Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-08 / 19. szám

Hí K A ÍJ q 5-ík oldal A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) sa mellett, de mégis szokatla­nul erőszakos formában tett meg? Trumannak első intéz­kedése az volt, hogy a kor­mány az acélgyárakat ideig­lenesen átvette, ami által az acélgyártás zavartalan mene­tet biztosította, mert a go­vernment vezetése alatt álló vállalatok ellen sztrájkolni nem szabad. Ez az intézkedés különösebb izgalmat nem kel­tett, noha az acélgyárak tu­lajdonosai az átvétel ellen jogorvoslásért a bírósághoz fordultak, s ebben a kérdés­ben az Egyesült Államok leg­főbb bírósága, az U. S. Sup­reme Court rövidesen hatá­rozni fog. Azonban az elnök azzal a kijelentésével, hogy a­­mennyiben a gyártulaj dono­­sok és az uniók között a meg­egyezés hamarosan nem jön­ne létre, a munkabéreket és munkaviszonyokat a kor­mány fogja megszabni, any­­nyira túl lőtt a célon, hogy a sztrájk ügyében Washington­ban folytatott tárgyalások hirtelen abbahagyását is bizo­nyos fokig az elnök kilátásba helyezett önkényes eljárásá­nak lehet tulajdonítani. Mint minden sztrájk, úgy az acél munkások sztrájkja is előbb-utóbb véget fog érni, s nemcsak a béreket és munka­­viszonyokat szabályozó kér­dések, de a felmerült alkot­mányjogi problémák is meg­oldást nyernek. De addig is az acél telepeken változatlan e­­rővel folyik a termelés, ami a koreai háborúra való tekin­tettel jelenleg sokkal fonto­sabb minden egyéb más kér­désnél. Az olajmunkások is sztrájkolnak Az ország gazdasági életé­nek, s közvetve biztonságá­nak is egy újabb fenyegető veszedelmét jelenti az olaj­munkások sztrájkja, mely Az oroszok nincsenek meg­elégedve a magyarországi termelés eredményével Magyarországgal kapcso­latban érdekes hir jelent meg az amerikai sajtóban. Párizs­ból jött a hir, mely szerint a magyar kormánynak meg­gyűlt a baja az orosz gazda­sági tanáccsal, mert a magya­rok nemcsak hogy nem telje­sítették a kitűzött termelési kvótát, de még a statisztikai adataik sem feleltek meg a va­lóságnak. A múlt februárban az oroszok egy 48 tagú bizott­ságot küldtek Magyarország­ra, hogy az ottani “bajokat” orvosolják. A bizottság ^ helyzetről egy hosszú jelen­tést adott ki, mit sikerült Ma­gyarországból kicsempészni. A jelentés szerint a bizottság 14,569 esetet vizsgált meg, a­­mikben szabályellenes csele­kedetet követtek el a munká­sok anélkül, hogy ezekért kö­zülük valakit is megbüntettek volna. A jelentés szerint Magyar­­országon nagymértékű szabo­tázs megy végbe, s bár ennek megakadályozására szigorú rendszabályokat léptettek é­­letbe, a jelentésből mégis ki­világlik, hogy Magyarorszá­gon nagy az elégedetlenség, mi az oroszokat jneglehetősen nyugtalanítja. GYÁSZJELENTÉS Alulírottak, mély fádalommal jelentjük a szerető jó édesanya, nagyanya, dédanya, testvér és rokon, a zemplén-megyei Olaszliszka községi születésű és Amerikába 45 évvel ezelőtt kiván­dorolt ÖZV. KALAPOS JÁNOSNÉ született LABANCZ MÁRIA áldásos életének 69-ik évében, 1952. április 26-án 47 Liberty St. Fordsi otthonában bekövetkezett gyászos elhunytát. Drága halottunk kihűlt tetemét a Mitruska Temetkezési Intézet fordsi kápolnájában ravata­loztuk fel, ahonnan április 29-én, kedden délelőtt a fordsi Our Lady of Peace római katolikus temp­lomban bemutatott gyászmise után a Magyarok Nagyasszonya egyházközség temetőjébe kisértük s ott örök nyugalomra helyeztük. Az Örök Világosság fényeskedjék neki és béke lebegjen áldott porai felett! A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: szerető gyermekei Elko József né és család­ja, (Fords), Juhász Jánosné és családja (Fords), Cavallero Ri­­chardné és családja (New York). Sayers Robertné és családja (Fords), Aballe Lajosné és családja (Morgans), Gyökeri József és családja (California), Kalapos János és családja (Woodbridge) Kalapos Eleanor és Kalapos Margit (Fords); ---- testvérei Sütő Jánosné és családja (Pennsylvania), Kiss Károlyné és családja (New York), Labancz József és családja (Fords); ---- valamint unokái, dédunokái és kiterjedt rokonsága. köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik mely gyászunkban részvétnyilatkozatukkal felkerestek és bármi módon segítségünkre siettek. Hálás köszönetét mondunk Father Grimes, Father Levandos­­ki, Father Valentino és Father Mizerak r. k. lelkipásztor uraknak a gyönyörű temetési szertartásért, valamint Mitruska János te­metésrendező urnák előzékeny szolgálataiért; úgyszintén az Our Lady of Peace magyar Rózsafüzér Társulatnak, a fordsi St. John’s P. T. A.-nek, a fordsi First Aid Sáuad-nak, a Szűz Mária Egyletnek, a Szent István Egyletnek, melyek kegyeletes érzé­süknek tanujelét adták, a ravatalnál és a temetésen képviseltették magukat és tiszteletbeli, vagy tényleges koporsóvivőket adtak. Köszönetét mondunk továbbá mindazoknak akik virrasztot­­tak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek, akik szentmisét mondattak, akik a temetéskor autó­jukkal kisegítettek és a koporsóvivőknek, névszerint: Bődő József, Baranko József, Petercsák István, Marczi János, Győrfy Lajos és Lakatos Sándornak és a tiszteletbeli koporsóvivőknek, vala­mint mindazoknak, akik drága halottunk iránti jóérzésüknek bár­mi módon kifejezést adtak, akár életében, akár halála után . . . A jó Isten fizesse meg jóságukat, az elhunytnak pedig adjon örök nyugodalmat a sir ölén! Fords, N. J. 1952. május 8. A GYÁSZOLÓ CSALÁD ÁLMÁBAN IS HAZUDIK Regény Irta: Tamás István — De én két órakor ismét te­lefonáltam, már innen Eszter­gomból és a szobalány akkor is azt felelte, hogy még nem látott. — Hát persze, te szamár, mert az apámék sojcáig olvastak és tényleg kettő után öt perccel sikerült csak besurranom a la­kásba, hogy végre kialudt a szobájukban a villany. Pityu arca szint váltott: — Úgy. Szóval te tizenegytől kettőig az uccán kószáltál? Nem lett volna okosabb velünk ma­radni és együtt jönni vissza ide? — Én ezt később beláttam, de akkor már késő volt ... És kü­lönben is rettenetesen el voltam keseredve. — Te? Miért? — Láttam, hogy Klárával flörtöltél. — Én? Mi jut eszedbe? — Csak ne tagadd. És hallom, hogy ma egész délelőtt a szok­nyája szélén csücsültél... — Ki hazudta ezt? Azonnal szétvágom a fejét és kitaposom a belét! — hörögte vérbeborult szemmel az ifjú torreádor. — Csak hagyd a hősi gesztu­sokat, ez mit sem változtat a té­nyeken. Istenem, ha elgondolom, hogy már most kitör rajtad a poligámia, mi lesz velem később, ha a férjem leszel... Pityu hiúságának más körül­mények között módfelett hize­­leg, hogy Éva féltékenykedik rá, de a saját féltékenysége most mindennél jobban elhatalmaso­dott rajta. — Maradjunk csak a tárgy­nál szivem. Mit csináltál az uc­cán három óra hosszat? Éjjel, egyedül? Merre csavarogtál?* — Mit tudom én... A házunk előtt fel és alá... Ó, majdnem el­ütött egy autó. Úgy fújt a hideg .szél... És megeredt az eső... — És nem molesztáltak az uc­cán? — Nem. És különben is mind­járt elküldtem. De Ígérd meg, hogy nem kezdesz ki többé Klá­rával, — mondta halkan, szen­vedőn. — És ki volt az az alak, akit elktildtél? Éva álmatagon nyúlt el a dí­ványon és hunyt szemmel felel­te : — Hát fontos az? Egy senki. Szóval szakítasz Klárával? — Hogy hivják azt az alakot? — Honnan tudjam? Belémüt­­között. Ne szekálj. — Együtt mentetek? — Hát persze. De csak né­hány lépést. Aztán elköszönt. — Miért persze? Mert beléd ütközött. Hogy hivják? — Na hallod, mit tudom én, — méltatlankodott a lány. — Ha elköszönt, akkor előbb nyilván bemutatkozott. — Természetes, hogy bemu­tatkozott. Dehát ebből tudjam is a nevét? És egyáltalán, fontos ez az egész? — Mindent tudni akarok! — bömbölte Pityu rettenetes bika hangon, ami Évát nem félemli­­tette meg, hiszen odahaza meg­szokta az anyja magasfeszült­ségű jeleneteit. — Mondom, hogy el voltam keseredve és csak bódorogtam, mint a száműzött, ki tudja mer­re, ki tudja hová és arra gon­doltam, hogy ha meghalok, elve­szed Klárát még a gyászév előtt... — Meddig kisért? — vágott közbe türelmetlenül a fiú. — Csak pár lépést... — És só­hajtva. —- Mert te az a típus vagy, aki nem bírja a hosszú özvegységet... — És hová hivott magával? — tördelte az ujjait idegesen Pityu. Éva vállat vont: — Hová? Egy urilány nappal is ki van téve ennek. De ha Klá­rát elveszed én visszajövök éj­­jelenkint, mint a memento móri! — Hová mentetek? — üvöl­tötte Pityu. — Jött utánam, mint a pincsi kutya. És ígért és fenyegetett. Dehát fontos ez? — És halk si­kollyal. — Inkább lássalak hal­va, semhogy a Klári karjaiban! Pityu gőzölgött a türelmetlen­ségtől. Alig tudta türtőztetni magát: — Nézd Éva, mi tudjuk jól, hogy ha egy aszfaltbetyár rá­akaszkodik egy nőre, nehéz le­rázni. — És rábesxélőn, gyanús gyengédséggel. — Te talán me­rő kíméletből el akarsz hallgatni előlem valamit, holott éppen ez­zel a titkolózással sodorsz a két­ségbeesésbe. (Folytatjuk) Perth Amboy kínos szenzációja (Folyt, az 1-ső oldalról) bánt ki világszenzációvá ... És amikor az esti rádióhirek között meghallottuk, hogy William C. Horley, a perth amboyi First Bank alelnöke négyszázezer dol­láros sikkasztási váddal letar­tóztatásba került, nem akartunk hinni a fülünknek . . . “Fantasz­tikus !” — mondotta maga a me­gyei ügyész. “Lehetetlen!. Vala­mi tévedés kell legyen!” — ki­áltottunk fel 's valószínűleg igy voltak vele mások is, százak, ez­rek, akik Bili Horleyt ismerték. Finom-beszédü, kedves modorú ember volt, társadalmi és jóté­konysági mozgalmakban részt­vevő, vezető szerepet vivő, egy­házában is bizalmi pozíciót be­töltő, tekintélyes polgára a vá­rosnak, akiről ki is merte volna hinni, hogy ügyes ravasszággal óriási összegeket kezel el a bank­nál évek során át, annál a bank­nál, amelynél egy alelnöki kulcs­pozíciót, egyik legtekintélyesebb bizalmi állást töltötte be ... ? Horley nős, 50 éves ember, három gyermek apja. Saját há­zukban laknak a Water Street 165 szám alatt, amelyet óvadé­kul adott letartóztatásakor. Ál­lítólag mintegy 50,000 dollár ér­téket képviselnek a házban levő finom antik-bútorok. A bank igazgatósága keddi ülésén határozatot hozott, amely szerint az összes hiányzó tétele­ket a bank tartalékalapjából a­­zonnal kiegészítik addig is, amig a kárt a biztositó visszafizeti, így a bank ügyvitele zavarmen­tesen folyik tovább és senkinek sincs a legkisebb aggodalomra se oka! Az esküdtszéki tárgya­lás körülbelül két héten belől meg lesz az ügyben s nem kétsé­ges, hogy milyen sors vár rá . . . 30 évi bank-karrier után, ma-MArket 3-9970? Or MArket 2-9970? Your telephone directory will set you straight in a jiffy :.. save you delay-s in getting your call through, and prevent annoyance to other people as well., Another time saver is the Personal Numbers Book­let—where you can jot down the numbers you call most frequently, and numbers not yet listed in your regular directory. They’re available, without cost, at any Telephone Business Office. NEW JERSEY BELL TELEPHONE COMPANY Legalacsonyabb áru “FLUID DRIVE” HAJTÁSOS KOCSI Amerikában Legmagasabb árat ADJUK BECSERÉLÉSNÉL AZ ÖN HASZNÁLT KOCSIJÁÉRT, DE Csak ezen a héten! SIESSEN! Jöjjön be ma! Ez a hét BECSERÉLÉSI HÉT.. .* Jövő héten tán már későn lesz ! Frank Van Syckle, Inc. 159 New Brunswick Ave. Perth Amboy, N. J. már több mint egy hét óta tart. Ha a stzrájk rövidesen nem ér véget, a kormány kénytelen lesz adagolni a ga­zolint, ami az amerikai népet emlékeztetné a második vi­lágháborúra, amelynek a pol­gári lakosság szempontjából egyik legbosszantóbb jelensé­ge a gazolin adagolása volt. Lehetséges, hogy erre nem fog sor kerülni és a sztrájk előbb véget ér, mint a gazolin tartalékaink, azonban azt a 25 cent béremelést, amit az u­­niók a jelenlegi óránkénti $2.12 átlag fizetéssel szemben követelnek, a gazolin árának emelésével a fogyasztó közön­ségnek kell majd megfizetni. gas pozíciójából a mélységbe zu­hant egy embertársunk . . . Ne­héz megérteni, hogyan, miért, mikép jutott a lejtőre . . . VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! 1952. Május 8. -__ ■ *

Next

/
Thumbnails
Contents