Hiradó, 1951. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1951-11-01 / 44. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Only* diunqaAian* VlswApapQh* fcdiisuL and* (puhihksucL in* (pGAih* CLmJbßip VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1951. NOVEMBER 1. Driscoll: Vegyék el a gyorsbajtók veze­tői igazolványát! “Old Statesmen p Minthogy az angol választá­sok eredményét lapunk külön ■‘Cikkben értékeli, e rovatban jjsak röviden foglalkozunk e jnagyfontosságu tárggyal. íj * tj Három hónap hijján két f esztendeje Churchill, a hábo­­f rus győző, másodszor bukott [meg az angliai választásokon. Attlee győzelmét igy kommen­tálták akkor az angol lapok: A Labour Party lapja, a “Daily Herald” igy irt: “A j Labour Party hatalmon ma- i rád. Többségünk csekély vol­­ta nagy csalódást jelent szá­munkra. Sokkalta nagyobb a­­zonban a tory-k csalódása, a­­kik a győzelemre számítot­tak.” — A liberális “Manches­ter Guardian”: “A legböl­­csebb, amit Attlee tehet, — egyelőre továbbvinni az ügye­ket a már megszavazott költ­ségvetés keretei között, azu­tán egy idő múlva ismét kikér­ni a nemzet véleményét.” — A konzervatív “Daily Gra­phic”: “Akármit határoz is Attlee és társasága, szinte le­hetetlen lesz elkerülni, hogy még ebben az évben uj válasz­tásokra kerüljön sor.” — A “Times”: “A munkáspárt megmakacsulása ostoba és hi­ábavaló dolog volna, különö­sen akkor, ha sovány többsé­gét egy elkeseredett, utolsó kí­sérletként eddigi politikájá­nak folytatására szóló felha­talmazásnak tekintené. A vá­lasztás eredménye legalábbis arra fogja kényszeríteni a munkáspártot, hogy józan ér­­telmességből és a politikai bo­nyodalmak veszélyének elke­rülése végett is, valamilyen reális engedmény irányában keressen megoldást. Az álla­mosítások folytatásáról föl­tétlenül le kell mondania.” A Labour nem ezt az utat választotta. 1950 nyarának derekán, 3-4 hónapos mérsé­keltebb ügyvitel után szinte dühödten fogott a legradiká­lisabb program megvalósítá­sához, s habár látszatra a sö­tétrózsaszín B e v a n-szárny háttérbe szorult, mégiscsak az ő, s elvtársainak eszméi virul­tak ki Anglia ácsolódó kopor­sójának díszítésére. A Labour-t egy külpolitikai kudarc-sorozat, a fenyegető gazdasági csőd s a fegyverke­zési programban való párt­ellentétek arra késztették, hogy “a bizalom megújítását kérje.” Anglia népe bizalmatlansá­got szavazott, s habár csekély többséggel, de ismét a “jólbe­vált tory-kat” juttatta kor­mányra. Never Die ...” Az uj Churchill-kormány­­ban csupa ismerős nevet ta­lálunk, az egyetlen meglepe­tés csupán az, hogy Churchill a hadügyi tárcát magának tartotta fenn. Ez a jel aligha­nem eléggé megnyugtató le­het azok számára, akik Chur­chill választási kortes-jelmon­­datára sandítva — attól tar­tottak, hogy Churchill a Szov­jettel való egyezkedésben e­­setleg tovább is elmenne, sem­mint “kívánatos.” * A republikánus elnök­jelöltség kérdése Taft vagy mégsem Taft? Az elnökválasztásoktól ugyan még egy esztendő választ el bennünket, de a republikánu­sok elnökjelöltjének kérdése máris mindennél jobban fog­lalkoztatja a belpolitikai éle­tet. Sokan úgy vélik, hogy a De­mokrata Párt sorozatos bot­rányai ellenére is csak akkor esélyesek a republikánusok, ha olyan elnökjelöltet képesek állítani, aki népszerűségét a ;politikáin kívülálló síkon sze­rezte meg. Taft meglehetősen széles körben népszerűtlen. Ezért is­mét egyre több kombináció emlegeti első helyen Eisen­hower és MacArthur nevét, annak ellenére, hogy a kato­na-politikust az amerikai ha­gyomány nem kedveli. Az egyik legújabb jelentés a következőkben foglalkozik Eisenhower jelöltségéjiek le­hetőségével : “Alig pár nappal ezelőtt Robert A. Taft ohioi republi­kánus szenátor jelentette be, hogy pályázik az elnökjelölt­ségre az 1952. választási év­ben. Most pedig a republiká­nus párt legtekintélyesebb napilapja, a New York Herald Tribune első oldalas vezető cikkben jelentette be, hogy Dwight D. Eisenhowert tart­ja a republikánus párt legal­kalmasabb jelöltjének. A lap nagy szenzációt keltő cikke hangsúlyozza, hogy Ei­senhower jelöltetése “ritka alkalmat nyújt egy szabad nép életében, hogy a kellő idő és a kellő férfi találkozhassanak.” A cikk The Time and the Man címmel azt fejtegeti, hogy Eisenhower tábornok olyan kipróbált, bölcs vezető lenne, akinek ritka kvalifikációja át­vezetné nemzetét a mostani krízisen. Ismerteti, hogy a tá­bornok példátlan teljesítmé­nyekkel, hatalmas koalíciós sereget szervezett a győzelem kivivására és alig pár hónap alatt most is egyesítette a nyugat szabad népeit a nagy védelmi szövetség érdekében s igy nemcsak katonai, hanem politikai téren is bebizonyí­totta képességeit.” ■sí-Rövid hírek A koreai fegyverszünet kér­dése, az Egyesült Nemzetek főtitkárának párisi kijelenté­se szerint, esetleg még az UN közgyűlésének megnyílása e­­lőtt rendeződhet. Bármennyi­re fájdalmas is azonban a már közel 100,000 amerikai kato­nát elnyelő hadjárat elhuzó-Most tartották konferenciá­jukat a New Jersey állam terüle­tén működő városi bírák Tren­­tonban. A mintegy 300 városi biró ösz­­szejövetelén felszólalt Driscoll kormányzó is, aki bölcs szavak­kal arra hívta fel az egybegyűl­tek figyelmét, hogy a közúti tö­megmészárlást segítik elő, ha nem lépnek fel a legerélyesebben a garázda autóvezetők ellen. “A gyorshaj toktól el kell venni a hajtási engedélyt!” — javasolta a kormányzó. Marad a 3 centes le­vél és a 6 centes légiposta A levelezőlapok árát feleme­lik 2 centre, a közönséges bel­földi levél viteldija azonban to­vábbra is három cent marad és nem valósul meg a belföldi légi postadijak felemelése sem. A special delivery levelek dija a szenátus által elfogadott 23 cent helyett csak 20 centre megy fel. Az újságok és nyomtatvá­nyok szállítási dija emelésénél is az alacsonyabb javaslat ment keresztül. Egyidejűleg fizetésemelést határoztak el a postai alkalma­zottak számára. A díjemelések 1952 február el­sején lépnek életbe és a becslé­sek szerint évi 119 millió dollár­ral fogják enyhíteni a posta de­ficitjét. Október 1-én, hétfőn megdrá­gult a;posati csomagszállitás díj­szabása. A drágulás egyharmad­­tól ötven százalékig-megy. A postai csomagszállitási ta­rifa felemelése nem vonatkozik a szeretetcsomagokra. Ezeket továbbra is a mostani viteldijak mellett szállítja a posta. 117 éves rabszolga Sam Wright 117 éves néger, aki még rabszolgának született, meghalt. Születési ideje a családi bibliában van bejegyezve. Azt mondta, hogy magas életkorát tartózkodó életmódjának tulaj­donítja és annak, hogy mindig keményen dolgozott. Halála előtt két héttel még nehéz testi mun­kát végzett a ház körül. — dása, — a vörösökben kevésb­­bé bizó politikai szakértők szerint az ilyen kijelentés csak önáltatás: az eseményeket nagyobb összefüggésben kell szemlélni. Az iráni és szuezi kérdés rendeződésében a felfüggesz­­tettség állapota állt be, amely alighanem tartani fog mind­addig, amig az uj brit kor­mány ebbeli magatartása kéz­zelfoghatóvá válik. (A. A.) A Community Chest gyűjtés megnyitása Múlt csütörtökön este volt a perth amboyi Community Chest gyűj­tő-kampány formális megnyitása egy vacsorával, amelyen a gyűjtésben önkéntesen munkálkodókat látták vendégül és látták el jótanácsokkal, hogy a gyűjtés minél eredményesebb legyen. $92,817 összegyűjtése a cél. — Képünkön a föasztalnál Séllyei F. Lajos városi bírónk, az idei gyüjtőmozgalom elnöke, Matthew F. Melko volt megyei ügyész, a Com­munity Chest elnöke és James J. Flynn, Jr. polgármester láthatók. (A képet a P. A. Evening News szívességéből van módunkban közölni.) A FORRADALOM UTÁN (Angliai szerkesztőnktől, — London, október 26) Irta: Floris György (London) Az angol élet egyik sajátságos eilerffmohdása YjőTvanulTT rtüg a csütörtöki képviselőválasztáson. A választás időpontja egy közön­séges hétköznap, az emberek reggel munkábamenet előtt, vagy hazamenet este szavaztak, a háziasszonyok pedig bevásár­lás közben. A szavazások lezártával azon­ban a városkép egyszerre meg­változott. A Daily Telegraph és a Daily Mail kirendeltségei nagy apparátussal közölték a Picca­dilly Circus-on és a Trafalgar Square-n kifüggesztett vetítő­vásznakon az egymás után befu­tó választási eredményeket, mig az uccára tódult tömegek tréfás menetekbe zárkóztak, zajosan nyüzsögtek, énekeltek, pfujjol­­tak és éltettek, vagy robbanó petárdákkal szórakoztak. A hangulat olyan mint egy labdarugó mérkőzés előtt, azzal a különbséggel, hogy a szinek most nem futball-csapatokat, hanem politikai pártokat jelöl­nek. Ebből a hasonlatból nem kell netán arra következtetni, mintha az angolok nem vennék komolyan a politikát. Éppen for­dítva áll a dolog: ők a sportot is komolyan veszik és a kedélyes várakozás az izgalom levezeté­sét, vagy elleplezését szolgálja mind a két esetben. De a mostani választás nem szorítkozott ezekre a külsőségek­re. Mikor az első Konzervatív si-. kerek hire elterjedt, szmokingos férfiak és estélyi ruhába öltö­zött lányok vonultak nevetgélve, évődve a londoni uccákon át. Ta­lán nemcsak vigak, hanem való­ban boldogok is voltak. A felsza­badulás szele csapta meg az em­bert egy ilyen önfeledt csoport láttán. Mintha dióhéjban meg­ismétlődött volna, ami évszáza­dokkal ezelőtt, a Cromwell-i rémuralom megszűnte után ment végbe London uccáin. Is­mét szabad a tánc... Ne legyen félreértés! Clement Attlee nem volt holmi második Cromwell, és eszébe se jutott megtiltani a táncot. Azonban, — ahogy azt évekkel ezelőtt egy francia cikkíró megállapította— volt valami észlelhető összefüg­gést "régi puritánizmiís és az uj szociálizmus között. Az angolo­kat az elmúlt években az a ve­szély fenyegette, hogy a szociá­lizmus a puritánizmus örökébe lép, sőt összefog vele, hogy az egész társadalomra egy merev egyenlőség kényszerzubbonyát huzza. Anglia fölött nem volt igazán sürü a vörös felhő. Se Attlee, se Morrison, de még a hírhedt Be­van sem kommunista. Churchill győzelme a britteket nem a vö­rös, hanem a szürke veszedelem­től szabadította meg. Az angol demokrácia tökéletes pártatlansággal oszt igazságot. Annakidején, a szociálisták két­szeri választási győzelme során az anti-szociálisták kapták a le­adott szavazatok többségét. Most, hogy a parlamenti több­ség jobbra tolódott, a szocialis­táknak jutott több egyéni szava­zat, mint a konzervatívoknak és szövetségeseiknek együttvéve. Afféle vigaszdij ez a legyőzött­­nek. Még aki nem is feltétlen hive Winston Churchill-nek, bizonyos örömöt érezhet afölött, hogy a sors megadta neki* ezt az elégté­telt a kétszeri fájdalmas vereség után. Nem telik el életének alko­nya keserű sikertelenségben, mint az első világháború győzel­mes miniszterelnökének, Lloyd George-nak. Churchill öregkorá­ban megkoronázhatta életművét egy világraszóló politikai diadal­lal, mint az ősz Gladstone tette annakidején. Természetesen még kérdéses, hogy fog — hat év után újból — egy konzervatív adminisztráció működni a jelenlegi parányi par­lamenti többségre támaszkodva, egy teljesen megváltozott Ang­liában. Ezt ki kell várni. Annyi azonban bizonyos, hogy Anglia és a Brit Birodalom ten­gerentúli barátai örömmel fo­gadják majd a hirt, hogy az an­gol anyaország is csatlakozik a politikai és gazdasági szabadsá­got egyaránt valló nemzetekhez, — az Egyesült Államokhoz, Ka­nadához, Ausztráliához, Uj Ze­“Mi történt Kreischervillen?” Tizennyolc és fél évvel ezelőtt a Független Amerikai Magyar Református Egyház hivatalos lapjában, a Magyar Egyház-ban, ez alatt a cim alatt irtuk meg a Staten Islandi Független Ma­gyar Református Egyház meg­alakulásának a történetét. Most egy újabb döntő fordu­latról van alkalmunk megemlé­kezni a közreműködésünkkel létrejött törekvő egyház fejlődő életéből. Beszolgáló lelkészeknek fejből számon sem tartható so­ra után már korábban rendes és 110,000 orosz katona Magyarországon Az Associated Press európai jelentése szerint a Szovjetnek je­lenleg 110,000 katonája állomá­sozik Magyarországon. Budapes­ten a szovjetkatonák keveset mutatkoznak a nyilvánosság e­­lőtt, Szombathely, Veszprém, Szolnok és Kecskemét azonban tgle van velük. Az oroszoknak nagy repülőtereik vannak Buda­pesten, Nagykanizsán, Zalaeger­szegen, Pápán és Sopronban, rengeteg tankkal, repülőgéppel és munícióval. * landhoz, valamint a romokból is­mét felemelkedő Nyugat-Euró­­pához. Ebben az értelemben a mostani választás kimenetele kedvezően kell, hogy kihasson a mindjobban erősödő Atlanti szo­­lidáritásra. De ennek az igazi jelentőségéről majd csak dédu­nokáink fognak tiszta képet kapni, — mert tanulni fogják az iskolában. beiktatott lelkésszé választott pásztora, Nt. Bertalan Imre és kis családja számára a gyüleke­zet megújította és áldott, békés lakozásra átnyújtotta az eddig lelkészlakó hijján bérben lévő parókiát. Független egyházi léte alatt először állandóan közötte lakozó lelkipásztora van a krei­­scherville és általában a staten islandi magyar reformátusok­nak. Tizennyolc évig tartott ide­jutni, de végül — Kossuth Lajos e szigeten amerikai partraszál­lásának csaknem pontosan a szá­zadik évfordulóján — végül mégis megvalósította hosszasan dédelgetett álmát a gyülekezet­ben lakozó magyar életrevaló­ság, melyet hü pásztorok, hü e­­lőljárók, szerető gonddal őrkö­dő egyházi hatóságok állandóan ébren tartottak. Nt..Bertalan Imrének jutott az egyház történetében az a tisz­tesség, hogy ezt az örömalkalmat a gyülekezet az ő pásztorsága a­­latt érhette meg. Nem hullott ö­­lébe magától ez a tisztesség. Megdolgozott érte. Megérdemli tehát, hogy népe szeretetétől kö­­rülvetten, munkájában Isten ál­dásától kísérten találjon az új­ra igaz. rendeltetését szolgáló pa­rókiában boldog lakozást, csa­ládjával egyetemben. A megújított és használatba vett parókia ünnepélyes meg­nyitása most vasárnap délután 4 órakor és alkalmi örömvacsora este 6 órai kezdettel lesz az egy­ház saját helyiségeiben. üdvözletünket küldjük és a mások örömében osztozkodni tu­dóknak az ünnepségen megjele­nést tanácsoljuk. DR. VINCZE KÁROLY, főesperes. Kérelem az előfizetéssel elmaradottakhoz! Felkérjük mindazokat, akik lapunkra elmaradtak az elő­fizetéssel (főleg a városon kivül lakókhoz szólunk most), legyenek szívesek egy postakártyán, vagy telefonon értseiteni bennünket, hogy megbízottunk mikor mehet ki a hátrálék bekollektálása céljából. Az olyan olvasó, aki már régen hátrálékban van és állí­tólag már “régen lemondta a lapot” ennek, vagy annak a megbízottunknak, de akinek mi előzékenyen mindmáig küld­tük az újságot, fizessen annyit, amennyit méltányosnak gon­dol és mi azonnal beszüntetjük számára lapunk küldését. Vagy ne is fizessen semmit, csak Írjon be, de azonnal! Semmi esetre sem tartjuk becsületes dolognak azt, hogy valaki éveken át kapja és olvassa potyára a lapot és a végén még neki áll az erdő felől, csúfokat kiabál ránk és arcátlankodik. Az ilyen­nek nem szivvel-lélekkel megirt és összeállított-magyar újság, hanem SZÉNA KELL! (Az illető nevét nem Írjuk ki ide, de tudni fogja, hogy róla van szó!) Mi tudjuk azt, hogy kiküldött lapszámaink 99 százaléka becsületes érzésű jó magyaroknak jár, akik szeretik és meg­becsülik ezt a helyi magyar újságjukat és értékelik a mi éjt is nappallá tevő megfeszített munkánkat annyira, hogy nem­csak elolvassák azt, amit szeretnek olvasni, de meg is fizetnek a lapért. Aki hátralékban van az előfizetéssel ,az úgy vegye, hogy mi megbíztunk benne, meghiteleztünk neki, amiért még hálát sem várunk, csak azt, hogy a végén becsülettel meg­fizeti adósságát. Akinek viszont nem kell a lap, nem kell a magyar újság, az tudassa velünk és az ő számára azonnal be­­szüntetj ük! Akinek kell a lap, de jelenleg nem tud fizetni érte, közölje velünk, készséggel elvárunk a pénzre. Olyan világot élünk, amikor igazán nem tudhatjuk, mit hoz a legközelebbi holnap. Egyet azonban jól tudunk: az árak felmentek, a pénz megszükült, a lap előállítása és szállítása megdrágult s vigyáznunk kell minden kiküldött lapszámra. Lapunk jobb, értékesebb, mint bármikor ezelőtt és hni két­szeres gonddal vigyázunk jó hírnevünkre. A cimszalag kiigazítása folyamatban van. Kérjük azokat, akiket illet, a fentiek tudomásul vételére és annak értelmében azonnali cselekedetre. DIÉNES LÁSZLÓ szerkesztő és kiadó.

Next

/
Thumbnails
Contents