Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-04-26 / 17. szám

PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JksL Only* dümqakian, TlcwAfiafißA, fcdii&d and (puJbliáJmcL in, (psüiih, CLmhoy, VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1951. ÁPRILIS 26. McArthur katonai erényei mellett szónoki képességével is fokozta népszerűségét Talán soha sem ünnepeltek az Egyesült Államokban egy embert olyan lelkesedéssel és oly impozáns méretű töme­geknek zugó tapsai között, mint ahogyan McArthur tá­bornokot ünnepelték a múlt héten San Franciscóban, Wa­shingtonban, de méreteiben mindent felülmúló demonst­rációval New Yorkban. A há­borúból hazatérő győztes had­vezérnek nem adhattak volna nagyobb tiszteletet, mint ami­lyet az amerikai nép McAr­­thurnak adott. Ha 52 éves ka­tonai pályafutásának dicső té­nyeit mind egy csokorba köt­nék, nagyobb bokréta nem le­hetne belőle, mint amilyet ő kapott honfitársaitól a múlt héten. Az amerikai népnek legnagyobb része McArthur lázban égett. Valóságos tö­meg-hisztéria fogta el az em­bereket, s talán még azokat is, akik józan tárgyilagossággal szemlélték a Truman admi­nisztráció és McArthur közöt­ti ellentéteket. Hogy kinek és mennyiben van igaza az ame­rikai közvéleményt annyira izgató kérdésben, azt majd csak a jövő eseménye ifogják megmutatni. Ma mindenki csak saját érzését nyilvánít­ja, ha véleményt mond abban a kérdésben, hogy helyesen cselekedett-e Truman, mikor McArthurt menesztette, vagy pedig az lett volna-e helyes, ha McArthur elgondolása sze­rint folytatjuk tovább a ko­reai háborút? Azonban az egész incidens­ből az a tény lett kétségtelen, hogy Truman akaratlanul is olyan népeszerüvé tette Mc­Arthurt, hogy ha egy néhány héten belül kellene elnököt vá­lasztani akkor bizonyára Mc­Arthur lenne az Egyesült Ál­lamok legközelebbi elnöke. A- zonban eltekintve ettől a fel­tevéstől, mely inkább a köz­hangulatot, mint a tényeket akarja jellemezni, McArthur csodálatosan szép beszéde, mit a Kongresszus mindkét házának együttes ülésén a szónoki előadásnak egész szo­katlanul magával ragadó va­rázsával mondott el, őt a kato­nai erényei mellett mint ál­lamférfit is igen előnyösen mutatta be. Ismételjük azon­ban, hogy az a négy pont, a­­mit ő beszédében lefektetett, mint a koreai háború sikeres befejezésének lehetőségéhez nélkülözhetetlenül szükséges feltételt, ép annyira lehet helytelen, mint amennyire he­lyes. Azonban az a négy pont nagyobb kockázattal járt vol­na a harmadik világháború gyors bekövetkezését illető­leg, mint amennyire ezt a koc­kázatot a washingtoni hivata­los körök vállalni szeretnék, azért Truman katonai és po­litikai tanácsadóira hallgatva határozta el magát, hogy nem fogadja el McArthur által le­szögezett elveket. Az amerikai közvéleményben kellemetlen visszahatást kel­tett McArthur elmozdítása Mi a múlt héten ennek a mérsékeltebb iránynak a kö­­betését tartottuk helyesnek, a közvélemény nagyobb része a­­zonban McArthur elgondolá­sát tartja követendőnek,, mi a nagyrészt érzelmi motívu­mokra alapított rendkívüli ünneplésben is megnyilvá­nult. Ez az érzelmi motívum nem annyira abból a tényből eredt, hogy McArthurt az el­nök felmentette a koreai e­­gyesült hadseregek főpa­rancsnoki állásából, hanem abból a formából, ahogyan ezt a “felmentést” az amerikai nép tudomására hozták. Az u­­gyanis kétségtelen, hogy Mc­Arthur személyét valóságos legendaszerü fény vette körül mióta a japán népet úgy át­formálta, hogy az Egyesült Államok legádázabb ellensé­géből jóbarátot csinált. Azt el lehetett várni, hogy ha ezt a legendás hőst állásából “fel­mentés” helyett — elcsapják, a közvéleményben ez óriási visszahatást fog kelteni. Ez a visszahatás be is következett, mert az amerikai nép nagy többsége úgy érezte, hogy megbecsülhetetlen nagy érde­meire való tekintettel McAr­thurt nem lett volna szabad — elcsapni. A közvélemény­ben e miatt nyilvánvalóvá vált megbotránkozás nagysze­rű ütőkártya lett a Truman adminisztráció belpolitikai el­lenségeinek kezében. Ezt az ütőkártyát ki is vágták a köz­vélemény játék asztalára. Egyszeriben McArthur lett az Egyesült Államok legnép­szerűbb embere. McArthurt, mint elnököt nehéz lenne befolyásolni Sőt ha a kártyák mögé aka­runk nézni, akkor azt láthat­juk, hogy ez a népszerűség ta­lán nagyobb is lett, mint aho­gyan ezt a republikánus párt vezetői szeretnék. Ugyanis McArthur azon határozott ki­jelentése dacára is, hogy ő semmi szin alatt nem akar a poltikai élet porondjára lépni és azéi’t nem szeretné, ha a nevét pártpolitikai célokra használnák, — annak az ün­neplésnek hatása alatt, ami­ben az amerikai nép őt része­sítette, valószínűleg nehezen tudna ellenállni a közóhajnak, ha megkérnék, hogy a repub­likánus párt elnökjelöltje le­gyen. Igen valószínű, hogy McArthurhoz hasonló erős je­löltet a republikánus párt nem tudna találni. Azonban parancsok oszt ogatásához szokott katona, mint amilyen MrArthur is, nehezen tudná magát beleélni a pártpolitika szövevényes intrikáiba, hol a párt látható fejének nincs ab­szolút hatalma és ha nem is parancsokat, de barátságos u­­tasitásokat és figyelmezteté­seket akkor is figyelembe kell vennie, ha azok meggyőződé­sével ellenkeznek, de pártpoli­­(Folyt. a 4-ik oldalon) HÍREK RABMAGYARORSZÁGBÓL ERŐSZAKOS LAP­­TERJESZTÉS Magyarországon a kormány­zat szovjet példára államosítot­ta az ujságterjesztést. Április 1- ől kezdődőleg ugyanis a kommu­nista hírlap és folyóirat terjesz­tés munkáját a posta hatásköré­be utalták. Ezzel a rendelkezés­sel a kormányzatnak egy meg­bízható lista kerül a kezébe, a­­melyből mindenkiről kiderül, milyen lapot vagy folyóiratot ol­vas, vagy mit nem olvas. ISKOLAI TANTÁRGY A magyar középiskolák köte­lező kiegészítő tankönyve a Szik­ra kiadásában megjelent: “Nagytőke és a Vatikán” cimü fércmunka. Egyetlen mondat bi­zonyítja a mü züllött színvona­lát: “ a kereszténység a közép­kor, óta a reakció és az elnyomás sötét fellegvára volt szerte a vi­lágban.” MIELŐTT leragasztjuk a kül­földre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni Ame­rikának ? Nőket, 18 éves fiu­kat visznek erőszak­kal katonának A magyar kommunista kor­mány 18 éves fiukat és hasonló korú fiatal nőket vitet el “kato­nai kisegítő szolgálatra.” Azelőtt 21 év volt a sbrozási korhatár Magyarországon. A kommunis­táknak azonban minél több á­­gyutöltelékre van szükségük és ezért elhurcolják a 18 éveseket is. A vörösök szerint az uj nem­zedék “megbízhatóbb” mint a régiek, akik nem nagyon lelke­sednek a jelenlegi rendszerért és és akikben emiatt nem bíznak az országot megszállva tartó oro­szok. A magyar hadsereg kiképzése teljesen orosz kézen van és a ve­zénylet is orosz. Hasonló a hely­zet Csehszolvákiában és Romá­niában. A női katonákat hivatalosan “önkénteseknek” nevezik. Eze­ket az oroszok “képezik ki.” Levelek Amerikából BARÁTSÁG MAGVAI Amerika legtöbb helyén be­köszöntött már a tavasz, megin­dítva azt a folyamatot, amely bőséges terméseinket létrehozza. A szántás-vetés ideje elérkezett. A kicsiny házi-kertekben és a nagykiterjedésü szántóföldeken férfiak és nők mezőgazdasági munkákkal foglalatoskodnak. Még a városi bérházak ablakai­ban is megjelennek a virágcse­repek, annak az ősi emberi ösz­tönnek a kifejezése gyanánt, a­­mely földünket termékennyé és szebbé kívánja varázsolni. Mit tehetnek ebben az idő­szakban az amerikaiak, hogy külföldi barátaik és rokonaik gondolataiban és érzelmeiben osztozzanak? Hogyan fejezhetik ki leveleik azt, hogy tavaszunk szépségét és üdeségét másokkal is megosztani kívánjuk? A Common Council for Ame­rican Unity már hónapok óta tanácsolja: “írjunk leveleket. Hirdessük az amerikaiak igaz­ságát a külföldön. Állítsuk visz­­sza kötelékeinket azokkal, akik­től a távolság és az ellenséges propaganda elválasztott. Min­den levél, amit elküldünk, a ba­rátság és igazságosság jelképéül szolgáljon.” A Council most uj eszmét vet fel: Legközelebbi levelünkhöz, amelyet Magyarországra kül­dünk, csatoljunk egy kis csoma­got vetőmagvakkal. Akár virág­­magvakkal, akár főzelékfélével, de mindenesetre csak olyanokat küldjünk, amelyek a magyar klí­mában is kifejlődhetnek. Leve­lünkhöz pedig fűzzünk néhány sort, ilyen szellemben: “Fogadjátok szívesen a csa­tolt magvakat és ültessétek el a magyar földbe. Közben gondol­jatok ránk, akik az Újvilágban élünk, de mi is szeretettel va­gyunk irántatok. Tudjátok meg, hogy gondolatban veletek va­gyunk és ahogy a rügyek utat törnek maguknak és kibontakoz­nak, nálatok is, a szabadság és béke eszméi is érvényesülni fog­nak mindenütt. Hozzanak Nek­tek szerencsét és legyenek e­­gyüttérzésünk kifejezői!” Ma, amikor pusztításról és pusztulásról beszélnek minde­nütt, megszívlelendő tanács ez. Amerika ugyan fegyverkezni kénytelen, hogy a maga és a má­sok szabadságát biztosítsa. Ezt az ellenséges propaganda úgy magyarázza, hogy Amerika im­perialista és háborút akar. Min­denkinek kötelessége tehát, hogy külföldi barátait figyelmeztesse, hogy Amerika erős és eltökélt, mégis szivünk a béke felé húz. Az apró magvak, a virágok és a növények természetünkhöz job­ban illenek, kívánságainkat job­ban fejezik ki, mint a lövegek. Ha sokszázezer növénycso­mag érkezik Európába tőlünk és a kisérő levelek megmagyaráz­zák céljainkat, nem maradhat­nak hatás nélkül. Ha egy kis fa­luba egyetlen ilyen csomag ér­kezik arról az egész falu népe beszél. Amikor a növények ki­kelnek, az egész szomszédság figyeli, hogyan viselkedik az új­világi lény az óvilágban. A Common Council for Ame­rican Unity javaslata ebből áll. írjunk szokásunkhoz képest, de mellékeljük a kis csomagot nö­vénymagvakkal. Egész Amerika üzenetét fogja vinni a levél. Áradnak a mene­kültek Törökországba még egyre á­­radnak a menekültek, akik a vasfüggöny mögül érkeznek és többnyire a puszta életükön kí­vül semmi mást nem tudnak magukkal hozni kommunista u­­ralom alatt álló hazájukból. Bul­gáriából naponta 800 mohame­dán menekült érkezik, akiket orosz parancsra kergettek ki a bolgárok az országból. A szélró­zsa minden irányába menekül­nek népek tíz és százezres tome gei a kommunista paradicsom ból... A harmadik milliót irtják A kínai kommunisták, amióta az országot hatalmukba kerítet­ték, két és félmillió embert vé­geztek ki ellenforradalmi tevé­kenységek miatt. Aki nekik nem tetszik, vagy akinek nem tetszik a vörösek garázdálkodása, azt egyszerűen kiirtják. (Ehhez ké­pest Hitler és Mussolini uralma “kismiska” volt...) A«.. // • 1 1 r • jovo iskolája Harold C. Hunt, a chicagói nyilvános iskolák felügyelője azt mondja, hogy 2000-ben a gyer­mekek valószínűleg 3 éves ko­rukban fogják megkezdeni is­koláikat és 20 éves korukig fog­nak tanulni. A világ nagy és bo­nyolult lett — mondta Hunt — és a jövő gyermekeinek többet kell tanulniok, hogy megérthes­sék . . . ‘CLEAN-UP WEEK’ Május 7-től 11-ig, hétfőtől péntekig lesz az idén Perth Am­­boyban a szokásos tavaszi tisz­togatási hét, amelynek során a városi szemeteskocsik elhorda­nak mindenkinek a háza elől mindent, amit a gondos háztu­lajdonosok és bérlők kiraknak a járda szélére. A városi vezetőség ezzel kap­csolatban arra kér mindenkit, hogy az elégethető dolgokat ne vegyítsék össze az el nem éget­hető anyagokkal, mint bádog­­kannák, fém és üvegdarabok, kövek és hasonlók. Az összese­pert hulladékot és szemetet lehe­tőleg dobozokba, vagy zacskókba öntsék, hogy könnyebben el­hordható legyen. Olajat, zsira­dékokat, vagy kémiai anyagokat ne öntsön senki a szennyvíz-le­folyóba, hanem öntse kannák­ba s a városi truckok azt is el­hordják. Május 7-től 11-ig minden nap körülmennek a városi teherko­csik a városban és minden utcá­ban összeszedik a házak, vagy ti­res telkek elé a járda szélére ki­rakott holmikat. Mindenki néz­zen körül házatáján, szedjen össze minden hasznavehetetlen tárgyat, hulladékot stb. padlástól pincéig, garázstól raktárszobá­ig s tegye ki a járda szélére! Perth Amboy tisztább, biztonsá­gosabb és élvezetesebb lakóhe­lyünk lesz, ha mindenki közre­működik a Tisztogatási Hét a­­latt! VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Amerikai magyar egyleti dolgok... A NEW JERSEY MAGYAR EGYLETEK EGYESÜLETE most vasárnap, április 29-én tartja konvencióját az egyesület székhelyén, Trentonban, a Ma­gyar Házban. (Előbbi értesülé­sünk, hogy április 1-én volt a nagygyűlés, téves volt s igy ezen cikkünk, amit már hetekkel ez­előtt megirtunk, nagyon is ak­tuális.) A “Jerseyi Egyesület,” ahogy röviden nevezzük, évek hosszú sora óta valóságos harcot viv önmagával, fennmaradásáért. Valahányszor ez a “harc” külső jelekben is mutatkozik, egy fiók­osztály leszakad az egyesület testéről; részben, vagy teljes e­­gészében átmegy valamelyik na­gyobb magyar egylethez... Az é­­vek pedig múlnak, könyörtele­nül öregitenek valamennyiünket és a Jerseyi Egyesület tagságá­nak a zöme ma már jóval túl van a 60 éves koron, azon a korhatá­ron, amelyen felül uj biztosítást nem adnak senkinek. Az átállás, vagy együttes “beolvadás” valamely nagyobb egyletbe ma már jóformán lehe­tetlenné vált a Jersey Egylet számára, már annál az egyszerű oknál fogva is, hogy az egylet meglevő vagyonának egy része a trentoni Magyar Otthonba van befektetve. Az egylet élén álló központi tisztviselők, azok, akik a Jersey Egylet pénzügyeit hosz­­szu évek óta irányítják, nem tudták a tagságot kellőképen és még idejében kioktatni arra, hogy a legcélszerűbb és egyetlen biztonságos megoldás a már év­tizedekkel ezelőtt tornyosodni kezdett problémákra: egy na­gyobb egyletbe való együttes át­állás, illetve azzal való csatlako­zás. A sötét felhők közeledtére pedig nem volt más tennivaló­juk, mint a meglevő készpénz egy részét a lehető legrosszabb befektetésbe helyezni: kölcsön adni a trentoni Magyar Háznak. A trentoni Magyar Otthon maga is nagy anyagi nehézségekkel küzd, belső viszályok és zavarok rázzák falait s pénztárába egyre nehezebben folynak be a dollá­rok ... A Jersey Egylet sorsa pedig igy jóformán oda van köt­­va a Magyar Otthonéhoz. Az egylet halottainak száma termé­szetszerűleg évről-évre növek­szik s az örök Hazába távozó ta­gok, között igen sok olyan van, akik 1000 dollárra “biztosítot­ták” magukat, hogy azt az egy­let az örökösöknek hiánytalanul és pontosan kifizesse. özvegyek és árvák pénzéről, törvényes járulékáról van szó akkor, amikor egy biztositó egy­let “vagyonáról” beszélünk és ezzel sem viccelni, sem játszani nem lehet! Azok, akik ma a Jersey Egy­letek élén állanak, valóban fe­lelősségteljes pozíciót töltenek be! Olyan felelősségeket vállal­tak, miket részben maguk tettek saját vállukra! Ezek alól a fele­lősségek alól pedig ma már túl­ságosan egyszerű, sőt, könnyel­műség volna őket vissza nem vá­lasztással, lecseréléssel felmen­teni ! Amikor tehát a New Jerseyi Magyar Egyletek Egyesülete most április 29-én konvencióra ül össze, a delegátusok jól fon­tolják meg, hogy mit tesznek és milyen határozatokat hoznak. A jelenlegi központi tisztikart, vé­leményünk szerint, feltétlenül vissza kell választani! A fenn­álló súlyos problémákra pedig (a jövőt illetőleg) csak ilyen megoldást tudunk elképzelni: Az egyesület pénzügyeit ren­dezni kell, még pedig gyökere­__ ' i__1 _ 'i__t tti_ , 1 „ u sen es Hamut;*. neuxui: hxl cuHil azt értjük, hogy a meglevő va­gyont jobb, biztosabb és jövedel­mezőbb befektetésekbe kell ten­ni. Nem szabad előálljon az a helyzet, hogy az elhunyt tag ö­­rökösének várni kell a pénzére, amig a havidijakból befolyik e­­lég a biztosítási összeg kifizeté­sére. Ha pedig ez a helyzet máris fennáll (ez nem állítás, csak fel­­tételezés!) akkor be kell vezetni egy, a meglevő rátákon felüli valamilyen kivetéses rendszert. Nemcsak a konvenció tagjainak és a tisztviselőknek, de az egylet minden tagjának tisztában kell lenni azzal,11 hogy valamilyen megoldást kell találni a sulyoso­­dó problémákra és az a megol­dás nem lehet áldozatok nélküli! Ha alapos számításokkal kidol­gozott “megoldást” nem keres­nek s nem találnak, akkor előbb­­utóbb botrányba fullad az egész Jersey Egyletek ügye. Ezt pedig sem a központi vezetőség, sem az osztály-ügykezelők,~-eom~ pe-» - dig maguk a tagok nem akarhat­ják. A “törvényre menést” min­den áron el kell kerülni és ez a “jól álló,” a saját pénztárral is rendelkező fiókoknak éppen annyira érdeke, mint a kevésbbé szerencsésebb oszt ályoknak, vagy pedig az anyaosztálynak! Ennek a lapnak olvasói között számos tagja van a Jerseyi E- gyesületnek s igy nemcsak álta­lános magyar szemszögből néz­ve de elsősorban az ő érdekükben mondjuk, amit itt mondunk: a konvención ne csak számba ve­gyék az egyesület anyagi hely­zetét és mindenképeni állapotát, hanem vegyék fontolóra azt is, hogy az adott körülmények kö­zött milyen megoldások keres­hetők, mert a jövőt illetőleg ta­lán épen ez a 12-ik órának az 59- ik perce, amikor megoldást kell találni! Nem kell valaki nagy számtudós legyen ahhoz, hogy ki számítsa, hogy a tagság összes­­(Folyt. a 2-ik oldalon) Kellett ez neki... ? Mrs. Julian Ravehal, egy 84 é­­ves dúsgazdag, többszörös mil­liomos new yorki özvegy, aki “a móka kedvéért” állandóan vá­sárol Irish Sweepstake jegyet, nemrégiben 140,000 dollárt nyert. A dúsgazdag özvegy bele­betegedett az izgalomba. A Dai­ly News cimü újság az esettel kapcsolatban a következő meg­jegyzést tette: “Mrs. Ravenal nyeresége olyan, mintha egy eszkimót megajándékoznánk egy zsák hóval.” Előre az óramu­tatót ! S z o m b a t ról vasárnapra virradó éjszaka megkezdődik a nyári időszámítás, vagyis a “Daylight Saving Time.” Szombaton este lefekvés előtt az óramutatót egy órával vi­gyük előre! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP '♦JäShS*0 20

Next

/
Thumbnails
Contents