Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-04-19 / 16. szám

(■' PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Onh^ diunqwmuc TlasvApjcipjiA. fcdiisud. cuuL (pjubliAhsucL in. (paták, (fanboy. VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1951. ÁPRILIS 19. McArthur elmozdítása nem­csak bel- de küpolitikai ügy is, de a világot az mégsem iz­gatja annyira mint az dmerikai népet Az Egyesült Államok köz­véleményében kevés belpoliti-Iroí üCOTVlűmr /-vl r r\rj r\V\- /'»Itt óll-n Avtvx \JÍ\KJ£jKJ 1/1/ KJ Cl A LCl­lános izgalmat, mint amilyet McArthur tábornoknak el­mozdítása váltott ki, akit Truman elnök rövid utón fel­mentett a koreai háborúban viselt főparancsnoki tisztsé­gétől. Pedig tulajdonképen ezt nem is kell kizárólagosan belpolitikai eseménynek te­kinteni, mert az elnök a Nem­zetek Szövetségének felhatal­mazása alapján nevezte ki McArthurt a Koreában küzdő haderők főparancsnokává. Az a kérdés, hogy a felhatalma­zás adott-e jogot az elnöknek arra is, hogy minden külön magyarázat nélkül elmozdítsa a főparancsnokot, vagy hogy az elmozdítás helyes vagy helytelen intézkedés volt-e? — nemcsak az Egyesült Álla­mok, de a Nemzetek Szövetsé­géhez tartozó összes országok érdekeit is érinti. Ez tehát bizonyos mértékig külpoliti­kai ügy is. Egyelőre azonban ; úgy látszik, hogy az amerikai j közvélemény az izgalmas inci­denst belpolitikai ügynek te­kinti és a megnyilvánuló han­gulat hatása alatt Truman el­nök szükségesnek látta rádió beszéd ben megindokolni, hogy miért élt a felhatalma­zás alapján biztosított jogá­val. Ez a mentegetőzésnek látszó beszéd még jobban ki­szélesítette az ellentéteket, a­­mik McArthur elmozdításá­val kapcsolatban az amerikai népet valósággal két táborra osztotta. McArthur terveivel a ivash­­ingtoni katonai és diplomáciai körök nem egyeztek meg A világ többi részében még külpolitikai szempontból sem tulajdonítottak valami nagy fontosságot McArthur elmoz­dításának, mert meglehetős egykedvűséggel vették azt tu­domásul. Ugyanis más orszá­gokban McArthur nem nem­zeti hős, hanem csak egy a­­merikai tábornok, kinek he­lyét egy másik amerikai tá­bornok foglalta el. Anélkül, hogy McArthur nagy érdeme­iből, amit különösen Japán pacifikálása körül elért, — bármit is el akarnánk venni, de mégis ha elfogulatlan tár­gyilagossággal vizsgáljuk a koreai háború eseményeit, ak­kor meg kell állapítanunk, hogy ő ottan nem ért el olyan sikereket, amikért őt nemzeti hősnek lehetne t tekinteni. Nem írjuk az ő rovására, hogy a koreai háborút még nem nyertük meg, de ha visz­­szaemlékezünk a múlt ősszel tett azon kijelentésére, hogy az amerikai katonák kará­csonyra már otthon lesznek, akkor nyilvánvalónak látszik, hogy ő igen bízott a háború­nak rövid időn belüli sikeres befejezésében. Nem kétséges, hogy ebben a feltevésben té­vedett. Az ő ujabbi elképzelé­se szerint a háborút ki kellene térj észtén iKina területére is, hogy azt sikeresen be lehessen fejezni. Washingtonban a ve­zérkar határozottan ellene volt ennek a tervnek, nem is szólva arról, hogy az európai demokráciák rettegtek ettől, mert erőnket ezzel Ázsiában forgácsoltuk volna el, mikor arra Európában nagyobb szükség lenne. Mivel McAr­thur a‘mult ősszel nagyot té­vedett, alaposnak látszott az a félelem, hogy a korai hábo­rú hadszínterének kiterjesz­tésével talán szintén téved. A hadszíntér kiterjesztésé­nek nemcsak katonai, de kül­politikai következményei is lőhettek volna. így McArthur az ő elgondolásával nemcsak a katonai, de a diplomáciai ve­zetőink terveit is keresztül a­­karta huzni. Ezért elkerülhe­tetlennek látszott, hogy Mc­Arthur és Washington között előbb-utóbb törésre kerül a sor. Minket ezért nem lepett meg, hogy McArthurt — ma­gyarán mondva — elcsapták az állásából. Két héttel ezelőtt McArthur b é k eaj ánlatával kapcsolatban, amit közvetett nyilatkozat utján a Nemzetek Szövetségének hadseregével szemben álló kínai kommunis­ta hedsereg vezető táborno­kaihoz intézett, mi a követke­zőket irtuk: “McArthur két nagy hibát követett el az kü­lönleges békeajánlatával. Az egyik az volt, hogy erre neki Washingtonból senki sem a­­dott felhatalmazást és igy ha­táskörén kívüli cselekedetet végzett. Ha véletlenül McAr­­thurnak nem lenne olyan kü­lönleges tekintélye Washing­tonban, akkor őt azonnal le­váltották volna és talán még hadbíróság elé is került volna az ügy. így azonban — na­gyon okosan — nem csináltak nagy dolgot McArthur bal­lépéséből, s egy-két nap múl­va az újságokban semmi to­vábbi hir a békeajánlat és kö­vetkezményeiről nem volt.” Úgy látszik a fentiekből, hogy elég helyesen ítéljük meg a helyzetet. McArthur tényleg olyan lépését követett el, amiért azonnal elmozdít­hatták volna az igen felelős­ségteljes állásából, amelyben különösen vigyázni kell arra, hogy az ország érdekeit ve­szélynek ne tegyék ki. Azért kétszer is meg kell gondolni a dolgot annak, aki olyan fontos feladattal lett megbízva, mint amilyen McArthurnak jutott osztályrészül. Mindazonáltal az ő megbecsülhetetlen szol­gálataira való tekintettel, — amint megjegyeztük, hogy igen okosan, — a washingtoni hivatalos körök nem akartak McArthurral szemben semmi­féle lépést tenni. Veszélyes a demokráciára, ha a katona politizál Azonban McArthur a kor­­(Folyt, a 4-ik oldalon) A telefon hetvenöt éves Az első telefon-üzenetet 1876. március 10-én közvetítették 40 láb hosszú fémhuzalon keresztül egy bosztoni penzió legmaga­sabb emeletén. A történelmi ne­vezetességű üzenet, amely a dróton keresztül elhangzott, igy szólt: “Mr. Watson, jöjjön ide. Beszélnem kell Önnel!” Alexan­der Graham Bell, a skótszületé­­sü fizikus volt az, ki a zárt ajtó­kon át, a dróton keresztül meg­szólalt. A bosztoni egyetem tanára volt Bell, aki otthon kísérleteket folytatott, hogy élőszót továbbít­son telegrafikus utón. Amikor aszisztense, Mr. Watson a sza­vakat felfogta, magából kikelten rohant át a másik szobába és kiabálni kezdett: “Mr. Bell, minden szavát érthetően hallot­tam!” Alexander Graham Bell akkor már három napja az első táv­beszélő szabadalom birtokában volt. Ma, hetvenöt évvel később, körülbelül 75 millió telefonállo­más működik az egész világon, amelyeknek három-ötödrésze, (43 millió) az Amerikai Egye­sült Államokban van. Az Egyesült Államokban ma naponta 170 millió telefon be­szélgetés folyik le, legnagyobb részben magánlakásokból. Ame­rika farmerjeinek a fele (körül­belül 28 millió) használja a táv­beszélőt. A szövetséges, az álla­mi, a helyi hatóságoknak és az üzleti vállalatoknak a működése a telefonra van alapítva. Az a­­merikai távbeszélő 80 külföldi ország távbeszélőivel van össze­kapcsolva. Az amerikai távbeszélők több mint 5600 társaság tulajdoná­ban állanak és több mint 600,000 alkalmazottjuk van, akiknek a legtöbbje telefonkezelő nő. A nagyszámú javító munkás és technikus legnagyobbrésze azon­ban férfi. A Bell Telephone System a legnagyobb amerikai telefon­társulat. Fiókjaival és a hozzá­tartozó részvénytársaságokkal együtt az amerikai telefonok 82 százaléka felett rendelkezik. A rendes távbeszélő összeköt­tetéseken kívül, az amerikai táv­beszélő berendezkedett tele-type közlésére, fényképeknek telefo­non való leadására, rádió és te­levízió közvetítésére. Kétirányú telefon közvetítést bevezettek magánautomobilokba, bérko­csikba és autóbuszokba. Az óce­ánon járó hajókra és vissza le­het telefonálni, hasonlóképen a folyamokon járó közösökre. A Bell System nagyszabású kisér­­fenn, további újítások érdeké­ben és e célbői több száz tudóst, mérnököt és technikust alkal­maz. Ez a sok ember csak azon töri a fejét, hogy jobbá, gyor­sabbá és kényelmesebbé tegye a távbeszélő szolgálatot. Common Council Uj gyógyszer a szivbaj ellen Az American Chemical Socie­ty konvencióján John F. Lane professzor, a Rutgers Universi­ty tanára egy anisatin nevű uj szert ismertetett, melyet egy j a­­pán gyümölcs kivonatából nyer­tek. Ez az erős méreg hatásos gyógyszernek bizonyult a sziv­baj bizonyos tüneteivel szemben. Demokrata listán visszaválasztásra jelölve BERNARD W. VOGEL Middlesex megyei állami sze­nátorunk a keddi előválasztáson hatalmas fölénnyel nyerte el a hivatalos jelölést visszaválasztá­­sára, a demokrata listán. Sena­tor Vogel 11,279 szavazatot ka­pót, mig ellenjelölt je Joseph T. Karcher Sayreville-i ügyvéd csak 4,611-t. Az összes demokrata szerve­zeti jelöltek győztek és az őszi választásra hivatalos jelölést kaptak a keddi előválasztáson. Az állami képviselőházba as­semblyman jelölésért pályázó Ralph L. Fusco (Metuchen), — aki jelenleg kapitányi rangban szolgál a hadseregben s mint ilyen, nem is kampányolhatott, — csaknem győztes lett ellenfe­lével szemben. VuS&b' T.'zzo sz'a-1 vazatot kapott a demokrata szervezet által támogatott Ed­win Snedeker (New Bruns­wick) képviselő 9,135 szavaza­tával szemben, vagyis mindössze 1,906 szavazattal maradt le. (John Brixie 12,655, Wm. Kurtz pedig 12,825 szavazatot kaptak, mint a demokrata organizáció visszaválasztási jelölésért szala­dó képviselő-jelöltjei.) Kovács N. Miklós, a Ref. Egyesület hiva­talnoka elhunyt Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület részvéttel je­lenti, hogy sok éven keresztül szolgált kerületi szervezője majd központi hivatalnoka áp­rilis 9-én szivszélhüdés követ­keztében elhunyt. Temetése áp­rilis 12-én történt Washington­­tonban, honnan a holttestet az elhunyt kívánsága szerint Pitts­­burgba szállították. Kovács N. Miklós 1885 októ­ber 6-án született Rozsnyón, (Gömör m.) Magyarországon. Még otthon kitanulta a nyom­dász mesterséget és tizennyolc éves korában áthajózott az újvi­lágba. Először Toledo, O.-ban helyezkedett el szakmájában. Később átkerült Pittsburgh, Pa­­ba s ugyanott kerületi szervező­je lett az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesületnek, 1943- ban berendelték központi szol­gálatra Washingtonba s ott dol­gozott haláláig. Az elhunytat felesége, született Heister Má­ria, fia Edward, lánya Sárika, valamint két kis unokája Miklós és Edward gyászolják. Egyetlen óhazoi rokona a Rozsnyón élő 79 éves nővére. Truman lemondá­sát követeli a G0P A MacArthur párti republi­kánusok hangosan követelik a fővárosban Truman elnök le­mondását. A demokraták vi­szont vizsgálatot követelnek MacArthur ellen, hogy megálla­pítsák, mint vezette, önkénye­sen, a koreai háborút, Herman Walker idahoi republikánus azt kiáltozta, hogy Truman ruházza át a zelnöki tisztséget Alben«W. Barkley alelnökre, aki majd helyreállítja az ország békéjét. MacArthur diadalutja MacArthur táfbornok, akit az elnök “lecserélt” feleségével és 13 éves fiával hazatért Ameri­kába. “Bataan” nevű saját re­pülőgépén tette meg a 7,000 mérföldes utat Tokyóból Wash­ingtonba s útközben, két he­lyen, Hawaiiban és San Francis­cóban megállt. Mindkét helyen óriási tömeg fogadta túláradó lelkesedéssel és eddig soha nem tapasztalt ünnepléssel. MacAr­thur és családja szerdán éjfél­kor érkeztek meg Washington-, ba, ahol csütörtökön a tábornok megjelent és beszédet mondott a Kongresszus közös ülése előtt. Pénteken New York fogadja óriási ünnepléssel MacArthurt. it tehetünk demokráciánk érdekében? A világtörténelem e sorsdöntő napjaiban sokan gondolkozunk azon, mit tehetnénk, hogy ezt a rendszert, amelyben most itt együtt élünk, megőrizhessük és fenntarthassuk. Ezt a rendszert, amelyben a népből alakított kor­mány a nép utján és a nép javá­ra gyakorolja hatalmát, ameri­kai rendszernek nevezik. Min­den amerikai tehet valamit an­nak érdekében, hogy ezt az élet­­forát megerősítse. Erről is a “Woman’s Home Companion” cimü népszerű a­­merikai folyóirat egyik legutób­bi száma. A tanulmány cime: E- gyénileg mit tehetünk a kommu­nizmus ellen? Howard Whitman irta a cikket, sokféle alkalmat sorolva fel, amikor minden ame-XÜSai Pgvfnj te.ttoiyel járulhat VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! ahoz, hogy megszokott életét to­vábbra is biztosítsa. A cikk javasolja például, hogy miután az ifjúság érvényesülése mindig amerikai célkitűzés volt, legalább is a hétvégeken alkal­mazzunk egy iskolásgyermeket kisegítőül. Ha pedig üzletünk­ben, vagy vállalatunkban kínál­kozik erre alkalom, adjuk meg a lehetőséget eg yiskolás gyermek­nek, hogy speciális kenyérkereső munkára kiképezhesse magát. A szabad vállalkozás az ame­rikai rendszer fellegvára, amit a Vasfüggöny mögötti országok­ban leromboltak. Bár tagadha­tatlan, hogy a szabad vállalkozá­si rendszernek sok hibája van, bizonyos, hogy az élet kellemes oldalait több emberrel ismertet­te meg, mint minden másféle gazdasági beosztás. Ha tehát egy uj fűszeres, rádiójavitó-mühely vagy tisztító-intézet a közelünk­ben üzletet nyit, adjunk rá al­kalmat, hogy bebizonyíthassa, hogy jobb, mint a régi. A mai rendszerünk a szabad versenyen alapszik, ha tehát az uj üzlet megelégedésünket kiérmelte, is­merjük el, hogy “szívesen vásá­rolunk itt; jól vezetett, tisztes­séges vállalkozás.” Az amerikai élet alapja, hogy az egyéni méltóságot tisztelet­ben tartja, vallásra, fajra, nem­zetiségre és osztálykülönbségre való tekintet nélkül. Sajnos a­­zonban előfordul, hogy sokan megkülönböztetést gyakorolnak. El kell ismernünk, hogy Ameri-Újfajta hajtóerő » ______ Az amerikai kémikusok kon­vencióján érdekes újdonságokat ismertettek az ország legkivá­lóbb vegyészei és kutatói. Sike­rült például, mesterséges utón előállítani egy hydrazine nevű folyadékot, amely repülőgép ii­­zemanyagként használható. A légihaderő fogja elsőnek igény­be venni, miután nagy hajtóerő­vel rendelkezik. kában van faji kérdés. Mit tehet ez ellen az átlag-amerikai? Ke­veset, de ha ezt millió ember te­szi meg, a demokrácia verhetet­len hadseregét toboroztuk össze. A falusi vásáron egy farmer fe­lesége hallja, hogy a kikiáltó egy néger kis fiút “kis feketének” szólít. Az asszony nyugodtan o­­daszól: “A fiú neve Edward. Amerikaiak úgy hívják őt.” A mi kormányformánk nem diktatúra és nem rendőrállam. A kormány a néptől nyeri ha­talmát, amelyet a nép javára, a nép érvényesít. Mindenki úgy érezheti tehát, hogy tagja a kor­mánynak. Könnyebb dolog, mint amilyennek látszik. Ahelyett, hogy “a kormányról” beszél­nénk, mondjuk, hogy “a mi kor­mányuk.” Ahelyett, hogy azt mondariok: "azok az emöereiT ott, Washingtonban,” mondjuk azt, hogy “a mi embereink, ott Washingtonban.” Ha valaki a kormányformánk tökéletlensé­geire mutat rá, jegyezzük meg: “Igaz, hogy nem vagyunk töké­letesek, de iparkodunk hibáin­kon segíteni!” A mai időben, amikor a világ más részeiben eltúlozzák a de­mokrácia hibáit és lekicsinylik az előnyeit, fontos dolog, hogy mi, amerikaiak, hangsúlyozzuk a demokráciába vetett rendíthe­tetlen hitünket. Ezt a hitet százféle apró hoz­zájárulással nyilváníthatjuk ki. Buzgólkodhatunk. a Tanárok és Szülők Egyesületében, dolgozha­tunk a Vörös Kereszt, a Polgár­­védelmi Szervezet érdekében. Igyekezzünk községünk ügyein lendíteni. Vegyünk részt a sza­vazásban minden választáson és előválasztáson, miután előzőleg tudakozódtunk a jelöltek képes­ségeiről. Egyéb polgári köteles­ségeinket is vegyük komolyan. Ne igyekezzünk a zsűriben való részvétel alól kibújni; ne igye­kezzünk a közlekedési rendőrt megvesztegetni (és azután a rendőri korrupció ellen panasz­kodni!). Az amerikai szellem ezer és ezer jelentéktelennek látszó cse­lekedetünkben kifejezésre jut­hat. Ha az utcán ujságpapirost látunk heverni, vigyük a legkö­zelebbi szemétkosárig. A vakot, a bénát, segítsük át az utca má­sik oldalára. Az autóvezető las­sítson le, hogy a gyalogos a túlsó jrdát elérje; mondjunk köszöne­tét érte, ha felvilágosítást kap­tunk. Ezek az apró cselekedetek felfrissítik a vért a demokrácia ereiben és kifejezik meggyőző­désünket, hogy ebben a társada­lomban azért élünk együtt, hogy mindnyájunk közös javát moz­dítsuk elő. Ha ezt mindenkivel átéreztetjük, nem kell attól tar­­taunuk, hogy totalitáriánus esz­mék tért hódítanak közöttünk. Common Council Százezer dolláros fizetése lesz Mac- Arthurnak A Remington Rand Inc. iró­­gépgyár elnöke közölte a sajtó­val, hogy MacArthur tábornok elfogadta a cég ajánlatát és évi százezer dolláros fizetéssel igaz­gatósági tagja lesz a vállalat­nak. Connecticutban vagy New Yorkban fog letelepedni család­jával együtt az ex-fővezér és gyermekét amerikai iskolába küldi. A kis Arthur most jön el­ső ízben hazájába. E gazdag ajánlatot és a haza­térő tábornok országos nagy ünnepléssel történő fogadtatá­sát figyelembe véve bátran mondhatjuk, hogy Truman el­nök valósággal jót tett MacAr­­thurnak, amikor őt lecserélte fő­­vezéri tisztségéből... De vájjon jót tett-e ezzel az elnök a nem­zetnek...? Május 1-én, kedden este a perth amboyi Majestic moziszin­­ház operaházzá alakul át és egy rendes nagy opra-előadás lesz a hires International Grand Ope­ra new yorki társaság fellépté­vel. Előadásra kerül Verdi hires “La Traviata” c. operája, teljes szereplő-gárdával, melyben hi­res olasz és amerikai operaéne­kesek vannak, valamint nagy szimfonikus zenekarral, kórus­sal és ballet-táncosokkal. Az előadásra a jegyek máris megválthatok a Majestic pénz­táránál. Számozott helyárak: $2.50,$2.00, $1.50 (adóval e­­gyütt). Csak egy előadás lesz este pontosan fél 9 órai kezdet­tel. Minden hely számozott és fenntartott lesz. Hadjárat a rák­betegség ellen Április hónap a rákbetegség elleni küzdelem hónapja Ameri­kában. Az American Cancer So­ciety égisze alatt országos gyűj­tés folyik ennek a szörnyű kór­nak a leküzdése céljára. Az American Cancer Society rákkutató és kisérleti orvosi in­tézeteket tart fenn. Terjesszti a felvilágosító munkát a rákbe­tegség elleni küzdelmet folytat­ja. Támogassuk tehát a harcot a rákbetegség ellen anyagilag is, mert csak úgy vezet sikerre ez a küzdelem, ha mindnyájan össze­fogunk és adakozunk tehetsé­günk szerint! TÖRTÉNT VALAMI CSALÁDJÁBAN? aminek hírét nyíivöpossagra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP Színpadi opera­előadás a Majestic ben!

Next

/
Thumbnails
Contents