Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1951-03-08 / 10. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJul Only. Hunqahian. OicwApapM. frcUbuL and. fiubliáJuuL in. (P&AJtk. CLmJuup —— I —i. I — 11 - ' ——— ■ ' ■' ——— • —■ ■ ' ■ .......... I I, I , — ■ ■■ -i VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY ’0 THURSDAY 1951. MÁRCIUS 8. A Philadelphiai Zenekar Newarki Hangversenye LEVELEK AMERIKÁBÓL KI AZ ELLENSÉGÜNK? A természet törvényei megváltozhatatlanok Megváltozhatatlan pontossággal csak á természet törvényei valósulnak meg. Az a tény például, hogy a nap minden 24 órán belül fefkel és lenyugszik, egy olyan természeti törvény, mely megváltozhatatlan pontossággal mindig bekövetkezik. Ép úgy megvál tozhatatlan törvény az, hogy aki megszületik, annak meg is kell halnia. Ezeket abszolút törvényszerűségeknek nevezzük, amiket az ember megváltoztatni nem képes. Ezzel szemben az emberi törvények csak relatív értelemben törvények, mik csak addig maradnak érvényben, mig azokat az ember meg nem változtatja. Az ember jogait és kötelességeit szabályozó törvények részben törvényhozás, részben pedig gyakorlat utján jöttek létre. A gazdasági életbe néz utóbbi módon alakultak ki bizonyos szabályok, amiknek ugyan nincsenek bíróság utján végrehajtható rendelkezései, azonban mégis annyira hozzá idomultak a gyakorlati élet követelményeihez, hogy még törvényhozásilag is nehéz megváltoztatni azokat. A gazdasági életben ilyen szabály az, hogy az árakat és azokkal kapcsolatban közvetve a munkabéreket is a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya állapítja meg. A fenyegető háborús veszedelemnek természetes következménye volt, hogy az utóbbi pár évben az árak rohamosan emelkedtek és ennek következtében a munkások jogosan követelhették a munkabérek emelését. Természetesen a munkabérek emelkedésével az árak emelésére is újabb jogcím adódott, úgy hogy a drágaság kezdett már el viselhetetlenné válni. Ez különösen az idősebbekre nézve volt igen rossz, mert a nyugdíjasok, vagy akik öregségükre megtakarított pénzecskéjükből éltek, azoknak jövedelme neih volt arányban a rohamosan emelkedő kiadásokkal. A gazdásági élet .alapvető elveit törvényekkel nehéz megváltoztatni A kormány látta, hogy sokáig ez igy nem mehet, mert az infláció veszedelme a gazdasági rendszerünk alapjait fenyegeti, azért komoly intézkedések megtételére határozta el magát. Ár és munkabér rögzítő rendszabályokat hozott és ezek keresztül vitelére a legkiválóbbnak tartott közgazdasági és pénzügyi szaktekintélyeket nevezett ki, belevonva a különböző bizottságokba a szervezett munkásság képviselőit is. A múlt héten a munkásság képviselői kiléptek a bizottságokból, mert az előzőleg hozott ár Vögzitő szabályok alól kivételes engedményeket léptettek életbe. A helyzet jelenlegi állása szerint nagyon kevés remény arra, hogy a drágasági folyamatot a kormány képes lesz rendszabályokkal megállitani. Valószínűbbnek látszik, hogy a gazdasági élet sajátságos és természetes folyományakép fog csak a helyzet megjavulni. Vagyis ha a kereslet kívánalmait kielégítő árukból bőségesen tartalékunk lesz, akkor az árak önmaguktól mennek le és igy a drágaság csökkenésével a munkabérek további emelkedése indokolatlanná válik. Mivel mi a normális szükségletek kielégítésére eleget termelünk, azért árukban nincsen hiány, s ennek következtében az áraknak esni kellett volna. Azonban az emberek a fenyegető háború miatt áruhiánytól tartva az árukat halmozni kezdték, s igy például a múlt nyáron cukorban hirtelen hiány keletkezett. Egy pár hétig a cukor jóformán eltűnt az üzletek polcjairól. De mivel az országban elegendő cukorkészlet volt és hiánytól nem kellett tartani, a gyárak elegendő cukorral látták el az üzleteket. Erre a közönség a cukor további halmozását abbahagyta, minek következtében rövidesen a helyzet ismét normális lett. A hús árának folytonos emelkedését is nagyban előmozdította az a körülmény, hogy a modern deep freezer-ek elterjedésével a háziasszonyok nagy hustartalékokat halmoztak fel és ezért egy. ideig hiány mutatkozott a hús állományban. A hús árak ennek következtében az eddiginél is magasabbak lettek és némileg az állította meg a hús árának további emelkedését, hogy a háziasszonyok kezdtek kevesebb húst vásárolni. Ha a külpolitikai viszonyok enyhülni fognak, akkor a drágaság is csökkenni fog és nem lesz szükség olyan gazdasági rendszabályokra, amiket különben sem lehet hajtásosán alkalmazni. Nem sok remény van a meg-, egyezésre a Párizsban tartandó tanácskozáson E héten Párizsban tanácskozásra gyűltek össze az amerikai, angol, francia és orosz k ü 1 ü g yminiszterek, hogy fontos külpolitikai kérdésekben megb eszéléseket tartsanak. Senki sem vár nagy eredményeket ettől a tanácskozástól, mert ha az oroszok őszintén akarnának békében és megértéssel élni a világban, a nyugati demokráciákkal már régen megegyezhettek volna minden vitás kérdésben. Az események azonban azt mutatj ák, hogy az oroszokban nincs meg a jó szándék. Ugyanis az orosz és csatlós államaik hadseregeinek létszáma aránytalanul nagyobb, mint amennyivel a nyugati demokráciák rendelkeznek. Az oroszok ennek a ténynek helyességét vagy ebből következtethető ellenséges szándékaikat tagadják, de a (Folyt, a 6-ik oldalon) A Griffith Music Foundation szimfonikus hangverseny-sorozatában jövő csütörtökön, március 15-én este Newarkon, a Mosque Theater-ben a Philadelphia Orchestra szerepel, melynek vezénylője Ormándy Jenő, a magyar-származású, világhírű zeneművész. A Griffith Music Foundationtól kapott ismertetésből vesszük át az alábbi sorokat: Ormándy Jenő 1899 november 18-án született Budapesten. ORMÁNDY JENŐ Édesapja, hires fogorvos, a zenének oly imádója volt, hogy fiának a nagy magyar hegedűművész, Hubay Jenő után adta a keresztnevet és elhatározta, hogy mindenáron zenészt csinál belőle . . . Egészen kisgyermek korában már hegedűt kapott édesapjától Ormándy és 5 éves korában már a zeneakadémiára járt. Kilenc éves korában Hubay professzor tanítványa lett, megkezdte nyilvános szerepléseit és Ferenc József előtt is bemutatta tudományát és tehetségét . . . 1914-ben kapta meg hegedümiivészi állami diplomáját, 1917- ben pedig professzori képesítést nyert. Zongora-játékával, kompozícióival és vezénylő tehetségével is fokozatokat nyert. Középeurópai koncert-turája után az állami konzervatórium tanára lett. 1921-ben koncert túrára jött az Egyesült Államokba, de manageréről kisült, hogy tehetségtelen és a koncertekből semmi se lett. Ormándy itt állt egy fillér nélkül, barátok, ismerősök nélkül, angol nyelvtudás nélkül . . . Első “állása” az akkor egyik leghíresebb moziban, a New York-i Capitol Theatre zenekarában volt, ahol, a leghátulsó sorokból a vezénylő pódiumra küzdötte fel magát. Hegedii-szólójával is magára vonta a figyelmet. Nemsokára azután rádiózenekarok vezénylését kezdte meg, majd 1930-ban Philadelphiában, a Robin Hood Dell nyári koncertjeit vezényelte és New Yorkban, a Lewissohn stádium zenekarát. 1931-ben a Minneapolis Symphony Orchestra megbetegedett karmesterének helyét ajánlották fel neki s ő vezényelte tovább az ottani hangversenyeket. Ettől kezdve, mint kiváló karmesternek állandó pozíciója volt e zenekarnál, melyet 5 év alatt országos hírűvé tett. Többször meghívták a hires Philadelphia Orchestra vendégvezénylőjévé, ahol 1936-ban társ-vezénylő lett. 1938-ban ujabb szerződéssel és zenei igazgatói pozícióval tartotta magánál a philadelphiai hires zenekar, amelynek ma is dirigense. 1944-ben kormány-megbizással Ausztráliában járt, mint vendég-vezénylő s ott 29 hangversenyt dirigált. 1946 nyarán, a Philadelphia Orchestra 41 napos túrája után még mindig volt elég energiája ahhoz, hogy Dél- Amerikába repüljön vendég-szereplésre. 1047-ben a Hollywood Bowl Orchestra élén történt szereplése a ha ngversenyek további szakaszában a zenekar igazgatói pozícióját vonta maga után. 1948-ban a kibővített Hollywood Bowl Orchestrával és egy 1000- hangu énekkarral Mahler hatalmas Nyolcadik Szimfóniáját vezényelte, majd első opera-produkcióját, -a Pillangó Kisaszszonyt dirigálta. 1949-ben egy angliai túrája után egy svájci kastélyban pihente ki mozgalmas, a világhírnévhez és dicsőséghez vezető évek fáradalmait . . . I A jövő csütörtöki newarki hangversenyen Wagner, Schubert, Richard Strauss és Drorak müvei szerepelnek. Budapesti levél Uruguayba liWrd iánriak születtem volna s most pipázva ülhetnék vityilló előtt, vagy szamárhátról árulhatnám a zöldséget és banánt, egészséges lennék, nem ismerném az éhséget és didergést, nem felejtettem volna el nevetni és énekelni . . . Panaszkodtok az ottani civilizáció hiányaira? Nálatok épülőben van, tehát napról-napra több lesz a kultúra, itt percrő.l-percre kevesebb. Mulattok a spanyol-indián keverék-nyelven? Itt sírnotok kellene az orosz-magyar zagyvalékon, amit gyermekeink beszélnek. Nincs elég szállítóeszközötök terményeitek értékesítésére ? Itt olyan pompásan működik a vasút és hajózás, hogy a falat kenyérre valót is vígan továbbítja nemcsak a közraktárakból, hanem a spájzokból is. Nálatok nem szeretnek az emberek dolgozni, mert munka nélkül is meg lehet élni. Nálunk csak dolgozni lehet, de megélni nem. Éretlen és gyerekes az ottani nép ? A mienk öt év alatt ötvenet öregedett. Ne panaszkodjatok, hanem adjatok hálát Istennek, hogy aranyfényü nap süt rátok és nem ennek a véres vörös csillagnak a jegyében kell vergődnötök. Oh, bár ne születtem volna!” (“Élet — Innsbruck, Austria) Féreg a féreg ellen A californiai állami mezőgazdasági intézet évente 50 millió férget nevel, amelyeket gyümölcsfarmerek között osztanak szét. Ezek a húsevő férgek más férgekkel táplálkoznak és igy pusztítják a káros férgeket. ADAKOZZUNK + a Vörös Kereszt nemes céljaira! Akasztófahumor Volt egyszer egy ország, — nem mondom meg, merre, — Gyanakodva néztek ott minden emberre. “Paradicsom” volt az, tiltott fákkal tele; Árnyékukban “hüsölt” a polgárság fele. Aki csak tehette, elszökdösött onnan, Hisz sehogysem leié hazáját a honban. A miniszterelnök járt példával elöl, Mert furcsa szél kezde’ fújni kelet felöl . . . Nyomon követé a honatyáknak java S minden ember, kinek valaha volt szava. A pénzügyminiszter “lógott” utoljára, Csak az üres tárcát hagyva utódjára. Gazdát cseréltek a gyárak és a boltok, De az uj uraság, nem biztos, hogy boldog: Szerencse kerekét nem tudja az fogni, Kit mindig kisért a “mikor fogok — lógni?” DONGÓ (“Élet — Innsbruck, Austria) Karády Katalin Amerikába jön KARÁDY KATALIN, akiről megírtuk, hogy nemrégiben, viszontagságos körülmények között végre sikerült megszöknie a ma már valóban börtönszeríi kommunista Magyarországról, hírek szerint a State Department engedélyével rövidesen Amerikába jön. A nyugati övezetbe jutása után pár nappal felkereste őt a Life magázin munkatársa és interv jut kért tőle, amiről képes cikk fog megjelenni a Life egyik legközelebbi számában. A new brunswicki Europa Színház igazgatója, Vásárhelyi Lajos Karády Katalin “A kisértés” o, Amerikában még nem látott uj filmjét tűzte műsorára addig is, amikor majd egy szép napon magát Karády Katalint fogja nekünk az Europa színpadáról személyesen bemutatni... Ez a “szép nap,” reméljük, itt lesz nemsokára, amikor majd a szép magyar mozicsillagtól élőszóval is meg tudjuk a szülőhazából való kényszerű szökésének részleteit és azoknak a körülményeknek részleteit is, amik Bajor Gizit a halálba, őt pedig a nyugatra-szökésre késztették . .. A kommunista újságok sem az óhazában, sem itt Amerikában nem Írják meg ezeket az igazi okokat. Ma már azonban még a bolond is tisztán látja a vörösek szem-Veszély esetén, elsősorban tudni kell, mi ellen védekezzünk. Mi okozza a bajt? Ki az ellenség? Csak akkor állapíthatjuk meg, hogy milyen fegyverekre és védekezési módra van szükségünk, ha az ellenség kilétét és erejét ismerjük. Az amerikai nép egyik hibája ma az, hogy nincs tisztában azzal, ki az ellensége? Azt tudják, hogy szörnyű veszéllyel állanak szemben. Fiaikat megölik Koreában, a belső fronton pedig hamarosan sok mindenről le kell mondaniok. De mégsem tudják, hogy igazában ki ellen harcolnak. Az északkoreai nép a mi ellenségünk? Ma tényleg azoknak mutatkoznak. De mindenki tudja, hogy ez a nép nem harcolna ellenünk, ha nem képezték volna ki őket erre és nem izgatták volna őket ellenünk. Kommunista Kina a mi ellenségünk ? A kínai hadsereg bűnös abban, hogy az Egyesült Nemzetek hadseregét jogtalanul megtámadta de a történelem folyamán Kina mindig barátja volt az Egyesült Államoknak és reméljük, hogy az is lesz a jövőben. Ha Szovjetoroszországra gondolunk, mint amely úgy Északkorea, mint Kina mögött leselkedik és irányítja a hadműveleteket, már közelebb jutotunk az igazsághoz. A USSR azonban óriási birodalom és sok mindent foglal magába. Pontosabban kell tudnunk, mi ellen védekezzünk. Szovjetoroszországot úgy tekintjük, mint a kommunizmus megtestesítését és könnyű arra a következtetésre jutni, hogy a kommunizmus a mi ellenségünk — bárhol is üti fel a fejét. De ha tovább gondolkozunk, megállapíthatjuk, hogy ismét tévédtíink. A múlt hónapban az amerikai kongresszus úgy szavazott, hogy nagyértékü élelmiszereket küldjünk egy kommunista ország — Tito Jugoszláviájának — a íelsegitésére. Ez bizonyíték arra, hogy Amerika nem száll perbe egy országgal csupán azért, mert másféle politikai és gazdasági rendszer alatt kíván élni és úgy hiszi, hogy igy könynyebben éri el népei boldogulását. Talán Szovjetoroszország népe a mi ellenségünk? Szó sincs róla; az orosz néppel hagyományos barátság köt össze bennünfényvesztő mesterkedései mögött a szovjet ördögi terveit... Karádi Katalin, amikor megérkezik Amerika szabad földjére, bizonyára meg fog lepődni azon, hogy még itt is akad a megtévesztettekből és eltévelyedettekből néhány egészen reménytelenül hiilye példány, akik még ma is a szovjet mondókáját fújják és a Kremlinnek falaznak... két. Lehet, hogy a jövőben harcolnunk kell ellenük, de tudjuk, hogy ez a derék, sokat szenvedett és elnyomott nép a szive mélyén éppenugy érez, mint mi, a szabad országok lakói. És ha a harc megszűnt, kezet akarunk szorítani az oroszokkal és barátságban élni velük. Az ellenség nem Északkorea, Kina, nem a kommunizmus és nem az orosz nép. A mi ellenségünk a kremlim diktatúra, a Politburo néven ismert klikk, amely, mint azelőtt Hitler és barátai, egyre több hatalomra vágyik, és azt az elnyomást, amelylyel az orosz népet terrorizálják, ki akarják terjeszteni az egész világra. Az ellenség ez a támadószellemü és imperialista diktatúra, amely korlátlan hatalomra törekszik, nem törődve a könnyeinkkel és vérrel, amibe ez kerül, Oroszországban és az egész világon. Európába irt leveleinkben kitérj ezkedhetünk erre a tárgyra. Megkettőzött erőfeszítéseink nem az ázsiai országok félrevezetett népe ellen irányulnak, akik másfelé társadalmi berendezkedés mellett vélik boldogulásukat megtalálni. A mi indulatunk és készülődéseink a hatalomvágyó diktátor és társai ellen szólnak, akik a modern tudomány és propaganda minden eszközével leigázni, elnyomni és igába hajtani kívánják a világot. Ez ellen harcolunk és ebben a küzdelmünkben seregszemlét tartunk barátaink felett, akik •<? hisznek a történelmi igazságban és a szabadság örök eszményében. A Fehér Ház darabjai Megírtuk, hogy az Egyesült Államok történelmének egyik nevezetes épülete, a washingtoni Fehér Ház átalakítása során felmaradt, a régi falakból kiszedett tégladarabok, törmelékek, stb. eladásra kerülnek. Gyűjtők, emléktárgyakat kedvelők rendelhetnek belőle. Most megkaptuk a pontos cimet is, ahová a Fehér Ház daragjaiból vásárolni szándékozók további információért írhatnak: “Commission on Renovation of the Executive Mansion, Fort Myer, Va.” A darabok, amikből emléktárgyak készíthetők, elég olcsón kerülnek eladásra. Egy kis fenyőfa deszkadarab vagy egy régi kődarab (bármelyik 1 font súlyú) ára 50c. Egy 7 font súlyú, meglehetősen ép állapotban levő eredeti tégla ára $1.00. Akit érdekel mindez, Írjon azonnal a fenti címre, mert — mint értesülünk — a Fehér Ház darabjainak igen nagy keletje van.
