Hiradó, 1951. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1951-08-23 / 34. szám
Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JhiL Only* dúinyjcikiciYL yißWApapQ/c fcditsuL jcüicL (publiöJuxL in. (psJdh. (Amboy. VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1951. AUGUSZTUS 23-Lee Sang Cho ölelése Eheti politikai összefoglalónk cime beillenék valamely olcsókiadásu exotikus kalandregény címének is. “Lee Sang Cho ölelése” — a cim őserdők sohanem látott növényóriásainak zöldes félhomályát érzékelteti, a távolból bennszülöttek dobpergésre hallik, egyegy hiéna riadóztatja a dögevő állatokat, fenevadak sompolyognak a páfrányok tövében, óriáskígyók ugranak a vándor nyakába, titokzatos vad állatok és növények halálos szorításában vonaglik minden, s e félelmetes tájban mindenre ráborulón lebeg a mindennél titokzatosabb Lee Sang Cho, s az olvasó még mit sem sejt arról, vájjon kinek szól ölelése, s hogy ez az ölelés a szeretet mozdulata-e vagypedig a gyilkosság egy titokzatos-keleti perverz neme-e! A cim mögött elterülő táj valósága sokkal szürkébb, de talán semmivel sem félelmetesebb ennél. A koreai fegyverszüneti tárgyalásokon ölelte át — a távirati irodák jelentése szerint — Lee Sang Cho vörös generális Henry I. Hodes U.S. A.-tábornokot. S e hir után szó szerint megismételhetjük előző bekezdésünk zárósorait: mit sem sejthetünk arról, hogy ez az ölelés a szeretet mozdulata-e, vagypedig a gyilkosság egy titokzatos keleti neme. A tárgyaló fegyverszüneti bizottság szavába újra és újra belebömböl az ágyuk hangja, s miközben Lee Sang Cho tábornok az amerikaiakat ölelgeti a bolsevista propagandát jól szolgáló fényképészi lencsék számára, az amerikai G. I.-okat a koreai halálosgőzü mocsarak s a vöröskatonák gyilkos fegyverei ölelgetik. Moszkvában- az “amerikai imperialisták” ellen uszít a sajtó, Berlinben is vonultatgatja Sztálin ifjúsági bábjait, lázit a Balkánon, Franciaországban, Olaszországban, Iránban, Irakban, Egyiptomban, tüzcsóvákat haj igái Koreában, Indokihában, — a közben békéről szaval, s a vöröstábornokkal szeretettel öleltetgeti az amerikai 8. hadsereg tábornokát. A “kalandregény” olvasója alighanem szeretne rákiáltani a szereplő hősökre, óvni a nyájas öleléstől, s rábökni a könyv utolsó oldalára, ahol már csak a fojtó rémek élnek birtokukbavéve mindent, ^ ahol a vörös láng pusztitóan ölel át mindent . . . * Európa Párisi tudósítónk az uj francia kormányalakulás után adódó helyzet elemzésében kiemeli azt a tényt, hogy Mochnak távoznia kellett a hadügyminisztérium éléről. Jules Moch, akinek testvérét a németek koncentrációs táborban pusztították el, személyi sérelmi politikát folytatott a francia hadügyminiszteri székben, és igy elsőszámú kerékkötője volt minden Németországot is bevonni akaró nyugateurópai védelmi tervnek. így Moch távozása nemcsupán a francia, hanem az általános nyugateurópai politika szempontjából is rendkívül jelentős esemény. Az uj hadügyminiszter, Bidault, volt miniszterelnök, a katolikus jellegű párt egyik vezére minden bizonnyal sokkal inkább lesz képes a francia-német együttmüködés egybehangolására. Politikai körökben igen nagy érdeklődéssel tekintenek az uj, Pleven-kormány működése elé. Az uj kormányban végre nem vesznek részt marxisták, a kormány inkább polgári-konzervatív színezetű. Sokan mintegy utolsó reménységként tekintenek erre a kormányra, amely a lezüllött francia közéletnek a kátyúból való kiemelésére volna hivatva, — fejezi be lapunk párisi tudósítója. * Truman és McCarthy magán-hidegháborúja Truman elnök az American Legion házavató ünnepélyén Washingtonban b e s z é d et mondott a “rágalmazók” ellen. A beszéd félreérthetetlenül McCarthy szenátor ellen volt kiélezve. A szenátor, aki a bolsevizmus, a szimpatizánsok, a titkos-szimpatizánsok, az Achesonizmus, mindenféle rendű rózsaszínek elleni könyörtelen támadásokkal tette ismertté nevét Amerikában, válaszolt az elnök beszédére, s azzal vádolja Trumant, hogy “az elnök a Kreml szolgálóit védi.” * Anglia Angol . politikai körökben arról beszélnek, hogy a kormány legkésőbb a jövő év tavaszán, de talán már az idei őszön kénytelen lesz választásokat tartani. Ez a konzervatívok és a Labour Party harmadik nagy összecsapása lesz, — s a mérkőzés eredménye nemcsak Anglia további < sorsára, hanem a világpolitika további alakulására is döntő befolyással lehet. * Rövid hírek Londonból jelentik, hogy Anglia ez év végéig egész haderejének felét a kontinensre küldi, Eisenhower egyesült hadseregébe. Öt teljes hadosztály Nyugatnémetországban lesz, de Berlin, Bétís és Trieszt is kapnak az angol egységekből. Tokióból jelentik, hogy a San Franciscoba küldendő japán békedelegációt az összes pártok képviselőiből állították össze, leszámítva a szocialis(Folyt. a 4-ik oldalon) BAJOK VANNAK RÁKOSI KÖRÜL? A “Függetlenség,” “Magyar Hirlap” és “Híradó” bécsi tudósoitójának lapzártakor érkezett jelentése. (BÉCS, augusztus 24.) — Ideérkezett magyar menekültek arról számolnak be, hogy néhány nap óta forgalomba került egy hir a magyar fővárosban, amely szerint ismét bajok vannak Rákosi körül. Emlékezetes, hogy a kommunista diktátor már egyszer — három évvel ezelőtt — szinte kegyvesztett lett. Állítólag “Titoista szimpátiával” vádolták. Akkor azonban sikerült Rákosinak rövid moszkvai látogatás után továbbra is nyeregben maradnia, a két vetélytárs, Révai és Gerő legnagyobb bosszúságára. Budapesten arról vélnek tudni, hogy az “ötösfogatból” megmaradt három nagyság (Rajk és Farkas Mihály hiányzik immár,) újabb nagy összecsapásáról van szó, s egynek ismét ki kell hullania. Persze, Moszkvában dől el, melyik a három közül. Arra számítanak, hogy most Rákosin a sor, hiszen a három közül ő a “legszelídebb,” s vádolói szerint a deportálásokkal kapcsolatos akcióban “nem járt el vonalhü kommunistához méltó módon.” — A magyar nép abban a tragikomikus helyzetben van, hogy azért szurkol, bárcsak Rákosi megmaradna: ugyanis Révai vagy Gerő diktátorsága bizonynyal még rettenetesebb volna. —V —r Magyar szív, mozdulj meg! Nagyon, nagyon sokszor, nagyon, nagyon sokan fordultak már kérő szóval Amerika magyarságához. Hazájukból elűzött s Európa különféle országaiban hányódó és nélkülöző magyar testvéreink kérését tolmácsolták a felhívások százai, ha nem ezrei. Érthető, ha már kissé belefáradtunk a sok-sok adásba. S ennek ellenére ma megint kérő szóval fordulunk a magyarsághoz. Egy affidavit-re volna sürgősen szükség. Angliában él egy kitűnő, derék magyar ember, akinek 1948-ban kellett elmenekülnie Magyarországról a kommunisták elől, mert különben kivégezték volna. 29 esztendős, feleségével és egyéves kislányával Angliában élnek, — mindketten egy textilgyárban dolgoznak. Nem elégedetlenek, (re á ilaía szony nem bírja Anglia éghajlatát, s az orvos azt mondta nekik, ha nem mennek más országba, az asszonyka nem fog sokáig élni. A fiatal magyar házaspár egyetlen vágya, hogy Amerikába jöhessenek s itt dolgozhassanak. Ehhez egy affidavit-re volna sürgős szükségük. Emberéletről van szó! Az amerikai magyarság jószivére appellálunk: mentsétek meg őket! Kérjük, aki hajlandó affidavit-et adni, közölje nevét és címét szerkesztőségünkkel, s mi továbbítjuk a címet Angliába. A SZABADFOGLALKOZÁSÚAK BIZTOSÍTÁSA A Társadalombiztosító Törvény 1950-es módosításai, amelyek 1951. január 1-én léptek életbe, további 10 millió emberre terjesztették ki az aggkoruak és hátrahagyottakról való gondoskodást. Az önálló foglalkozásúak legnagyobbrésze ide tartozik, valamint az állandóan alkalmazott háztartási és mezőgazdasági munkások, az iskolák, kórházak, egyházak és más nem nyereségre alakult vállalatok legtöbb tisztviselője. Az alant felsoroltakat kivéve, a be nem jegyzett üzletek és vállalatok tulajdonosaira és társtulajdonosaira is kiterjesztették a társadalombiztosítást, ha az adóévben legalább 400 dollárt tisztán kerestek. A kivételek a következők: 1. Földmivelők. 2. Lelkészek. 3. Közhivatalnokok. 4. Orvosok, szemészek, gyógyászok, fogorvosok, állatorvosok, építészek, mérnökök, okleveles vagy állami és városi könyvszakértők, ha kizárólag ezzel foglalkoznak, Christian Science oktatók, temetkezési vállalkozók. Az önálló emberek is kötelesek társadalmi biztositói kártyát és számot kérni a Társadalombiztosító Hivatal legközelebbi fiókjától. Ahol fiók nincs, a postahivataltól kell űrlapot beszerezni. Ha önálló vállalkozók voltunk és 65 éves korunk után visszavonulunk, ugyanolyan illetmények járnak nekünk, mint az alkalmazottaknak. Az önálló emberek munkától való visszavonulása a törvény külön szabályai szerint biráltatik el. Visszavonul tnak tekintik az üzletembert sokszor akkor is, ha munkát végez, de nem eleget ahhoz, hogy eltartsa magát. Az önálló ember nem köteles évnegyedenként jelentést tenni. Csak egyszer évente, a jövedelmi adó vallomásával egyidej üleg kell társadalombiztosító adó alá eső keresetét megadni és az adót leróni. Az önálló emberekre nézve az első jelentés tehát csak 1952. március 15. körül esedékes. 1951. jaunár 1.-től kezdve az évi 3,600 dollárig terjedő kereset adó alá esik, akár fizetés, akár vállalkozói jövedelem címen jutottunk hozzá. Az olyan ember, akinek fix fizetése és vállalkozói jövedelme van, a fizetése után esedékes társadalmi biztositó adót a szokásos módon fizeti. Vállalkozói jövedelmének azonban csak azon része után fizet társadalombiztosító adót, amely a fizetését évi 3,600 dollárra kiegészíti. Az önálló ember 2 és negyed százalékot fizet jövedelme után társadalombiztosító-FURCSA ... FURCSA, hogy a bridgeporti hetilap éléről, minden további bejelentés nélkül, eltűnt a szenzációhajhász főszerkesztő ur neve s jóideje senki sem “jegyzi” a lapot. Az uj szerkesztő, aki névtelenül kívánja szerkeszteni ezt a hetilapot, becsületesen kiirta az igazságot a lap fejére: “A New England államok egyetlen magyarnyelvű hetilapja.” Boros urnák ugyanis, — aki önmagát meghazudtoló szer énységgel, szinte suttyomban szedte le nevét arról a lapról, amelyet fene nagy hangon hirdetett be alig néhány éve, — az volt a mániája, hogy országos nagy lapnak hiresztelte a bridgeportiak hetilapját s még ide, New Jerseybe is elküldte Mindenre kapható embereit, hogy hirdetéseket gyűjtsenek . . . Futó homokra azonban nem lehet időtálló várat építeni, vagy ahogyan Lincoln Ábrahám mondotta: nem lehet bolonddá tenni mindenkit migavilág . . . s igy Borosz László főszerkesztő ur neve is egy szép napon eltűnt a lapról; fellengzős elgondolásai semmivé lettek, elpusztultak, mert ártalmasak voltak! — Mindenesetre furcsa, hogy éppen ennek a sajátmagát oly nagyon szerepeltetni s nevét, tetteit fotogtatni szerető szerkesztőnek a távozását még csak egy pársoros bejelentés sem jelezte. . . csak úgy szó nélkül leszedte nevet'Á lapról s'*' tovább állt... Nem is volna olyan nagy bolondság utánanézni, hogy miért tűnt el a szerkesztő ur neve a lapról, kik a tagjai a Hungarian Publishing Corporationnak, amely mint kiadó szerepel a lapon s hogy miért és hová tűnt el olyan hirtelen maga Dr. Boros László szerkesztő ur?... A milánói érsek véleménye Schuster kardinális, milánói érsek, kijelentette: “A keresztény nemzeteknek tudniok kell, hogy a materialista kommunizmus terjedése legnagyobb akadályának tekinti a katolikus egyházat és annak szellemi értékeit. Oroszország nem fél sem az atombombától, sem a nyugati bankok tőkéitől. Oroszország csak Istentől fél és éppen ezért gyűlöli Istent. Isten az ő ellenfele. íme, ez a titka a budapesti pernek...” Újra a nepotizmus! Nagy Júliát, Nagy Ferenc menekült miniszterelnök leányát a Nemzeti Bizottmány washingtoni irodája alkalmazta. E hir, különösen menekült magyar körökben, kínos feltűnést keltett, mert ebből a j elenségből arra lehet következtetni, hogy egyes menekült magyar “politikusok” itt Amerikában is meg akarják honosítani a protekció uram-bátyám, mi-kutyánk-kölyke rendszerét. Tévedni emberi dolog. (Seneca) sért, tehát másfélszer annyit, mintha alkalmazott volna, de csak a háromnegyed részét annak, amit az alkalmazó és alkalmazott együttvéve lerónak. Meghívó a Református Presbiteri Szövetség gyűlésére Az Amerikai Magyar Református Presbiteri Szövetség évi gyűlését az idén szeptember 2 és 3-án tartja Ligonier, Pa.-ban, a Református Árva- és Aggmenház templomában. Erre a gyűlésre szeretettel hívjuk és várjuk minden egyházaink lelkipásztorait és presbitereit. Ezekben a nehéz időkben, amikor sötét fellegek gyűlnek össze felettünk szerte az egész világon, nem lehet közömbös' senkire sem ennek a gyűlésnek a sikere. “Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be az Isten országát” — mondta Megváltónk. Nekünk, presbitereknek terheket kell vállalnunk, hogy méltók legyünk arra a tisztségre, amire szerintem nemcsak a gyülekezet hivott el, de elhívott maga az Isten. A vezetőség gondoskodott arról, hogy kitűnő előadásokkal gazdagítsuk gyűlésünket. Előadók lesznek: Nt. Harangi László, Warren, Ohio-i lelkész, Kovács Gusztáv, volt elnök és szólni fog a gyűlés tagjaihoz, Nt. Balogh István, az Amerikai Magyar Szövetség titkára. Legyen ez a két nap Istentől megáldott, amikor úgy a lelkészi kar, mint a presbiterek mindent megtesznek gyűlésünk sikere érdekében. Annál is inkább, mert árvaházunk aznap velünk együtt ünnepli 30 éves jubileumát. SZENTMIKLÓSSY PÁL elnök. A Presbiteri Szövetség Országos Gyűlése 1951. szeptember 2 és 3. Ligonierban, Pa. Az amerikai magyar reformátusok által alapított gyülekezetek megalakulásuk után hét féle protestáns denominációban, tagozódásban helyezkedtek el. Hogy az igy szétosztódott gyülekezetek között a hittestvéri öszszetartoás érzése élő maradjon, hogy a magyar református hitvallok testvérszeretete meg ne fogyatkozzék az amerikai magyar reformátusokban, megszervezték az Amerikai Magyar reformátusokat közösen érdeklő szükség szerint évről-évre felmerülő ügyekben a gyülekezetek képviseletében kiküldött presbiterekkel értekezletet tartson. Ezeken az értekezleteken, megbeszélés formájában tartott tárgyalásokon hozott határozatok, hanem önkéntesen, ha a gyülekezet elöljárói, presbitériuma, tagsága úgy vélik, hogy az egyházuk életében egy-egy presbiteri konferencián hozott határozat alkalmazásából jó fakad fel, azt életbe léptetik. Az 19EjJ. szeptember 2 és 3-án tartandó országos összejövetelén az Amerikai Magyar Presbiteri Szövetségnek ez évben két, minden gyülekezetét egyformán érdeklő ügyet tűztek ki előadásra : az egyik “Egyházainkban az angol és magyar nyelvű presbiterek megválasztása és együttmunkálkodása.” Előadó: Harangi László, ref. lelkész, a másik, “Presbyter az egyház életében és mit jelent nekem, mint presbiternek a Jézus Krisztus egyháza.” Előadó: Kovács Gusztáv presbiter. A meghívóból, mikor ezt a két előadásra kitűzött tárgyat elolvastam, hirtelen eszembe ötlött egy jelenet, mely egy német református vallásu első bevándoroltak által alapított presbiteri gyűlésén több mint két évtizeddel ezelőtt játszódott le, hol véletlenül én is jelen voltam. Arról folyt a tárgyalás, hogy a gyülekezet öreg templomát eladják és ott építenek uj templomot, ahol jobb környezetben lakik már a gyülekezet nagy többsége. Szó esett arról is, hogy ott, az uj templomban is két nyelven tartson-e isteni tiszteletet? — Az öreg presbiterek közül egyik azt ajánlotta, hogy elég lesz ezután, ha angQl nyelven tart prédikációt a papjuk, mert alig vannak húszán már az öregek közül életben, akik bevándorlók ás azok is mind többé-kevésbbé megértik angolul is a prédikációt. —: Erre azonnal felállt az ifjú presbiterek közül ^gy és bejelentette, hogy köztük már ese’tt erről szó és az azzal végződött, hogy mindaddig, amig csak egy is él az öregek közül azok (Folyt, a 3-ik oldalon) FELHÍVÁS! New Yerk, New Jersey, Pennsylvania és Connecticut államok katolikus magyarsága 1951. SZEPTEMBER 3-ÁN, LABOR DAY NAPJÁN ünnepi táborozásra gyűl össze a Staton Island-i (Arrochar Park) Nővérek parkjában. 950 éve annak, hogy első szent királyunkat, Szent Istvánt királlyá koronázták a magyarok a'll-ik Sylveszter Pápa által küldött koronával. Úgy érezzük, hogy a magyar nemzeti élet ezen sorsdöntő óráiban nekünk, szabad magyaroknak kell ezt a kimagasló eseményt megünnepelnünk. Módot találunk arra is, hogy tiltakozó szavunkat hallassuk a világ előtt azok miatt a szörnyűségek miatt, amik ma magyar földön történnek. Hogy kiáltásunk hangosabb legyen, jöjjön el minden igaz magyar, aki csak teheti. Férfiak, nők, ifjak és öregek egyaránt, Fel a nagy találkozóra! Az ünnepség délelőtt 10:30-kor kezdődik szentmisével es ünnepi szónoklattal. Délután 2:30-kor közgyűlés. Nagyszerű szónokok meghallgatása után határozati javaslatot olvasunk fel és aztán szétoszlik a gyűlés. A rendező bizottság nevében és megbízásából: Ft. RESZETERICS JÓZSEF Ft. GÁSPÁR JÁNOS Ft. SZLEZÁK IMRE Ft. BÍRÓ BENEDEK AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP
