Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-04-12 / 15. szám

jhsL Önk^ dümqWüim. VlsiwApjnpsüi* fcdtiaxL and (piáÜAJwci in. (P&JiMl CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND dmhüLj^ VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 15. SZÁM. A kongresszus alsó házának elnöke nyugtalanítónak látja a helyzetet Sam Rayburn, a kongresz­­szus alsó házának elnöke, vagy ahogyan az amerikaiak hivják, — the Speaker of the House, — a mult héten igen nyugtalanító' kijelentéseket tett, amikből arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy igen rövid időn belül elkezdődik a har­madik világháború. Rayburn ezeket a nyugtalanító kijelen­téseket az általános katonai szolgálat bevezetése és a kato­naköteles kor megállapítása iránti vita során tartott be­széde előtt Truman elnök bi­zalmas jellegű tanácskozáso­kat folytatott a Kongresszus mindkét házának vezetőivel, azért Rayburn kijelentéseit úgy tekintették, mint biztos információk alapján szerzett tényeket, amiknek nyilvános­ságra hozásával az Elnök fi­gyelmeztetni akarta az orszá­got a közeli fenyegető vesze­delemre. Rayburn azzal kezdte be­szédét, hogy hosszú közéleti szereplése alatt ő sohasem próbálta elferdíteni az igaz­ságot és hamis állításokkal megtéveszteni a Kongresszus tagjait. “Most sem ez a cé­lom” — mondta Rayburn — “azonban ha az eseményeket vizsgálgatj uk, többek között például azt, hogy tegnap is 30 ellenséges repülőgép szállt el a koreai front felett, s hogy Mandzsúriában össze vont. csapattestek nem kizárólag kínai katonákból állanak, — akkor arra a következtetésre kell jönnünk, hogy ma mi sok­kal közelebb állunk a harma­dik világháború kitöréséhez, mint 1945 óta bármikor is voltunk.” Ha szószerint értelmezzük Rayburn kijelentését, akkor természetes, hogy ma mindig közelebb állunk egy jövőbeli eseményhez, mint tegnap vol­tunk. ő e kijelentésével csak arra akart rámutatni, hogy a háborús veszedelem mennyire közel álló. Azonban beszédé­nek azzal a részével, mely sze­rint Mandzsúriában nemcsak kínai csapattesteket vontak össze nagyobb számban, ha­nem másokat is, — mindenki azonnal tisztában volt, hogy a I “mások” csak oroszok lehet­nek. Koreában az orosz aligha, fog háborúba keveredni Néhány nappal később kü­lönféle forrásokra hivatkozva valószínűtlennek nyilvánitQf­­ták azt, hogy az oroszok Mandzsúriában csapatokat vontak volna össze, mert ez azt jelentené, hogy amennyi­ben a Nemzetek Szövetségé­nek hadseregével az észak­koreai és kínai kommunista csapatok nem tudnának meg­birkózni, az oroszok saját csapataikkal is támogatnák a demokráciák ellenségeit. Ha Ha gyorsan akarnánk arra a kérdésre választ adni, hogy az oroszra nézve előnyös lenne-e háborúba keveredni a nyugati demokráciákkal a Távol-Kele­ten? tekintettel a kifogyha­tatlannak lá-tszó kínai ember­tartalékra — válasz igenlő lenne. De viszont akkor miért nem teszi meg azt az orosz? Azért inkább a nemleges vá­laszt kell elfogadnunk, mert egyelőre, — hangsúlyozzuk a­­zonban azt, hogy csak egyelő­re, — az orosz nemcsak hogy nem látja szükségesnek a ko­reai háborúba való nyílt be­avatkozást, de talán még ké­sőbb sem nagyon keresné az okot és alkalmat arra, hogy a Nemzetek Szövetségével az ő hadi bázisától olyan nagy tá­volságra komoly háborúba ke­veredj ék. A szibériai vasútvonal gyor­san felmondaná a szolgálatot egy modern háborúban Ugyanis az a távolság, mely az orosz hadi ipart, még ak­kor is, ha annak egy jó részét az Ural hegylánctól keletre, vagyis Szibéria különféle pontjaira helyezték át, — el­választja Koreától annyira megnehezítené az ottan har­coló hadsereg szükségszerű u­­tánpótlását élelemben, hadi anyagban és ember állomány­ban, hogy egy modern légi flottával rendelkező ellenfél a hosszú tápvonalat igen rö­vid időn belül teljesen hasz­nálhatatlanná tudná tenni. Már pedig utánpótlás nélkül a legerősebb hadsereg is mi­hamar harcképtelenné válik. Ezzel szemben mi már meg­mutattuk mindkét világhábo­rúban, hogy ahol mi a tengeri haderőnket használni tudjuk, ott a távolság'nem leküzdhe­tetlen akadály. Viszont az orosznak nem is kell nagyon messzire vissza menni a múlt­ba, hogy lássa a távolság kö­vetkeztében! nagy hátrányo­kat. 1905-ben a hatalmas Oroszországot az akkor még aránylag gyenge és komoly ellenfélnek alig tekintett Ja­pán alaposan megverte. A ve­reség okát nagyrészt a szibé­riai vasútvonal hiányos telje­sítő képessége okozta. Pedig abban az időben még repülők sem voltak és igy könnyű el­képzelni, hogy mikép nézne ki ez a hadseregre nézve élet­­szükségletet jelentő vasútvo­nal, ha azt modern repülőgé­pekkel bombáznák. Azért elhihetj ük az oro­szoknak hivatalos cáfolatát, amit a múlt szombaton bocsá­tottak ki válaszképen Mr. Rayburn azon kijelentésére, hogy Mandzsúriában a kínai­akon kívül más csapatok is vannak. Ugyanis igen valószí­nű, hogy mig van elég kínai Mandzsúriában, az orosz nem akarja megfosztani őket at­tól, hogy kizárólagosan nekik jusson — a harctéri dicsőség és a hősi halál. Az orosz olyan békét akar, amelyben mindenki leszerel — csak ő nem Az orosz minden propagan­­(Folyt. a 6-ik oldalon) Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1951. ÁPRILIS 12. Gazdát cserélt a “Magyar Bányász­lap” A Magyar Bányászlap, — mely megalapítójának, Hinder Mártonnak kormányszolgálatba lépése óta, Fáy Fisher Andor szerkesztésében jelent meg, — Kolos Béla tulajdonába került és az ő szerkesztése alatt fogja to­vább szolgálni a magyar bányá­szok ügyét. Fáy Fisher Andor szintén kormányszolgálatba lé­pett és egyelőre Washington, D. C.-ben lesz hivatalban. Kolos Béla éveken át felelős szerkesztője volt a Katolikus Magyarok Vasárnapjának, az utóbbi évtized alatt pedig élclap­­ját, a “Kis Dongót” szerkesz­tette ! Fay Fisher Andor hirtelen tá­vozásával a Magyar Bányászlap a legnagyobb harcok és kemény szócsatározások közepette cse­rélt gazdát. A szovjet munkásai­nak rabszolgasorsa A “munkások hazájában” — ahogy a stalinista sajtó az egész világon nevezi Oroszországot és a csatlós államokat — a mun­kásszervezeteket teljesen meg­fosztották minden önállóságuk­tól. A munkásszervezetek tény­kedéseit nem a munkásszerveze­tek tagjai határozzák el, mint a demokratikus országokban, ha­nem valamelyik kormányközeg, aki parancsképpen átadja a kor­mány határozatát a munkás­szervezet tisztviselőinek és azok­nak kötelessége azt végrehaj tat­­ni a tagsággal. A munkásszervezetek tagjai­nak a legkisebb bírálati joguk sincs, sőt nagyon nagy kellemet­lenségnek teszi ki magát az, aki csak szóval is szembe helyezke­dik a kormányparanccsal, hát még az, aki ellene szegül és a munkahelyén másképpen visel­kedik, mint ahogy a munkásszer­vezeten keresztül leadott pa­rancs szerint a kormány elvárja. Az amerikai kormány kiadá­sában egy tanulmány jelent meg: “Elements of Soviet Labor Law,” amely feltárja a szovjet munkásnép rabszolgasorsát, a sek hazugság mögött meghúzó­dó szomorú valóságot. Visszahívták... Douglas MacArthur tábornok (arcképe a második világháború idejéből való) A nép szájától von­ják el a falatot Magyarország hetenként 400 waggon húst exportál Olaszor­szágba és Berlin nyugati zóná­jába és ennek ellenértékéért nyugaton szerszámgépeket vá­sárolnak. Az élelmiszer-export oly nagy méretű, hogy azt már a katonaság ellátása is megsínyli. Ezidőszerint Magyarországon csak a tisztiiskolákban étkeztek jól, ahová -.'kiválhatott, kom,, munista párttagokat vezénylik és express-tiszteket faragnak belőlük. Vidéken a helyi taná­csok arra kényszerítik a gazdál­kodókat, hogy mindenki, aki disznót ölt, adjon le egy “béke­sonkát” a hadsereg javára. A vidéki vgárosokban még a ló­­hust is csak jegyre adják. Nővé változott egy férfi JERSEY CITY, N. J. — John Stepnowski, aki egy vegyészeti gyárban dolgozott, 450,000 dol­láros pert indított a Specific Pharmaceuticals Inc. ellen. A 32 éves férfi és Mary nevű fele­sége azt állítják, hogy a férfi a különféle vegyszerek belélegzé­se során elvesztette “férfiassá­gát” és jellemében, valamint testi megnyilatkozásában is fér­fiből nővé változott. Stepnowski a stilbesterole nevű női hormont tartalmazó anyagot gyártotta a gyártelepen. A magyar ügy a párisi konferencián A külügyminiszter-helyettesek párisi konferenciáján dr. Jessup amerikai delegátus azt köve­telte, hogy Magyarország, Ro­mánia és Bulgária, mint a Szov­jet csatlósországai ügyét is ve­gyék fel a napirendre, mégpedig úgy a békeszerződés pontjait megszegő katonai tulfegyverke­­zésük, mint az emberi jogok sé­relmei miatt. Jessup rámutatott arra, hogy a tulfegyverkezés a Szovjet irá­nyítása alatt történt. A béke­­szerződésnek, mondotta Jessup, minden pontját, amely a sajtó és szólásszabadságra, a vallássza­badságra, gyülekezési jogra, szabad választásokra stb. vonat­kozott, a Szovjet segítségével teljesen semmibevették. A há­rom ország kormányáról megál­lapította, hogy “visszaélnek a helyzettel” üldözik az egyházak vezetőit és brutális eszközökkel elhallgattatták a nem-kommu­nista politikai vezetőket. Gromyko orosz delegátus A- merika elleni becsmérlő beszéd­del válaszolt, kijelentve, hogy “a Szovjetunió kételkedni kezd ab­ban, hogy a nyugati hatalmak egyáltalán megegyezést akarná­nak.” A napfoltok okozzák i ______ A Smithsonian Intézet jelen­tése szerint a nap felületén tör­tént robbanások okozzák az idő­járás elváltozásait. Ezek a robbanások hasonlóak az atom-explósjiókhoz. A megfi­gyelések és különleges fényérzé­keny lemezekkel történt felvéte­lek igazolják, hogy “a mennyei tűzijáték” kihatással van a földi időjárásra. Két napba telik, a­­mig a nap-atom robbanások ér­zékeltetik hatásukat a föld lég­körében. A robbanás pillanatában — mondják a tudósok — hydrogén gázt lövell a nap a világűrbe má­­sodpercenkint 200 mérföld se­bességgel. Ez a tiizzuhatag rész­ben visszahull a napba, de egy­­része eljut a föld körzetébe, két nap alatt hidalva át a 93 millió mérföldes távolságot. A napatomok hatása alatt változik a föld időjárása, tá­madnak szelek és viharok. Magyarok, mindenütt..! Magyardfc, mindenütt a végeken, A csillagokra gyakran nézzetek! Kiknek nincs takarótok, vértetek: A csillagokra gyakran nézzetke! Ügy nézzetek a csillagokra, bátor Szívvel, mint ha jdan a rab prédikátor, Kemény gályapadon, láncok között, — Mert ime, nincs már, ami összeköt Egymással minket, csak a csillagok, Fenyők, mint Etelközben, úgy ragyog. * De ködön át, de szemfödélen át, Vájjon ma merre mutat uj hazát? Magyarok, mindenütt a végeken, Posta nem jár a téli éjeken, Levél nem száll kedvestől kedvesig, Ércdrótok a hirt nem rezgetik: Élünk-e még, vagy sírban pihenünk? Csak a csillagos ég közös velünk. Az ezerévnél ősibb csillagok, Mint Etelközben, fényök úgy ragyog. Fenn a Fiastyuk őrzi fiait: Mi nagybeteg anyánk virrasztjuk itt. Magyarok, kiknek nincsen vértetek, A csillagokra gyakran nézzetek Egy csillagra nézzünk mi mind, merőn, Keleten, délen, völgyben, bérctetön. És érezze, ki rokonához vágyik: Ezer mértföldről azt nézi a másik. Ha elvesz, összeomlik is a hon: Találkozunk azon a csillagon . . . REMÉNYIK SÁNDOR MacARTHUR TÁBORNOKOT “LECSERÉLTÉK” A hetek óta húzódó kínos “MacArthur-kérdésben” Truman elnöknek keddről-szerdára virradó éjszaka nyilvánosságra hozott határozatával szenzációs fordulat történt. Az elnök MacArthur tábornokot egyszerűen és sommásan “leváltotta” a távolkeleti hadműveletek főparancsnoki tisztségéből és a Japánt megszálló amérikai csapatok parancsnoki pozíciójából. A bejelentés nemcsak Amerikában, de az egész világon törté­nelmi fontosságú mozzanatként, valósággal “bombaszerüen” ha­tott. A vélemények már régóta megoszlanak MacArthur ázsiai politikáját illetően a kongresszusban is. Tény, hogy a tábornok nyilvánosan birálta kormányunk külpolitikáját, Truman pedig, MacArthurt elbocsátó nyilatkozatában kijelentette, hogy “egy hadműveleteket irányitó katonának és főparancsnoknak, akármi­lyen nagyszerű katona is, követnie kell körmánya utasításait.” Az alapvető ellentét tulajdonképen az volt, hogy MacArthur kifejezett nézete az, hogy a koreai háború nem nyerhető meg, csak totális há­borúval, az ellenség összes bázisainak egyidőben történő kímélet nélküli bombázásával és teljes erejű támadással. (Nem kell katoná­nak lennünk ahhoz, hogy a tábornoknak ezt a nézetét mi is teljes mértékben osszuk! — Szerk.). MacArthur tehát vagy teljes hábo­rút akart Kina és a kommunizmus ellen, vagy pedig teljes kivonu­lást Koreából. A kivonulással szabad kezet adnánk a szovjetnek Ázsiában és felbátorítanánk azzal további támadó lépésekre. A teljes háborúzásra viszont ez idő szerint nincsen elegendő had­erőnk, mert nem köthetjük le erőink zömét Ázsiában, védtelenül hagyva Európát és a többi sebezhető pontokat. A dilemma tehát fennáll és kétségtelen, hogy Truman elnökünket nehéz helyzet elé állította a “MacArthur-kérdés,” amiben döntenie kellett és amiben végül is igy döntött. A “MacArthur-kérdés” azonban csak fordulatot vett, ahogy fennebb irtuk, de nem szűnt meg. Nem lehet tudni ugyanis, hogy milyen hatása lesz az elnök döntésének a belpolitikában és milyen hatása lesz külpolitikai szempontból is. És mit fog csinálni maga MacArthur tábornok? Mert ha hazajön, kétségtelen, hogy a nem­zet mégis csak ünnepelve fogja fogadni a nagy katonát és hadve­zért és a kongresszus is meg fogja hallgatni, lám, mit mond . . .? r. £fpk töyyényhnzó mᣠszerdán hajnalban úgy nyilatkozott, hogy Iramán határozata az? elnök Teljes bukását vonja maga után... Ezt valószínűleg arra értette, hogy ha az elnök 1952-ben visszaválasztásra jelöltetné magát, kibukna. Viszont 1952 még messze van, az események gyorsan peregnek napjainkban és egyéb­ként is Eisenhower elnöki jelölése kezd mind valószínűbbé lenni. MacArthur hadvezéri képességeit általában mindenki elis­meri. Politikai Ítélőképességében azonban sokan nem bíznak. Poli­tikáját túl harciasnak találják. Bizonyos felfogás szerint a koreai háborút ma lelassítani és nem felgyorsítani kell, ha békét akarunk teremteni. Az ilyen hadműveletre pedig MacArthur nem alkalmas, az bizonyos. Leváltását ez magyarázza meg. Azt, hogy az Ázsiában roppant nagy tekintélyű főparancsnok lecserélés mennyire volt szerencsés, vagy szerencsétlen lépés, csak a jövő fejleményei fogják megmutatni. Színpadi opera­­előadás a Majestic­­ben! Május 1-én, kedden este a perth amboyi Majestic moziszin­­ház operaházzá alakul át és egy rendes nagy opra-előadás lesz a hires International Grand Ope­ra new yorki társaság fellépté­vel. Előadásra kerül Verdi hires “La Traviata” c. operája, teljes szereplő-gárdával, melyben hi­res olasz és amerikai operaéne­kesek vannak, valamint nagy szimfonikus zenekarral, kórus­sal és ballet-táncosokkal. Az előadásra a jegyek máris megválthatok a Majestic pénz­táránál. Számozott helyárak: $2.50,$2.00, $1.50 (adóval e­gyütt). Csak egy előadás lesz este pontosan fél 9 órai kezdet­tel. Minden hely számozott és fenntartott lesz. Oroszok mester­kednek Koreában Megfigyelők jelentése szerint a koreai kínai csapatok hadi te­vékenységét orosz katonai “szakértők” irányítják. Ugyan­csak orosz titkosrendőrök tart­ják szemmel a kínai kommunis­ta tiszteket. Az északkoreai vö­rösök ágyúit, tankjait és repülő­gépeit ugyancsak oroszok keze­lik. Tej-jegy Buda­­pesten A bőség népi demokráciája a husjegy, liszt jegy, burgonya­jegy, zsirjegy, vaj jegy, kenyér­jegy, stb. után életbeléptette a tej jegyet. Két deciliterig csök­ken, elvtársak részére. Mert a pártonkivüliek millióit termé­szetesen nem illeti meg tej sem. Egyébként március elejétől csak u. n. “egységes zsírt” hoz­tak forgalomba. Az avas, rossz­ízű faggyúért hajnalban kezdi Budapest a legtöbbször ered­ménytelen sorbanállást. A ma­gyar főváros és a magyar vidék egyaránt sorakozik. Egyszer ön­ként azért, hogy egy falat ke­nyérhez jusson. Egyszer pa­rancsra azért, hogy ütemesen él­jenezzen: Szta-lin . . . Ráko-si... Szta-lin . . . Ráko-si . . . Silányabb minőségű gazolin A petroleum adminisztrátor jelenti, hogy hamarosan sor ke­rül a silányabb minőségű gazo­lin bevezetésére. A magasabb oktántartalmu gazolin hadi cé­lokra kell. PÁRTOLJA lapunk hir­detőit, mert akik a Híra­dóban hirdetnek őszinte nagyrabecsülői az itteni magyarságnak! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents