esztek, litvánok, szlovákok, szerbek, bulgárok, románok, albánok és megannyi más nyelvű lapok szerkesztőinek kérdéseire válaszolva, Robert A. Taft még- több olyan tárgyat érintett sajtófogadása során, melyek magyar szempontból mindenesetre érdeklődésre tarthatnak számot. A szlovák laptudósitónak például azt mondotta az elnökjelölt, hogy a csehek államgépezetét és nyelvét szerinte jogtalanul erőszakolják rá az egykori Felvidék népére. Ezért érthetetlennek tartja azt is, hogy miért közvetítenek amerikai rádióműsorokat Európa felé “cseh-szlovák” nyelven — amikor ilyen nyelv voltaképen a mesék világába tartozik... Tito rémuralmára vonatkozólag Taft kijelentette, hogy kezdettől fogva bizalmatlansággal viseltetett a Stalin-nevelte diktátor basáskodásával szemben. A Jugoszláviának nyújtott amerikai támogatást azért szavazta meg a múlt kongresszusi ülésen, mert azt katonai szükségszerűség indokolásával javasolta a kormány. A tapasztalatok világánál azonban ma már ellene szavazna és kétszer is megfontolná, vájjon elméletbeli katonai előnyök miatt Amerika még egyszer szóbaálljon a véreskezíi diktátorral. “Diktátorokkal, nemzet-gyilkosokkal nem paktálhat többé az Egyesült Államok,” jelentette ki búcsúzóul Taft szenátor, “éppenugy ahogyan semmisnek kell tartanunk minden olyan kényszerrel alkalmazott határmegállapitást, amit Yaltában, Teheránban az amerikai választók megkérdezése és az érdekelt országok népének tudtán kívül kötöttek.” Tizennégy nyelven megjelenő mintegy ötven újság cikkírói, lapkiadói lelkes tapssal köszönték meg e nagy horderejű kijelentéseket Taft-nek, akiből könnyen Amerika elnöke lehet. LONDON. — Anglia, hogy dollárhoz jusson most már komornyikokat exportál gazdag amerikaiak számára. Az angol lapokban hirdetések jelentek még, közvető ügyönkségek kínálják a lordok és bárók házában szolgált komornyikokat “kedvevő felté! telek mellett.”
