Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-06-05 / 23. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JhsL Only* dúmqwdarL ‘YlswApapQ/i. [diisuL and, (puJbhAhsuL in, (psAih, Űmbay, VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1952. JUNIUS 5. A német békeszerződés meg­kötése utáni izgalmak elég gyorsan lecsillapultak Bár a múlt heti események a külpolitikai helyzet feszült­ségét közel hozták a törési ponthoz, mégis egy-két napi izgalom után ismét vissza­ment minden a régi kerékvá­gásba. Az újságok szenzációs hírekben hozták az oroszok tervbe vett megtorló lépéseit a nyugati demokráciáknak Ny ugat-N émetországgal kö­tött békeszerződése miatt. A két részre szakadt Németor­szágot elválasztó határ men­tén, mely egyszersmind ha­tárvonalat képez a nyugati demokráciák és az orosz meg­szálló csapatok között is, az orosz hadvezetőség egy há­rom mérföld szélességű sávot Németország legészakibb pontjától egész Bajorország déli részéig át nem léphető te­rületnek, — “no man’s land”­­nek nyilvánított. Az orosz ha­tárjárőrök parancsot kaptak, hogy felszólítás nélkül lője­nek rá mindenkire, aki e tilos területre lép. Az oroszoknak ez intézkedéséből arra is kö­vetkeztetni lehetett, hogy Berlinnek a nyugati demo­kráciák fennhatósága alatt levő részét ismét elvágják Nyugat-Németországtól, és megint repülőgépek segítsé­gével kell majd az összekötte­tést fenntartani. Ha ez meg­történnék, kétséges, hogy ez olyan simán és minden inci­dens nélkül lenne keresztül­vihető, mint ahogy ez az első alkalommal történt. Az orosz zónától körülvett Berlinben a nyugati demokráciák meg­szálló csapatai valósággal puskaporos hordókon ülnek. A külpolitikai feszültség szik­ráitól e hordók könnyen fel­robbanhatnak. Azonban most is ép úgy, mint ahogyan mindezideig történt, valahányszor az iz­galmak a tetőfokra hágtak, az orosz váratlanul csendes lett. Ez tisztán mutatja, hogy az oroszok csak a hideg hábo­rút akarják folytatnni, mert egyelőre az ő terveiknek ez igen megfelelő mindaddig, mig a nyugati demokráciák, de különösen az Egyesült Ál­lamok egy elég komoly,- egye­lőre ugyan csak langyos, de később igen könnyen forróvá válható háborúban vannak a koreai és kínai kommunisták­kal. Amerikai magyar veterán egylet megalakításának esz­ményét vetette fel a Ref. Egyesület hivatalos lapja Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület kiadásá­ban megjelenő “Testvériség” folyóirat egyik nemrégiben megjelent száma MAGYAR KATONÁK cim alatt a kö­vetkező cikket hozta. “Az első, de különösen a második világháború után szerte sodródtak a világ min­den tája felé, de legtöbben Amerikába kerültek. Gomba­módra sarjadnak ugyan kü­lönféle szervezetek, olyanról azonban nem tudunk, mely e­­zeket az érdemes veteránokat politikamentesen és föltétle­nül demokratikusan egybe­kapcsolva ápolhatná azt a tiszta szellemet, melynek ma is élővé, tételére igen nagy (szüksége van a szabad világ­nak. Itt, ahol az amerikai füg­getlenségi háború Kováts Mi­hály ezredesében a polgárhá­ború magyar “Lincoln hősei”­­ben olyan nemesveretü ha­­gyokkal bírunk, ideje volna a magyar honvédség és a ré­gebbi közös hadseregben szol­­, gáltak, úgy a tisztek, mint altisztek és legénység, össze­fogására olymódon, hogy az érdemeseknek találtak közös­sége méltóképen képviselhes­se magyarságunk katonavi­seltjeinek háborúkban kié­rett, amerikai eszmékkel is megtermékenyült, a munka verejtékében megedzett felfo­gását és készségét a nagy harcra, mely a világot leigáz­­ni készülő sátáni erőkkel szemben elkerülhetetlennek látszik. Úgy hisszük, érdemes ezen nemcsak gondolkodni, de ebben az irányban tenni is va­lamit. E sorok írója, aki ma­ga is az első háború veterán­ja, készen van arra, hogy ha tenni kell, magát attól el ne vonja. S arról is meg van győződve, hogy ezen a vona­lon nem áll egyedül.” Aki a fenti cikkhez kom­mentárt ir, szintén az első világháború veteránja, s mint ilyen, valamint ugyanakkor egy negyedévszázad óta ame­rikai polgár is, sokszor gon­dolt már a múltban arra, hogy az Egyesült Államok­ban élő volt magyar katoná­kat egy veterán egyletbe kel­lene beszervezni. Azonban az első világháború veteránjai­nak számá még régebbi idők­ben sem volt elegendő egy e­­rősebb organizáció megszer­vezéséhez. A második világháború volt katonái közül azonban tényleg elég sokan vannak ma itt , az Egyesült Államok­ban, s igy a “Testvériség” cikkírója helyes húrokat pen­dített meg, mikor a volt ma­gyar katonákat politikamen­tes és demokratikus szerve­zetbe szeretné összehozni, el­lentétben a gombamódra sar­jadó különféle szervezetektől, mik a cikkből következtetve — sem politikamentesek, sem pedig demokratikus alapon nem állanak. Azonban igen nagy kérdés, hogy az amerikai polgárhá­ború magyar “Lincoln hősei”­­ben nemesveretü hagyomá­nyokkal biró amerikai ma­gyarság képes lenne-e elegen­dő tagot szerezni a gomba­­módra sarjadózó szervezetek miatt egy valódi politikamen­tes és demokratikus alapon álló veterán szervezethez? A másik nagy kérdés pe­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Most húsz éve... Régi, megsárgult papírok, új­ságok hevernek előttünk s azok­ból idézzük a két évtized előtti események emlékét... Most van pontosan 20 éve an­nak, hogy a Washington György születésének 200-ik évfordulója alkalmából rendezett országos amerikai ünnepségek keretében Perth Amboy város magyarsá­ga Kovács Mihály ezredes emlé­kének is kegyelettel adózott, aki az amerikai szabadságharcban a nagy elnök egyik kiváló tisztje volt s a Charleston, So. Caroli­­na-i ütközetben hősi halált halt . . . 1932 junius 5-ét Perth Am­boy város akkori polgármestere, Frank Dorsey a Bi-Centennial ünnepségek keretében “Michael de Kovács Day”-nek proklamál­­ta. Délután, a városháza előtti parkban emlék-fákat ültettek el ünnepélyes formaságok között, este pedig nagy Kovács Mihály ünnepély volt. Az ünnepély fő­rendezője Zámbory Sándor, a Híradó szerkesztője volt; Ft. Horváth Lőrinc és Nt. Dr. Vin­­cze Károly mondottak imát és szentelték fel az elültetett fá­kat, az esti ünnepség alkalmi fő­szónoka pedig Séllyei F. Lajos városi biró volt, akinek beszé­dét a Perth Amboy Evening News teljes terjedelemben le­közölte. A Kovács Mihály em­­!ék-ía ültetésével kapcsolatban Séllyei többek között - ezeket mondotta: “Bár lenne itt most nekünk egy kevés a hazai földből, az ő szülőhazájának, Magyarország­nak a földjéből, amit ennek a so­káig élő emlékoszlopnak, ennek a fának a gyökereire szórhat­nánk . . . amit összekeverhet­nénk az amerikai anyafölddel, úgy, amint a hős Kovács Mihály vére összekeveredett a csataté­ren a koloniális csapatok hősei­nek a vérével . . .” “Ez a most elültetett fa ennek a városnak a kegyeletét fejezi ki Kovács Mi­hály, Washington György tá­bornok hadseregének ezredese iránt, aki önzetlenül az életét adta ezért a hazáért a nagy sza­badság-küzdelemben . ..” “Ko­vács Mihály meghozta a legna­gyobb áldozatot, amit bárki is adhat ezért a hazáért, Washing­tonnak és mindnyájunk ügyé­nek a győzelméért . . . Azoknak az idáloknak a védelmében, a­­melyek a mi szivünkben is élnek, s hogy élhessenek, ő meghalt...” (A Perth Amboy-i városháza előtt, a parkban húsz év alatt te­rebélyes fává nőtt Kovács Mi­hály emlékőrzője . . . Ott álltunk a minap e fa előtt s önkéhytele­­nül is arra gondoltunk, hogy nem Kovács Mihály hősi halála, de csak az elmúlt két évtized óta is mennyi sok magyar vér folyt az amerikai csillagsávos lobogó, Amerika szabad földje és az a­­merikai szabadság-ideálok vé­delmében . . . Magyar apák és magyar gyermekek ezreinek éle­te és vére szentelte ezt a hazát a mi hazánkká is . . . Kell-e hát szeretnünk, van-e elég okunk szeretni ezt a hazát? A válasz kinek-kinek a szivében van...!) Harc a krumpli­feketepiac ellen Az Office of Price Stabiliza­tion ezer ügyben indított vizs­gálatot országszerte, hogy letör­jék a krumpli-feketepiacot. Ed­dig 175 árust találtak bűnösnek. Az OPS egyben felszólította a háziasszonyokat, hogy a ható­ságokkal karöltve folytassák harcukat a krumpli feketézők és árdrágítók ellen. Kossuth Lajos érkezésére Tarnócy Árpád fordítása H. Chilton verse,. Megjelent Bos­tonban 1852 február 1-én, a “Littel’s Living Age”-ben és előzőleg a “Tnbune”-ben Olyan próféta, bölcs vezér, Akit az Isten mid nekünk, Minden kórokiam egy ha él, De véliik ujraízületünk. Mártírhalál vayy diadal Legyen bár földi végzetük: Millióké a viadal, A haláluk, az delük, Az ütjük mindig friss jövő És uj mesgyóken halad át, Hozzák: felhőkön áttörő Aranvmookua:-diainalát,. r Amerika segítségét kérik Franciaország hadianyagot és diplomáciai segítséget kér Amerikától, hogy Indo Kínában és Arikéban megerősítse helyze­tét. így jött Washington, a miénk, Egy boldogtalan kor elé S ami korhadt volt, holt, kiélt, Egy szebb jövőre átveré. Azóta név úgy, mint Kossuth, Nem fénylett még a nép egén, Az elnyomottak elborult Ködökbefutó reggelén. Zúgjon feléd hát, nagy magyar, Szabad földünknek üdve, mind Az Eszme múltja ravatal, De él és lángbagyul megint. Ha vörösek elkez­dik a bacilus­­háborut... Ultékes helyről nyert infor­mációk szerint a hadsereg is el­kezdi a bacillus bombák gyártá­sát, mivel bebizonyosodott, hogy az ellenség hatalmas készletek­kel rendelkezik és nem tudhatni, mikor kezdik meg annak hasz­nálatát. Amerika elve változat­lanul ugyanaz, hogy csak az e­­setben használják ezt a szörnyű fegyvert, ha az ellenség hasonló eszközökkel támad. De ha bio­lógiai fegyverrel támadnak — mondotta Lovett honvédelmi miniszter — a szövetségesek úgy ütnek vissza rájuk, hogy a vörösök majd azt kívánják: bár soha meg nem születtek volna. Legény-bucsu...- j Kellemes, hangulatos estély, amolyan legénybucsu volt múlt szombaton este Dr. Frederick Frigyes György woodbridgei magyar orvos házában abból az alkalomból, hogy testvéröccse, Frederick F. Mihály megháza­sodik. Két és fél évvel ezelőtt jött Amerikába Olaszországból, ahová a nagy háború vetette. Magyarországon egy budapesti íiu-árvaházban volt tanár, itt pedig az Am. Smelting & Re­­fining-Oo.mái research - techni­cian Frederick F. Mihály, aki szombaton, junius 7-én esküszik Tódor Lilliannal, Tódor Jakab és neje, 74 Winter Ave. S. I.-i honfitársaink bájos leányával. A legénybucsun megj elent ma­gyar és angnol vendégek között ott láttuk Dr. Lang József perth amboyi és Dr. Lang elizabethi orvosokat, Father Lényi Vince r. k.. plébánost, Dr. Erős János volt magyar minisztert és Dr. Frederick és testvéröccse szá­mos más barátját és jóisme­rősét. Az idei szezon első nagy piknikje, Sport Nap Piknik most vasárnap A new brunswicki Amerikai Magyar Atléta Klub rendezi az idén is az első nagy szabadtéri mulatságot kint a Linwood Grove-ban. A Sport Nap junius 8-án, vasárnap lesz, sokféle ér­dekes programmal. Lesznek fut­­bal-mérkőzések, már délben ké­szen lesz a finom ebéd, délután különböző müsorszámok és nem utolsó sorban a HAAC dalárdá­jának a fellépése teszik kelle­messé, érdekessé, szórakoztató­vá ezt a pikniket. Finom, ma­gyarosan készült ennivalók, kü­lönböző hűsítő italok, tánc, zene, mulatozás várja a vendégeket. A Kára és Németh Testvérek nagyszerű rádió-zenekara mu­zsikál s egy egész sereg uj zene­számmal, sláger-dallal fog ked­veskedni a közönségnek, miket most gyakorolnak. New Brunswickról ingyenes autóbusz-jjirat lesz a klubhelyi­ségtől (198 Somerset St.) déli 12 órától kezdve egészen este 10 óráig. Az előjelekből Ítélve az idény első nagy piknikje, az idei Sport Nap kellemes találkozója lesz a közeli és távolabbi vidékeken lakó magyarságnak. A Sport Nap Pikniken a kö­vetkező futbal-mérkőzések lesz­nek : A New Yorki Magyar váloga­tott erős összeállítással jön le. (Győztesen akarják elhagyni a pályát. . .) Azután itt lesz: Phi­­lából az Ukrain S. C., a Trenton S. C., az Elizabeth Portugal S. C., a Plainfield S. C., az Eliza­beth S. C., a Newark Old Boys Soccer Club csapata. — George Mueller kapitány 1930-ban az olimpiádon az amerikai váloga­tott .csapatban szerepelt. Bili Consolves intéző. 25-ször volt A- merika válogatottja, Budapes­ten is játszott a magyar váloga­tott ellen. A HAAC és a Newar­­ki Portugálok is játszanak. A mérkőzések kezdete déli 12 óra­kor lesz. Ha a Sport Napon él­vezetes sportban is részt óhajt venni, legyen velünk ezeknél a mérkőzéseknél! A piknik esős idő esetén is meg lesz tartva. A Linwood Grove teljesen átalakítva, kita­tarozva, kikavicsozva, a szabad­téri báré felett is tetővel ellátva várja a közönséget az idei első nagy magyar piknikre! Ingyen autóbuszjárat a HAAC klubháza elől, 198 So­merset St. Finom, magyarosan készült ennivalókról gondoskodnak a nagyszerű főzőasszonyok. Soho­­nyay Sándor és Rottenbucher Vince a legfinomabb husnemüe­­ket szállítják a helyszínre s a magyar szakácsmüvészet gon­doskodik majd arról, hogy azok magyarosan is legyenek elké­szítve . . . KOREA ÉS A HAZUDOZÁS HARCA A hazudozás lelkiismeretlen harca, melyre csak kommunis­ták képesek, Koreában igyek­szik felvetni csápjait. Európai­ak hozzá szoktak már a tények alattomos eltorzításához és mód­szereikhez, amidőn igyekeznek az igazság látszatát megőrizni céljaik szolgálatában. Koreában azonban teljesen félredobták korábbi elővigyázatosságukat. Hazug vádaskodás áradatát ont­ják a világra minden alap és igazság nélkül. Dacára annak, hogy a vizsgálatok eredményei mindenkor megcáfolták a kom­munisták rágalmait. Amidőn a kommunisták meg­rágalmazták az Egyesült Nem­zeteket, hogy fertőző betegségek csiráit szórják el Koreában, a Nemzetközi Vöröskereszt fel­ajánlotta szolgálatait a tények kivizsgálására. Ezt az ajánlatot méltatlankodva visszautasítot­ták, mert mint mindenkor, vád­jaik nem állhatják meg helyüket egy független, vagy semleges bi­zottság előtt. Hasonló magatartást tanúsí­tanak a hadifoglyok hazatérésé­nek ügyében is. Az Egyesült Nemzetek hozzájárultak a hadi­foglyok kiszolgáltatásához, azok kivételével, akik Észak Koreá­ba vagy Kínába való visszaté­rést megtagadják, feltéve, hogy a fegyverszünetben megállapo­dás jön létre. Miután az Egye­sült Nemzetek haditáboraiban élő foglyok túlnyomó része kife­jezetten megtagadta a visszaté­rést, a kommunisták megrágal­mazták az Egyesült Nemzete­ket, hogy kényszert alkalmaz­nak és követelik az összes hadi­foglyok kiszolgáltatását. A kommunistáknak felajánlották, hogy megbízottjaikat küldjék el a hadifogoly táborokba és ön­maguk győződjenek meg a fog­lyok kívánságairól, sőt, még le­hetőséget is nyújtottak nekik, hogy rábeszéljék a foglyokat hazatérésre. Misem volt termé­szetesebb, ez alkalommal ismét, mint az ajánlat visszautasítása. Az igazságot elviselni és azzal szembe nézni nem tudnak. General Dodd elfogadása Ko­je szigetén ismét csak igazolja a kommunisták alaptalan hazu­­dozásait. Misem bizonyítja job­ban azt, hogy a hadifoglyok enyhe bánásmódban részesültek, mint a lehetősége annak, hogy egy tábornokot elrabolhattak. Ellentétben ház udozásaikkal, hogy a foglyokat vasszigorral kezelik. Ha valami is kifogásol­ható Koje szigetén, nyilvánvaló, hogy nem a vasfegyelem, amely­­lyel az Egyesült Nemzetek ille­tékes hatóságai a hadifoglyokat kezelik és ezzel vádolhatok le­hetnek. A genfi konferencia határozatait és annak szellemét túlságosan is szem előtt tartják Koje szigetén és ez okozza a megszokott fegyelem hanyatlá­sát. Közel egy éve annak, hogy a kommunisták a koreai fegyver­szüneti tárgyalásokat kérelmez­ték. A tárgyalásokat, egész idő alatt, cinikus propagandájuk céljaira használták ki ahelyett, hogy-a háború- befejezését'igye-" keztek volna megvalósitani. Ha­zug vádaskodásaiknak és fenye­getéseiknek az a célja, hogy meézsarolják a világot és elér­jék mindazt, amit fegyverekkel nem tudtak kivívni. A zsarolás­nak ezen módszereit Europa né­pei jól ismerik. Common Council INNEN-ONNAN BERLINBEN a helyzet kezd mind komolyabbra fordulni, a­­mióta a nyugat-német kormány­nyal szerződést irtunk alá. A vö­rösek komiszkodnak, fenyege­tőznek, tüntetnek, blokádolnak a keleti zónában, a nyugati ha­talmak pedig készen állnak az esetleges komoly támadások ki­védésére... Berlin az a bizonyos “puskaporos hordó,” amelynek felrobbanása a harmadik világ­háborút hozhatja magával... (E- setleg egy második Koreát...?) AZ AMERIKAI Bibliatársu­lat jelenti, hogy soha annyi bib­lia nem fogyott még el, mint az elmúlt évben. Katonák tízezrei rendelik a Szent Bibliát. SPANYOLORRSZÁG fővá­rosában, Madridban egy városi villamos-vasúti kocsi a Nanza­­nares folyó hid járói a vizbe zu­hant. 100 utasa közül 39-nek a holttestét halászták ki a folyó­ból; többnyire munkába menő munkásokét... TRUMAN elnök megvétózta a törvényt, amely bizonyos olaj­ban gazdag tengeralatti terüle­teket az illető államoknak en­gedné át. “Ez a természeti kincs a nemzet tulajdona s a haszon az egész országot illeti belőle” — mondotta az elnök, aki az o­­lajforrásokból származó jöve­delemnek hajlandó egy harma­dát átengedni az illető államok­nak. KOREÁBAN, a kommunisták oldalán igen sok orosz, német, magyar és cseh kommunista pi­lóta is harcol ellenünk az észak­koreai és kínai légirajokban, a szovjet-gyártottá jet-gépekkel. Több ilyen gépet harc közben le­lőttek a U. N. pilóták és tüzérek. ANGLIÁBAN a televíziós társaság egy párisi éjszakai lo­kálból helyszíni közvetítést a­­dott, illetve egy ilyen közvetí­tést megrendezett a stúdióban meztelen táncosnőkkel. A pokoli terv ellen óriási a felháborodás Britanniában... ROOSEVELT elnök annak­idején kétbillió dolláros “befek­tetéssel” indította el a “Manhat­tan Project”-et, az atom-kutatás és atom-bomba gyártás titokban végzett hatalmas munkáját . . . Azóta sok-sok billiót költött már Amerika az atom-titkok kiakná­zására és atom-fegyverek gyár­tására, amivel jóval megelőztük a szovjetet. Most Truman elnö­künk ismét további 3 és fél billi­ót kér a kongresszustól az atom­termelés fokozására, kijelent­vén, hogy “azért van erre szük­ség, mert a szovjetunió semmi­féle hajlandóságot sem mutat a lefegyverzésre, vagy az atom­­termelés nemzétközi ellenőrzé­sére. Nemzetközi ellenőrzés hij­­ján pedig hazánk és a. szabad nemzetek • biztonsága forog ve­szélyben. Szabadságunk ' védel­mében kell-fegyverkeznünk, mi­előtt még későn lenne” — mon­dotta az elnök. Sikeres próbák után most készen állunk a hyd­­rogén-bombák gyártására is, a­­melyek, — szakértők szerint — ezerszerte nagyobb erejűek, mint az atom-bombák. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents