Hiradó, 1951. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1951-07-19 / 29. szám

Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Onhp díumqWimrL VkwApapsüi* fcdiisucL amt (puhUjJmL in. (pßAih. dmboi^ VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1951. JULIUS 19. A német különbéke kérdése Nemcsak az elmúlt hét, ha­nem az elmúlt hónapok legje­lentősebb külpolitikai esemé­nye az a hir, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok a legkö­zelebbi jövőben békét köt Né­metországgal és Japánnal. Roosevelt, Churchill és Sztálin még a második világ­háború idején megállapodott abban, hogy egyik szövetséges fél sem fog Németországgal illetve Japánnal különbékét kötni. S most a különbéke áll küszöbön. Hogy e hirt ebből a szempontból már egyetlen lap sem kommentálja, ékesen bizonyítja, mennyire termé­szetesnek tartja ma már a pa­pírformával nem törődő köz­vélemény, hogy e hajdani hármas-megállapodások gya­korlatilag immár értéktele­nek. Hir szerint a kötendő kü­­lönbékék feltételei nem szigo­rúak. Ez természetes, hiszen e feltételeket ma már nem a győztesek szabják még az ob­iigát egyoldalúsággal. Sőt, az az állítás sem túlzott, hogy a békepontok egy részét a le­győzött fél diktálja.' E~ fonák helyzet úgy adódott, hogy a levert hitleri Németország a volt szövetséges Szovjet­­oroszország politikájának kö­vetkezményeképp egy szövet­séges-jelölt Németországgá változott az ellenség-j elölt Szovjetoroszországgal szem­ben. A béketárgyalások “alku­dozási” része alighanem nem is annyira Németország és az USA, Anglia valamint Fran­ciaország között, hanem in­kább Franciaország és a két angolszász állam között fog folyni. Az angolszász orszá­gok ugyanis már régesrég ké­szek magasabb érdekekért a legméltányosabb feltételeket adni Németország számára, csupán a bugris és gyűlölködő gőgjének levében kéjelgő Franciaország akadékosko­dik állandóan, alig leplezve azt a teljesen érzelmi, a leg­vakabb gyűlölködésen alapuló politikáját, hogy “inkább pusztuljon el az egész világ, csak Németország ne jelent­hessen többé konkurrenciát Franciaországnak.” Szeren­csére azonban az angolszász államok nem engedik át többé magukat eme minden észsze­­rüséget is nélkülöző francia politika (amely 90 százalék­ban volt okozója Trianonban Magyarország megcsonkítá­sának is!) befolyásának, — s igy minden bizonnyal létre fog jönni a különbéke Német­ország és a nyugati szövetsé­gesek között. Ez a béke aligha lép fel a véglegesség igényé­vel, hiszen ma Németország is csonka, — s igy a végleges rendezésre minden bizonnyal csak a Szovj etunióval . való teljes leszámolás után kerül­het sor. Ennek ellenére igen jelentős esemény: hiszen Né­metország a következő hábo­rú után a győztesek oldalán fog a zöldasztalnál ülni. Ezt különösen fontosnak tartjuk hangsúlyozni azok számára is, akik ma “hivatalosan” fog­lalkoznak magyar emigrációs politikával. Megbocsáthatat­lan lelkiismeretlenség a ma­gyar politikát a kommuniz­mus felszámolása után poten­­tialiter jelentkező európai e­­rők figyelmen kívül hagyásá­val intézni; súlyos mulasztás terheli tehát azokat, akik Angliát és Németországot ki­rekesztik érdé klődésükből. Éppen az annyiszor, (s oly ü­­res szólamként!) hangsúlyo­zott reálpolitika az, amely minden pártpolitikai és vi­lágnézeti szempontot félreté­tet. Tarthatja valaki per ma Angliát — némi túlzással — túlságosan rószaszinnek, —­­Németországot — megintcsak némi túlzással — “még min­dig náci”-nak, — s tarthatja mindkettőt elhanyagolhatóan gyengének, -— súlyos mulasz­tás, ha politikájában olyan magatartást tanúsít, mintha Anglia és Németország nem is volna, s többé már nem is lehetne. * Nem Koreáról van szó ! A koreai béketárgyalások­kal kapcsolatban elvi állás­pontunkat már részletesen ki­fejtettük ezeken a hasábokon. A vörösök magatartása csak megerősíti az általunk Írotta­kat. A húzódozó tárgyalások — e sorok írásának időpont­jában legalábbis — ismét e­­lőbbre lendültek. “Kina en­ged!” — harsogják a napila­pok a hirt. S ez valóban csak napihir. A “nagy” világese­ményekre nézve lényegileg nincsen hatása. Korea nem­csak hadászatilag, hanem po­litikailag is mellékhadszintér, vagy helyesebben: elterelő hadszíntér csupán. Hogy si­kerül-e békét kötni, s hogy ér­demes-e békét kötni, — bár­milyen lelketlenül hangzik is ez, — csupán taktikai kérdés. Nem győzzük eléggé és elég­szer hangsúlyozni: valójában nem Koreáról van szó. Száza­dunk a másról-beszélés: a “mellébeszélés” tudományát már dramatizálni is képes: ma már a mellé-cselekvés fo­galmával is megismerked­tünk. Koreában nem dől el semmi: nemcsak Moszkva vagy Washington sorsa nem, de még Koreáé sem. (Folyt, a 4-ik oldalon) Uj D. P. határidő A D. P. törvény érvényessé­gének meghosszabbításával kapcsolatban hivatalosan köz­ük, hogy hontalanok vízumot csak olyan uj assurance alap­ján kaphatnak, amely legké­sőbb julius 31-én a Displaced Persons Committee washing­toni irodájába beérkezik. Ké­sőbbi assurance-t nem ve­hetnek figyelembe. Nt. Béky Zoltán Délamerikáhan Thury Ilona nagy beteg Tudomásunkra jutott, hogy Thury Mama, aki közel félév­századon át volt kedvelt színész­nője magyar-Amerikának, sű­­lyos betegen fekszik a new yorki St. Barnabas Hospital-ban (183 St. és Third Ave., Room 5303. Látogatója alig akad s betegen, magárahagyottan fekszik kór­házi ágyán Thury Ilona, aki szi­vének kincseit, művészi tehetsé­gét közöttünk szórta el... Vájjon eszébe jut-e valakinek, hogy egy csokor virágot, egy kártyán vigasztaló pár szót küldjön Thury Mamának, az a­­merikai magyar színjátszás út­törőjének, könnyre-kacajra fa­kasztó nagyasszonyának...? Mi hisszük, hogy az amerikai ma­gyarság nem felejtette el Thury Mamát s tudni fogja, mi a te­endője . . . Súlyos operáción esett át Séllyei F. Lajosné, Perth Am­boy város magyar fendőrbirájá­­nak felesége a múlt hét végén a New Brunswick-i Szent Péter Kórházban súlyos epekő-operá­ción esett át. Á fájdalmas ter­mészetű műtét a jelekből Ítélve sikerült és Mrs. Séllyei talán már e hét végén hazakerül a kór­házból. Mielőbbi teljes felépülését szívből kívánj uk! A természet sohasem áll szóba piperkőcökkel. (Emerson) NT. BÉKY ZOLTÁN esperes Nt. Béky Zoltán esperes, a trentoni Függ. Ref. Egyház lel­kipásztora repülőgépen Délame­­rikába utazott, hogy eleget te­gyen a “Keresztyén Egyházak Világszövetsége” meghívásának, amely most tartja kongresszu­sát. E kongresszuson, amelyen a világ minden részéből jelennek meg protestáns egyházi vezetők, Nt. Béky Zoltán az egyetlen magyar meghívott. Utazásának érdekességéhez tartozik, hogy e hatalmas útra csak három nap készülési ideje volt, s repülőjegyet is csak a leg­nagyobb nehézségek leküzdésé­vel tudott szerezni. Még néhány órával indulása előtt sem volt bizonyos, hogy végül melyik re­pülőtérről indulhat a nagy útra. Az utolsó pillanatban kellett a newarki repülőtérről a new yor­ki La Guardia repülőtérre át­­száguldania. Végül azonban si­keresen elindult, s már meg is érkezett a kongresszusra. A kongresszus után délamerikai református egyházközségeket látogat meg, s csupán két hét múlva fog Trentonba visszaér­kezni. Fontos utján híveinek és tisz­telőinek szeretete kiséri. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban A yonkersi angyal Hiába, az emberek már o­­lyanok, hogy valami buta szemérmeáségből szembe nem képesek megmondani | valaki­nek azt, hogy mennyire szere- ; tik, mennyire becsülik. Legyen szabad az ólombe­tűk névtelenségéből meg­mondanunk valamit Dávid Ferenc főtisztelendő urnák, a yonkersi Szt. Margit templom plébánosának: Dávid Ferenc főtisztelendő urat az emberek egyszerűen csak úgy emlegetik egymás­közt, hogy “a yonkersi an­gyal.” És nemcsak plébániai hívei említik igy aranymisés szelíd és jóságos 76-esztendős lelki­atyjukat, hanem mindenki, a­­ki csak ismeri, felekezeti ho­vatartozására való tekintet nélkül. Csak a hála és szeretet érzésével fordul az a sok-sok menekült is Dávid atya felé, aki számukra átmeneti ott­hont, kenyeret, egy uj élet kezdésének lehetőségét adta meg. Dávid atya mintaképe a Kriszus kívánsága szerint élő embernek. Aki csak egyszer is találkozott vele, sohasem fe­lejti el ezt a szelíd szerétet su­gárzó fejet, amely visszaütés helyett a másik-orcáját tartja oda, ha valaki bántja; azt az erős és erőt adó kezet, amely mindig csak ad; azt a hangot, amely mindig talál bocsána­tot, mentséget a rossz csele­kedetre. Az Úristen éltesse, tartsa közöttünk sokáig ezt a kedves szolgáját, hogy példáján mi is Krisztusnak kedvesebb em­berekké váljunk) Jávor Pál uj ameri­kai filmje Jávor Pál, a hírneves magyar moziszinész Hollywoodban, az “Iron Man” cimti most készülő filmben kapott nagyobb szere­pet. Hir szerint ebben a filmben Jávornak már komoly, hozzáillő szerepe van. A film az ősszel ke­rül bemutatásra. Az augusztus 12-iki Magyar Rádió- és Sajtó-Napra jegyek elővételben 75 cent­ért kaphatók az itt felsorolt helyeken: Perth Amboyban: A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Egyház Plébá­nia Hivatalában (Cortland St.) A Független Református Egyház lelkészi irodájában, Kirkland Place Jersey Tire Co. üzletében, Mr. Bogdany-nál Lichtman Bros. üzletében, 152 New Brunswick Ave. Kolodinszky Imre szabóüzle­tében, 293 Smith St. Dudicsék üzletében, 410 Smith Street Tibak Lajos üzletében, 430 Smith St. Mrs. Helen Wasilewskinél, a Séllyei Klub titkárnőjénél Mitruska Jánosnénál, a Buda­pesti Női Demokrata Klub elnö­kénél Magyar János görög katolikus kántor-tanitónál özv. Bálint Antalnénál, a Hír­adó pestinegyedbeli képviselőjé­nél Gajdos József ék (Kellerék) üzletében, 790 Amboy Ave. New Brunswickon: Biró Péter és Fiai irodájában, 98 French St. Jelinek Ferenc hentes-üzleté­ben, 169 French St. Polánszky Béla hentes-üzleté­ben, 75 French St. Paukék N. B. City Market üz­letében, 111 French St. Szabó Menyhért és Fiai hen­tes-üzletében, 142 French St. Keller’s Meat Market, 181 French St. * Vincze’s Market, 367 Somer­set St. Sohonyay Sándor hentes-üzle­tében, 251 Somerset St. Lakatos Gábor szalonjában, Neilson St. Bessenyei Albert és fia üzle­tében, 586 Hamilton St. Wallner Mihály és fia irodá­jában, 6 Scott St. Vásárhelyi Lajosnál, az Euro­pa Színházban. Fekete István hentes-üzleté­ben, 212 Hamilton St. Steffel József üzletében 145 Woodbridge Ave Highland Park Lizákék szalonjában, 53 French St. Polgár Mihályék szalonjában, 182 Hamilton St. A Hegedűs nyomdában, 21 Guilden St. valamint a következőknél: Özv. Horváth Vendelné, Mrs. Bodnar, Mrs. Kőmives, Mrs. Bino, Mrs. Szalay, Mrs. Sütő, Mrs. Foczman, Mrs. Kukor, Mrs. Vodli, Mrs. László, Mrs. Lacso, Mrs. Nagy (Piscata­­way), úgyszintén: Körmöndy Józsefnél, a Sajtó Nap bár-bizottságának elnöké­nél és a Kára & Németh zenekar minden tagjánál. South Riveren: Csonka Pista automobil üzle­tében, 33 Jackson St. Miss Mary Laskodinál, 431 Turnpike Rd. Fordson: Mező László és Fia üzletében, 501 Crows Mill Road. Elizabeth Nagy, William St. Sharlet Edley. Staten Islandon: Miss Olga Csapi Miss Lois Sharky (Folytatjuk) Sajtó Napi Hírek Az augusztus 12-iki Sajtó- Napra a magyar ruhába öltözött asszonyok és leányok belépőjegy nélkül jöhetnek be! A new brunswicki WCTC rá­dió-állomás hatalmas hangerő­­sitő készülékkel és hangszórók­kal látja el a Linwood Grove-ot. Állandó, ingyenes autóbusz­­járat New Brunswickról és Perth Amboyból a piknikre és vissza (a buszra az előre meg­váltott piros szinü jegyekkel le­het felszállni.) CSONKA PISTA, az alkalom ceremónia-mestere ezúttal se­géd-bemondókról is fog gondos­kodni. A vendégek érkezését sor­ban, ahogy jönnek mikrofonon jelentik be. A rendezőség “hatalmas konyhai felkészültséggel” várja a vendégeket. Magyarosan készí­tett friss kolbász, finom pecse­nye, fánk és más Ízletes enniva­lók lesznek. A konyha és a bár vezetése valóban szakértő kezek­ben lesz . . . ! Az augusztus 12-iki Magyar Rádió- és Sajtó-Nap kelet-Ame­­rika egyik legnagyobb, legszíne­sebb, legélvezetesebb, leghangu­latosabb magyar találkozójának ígérkezik. Az érdeklődés máris oly nagy mértékben mutatkozik mindenfelől, hogy joggal mond­hatjuk: a siker nem maradhat el! Mindent elkövetünk, hogy ez a mi nagy magyar találkozóik valóban a magyar dal és az Írott magyar szó felejthetetlen ün­nepnapja legyen! Vegye meg jegyét jóelőre mindenki; az előre eladott je­gyek mennyiségéből ki tudjuk számítani, hogy hány vendég fogadására készüljünk fel és ak­kor hiány, fogyatkozás semmi­ben sem lesz majd. A KÁRA ÉS NÉMETH TESTVÉREK RÁDIÓ-ZE­NEKARA, AMERIKA E­­GYIK LEGJOBB ÉS LEG­NÉPSZERŰBB MAGYAR BANDÁJA GONDOSKODIK A TALP ALÁVALÓRÓL, VI­DÁM MÓKÁRÓL S AZ É­­DES-BUS MAGYAR ME­LÓDIÁKRÓL . . . Ez is vidám de a legvidámabb nap az aug. 12A Sajtó-Nap lesz! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents