Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-03-08 / 10. szám

2-ik oldal híradó 1951. március 8. PERTH AMBGY HERALD Szerkenztő éi kiadó: LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher Szerkesztőség — Editorial Office: 237 MADISON AVE. PERTH AMBOY, N. J. Telefon — Telephone; P. A. 4-3528 If no answer—Ha nem kap választ Metuchen 6-1369 Megjelenik minden Előfizetési ára egy évre $3.00 estitől,tökön Published every Thursday Subscription Rate $3.00 per year Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “1 believe in the United States of America as a Government Of the people, by the people, for the people, whose just poivers are ierived from the consent of the governed; a democracy in a re­public; a sovereign nation of many sovereign states; a perfect lenion, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and humanity, tor which American patriots sacrificed their lives and fortunes." “1 therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and tv defend it against all enemies. Kedves Szerkesztő Uram: ... a héten egyik jóbarátnőm­­töl mai magyarországi lapokat kaptam ■ elolvasásra . . . Azzal adta át, hogy: “Fogja, Mrs. Kotkoclács, olvasson disznóságo­­kat ...” Először azt hittem, hogy valami csiklandós viccla-Az orvosi tudomány elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus esetekben. A “MUSCULAID” az egész vilá­gon az egyedüli olyan gyógyszer, mely méhfullánk mérget tartal­maz, Enyhitőleg hat arthritis, rheuma, viszketegség, csipő és derékfájás, viszértágulás, görcs és hülés eseteiben. Kérjen IN­GYENES bővebb ismertetést és győződjön meg a valóságról. Óvakodjunk az utánzatoktól. Pontos cim: JOHN TÓTH, 1143 Hillcrest Rd. South Bend 17, Indiana ÉRDEMES TUDNI, HOGY CSÍPŐ LAJOS Pénzküldeményeket kézbesít minden országba* Közjegyzői okiratokat szabály­szerűen készít. Automobil, épület és házibutor, stb. biztosításokat közvetít. Elismert utazási szakértő, megbí­zottja az össze Hajó- és Repülő­­társaságoknak, 42 éven keresztül panaszmentesen szolgálja a ma­gyarságot. Címe: 303 Maple Street Perth Amboy, N. J. pokat kapok elolvasásra, de az­tán kinyitottam a köteget s lát­tam, hogy nagy vörös csillagok és sztalin-ábrázatok éktelenked­nek a lapokon, hát menten tud­tam, hogy kommunista disznó­­ságokról pap szó . . . Nem kellett sokáig keresgél­nem^, hogy olyasmire akadjak, amm igazán mulatni lehet. Az állt az egyik nagyhangú cikk­ben, hogy a magyar határt és általában a “vasfüggöny” elne­vezést kapott. határokat azért őrzik olyan nagyon, clrótsövény­­nyel, villanyos., szerkezetekkel, fényszóró lámpákkal, gépfegy­verrel, vérebekkel, hogy “az el­lenség ne tudja becsempészni ügynökeit” . . . Ki hallott olyan­ról, akit például Magyarország­ra befelé menet, a határon át­­szökés közben fogtak el a kom­munistáik? Mert arról minden­nap hallani, hogy száz és ezer­számra fognak el a vörösek ma­gyarokat, románokat, Csehszlo­vákiákat és mindenféle nemzeti­ségbelieket, akik a vasfüggö­nyön át, a szovjet robszolga-or­­szágokból kifelé szöknek, de be­szökni akarókról igazán nem ír­nak a lapok. Pedig a kommunis­ták lennének az elsők, akik vi-B. MARKOWITZ 293 SMITH STREET Telefon P. A. 4-1688-M AZ EGYEDÜLI MAGYAR BÁDOGOS PERTH AMBOYBAN Elvállal és szakértelemmel vé­gez bármilyen bádogos szakmá­ba tartozó munkát. Épületmun­kák, csatornázás, lefolyócső ve­zetés, palatető javítás, stb. mér­sékelt áron! 1869— 82 ÉVI SZOLGÁLAT —1951 Helyezze el betétjét ebben a nyolcvankét éves takarékpénztárban! Itt szives barátsággal kezelik be­tétszámláját és minden összeg után a betétei napjától számítva, havonta kap kamatot! Perth s^mboif Savinai INSTITUTION Smith & Maple Sts. Member Federal Deposit Perth Amboy, N. J. H’e Corporation lággá kürtölnék, hogy beszökni akaró “imperialista ügynököt” kaptak el valamelyik határon,.. “Szabad Nemzet” “Szabad Föld,” “Szabad Nép,” szabad ez, szabad az, minden lapjuknak a neve csupa “szabad” s a nevével együtt csupa hazugság azoknak minden sora! Az egyik képeslap “nyitánya” Rákosi vigyorgó háj fej ét és kaukázusi feleségéi nek együgyű kacagását mutatja. Alatta pedig ilyen sorok állnak: “Nagy évfordulót ünnepel né­pünk. Október 80-án múlt tiz é­­ve, hogy drága, bölcs vezérünk, Rákosi Mátyás kiszabadult a szegedi Csillagbörtönböl . . .” “Tiz esztendővel ezelőtt a nagy Szovjetunió, a sztálini gondos­kodás szabadította ki börtönéből és adta nekünk vissza . . .” “Rá­kosi elvtárs, aki a népgyilkos fasiszta háború esztendőiben is lankadatlanul küzdött jövőn­kért,, minden megnyilatkozásá­­sában, cselekedetében népét ne­velte és óvta, — felszabadulá­sunk óta vezet minket győzelem­­ről győzelemre.” — Micsoda bö­­dületes sorok; mennyi szolgai a­­lázat, ostoba dicsőítés, förtel­mes talpnyalás ...! A felszaba­dított . magyar nép “öntudatra nevelésének” dicső eszközei ezek a biizlő nyomdád termékek; bál­ványként imádni a "vezért,” aki mellett, e tekintetben, Hitler, vagy Mussolini kismiska volt... Annyi hülyeség van ezekben a magyar kommunista diszla­­pokbrni, hogy arról még jó né­hány hétig közölhetek ismerte­tést ezen a helyen. A jövő héten tehát folytatom, most áttérek kellemesebb témákra. Példáid: — Hogy van a kedves felesé­ge? — kérdi egy atyafitól a gyárban egyik munkástársa. — Hál’ Istennek jó egészség­nek örvend, csak szörnyű fogfá­jás kínozza szegényt már évek óta... Ha már a fogfájós sztoriknál tartok, elmondhatom azt is, hogy egy brunswicki asszony be­ült az egyik fogorvos kinzószé­­kébe, fog huzató szándékkal. Mikor a fogorvos annak rendje s módja szerint kirántotta a rossz fogat, megelégedetten mondva kérdezte: — Na, kinn van a gonosz fog! És most hogy érzi mayát, mi­­sziszkém ? Amire a mi magyar asszo­nyunk őszintén meg is mondta: — Úgy, mintha: a fejemet húzta volna, ki a doktor ur és a fájós fogam maradt volna a he­lyén . . . Egy fiatal, jóképű “dipi” me­séli baráti társaságban: — Olyan, szerelmes voltam ab­ba■ a leányba, hogy egész hülye lettem ... De már mindennek vége . . . Amire valaki csipkelődve jegyzi meg; — Nana! Én úgy látom, hogy <te még mindig szerelmes vagy! És ha már a “dipi” szót emlí­tettem, hadd fűzzek hozzá még valamit. A “Displaced Person” (kitett, helyéből kimozdított személyek, menekültek, hontalanná lettek hivatalos megjelölése a második világháború után) rövidítése a DP, kiejtve “dipi,” de maguk a menekültek ezt az elnevezést valahogy nem szeretik, sehogy se szenvedhetik... Szenvedtek ők éppen eleget, nealázzák meg ö­­ket ilyen kétbetűs megjelöléssel. Valamelyik magyar újságban olvastam is már arról, hogy sok panasz hangzik el körükben ez elnevezés miatt és az egyik lap “tejszomszédainknak” kezdte ne­vezni az idemenekült magyaro­kat. Hogy mennyire helyes, vagy helytelen ez a megjelölés, én a­­felett nem vitatkozom a világért se, csak azt jegyzem meg szeré­nyen, hogy minket, régebbi ki­vándorlókat sokkal csúnyább el­nevezéssel illettek: “green­horn” megjelölést kaptunk, de cseppet se zúgolódtunk érte . . . Pedig ez a “grinhorn” amolyan zöldfülűnek felelne még a ma­gyarban. Vájjon hogy venné a sok szenvedésen, borzalmas em­beri tapasztalatokon átment “dipi," ha zöldfülűnek, “grin­­horn”-nak kezdenék nevezni■ Én amondó vagyok, hogy még min­dig szebb a dipi, mint a grin­horn!... Bár úgy lenne, hogy ez a sok dipizés örökre feledésbe vin­né a csúnya■ grinhornozást! Egy fiúcska nagyon rakoncát­lan az iskolában s a tanitónéni, amikor már egyáltalán nem bir vele, céduláit ir a gyerek anyjá­nak s megkérdi, mit csináljon a kisfiúval, mert amilyen okos, olyan rossz is .. . A mama másnap csak ennyit válaszol: — Csináljon vele, amit akar! Nekem elég bajom van az apjá­val ... apa félrehivja a leányát s azt mondja: —- Énekelhetnél valamit a vendégeknek, Lenke! — De apa, hiszen már elmúlt éjfél . . . — Éppen ezért, lányom. Én már szeretnék lefeküdni, de nem dobhatom ki a vendégeket... Ha te elkezdesz énekelni, ők azonnal szedelőzködni fognák s egy-ket­­töre elmennek... Más baj neyi történt. Tisztelettel: MRS. KOT KOD ÁCS VADONATÚJ CHRYSLER és PLYMOUTH automobilok és garantált HASZNÁLT gépkocsik Használt-kocsi telkünk az S-28 és South River Road-nál van Ha bármilyen autóra van szüksége, keresse fel CSONKA PISTÁT, akihez bizalommal lehet ! STEVE CSONKA MOTORS, Snc. 33 Jackson St. South River, N. J. (A nagy templommal szemben) Tel. S. R. 6-2300 Hibian Lajosné “Békesség, szeretet közöttünk lakozzék, Kö­zülünk a szere­tet soha el ne múljék,” — ez az édesanyám jeligéje s ezzel köszöntőm én is olvasóinkat továbbra is. Fizettek a Híradóra a kö­vetkezők : Mrs. P. Meyer, Inslee St., 8 tallért. Köszönöm, hogy olyan kedvesen átkiildte a pénzt a ked­ves lányával. Okos nézésű, derék leány, az Isten adjon neki egy jó férjet! “Válogassa meg a le­gényt, Mint a piacon az e­­dényt...” A mai számban közzölt szép magyar dalokat magának is küldjük, Mrs. Meyer! Mrs. S. Kató, Smith St. 3-at. — Magának ezt a szép strófát irom ide: “Gyere hozzám édes, gyere hozzám, párom, Hadd mondjam el neked legkedvesebb álmom . . . Gyere hozzám édes, hogy fnondjam el néked, Hogy én tenélküled már minek is élek...” Mrs. Varga, Smith St. 3-at. — Tudom, hogy fáj a szive, amiért beteg a férje, de legyen erős, mert még minden jóra fordul­hat! Az én férjem 13 évig bete­geskedett; nem feküdt ágyba, de nem birt dolgozni... Én türel­mes voltam, ő meg ideges ... Az Isten adjon erőt maguknak! Mrs. Bordás, Kirkland Pl. 3- at. — Kisgejőcziek, szomszéd falumbeliek, azért olyan kedve­sek... Olvassa az “Ember az or­szágút szélén” c. könyvet, amit rendelt, figyelemmel, mert eny­­nyi fájdalmat és szenvedést, a szívnek ennyi érzését kevés iró tudja igy kifejezni, mint ez a Wass Albert, aki — úgy tudom, — erdélyi gróf és lám, milyen ismerős az egyszerű, szegény emberek problémáival . . . Áldja meg az Isten érte, hogy ilyen lé­lekkel tud Írni...! Mr. J. Jakab, Hopelawn, 3-at. — Uj előfizető. Már régebb jár neki a lap mutatványba s úgy megszerette, hogy előfize­tett. Hopelawnon vettek egy szép házat és jól választott a Mr. Jakab akkor is, amikor feleségül vette azt a szép gejőczi lányt, Klaczik Esztert... Annakidején ő volt a legszebb lány a pesti ne­gyedben (no( most sem csúnya, de itt lányokat mondtam s ő most már asszony...) Igen szé­pen tud énekelni, ezért is lehet őt szeretni ... A Kálvin egyház tagja. Köszönjük a pártolást! Mrs. J. Sipos, Alpine St. 3-at. — Köszönöm, hogy elfáradt hoz­zám fizetni s nem várta, amig jövünk . . . Ezért leirok magá­nak egy szép dalt: “Szerettelek, nem tagadom, De már annak vé­ge vagyon, ha, ha, ha . . . Hogy ne fájjon szived nagyon, Szeret­telek, nem tagadom, ha, ha, ha... Semmi babám, semmi, így szo­kott az lenni, Minden hosszú sze­relemnek, Vége szokott lenni...” — Élvezze az életet dalosán, Mrs. Sipos . . . élni szép . . . ! Nem bánom én, akármit is be­szélnek, Fülem mellett elengedem szél­inek, Az emberek szeretik a Hiradót, “Vót”-ra pedig nem adott sem­­[mit a tót! . . . Hozzám jönnek az uj előfizetők, Jó magyarok s nem a méreg­­[keverők . . . Annyit mondok: ki lapunkat [járatja, Szemét, eszét, szivét is nyitva [tartja! BÁLINT NÉNI ÜZENET: Kedves Barátom! Ha már annyira akarja, meg­írom a nótáját, mivel megren­delte a Hiradót (de aztán el ne felejtse a hármat megfizetni!) : “Azt a kutya mindenit a világ­nak, Rosszabb életem van, mint egy kutyának, Mert a kutya be­bújik egy szénabuglyába, Én meg csak úgy csvaragok a vi­lágba ! . . .” Nagy társaság van egy ma­gyar családnál. Egyszer csak az Cserepes és vágott VIRÁGOK minden alkalomra! Nagy választék saját virágházunkból. Csokrok, koszorúk szakszerű készitése. Jutányos árak! Házhoz szállítás! Rudolph Petrick & Sons 766 Colgate A ve. Telefon Perth Amboy 4-3559 jhntmmmr SUWVANS AN« BAXTER THOMAS MITCHELL WASS ALBERT nyugatra menekült magyar iró legújabb müve: “Ember az országút szélén” Regény a magyar sorsról ... az erdélyi lélek szenvedéséről; egy nemzedék pusztulásáról, az országutak vándorává lett hontalan ma­gyar szivek fájdalmáról . . . — ÁRA $1.00 — Megrendelhető e lap Szerkesztőségétől Sewaren Electric Generating Station, newest in the Public Service system, which the Federal Power Commission recently referred to as the most efficient steam-electric plant In the country in 1949. LSri f-UBLIC SERVICE is a good citizen of a great state. Over the years ' we have spent hundreds of millions of dollars in building the dependable electric system as you know it today. Yes—hundreds of millions of dollars so that, you can buy electricity for a jew pennies a day. These huge sums of money spent in plant and equipment for producing electricity have also played an important part in the development of the industrial life of New Jersey. Low-cost electricity is essential in attracting new factories to our state. We help New Jersey maintain its high position in industrial leadership by producing a dependable supply of low-cost power. As time goes on, even larger sums must be spent to keep ahead of New Jersey’s growth. More generating capacity and more electric distribution facilities will be needed if more industries are to locate within our borders and more jobs created for those who live here. As we enter the second half of the Twentieth Century, Public Service continues to look ahead and plan for the mutual growth of the state and the company. ELECTRICITY .....msoMUCH Shown here is a turbo-generator of the type used at Sewaren Generating Station. Equipment of this kind costs millions of dollars. A-27-51-v -v ^ v -v- -»vv -w-w v A PESTS NEGYEDBEN j «Közli: ÖZV. BÁLINT ANTALNÉ, 784 Amboy Ave., Perth Amboy, N. J.< PUBLIC §SEMCl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents