Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-06-12 / 24. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JhjL Only* düinyahicuE VhiuApjapJiA. frtiisixL cuuL fijubÜÁhsuL űv (p&Aih, dmboy. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY *.-! """ ■■ '.’I. 1 ' ■■ II ---­­­THURSDAY 1952. JUNIUS 12. JUNIUS 16-ÁN KEZDŐDIK LIGONIERBEN A REFORMÁTUS EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE Flag Day az amerikai zászló­nak megbecsülését jelképezi E héten az amerikai nép egy napot áldoz a nemzeti lo­bogó tiszteletére. Junius 14- én tartandó FLAG DAY al­kalmából ünnepélyes keretek között ad az amerikai nép ki­fejezést az amerikai zászló iránti tiszteletének és megbe­csülésének. Ha egy nemzetnek a lobo­gója megérdemli, hogy az or­szág minden polgára őszinte tisztelettel adózzék azért a sok jóért, de főképen azért a szabad és független életért, á­­mit e lobogó védelme alatt az emberek élvezhetnek és élhet­nek, akkor valóban az ameri­kai zászló az, ami előtt mi mindannyian hódoló tisztelet­tel meghajthatjuk fejünket. Aki erre a zászlóra önkén­tesen és már felnőtt korban felesküdött, az a világ legha­talmasabb országának lett e­­gyenjogu polgára mindazok­kal, akik ehhez a mai korban valóban kivételesnek tekint­hető szerencséhez a születési helyük véletlenje által jutot­tak. Ha valaki manapság füg­getlen szabad ember lehet, azt nemcsak kivételes jognak, de rendkívül nagy szerencsének is lehet tekinteni. Ugyanis az amerikai polgárnak, legyen az itt született, vagy önkéntes választás folytán polgárjogot nyert egyén, — ha betartja az igen liberális és emberi sza­badságjogokat biztositó tör­vényeket, akkor annak senki­től és semmitől nem kell fél­nie. Ellentétben a vasfüggöny mögött élő sok száz millió tényleges rabszolgától, az a­­merikai polgárnak nem kell félni attól, hogy az állam min­den kárpótlás nélkül egysze­rűen elkobozza nehezen meg­takarított kis vagyonkáját, s attól sem kell tartania, hogy soha el nem képzelhető nélkü­lözések közé ismeretlen hely­­. re fogják deportálni egysze­rűen azért, mert egy párt rá­fogja, hogy az állam ellensé­ge. Az Észak-Amerikai Egye­sült Államokban az állam nem a polgár ura és parancsolja, hanem a polgár szolgája és védelmezője. Ezeket az eszméket jelké­pezi az amerikai lobogó és Flag Day alkalmából ez esz­mékre gondolni a legnagyobb tisztelet, amit az amerikai zászlónak adhatunk. A nehézsúlyú ökölvívó baj­noki mérkőzés még mindig nagy sport esemény Amerikában A múlt héten egy alapjában véve lényegtelen esemény, két becsületes de kemény öklei­ken kívül semmi különösebb erényt nem mutató feketebő­­rü amerikainak, a már a jó negyvenesekben járó ökölvívó bajnoknak, Joe Walcott-nak és Ezra Charles-nek Philadel­phiában tartott mérkőzése az amerikai nép széles rétegé­ben nagyobb érdeklődést vál­tott ki, mint sok olyan érde­mes dolog, ami az emberiség sorsára komoly befolyást gyakorolhat. A mérkőzést három állam kormányzója, Pennsylvania állam mindkét U. S. szenátora, s azonkívül a politikai és társadalmi élet számos kiválósága közvetle­nül a helyszínen nézte végig, s a televízión tiz milliókra rú­gott azok száma, kik az egyik vagy a másik küzdőfél győzel­méért izgultak. Ebben az izgalomban sokak részéről a motívum önző e­­gyéni érdekből történt. U- gyanis Amerikában, hol a leg­több állam törvénye szerint semmiféle hazárd játék nincs megengedve, s igy a hivatás­szerűen űzött fogadások is ti­losak, hihetetlen sokan fogad­nak bármilyen eseményre, a­­minek kimenteiét előre nem lehet tudni. Természetesen a valószínűség szerint állapít­ják meg, hogy mennyivel töb­bet vagy kevesebbet kap va­laki, ha az esélyesebb vagy ha az esélytelenebb fél győzelmé­re fogad. A .Walcott-Charles mérkőzésben az idősebb Wal­cott volt az “underdog,” vagy­is a korkülönbségre való te­kintettel Charles győzelme valószínűbbnek látszott, s igy a közönség Walcott mellett drukkolt. A közönség szimpá­­thiája ez alkalommal többet ért,' mint a szakértők tudomá­nya, mert ha nehezen is, s csak jóakaratu pontozás ré­vén, de mégis az “underdog” győzött. Ha már éppen az ökölvívó mérkőzésekről beszélgetünk, érdekesnek tartjuk megemlí­teni, hogy az amerikai újsá­gok hétfői számában egy igen érdekes képet láttunk. Egy . németországi ökölvívó mér­kőzésen vették fel a képet, a­­melyen élethűen van megörö­kítve, amint a referee, Max Pippow, már majdnem víz­szintes helyzetben közeledik a padlóhoz, amennyiben a volt német középsúlyú bajnok, Pe­ter Mueller, egy jól irányított ütéssel adott kifejezést mél­tatlankodásának a hivatalos kötelességet teljesítő referee megjegyzéseire. A sportszerűtlenül viselke­dő Muellert örökre eltiltották az ökölvívás nemes mestersé­gének gyakorlásától és ezt a büntetést hatalmas pénzbír­ságnak is lehet tekinteni, mert az ökölvívók Németor­szágban is sok pénzt keres­nek. Eisenhower tábornok mint Mr. Eisenhower vesz részt a választási kampányban Az elnökválasztással kap­­(Folyt, a 4-ik oldalon) 50.000 magyar otthont keres Congressman Celler R. H. 7376 sz. alatt, javaslatot ter­jesztett a kongresszus elé, a­­melyben, többek közt, megálla­pítja, hogy nagyon sok mene­kült él még mindig hontalanul az egész világon s ezt a problé­mát: csak a D.P. törvény és ál­talában a bevándorlási lehetősé­gek kiterjesztése oldhatja meg. A világgá vert, “otthont kere­ső” szerencsétlenek között 50,- 000 magyar van és, ha a H. R. 7376 számú javaslatot megsza­vazza a törvényhozás, újabb 17.000 magyar jöhet be Ameri­kába. Nekünk magyaroknak, most egy égetően fontos kötelessé­günk van. Ha saját Congress­­manünk és Senatorunk tőlünk minél több levelet kap, akkor megszavazzák a fennti javasla­tot. Ha ölhetett kezekkel vá­runk, akkor a javaslat elbukik. Kérjük, hogy minden magyar még ma, defeltétlneül egy héten belül írjon saját kongresszusi képviselőjének, hogy igen-nel szavazzon a H. R. 7376. számú javaslat beterjesztésekor. Ez csak egy-két perc munkája és csupán két cent áldozatot je­lent. Talán nem sok amit ké­rünk, ha a krisztusi felebaráti szeretet alapján állunk. Tilos a vasfüggöny mögötti utazás A külügyminisztérium meg­tiltotta, hogy amerikai polgárok 5 vasfüggöny mögötti ország­ban utazzanak, mivel szabadsá­guk és életük nincs biztonság­ban Kínában, Magyarországon, Csehszlovákiában — ahol már korábban tilos volt utazni ame­rikaiaknak — és Oroszország­ban, Lengyelországban, Romá­niában, Albániában és Bulgári­ában. Ingrid ikrei (?) Ingrid Bergman, a szépséges svéd mozicsillag, aki otthagyta férjét és kislányát egy olasz filmszerelő szerelméért, Rómá­ban, egy krházban ikreket vár... (A hir érkezése óta talán már világra is hozta őket.) 29 és fél millió katolikus van Amerikában A közelmúltban jelent meg az az évkönyv, ami a katolikus tár­sadalom életéről számol be. Az évkönyv megállapítja, hogy A- merikában, 1952 évi január hó 1-én — 29,407,000 volt a kato­likusok száma. Ez a szám az elő­ző évvel szemben, 776,000-es szaporulatot jelent. Egy milliónál több katolikus van a következő érsekségek te­rületén : Boston, Chicago, Phila­delphia, New York, és Newark. Amerika iskoláiban 5,141,000 gyermek nyer hitoktatást. A párt embere! Truman elnök egy sajtókon­ferencián kijelentette, hogy bár­ki lesz is a demokrata párt je­löltje, ő lesz a legjobb kortese. Úgy for korteskedni érte —• mint 1948-ban tette. 45 szovjet-divízió Európában A szovjetnek 45 divíziója ál­lomásozik Európában. Kelet-Né­­metország és a csatlósállamok földjén szállásolták el a vörös­hadsereget. jY csatlósállamok szovjet-idomitotta divízióinak száma hetvenre rúg. Krumpli bőség A kormány megnyugtatta a zúgolódó háziasszonyokat, hogy a jövő hétre már bőségesen á­­rasztják el a piacokat krumpli­val, felesleges tehát megfizetni­ük a jelenlegi feketepiaci ára­kat. A spekulánsok igy alaposan ráfizetnek arra, hogy nagy készleteket halmoznak fel. Nincs több titok...! A Christian Science Monitor írja, hogy a szovjét, melynek fegyverrel őrzött tudósai képte­lenek alkotó munkára, a szabad népektől lopott atómtitkok bir­tokában fegyverkeznek. Vi­­sinszkij szerint “minden ameri­kai atómtitkot megszereztek már.” Amerikai zarán­dokok Rómában A spanyolországi Eucharisz­tikus kongresszussal kapcsolat­ban Spellman kardinális vezeté­sével 600 amerikai zarándok ér­kezett Rómába, ahol kihallga­tást nyertek a pápa előtt. Hadbíróság elé kerül Robert W. Grow tábornok, a­­ki tilalom ellenére naplót veze­tett, melyben magánvéleményét irta fel, hadbíróság elé kerül. A A naplót, mint ismeretes, orosz kémek emelték el és hozták nyil­vánosságra.“ A népirtás bűne Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye A népirtás bűne az úgyneve­zett “Genocide Convention” né­ven ismert nemzetközi tör­vényben van lefektetve. A nép­irtás, a Genocide, azokkal a nemzetiségi, vallási avagy faji csoportokkal foglalkozik, akiket részben vagy egészben, a világ bármely államában sanyargat­nak, éheztetnek, bebörtönöznek, elhurcolnak . . . azzal a szándék­kal, hogy a nemzetnek ezt a ré­szét mielőbb kiirtsák. Magyarországon pontosan ez történik most. Azokat, akik nem tagjai a kommunista pártnak, nagy részben bebörtönzik, kény­szermunkára küldik éö ilyen “methodussal” csoportosan irt­ják. Testi sanyargatás és szelle­mi tortúrák borzalmainak teszik ki az elhurcolt tömegeket. Szán­dékosan olyan körülmények kö­zé kényszerítik őket, ami testi és lelki letöréssel jár és végül is pusztulással végződik. Az elítélteknek és a gyüj tőtá­borokba utáltaknak a gyer­mekeit elveszik és szüleiktől tá­vol, állami intézetekbe vagy már “kiképzett” embercsopor­tok felügyelete alá helyezik. Annak idején Oroszország is aláirta a népirtást tiltó rendel­kezéseket és azokat magára néz­ve kötelezőnek ismerte el, de so­ha sem tartotta be. Milliók és milliók élete pusztult el ennek következtében az uralma alá hajtott országokban. Amerika Kongresszusa elé rövidesen ratifikálásra kerül a “Genocide Convention” nevii törvény minden paragrafusa. Szövetségünk az elmúlt 3 évben többször értesítette Amerika törvényhozóit egyénenként és egyetemesen is arról, hogy az amerikai magyar társadalom egyhangúan kívánja a népirtási törvények amerikai ratifikálá­sát. Most újra a Kongresszus elé kerül ez a törvény, végleges tár­gyalásra és igy: kérjük egyhá­zaink, egyleteink vezetőit és ké­rünk minden amerikai polgárt arra, hogy: Küldjön egy táviratot vagy levelet Hon. Tom Connally, Chairman of the U. S. Senate Foreign Relations Committee, — Senate Office Bldg. — Wash­ington 25, D. C., — névre és címre és nyomatékosan kérje a saját vagy egyháza, egylete ne­vében, hogy a “Genocide Con­vention” nevii nemzetközi tör­vény rendelkezéseit Amerika ratifikálja, még a 82-ik kon­gresszusi ülésszak befejezése előtt. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület négyévenként esedékes közgyűlése junius 16- án d. e. 10 órakor alkalmi isten­­tisztelettel kezdődik a ligonieri (Pa.) “Bethlen Otthon” temp­lomában, ahol a szolgálatot Dr. Újlaki Ferenc egyesületi elnök és Kecskeméthy József, a Beth­len Otthon igazgatója végzik. Azt követőleg a közgyűlés a Fort Ligonier Hotel nagytermében lesz, ahol a képviselők legna­gyobb része is elhelyezést talál, mig a többiek a Brenizer Hotel­ben, vagy turista otthonokban kapnak szállást. Az Egyesület Alapszabályai értelmében a közgyűlés teljes­­jogú tagjai a Vezértestületi ta­gok és az osztályok által válasz­tott képviselők; tanácskozó jog­gal bírnak ezeken kívül a jogta­nácsos, a főorvos, az árvaházi igazgató, a számfejtő és a bizto­sítási szakértő, valamint a hat rendes kerületi szervező is. Ilyenformán a közgyűlésnek 101 szavazó tagja lesz. Jelen, lesznek a Vezértestület részéről: Dr. Újlaki Ferenc, elnök; Borshy Kerekes György, titkár ; Vasváry Ödön, számvevő; Ki­rály Imre, pénztáros; Fiók Al­bert, alelnök; Dr. Vincze Ká­roly, Daróczy Sándor, Pozsaay Imre, Téglássy Pál, Siposs Ist­ván és Molnár Géza. Jelen lesznek tanácskozási joggal: Dr. Horváth Ferenc, főorvos; Kecskeméthy József, a Bethlen Otthon igazgatója; Fiók A. Al­bert, ügyész; Mr. Frank Gerry és Mr. J. H. Zeitlin, biztosítási szakértők. Az egyes osztályok megvá­lasztott képviselői a következők: Varga István, S. Bend, ind.; Tóth József, Dayton, O.; Amb­rus Andrásné, E. Chicago, Ind.; Németh János, Chicago, 111., Nt. Vajda S. Zoltán és Veszprémi Géza, Detroit, Mich.; Enessey Gyula, Dr. Böttykös Béla és Nt. Tóth Tibor, Detroit, Mich; Far­kas Károlyné, S. Chicago, 111., Mrs. Emma Varga, E. Chicago, Ind.; Kish István, Kalamazoo, Mich; Kovács István, Chicago, 111.; Kádár ároly, Gary, Ind.; Nt. Hamza András, Dayton, O.; Gyüre András, Whiting, Ind.; Nt. Nagy András, Flint, Mich.; Nagy János, Bridgeport, Conn.; Kurimai András, S. Norwalk, Conn.; Horváth Kálmán, Bridgeport, Conn.; Szántay Jó­zsef, New York, N. Y.; Kovács Bertalan, Bridgeport, Conn.; Nt. Balogh István és Nagy Fe­renc, Washington, D. C.; Nt. Böszörményi István, Bridge­port, Conn.; Nt. Ladányi Zsig­­mond, New York, N. Y.; Nt. Be­­retz Árpád, Wallingford, Conn.; Fedorko András, Buffalo, N.Y.; Shepherd András, Tonawanda, N. Y.; Kovach Imre, Buffalo, Nem szabad több magyar árut behozni! Truman elnök megtiltotta, hogy julius 5-től kezdve bármi­féle árucikket hozzanak Ma­gyarországról Amerikába érté­kesítés végett. Mindenféle ke­reskedelmi kapcsolatot megsza­kítanak a magyar bábkormány­nyal. Hasonló képen tilos cseh, lengyel, román és bolgár termé­keket Amerikába hozni. N. Y.; Molnár József, Passaic N. J.; Molnár József, Trenton, N. J.; Dr. Vincze Károlyné, Keasbey, N. J.; Marosi Károly, Perth Amboy, N. J.; Nt. Nagy Imre és Mrs. Adele Hess, Beth­lehem, Pa.; Medgyesi Géza, Cár­­teret, N. J.; Kish Károly, Man­­ville, N. J.; Varga Albert, Woodbridge, N. J.; Nt, Szath­­máry Bertalan, Perth Amboy, N. J.; Nt. Kós’a András, New Brunswick, N. J.; Mrs. Anthony Peter, Miami, Fia.; Nt. Béky Zoltán, Roebling, N. J.; Dr. Csikesz Tibor, Phoenixville, Pa.; Daruka István, New Brunswick, N. J.; Nt. Rácz Győző, Passaic, N. J.; Nt. Szabó András, Alpha, N. J.; Nt. Kru­­chio Antal," Franklin, N. J.; Ri­­kó János, Homestead, Pa.; Lé­­nárt András, Pittsburgh, Pa.; Fodor József, Columbus, O.; Kocsis István, Duquesne, Pa.; Fedor András, McKeesport, Pa.; Helmeczi Kálmán, Du­quesne, Pa.; Nt. Szabó László, Scalp Level, Pa.; Nagy Albert, Farrel, Pa.; Bartha Zsigmond, Leechburg, Pa.; Kászonyi Mi­hály, Beaver Falls, Pa.; Hege­dűs József, Barton, O.; Nt. Mar­­kovits Pál, Pittsburgh, Pa.; Szarka Ferenc, Brownsville, Pa.; Radnóczy József, Sr.; Thorpe, W. Va. ; Bodnár István, Daisytown, Pa.; Domonkos Jó­zsef, Logan, W. Va.; Kayatin Sándorné, Richeyville, W. Va.; Kropog S. Miklós, Rivesville, W. Va.; Dr. Szabó István, Ko­­vachy M. András, Novák József­­né, Cleveland, O.; Kanócz Já­nos, Fairport, O.; Perczel Imre és Nt. Papp Károly, Toledo, O.; Korán János, Youngstown, O.; Nt. Bodor Dániel és Kovács Já­nos, Lorain, O.; Mrs. Donald McIntyre, Cleveland, O.; Szent­­györgyi János, Canton, O.; Ba­­tiz Lajos, Akron, O.; Palágyi Zsigmond, Elyria, O.; Szabó Bálint, Warren, O.; Nt. Márton Sándor, Youngstown, O.; Kun József, Akron, O.; Fülön István, Lorain, O.; Egry Béla, Los An­geles, Calif.; Kispál József, Cle­veland, O.; Nt. Daróczy Má­tyás, Cleveland, tO.; Nt. Csépke István, Alliance, 0. A tisztikar mindenre kiterje­dő jelentését egy hónappal a gyűlés előtt kézhez vették úgy az osztályok, mint a megválasztott' képviselők, hogy azt idejében ta­nulmányozhassák. A gyűlés idő­tartama nincs meghatározva, de előreláthatólag igénybe fogja venni a hét nehány napját. Ezen a közgyűlésen lesz a tisztujitás is, mely a tisztviselők és a Ve­zértestület tagjaira vonatkozik, akiknek megbízatása mindig négy évre szól. jjc v •!’ A magyar sajtó, illetve a heti­lapok részéről lapunk szerkesz­tő-tulajdonosa, Diénes László kapott meghívást a Református Egyesület konvenciójára, aki maga is, feleségével és négy gyermekével együtt tagja az e­­gyesületnek. Érdeklődéssel tekintünk az ország fővárosában, Washing­tonban székelő nagy magyar tesetvérsegitő intézményünk nagygyűlése elé, amelynek min­den bizonnyal értékes, az egye­sület jövőjére jótékonyan kiható határozatai lesznek és amely­nek munkájához igaz magyar érzéssel kívánunk sok sikert, munkálkodóira pedig a jó Isten áldását! A “SZIVÁRVÁNY REGÉNYEK” MEGRENDELHETŐK ÁLTALUNK Megírtuk, hogy Clevelandban egy magyarnyelvű könyv­kiadó vállalat alakult, a Rainbow Publishing Co., amely fel­adatául tűzte ki az amerikai magyarságnak könnyű, szóra­koztató olvasmányokkal való ellátását, olcsó áron. Az amerikai magyarság érdeklődése a könnyű, szórakoz­tató irodalom iránt közismert. Százezerszámra élnek magya­rok Amerikában, akik nélkülözik az ilyen regény-füzeteket. A Szivárvány Regények most pótolni fogják ezt a hiányt. Az uj vállalat minden hónapban egy kis regényt ad ki, amelyek teljesen befejezett müvek és a szórakoztató, könnyű irodalom minden ágát felölelik. Lesz közöttük szerelmi kaland, detektív regény, stb. Ezeknek a kis regényeknek az ára darabonként 30 cent, de egészévi előfizetésnél 12 darab regény ára csak $3.00. A Szivárvány Regények képviseletét és vidékünkön való terjesztését magunkra vállaltuk. Előfizetéseket felveszünk és a regényeket darabonként is áruba bocsátjuk megbizottaink utján, magyar üzletekben, újságárusoknál, stb. Lapunk más helyén, hirdetésünkben egy szelvényt talál az olvasó, amely­nek kitöltésével és a 3 dollár regény-előfizetéssel együtt be-, küldheti címünkre, amelyért egy éven belül összesen 12 regényt kap posta utján. (Azok, akik lapunk előfizetését is egyúttal beküldik, összesen $5.50-et küldjenek, mert 50 cent kedvezményt adunk nekik!)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents