Hiradó, 1951. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1951-09-20 / 38. szám

JhsL Only* ?iunqWiLcuL VlsuvApapsiA, fcdiisxL awL ffljuJbüiJíSUcL hv (p&dk. Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND ŰmJbűi VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Egy készülő független ország, s egy készülő szabad világ ÖT NAPIG TARTOTT A VERHOVAY KONVENCIÓ A négy központi tisztviselőt egyhangúlag visszaválasztot­ták. A főszervezői állást megszntették. A fizetéseket fel­emelték. Két alelnököt és 11 igazgatót választottak Amerika, Nagybritannia és Franciaország külügyminisz­terei Washingtonban konfe­renciát tartottak, és megálla­podtak Németország (termé­szetesen N y u g a tnémetor­­szág) lényegi szuveritásának helyreállításában. A forma szerinti szuverenitás megte­remtése (különbéke köté­sével) különféle nehézségekbe ütközött volna, egyrészt az ö­­rökös francia aggályoskodás­ban megfogalmazott okok mi­att, másrészt alighanem fi­gyelembe veendőnek tekintet­ték azt a reáliát, hogy Német­ország mai kényszerű (Yal­ta!) kettéosztottsága amugy­­sem tenné lehetővé egy leg­alább viszonylagosan “végle­ges” békeszerződés megköté­sét. A tervekből semmi konkré­tum nem került nyilvános­ságra, de úgy sejtjük, hogy a külügyminiszteri hármas ter­ve a ma amugysem realizál­ható kérdéseket, amilyen pl. Németország keleti határai­nak kérdése, nyitva hagyja- Ennek két előnye lehet, — egyrészt egy későbbi rendezés idejére reményt hagy a néme­teknek egy méltányos repará­­cióra, másrészt “kifogja a szelet” a szovjetbolsevista propaganda vitorláiból, amely bizonyára egy pillanatig sem késlekednék azzal, hogy a né­metek nemzeti érzéseire ap­­pellálva izgassa kedélyeiket a Nyugat ellen. * Bezárulóban a gyűrű Az elnyomott világ körül lassan bezárulóban van a gyű­rű, amelynek egyes pontjairól a szabaditási akciók elindul­hatnak. A Kanadában folyó Atlanti Konferencia esemé­nyei kiegészítik az elmúlt két hét nagyjelentőségű lépéseit. A kör távolkeleti ive Japán, nyugati ive Németország helyzetének rendezésével tisz­tázódik, — az ottawai tanács­kozások pedig-a földközi ten­geri szektor ivét rajzolják ki. Spanyolország bevonása már régóta folyamatban van, most pedig Görögország és Török­ország szerepének lerögzitése folyik. Az ivekből összeáll a teljes kör, amely egy napon össze fogja roppantam a rab tartó Szovjet öklét. Az amerikai képviselőház hatalmas össze­geket szavaz meg olyan fegy­verekre, amelyek legyűrhetik a Szovjet rémuralmat, Eisen­hower pedig most több em­bert s gyorsabb fegyverke­zési ütemet sürget. A nyugati hatalmak idestova felszámol­ják a II. világháború kár-rak­tárát, a volt ellenfelek és volt szövetségesek uj arcvonalak állásait foglalják el, a tévedé­sek jóvátétele rohamütemben indul meg, — forr a világ, és lassacskán már a szabad szem számára is térben és időben egyaránt láthatóan kezd ki­bontakozni egy olyan világ körképe, amely több emberit, nagyobb szabadságot Ígér, mint a jelenlegi. Marshall Az elmúlt héten Marshall tábornok távozott a hadügyek éléről. Nevét a róla elnevezett terv őrzi a II- világháború u­­táni történelmi szakasz lapja­in. Sokan azt várják, hogy le­mondása után az USA kínai politikája is megváltozik, — szerintünk azonban ilyen ösz­­szefüggés keresése ezúttal minden bizonnyal erőltetett. Az USA Kina-politikáját ma már olyan körülmények szab­ják meg, amelyeket személyi vonatkozások aligha befolyá­solhatnak. * Rövid hírek Washingtonban, a külügy­miniszteri t a n á cskozáson, osztrák és olasz problémák is napirendre kerültek. Azt vár­­j ák, hogy a német kérdés ren­dezése után sor kerül az oszt­rák államszerződés és Trieszt kérdésére is. Az Egyesült Nemzetek 10 tagú bizottságában, amely a­­nyagi terheire nézve évente az egyes államok hozzájárulá­sának az arányát állapítja meg, az oroszok javaslatot tettek, hogy az USA hozzájá­rulását, amely 38.92 százalé­kot tesz ki, emeljék fel 50 szá­zalékra, azaz az USA a 46 millió 546 ezer dollárból évi 23 millió 284 ezer dollárt fi­zessen. Soldatov szovjetki­küldött javaslatát azzal indo­kolta, hogy az USA anyagi helyzete olyan kitűnő, hogy ezt az emelést megengedheti magának. (A Szovjet, — úgy látszik — csak páros napokon hirdeti azt, hogy Amerikában éhín­ség van, hiszen az emberek már a nagy hushiány miatt kutyákat (hot dog!) falnak fel!) XII. Pius pápa enciklikát bocsátott ki, amelyet az első két bevezető szóról Sempiter­­nus Rexnek (örökkévaló Ki­rály) neveztek el-Isten egyházának erősíté­sére csatlakozásra hívja fel az összes keresztény egyházakat, mert a hitvallás fentartása, a hitvallók szenvedéseinek a megszüntetése ezt mindennél sürgősebbé teszi. Egy alvilági ellenfél támad ellenünk — mondja az encik­­lika — amely gyűlölettől és vadságtól eltelve, több or­szágban fenyeget kiirtással minden hitvallási érzést és el­sősorban a keresztény hitet. Megosztva és szétszórva a keresztények nem tudnak e­­redményesen küzdeni hitü­kért a szervezett ellenség el­len. Mindenkinek, aki a ke­­(Folyt. a 3-ik oldalon) Jegyezzünk U. S. Védelmi Kölcsönt! Labor Day alkalmából indult meg és ma már nagy lendülettel halad a nemzetvédelmi kötvény­akció. Egyesületek és magáno­sok milliói vesznek részt ebben a hazafias munkában, amelynek célja kötvények eladása utján a kincstárnak jövedelmet szerezni a nemzetvédelmi kiadások cél­jaira. — Ez az akció — nyilatkozott Snyder pnézügyminiszter — válasz arra a kérdésre: “Mit te­hetek hazámért ezekben a válsá­gos időkben ?” A válasz az, hogy a nemzetvédelmi kötvények vá­sárlása az az akció, amellyel minden polgár elősegíti hazája védelmét és ugyanakkor saját anyagi biztonságát is elősegíti. Négy fontos szempontot emelt ki a pénzügyminiszter a Defense Bond Drive alkalmából. A köt­vények vásárlása tényleges hoz­zájárulás a nemzetvédelemhez- A kötvények a legbiztosabb be­fektetést jelentik, ami ma Ame­rikában létezik, hiszen azokért a kincstár szavatol. A kötvények vásárlása harc az infláció ellen is, mert kevesebb a verseny a gyérülő árucikkekért. És végül a kötvények fokozzák a jövendő vásárlóerőt, amikor árubőség lesz és a kötvényeket beválthat­juk. Többféle mód és terv van nemzetvédelmi kötvények vásár­lására. Lehet egyenkint vásárol­ni őket és lehet úgynevezett Pay­roll Savings Plan alapján, ami annyit jelent, hogy hetenkirit le­vonnak egy bizonyos összeget az alkalmazott fizetéséből, ame­lyet kötvényvásárlására fordí­tanak. Az akció október 27-ig tart és minden nagyobb városban bi­zottságok alakultak az akció elő­segítésére. A kormány nemcsak lényeges jövedelmet remél belő­le hadikiadások céljaira, de hi­szi, hogy az akció jó eszköz az in­fláció elleni harcban. “Leánynak szülni - dicsőség...” - Rab- Magyarországon Egyre több női munkaerőt ál­lítanak be olyan nehézipari üze­mekbe, ahol régebben a szak­­szervezetek tiltakoztak volna legjobban a női munkaerők al­kalmazása ellen. Az asszonyok­ról azonban a kommunistáknak köztudomás szerint egészen más fogalmaik vannak, mint a fa­siszta, imperialista nyugatnak. Ezt mutatja az a felírás, ame­lyet egy olvasónk saját szemével látott egy vidéki női klinikán. A felírás szószerint igy hangzott: “Leánynak szülni dicsőség, asz­­szonynak kötelesség.” Horváth Elek Ame­rikába érkezik Dr. Horváth Elek, a Külföldi Magyar Actio Catholica főtit­kára a közeli napokban érkezik meg Amerikába. Horváth Elek 1948-ban menekült el Magyar­­országról, s eddig Salzburgban, Innsbruckban és Rómában élt. Értékes tevékenységét, értesülé­sünk szerint, New York szék­hellyel fogja folytatni. “ROSSZPONT” (Az alábbi kis cikket a Szebe­­dinszky Jenő szerkesztésében megjelenő pittsburghi “Magyar­ságából vettük át.) Rossz pontot kell adományoz­ni a “Magyar Nemzeti Bizott­mánynak” mert mind a mai na­pig nem hozta nyilvánosságra kiadványában C. D. Jacksonnak a Free Europe Committee elnö­kének azt a nyilatkozatát, amit egy vacsora alkalmából mondott a new yorki emigráns bizottmá­nyokról : “Egy pillanatig sem él­jenek az egyes bizottmányok ab­ban a tévhitben hogy az US kormánya őket országaik exil­­kormányanak tekinti, vagy hogy ilyenekként kívánja majd őket hazabocsátani. Igenis, ezeknek a bizottmányoknak meg kell ba­­rátkozniok azzal a gondolattal, hogy nem ők fogják átvenni majdan a felszabaduló országok vezetését. A vezetést majd azok veszik kézbe, akik ezeket a ször­nyű időket otthon átélik, végig­szenvedik és ezek közül is olya­nok, akik a felszabadulás idején, illetőleg azt megelőzően életüket viszik a vásárra, azt kockáztat­ják. Amikor most, igen tisztelt uraim, kötelességszerüen megál­lapítom, hogy ez a bizottmány az egységbe való tömörítést nem végezte el (Aminthogy a ma­gyar sem! — Sz. J.) — szeret­ném hinni, hog^- ami eddig nem történt meg, az talán a jövőben megtörténik.” Ez aztán megtudta William Coulter (Clinton, Mass.) riportert a lapja kiküld­te a sorozóbizottság irodájába megtudni van-e valami újság. Coulter megtudta azt az újsá­got, hogy jövő héten be kell vo­nulnia. Két éve? vagy akár talán csak egy éve is még: nem történt volna meg. De ma már végre elju­tottunk idáig. Andrej Gromyko szovjet fődelegátust kipisszegték. Amidőn a san franciscoi békeértekezletről szóló hir­­adóképet vetítették a mozi­ban, s Gromyko alakja feltűnt a vásznon, a közönség — e­­lébb halkan, majd mind eré­lyesebben — pisszegni kez­dett. Az emelvényről lelépni nem akaró cseh delegátust pedig kinevették. Az a közönség, amelyet év­tizedeken keresztül neveltek arra Masaryk tanár ur és Be­nes rajongói, hogy tisztelje “a cseh népet, amely Európa megváltója, Európa legdemo­kratikusabb népe” — igen, az a közönség ma már érzi, hogy félrevezették: a csehek Euró­pa felrobbantói, Középeurópa megmételyezői, előbb Hitler, majd most Sztálin leghűsége­sebb lakájai. Érdemes feljegyeznünk a történelem számára azt a na­pot, amelyen Amerika legma­gasabb bírói fóruma: a kö­zönség ilyen elmarasztaló íté­letet mondott a volt “szövet­séges” fölött, akiben végre legfőbb ellenségét ismerte fel. A biró nevetett. A nevetsé­gesség öl. A biró halálos íté­letet hozott. (k) . Rab-Magyarországi Villámhiradó JUGOSZLÁVIÁBA szökött át Samu János őrmester. Elmond­ja, hogy a magyarországi határ­őrség tisztjei állandóan hangoz­tatják: a világháború kitörése küszöbön áll, s “Tito gálád mó­don meg akarja támadni Ma­gyarországot.” A határőrség ka­tonáinak hangulata igen rossz, a fegyelmet alig lehet fenntarta­ni. KÉNYSZERMUNKÁT végez­nek magyarok a dobrudzsai (Románia) csatornaépitkezés­­nél is. A kényszermunkások kö­zött sok olyan van, akik még nemrég kommunista nagyságok voltak. Itt dolgozik pl. Zipszer Imre, a markó utcai fogház volt kegyetlen vezetője, és Donát Fe­renc, aki még nemrég Rákosi Mátyás titkárságának főnöke volt. ÖSZTÖNDÍJRA “ítéltek” há­romszáz magyar fiatalt. Moszk­vai parancsra 300 fiatalt kellett kiválogatni a párt-arisztokrácia gyermekei közül, s ezeket most a Szovjetunióba viszik tanulni. A kitüntetett” szülők — bármily “jó” párttagok is — nem lelke­sednek az ügyért, mert sejtik, hogy soha többé nem látják vi­szont gyermekeiket, — amint­hogy azok a technikusok sem tértek vissza többé Magyaror­szágra, akik egy hónapos tanul­mányútra voltak “hivatalosak” a “nagy dicső Szovjetunió ven­dégszeretetéből” kifolyóan. A BESZOLGÁLTATÁSOK sem mennek rendben. Minden fenyegetés és kényszer ellenére a kirótt mennyiségnek csak egy negyede gyűlt be gabonából. Rá­kosi pribék-hivatalnokai állandó értekezleteket tartanak, hogy a “szabotáló gócokat” felfedjék. Pedig ezt hiába keresik. Nem szervezett szabotázsról van szó, agitációval, titkos gyűlésekkel, — nem. Ez a “láthatatlan ellen­állás,” amely az ezerév-kialaki­­totta ösztönnel védekezik az el­nyomás, az idegenek uralma el­len. S ez az, amit sem bolsi párt­titkárok sem ruszki géppiszto­­lyosok meg nem ölhetnek soha, — mert még csak meg sem értik, hogy itt nincsen “góc.” Ehhez magyarnak kellene lenniök, — de, hála Istennek, nem azok. Nem tréfa! Megyünk a Holdba ! Londonban 500 csillagász gyűlt egybe a világ minden ré­széből és tanácskozásuk során arra a megállapításra jutottak, hogy még 1999 előtt lehetővé válik a Hold elérése rakétarepü­lőgépen, úgy, hogy a visszatérés is biztosítva lesz. Többen helye­selték azt a feltevést is, hogy ha­marosan útra bocsátható a Föld első világűr-léghajója, — amely leszállhat majd a Mars és a Vé­nusz csillagon is. A csillagászok, természetesen nem is titkolják, hogy egy-egy ilyen nagyjelentő­ségű utazás előkészületeihez “csillagászati számokban” kife­jezett költség szükséges. Egy a­­merikai csillagász, bejelentette, hogy az US-ben már három éve kísérleteznek a fenti problémák­kal. A múlt héten lezajlott az “új­szerű” Verhovay konvenció, a­­mely a szokásos két hét helyett pontosan 5 napig tartott: hét­főn reggel kezdődött és pénte­ken este 10 óra tájban a magyar himnusz eléneklésével befejező­dött. Nem lehet azt mondani, hogy ez a maga nemében páratlan Verhovay főgyülés nem végzett jó munkát 5 nap alatt. Fontos határozatok egész seregét hoz­ták, sommás intézkedéseket tet­tek a jövőre nézve s legnagyobb­részt minden úgy folyt le, ahogy azt az előzőleg elkészített igaz­gatósági és központi tervek fel­vázolták. A szokásos magyar egyleti nagygyűlésektől eltérő­­leg azonban ez a konvenció sem­miféle bizottságot nem küldött ki, semmit át nem vizsgált, sem­mibe mélyebben bele nem nézett, csak az asztalra tett iratcsomó adatait vette tárgyalási alapul s azt öt nap alatt el is intézte. Le­het, hogy igy van ez jól, lehet, hogy jó példát mutatott ezzel az öreg Verhovay; csak a jövő fog­ja mutatni, hogy érdemes volt-e igy spórolni s hogy valóban jó munkát végzett-e ez a konven­ció? A Verhovayak Lapjában min­denki elolvashatja majd a kon­venció teljes jegyzőkönyvét s igy sem az alapszabály-módosítá­sokról, sem más intézkedésekről nem szükséges külön tudósítást adnunk. Érdemesnek tartjuk a­­zonban megemlíteni, hogy a 12 millió dolláros Verhovay Segély Egylet erejéhez és nagyságához méltó fizetést ad főtisztviselői­nek ; a négy központi tisztviselő­nek, az igazgatóknak, számvizs­gálóknak,-jogtanácsosnak és fő­orvosnak többet fizet ki egy évi fizetés fejében, mint pl. a New Jerseyi Egyletek Egyesülete e­­gész jelenlegi vagyona! És ezen felül évi 10,000 dollárt szava­zott meg a konvenció a tisztvise­lők nyugdíj-alapjára. A főszervezői állást megszün­tette a nagygyűlés és kimondot­ta, hogy ha az igazgatóság ne­tán mégis főszervező beállítása mellett döntene (névszerinti szavazással és kétharmad szó­többséggel, ami ezentúl minden konvenciós rendelkezés megmá­szásához szükséges), a konven­ción a főszervezői állás ellen fel­szólaló szervezők erre a pozíció­ra nem alkalmazhatók. Rettman Farkas főszervezőt a konvenció elbocsátotta. Az egyesület nevének megvál­toztatása kérdésében a végső döntést referendum szavazás ut­ján a fiókokra bízta a konvenció. számvevőt. Ugyanígy egyhangú­lag választották vissza Gross Henry igazgatót is, a beolvadt Munkás Betegsegélyző Szövet­ség volt elnökét. Alelnökök let­tek Macker Gyula és Dr. Kovács Andor (pályáztak még: Falussy Alajos, Radványi Ferenc, Sza­­lay József, Kolozsváry Kálmán, Ibos Albert és Taylor József.) Igazgatók lettek: Falussy Ala­jos, Lang István, Vízi La­jos, Vizi János, Kolozsváry Kálrrtán, Turner József, Gyulay Sándor, Ibos Albert, Baines B. Guy és Philips Richard. Pót­igazgatók : Radványi Ferenc, Németh János, Bokor Mózes, Bokor János, Yészy László, Tay­lor József, Nyers István, Körösi Mihály, Szalay József, Smith Károly, Letenyei József és Ho­­dich József. Ellenőrző bizottsági tagok lettek: Papp Miklós, Ban­dy András és Kohut Vilmos. Fel­lebbezési ta.nács tagjai: Séra Imre, Drótos József, Zakopcsán János, Marczis József és Csö­mör Mózes. Fegyelmi tanács: Debreczeni Ferenc, Németh Já­nos és Rakaczky Vilmos. A konvenció megszavazta és alapszabályba vette azt a;z igaz-. gatósági indítványt, hogy: “Nem lehet nagygyűlést képvise­lő és semminemű tisztségre nem választható meg, se nem alkal­mazható az olyan tag, aki az E- gyesült Államok Igazságügymi­nisztere által felforgatónak (subversive) nyilvánított olyan párthoz, egyesülethez, vagy mozgalomhoz tartozik, melynek célkitűzései ellenkeznék az E- gyesült Államok alkotmányával és céljával.” A megválasztottak a konvenció bezárása előtt letett esküjükben már meg is esküd­tek, hogy ők nem ilyen tagok. (A kommunisták és társutasok pedig nagyban prüszkölnek és káromkodnak, hogy a jó öreg Verhovay 22-ik nagygyűlése ö­­rökre bezárta az ajtót, mögöt­tük...) ❖ * * Mi, az amerikai magyar sajtó képviselői azzal az érzéssel tá­voztunk erről a konvencióról, hogy a régi “magyar-Ameriká­­ból” valamit örökre elveszítet­tünk és elveszítettek azok is, a­­kik ezt ma még talán nem is tud­ják... Uj idők szelei fujdogálnak, “uj osztás,” uj éra kezdődött meg amerikai magyar egyleti é­­letünkben, az “őrségváltás ide­je” itt van, eltitkolhatatlanul itt van s bár adná a Mindenható, hogy igazuk lenne azoknak, azo­kat igazolná a jövő, akik ez uj idők eljövetelét sürgették...! — idil — A nagygyűlés kimondotta, hogy a Verhovay továbbra is tagja marad az Amerikai Ma­gyar Szövetségnek s azt évi 1000 dollárral támogatja központilag, a fiókokat és tagságot pedig to­vábbi támogatásra buzdítja. A jövő évi Kossuth-ünnepségek költségeihez $500 hozzájárulást szavazott meg a konvenció. Kelemen P. János lapszer­kesztő és delegátus indítványá­ra a konvenció egyhangúlag és közfelkiáltással visszaválasztot­ta a négy központi tisztviselőt: Bencze János elnököt, Révész Kálmán titkárt, Szalánczy Já­nos pénztárnokot és Szabó János Hírek a Budapesti Női Demokrata Klub köréből A klub gyűléseit minden hó­nap 2-ik szerdáján este 7:30 kezdettel tartja a Bei'nay Hall­ban, Keene Street. Klubunk október 6-án, szom­baton este 8 órai kezdettel Szü­reti Mulatságot rendez az Elm St.-en levő Pulaski Hall-ban. Jó magyar és angol zene lesz. Be­lépti dij 85 cent. Mindenkit sze­retettel hívunk. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP THURSDAY 1951. SZEPTEMBER 20.

Next

/
Thumbnails
Contents