Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1951-02-01 / 5. szám
JhfL ftntij Munqivaan, VbuuApapiük fadiiad. and. ßubhAhsid. in. fishih. CünJboj^. VOL. XXX. ÉVFOLYAM __ NO. 5. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY ^^^*20 THURSDAY 1951. FEBRUÁR 1. Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND % Sok különböző tényező okozza elő a drágaságot A jelen idők egyik legnagyobb problémája, mi minden felnőtt embert közvetlenül, de legelsősorban is a háziasszonyokat érdekli, — a drágaság. Ennek a kérdésnek a megoldása igen sok gondot okoz a politikusoknak, kik a legkiválóbb pénzügyi s közgazdasági szaké rtők tudományának igénybe vételével próbálnak orvoslást találni erre az ősrégi gazdasági betegségre, minek nyomát az emberiség történetének kezdetleges korából megmaradt feljegyzésekben is meg lehet találni. Könnyen megérthető határozott választ nem kaphatunk arra, hogy mi okozza a drágaságot? Ha valamilyen árucikkből keveset vagyunk képesek termelni, akkor érthető, hogy annak nagyobb lesz az ára. Ha azonban van elég bőségesen, mint ahogy például ma még egyelőre semmiben sincs hiány az Egyesült Államokban, akkor ez az ok nem igazolja az árak emelkedésének gazdasági jogosságát. A háborútól való félelem előreveti árnyékát annak, hogy a jövőben a bőség igen könnyen hiánnyá változhat. Az adók, a munkabérek emelkedése, ami természetes és elengedhetetlen következménye a közszükségleti cikkek árának emelkedésével, az egyesek részéről megnyilvánuló és fokozatosan mindegyre több személyre átragadó lelkiismeretlen nyerészkedési vágy és megszámlálhatatlan sok különféle tényező egybehatásából keletkezik a drágaság. Éppen azért, mert annyi sok különböző ok idézi elő a drágaságot, — szinte lehetetlen erre gyors és biztos megoldást találni. Á r ü,cikkek felhalmozása egészségtelen helyzetet idéz elő Az amerikai közvélemény már hónapok óta követelte, hogy az árak állandó emelkedése ellen a kormány a szükséges lépéseket megtegye. Az egyetlen hathatós intézkedésnek erre az árak és munkabérek rögzítése látszött. A kormány sokáig habozott, mig elvben ezt a lépést elhatározta, s időbe tellett, mig a megvalósításnak gyakorlati formáját — elvben életbe léptette. Azért Írjuk, hogy elvben, mert ténylegesen megvalósítani az ár és munkabérek rögzítését annyira bonyolult feladat, hogy azt gyorsan szinte lehetetlen megoldani mindenkinek a megelégedettségére. Alig hogy nyilvánosságra került az uj rendelet, a tiltakozások özöne volt reá a válasz. A gyárosok, a termelők, a munkás szervezetek vezetői, — mind kritizálják a rendeletnek még eddig nem ismert rendelkezéseit is. Azonban akit legközvetlenebbül érint az egész ügy, — a vásárló közönséget, a rendelet nem tartja vissza attól, ami talán a leghibásabb a jelenlegi helyzet előidézésében, — hogy szükség nélkül összevásároljon és felhalmozzon mindent, amihez csak hozzájuthat. Ennek azután az lehet a következménye, hogy a kormány kénytelen lesz a fontosabb közszükségleti cikkeket adagolni. Légierőink támadásai a kínai hadsereg utánpótlását végtelenül megnehezítik A koreai harctéren a helyzet ismét uj fordulatot vett. A kínai kommunista hadsereg áradatszerü élőn yomulása meglepetésszerűen megállt. Ha a mandzsuriai határ közelében megindult offenziva első tiz napjának a tempóját a kínaiak kövekezetesen betud'ták volna tartani, ma már a Nemzetek Szövetségének hadsereg valószínűleg ismét Dél- Koreai egy kis csücskében védekezne a tengerbe szorítás veszedelme ellen. Azonban Seoul visszafoglalása után a kínai offenziva teljesen megszűnt és most már csapataink nemcsak hogy nem vonulnak tovább vissza, de több alkalommal kisebb helyi jelentőségű ellentámadásokat is sikerrel valósítottak meg. Nem lehet megállapítani pontosan, hogy mi idézte elő ezt a változást? Kétségtelen, hogy jobban felszerelt csapataink a számbeli túlerő nyomása alatt még visszavonulás közben is aránytalanul súlyos veszteséget okoztak az embererőt lelkiismeretlenül pocsékoló kínai kommunistáknak. Azonkívül az utánpótlás vonala is lényegesen meghosszabbodott és valószínűleg igen nehéz az amerikai repülők szüntelen támadásai következtében hadianyaggal és élelmiszerrel ellátni a hazai bázistól nagy távolságra harcoló front csapatokat. Koreában a békés megegyezés közeli lehetősége nincs kizárva A kínai kommunista diplomaták is mintha egy kicsit csendesebbek lennének az utóbbi pár héten. Dicsőségük tetőpontja arra a rövid időszakra esik, amit a Nemzetek Szövetségének meghívására itt Amerikában töltöttek. Akkor nagyon büszkéknek látszottak és úgy nézett ki a helyzet, mintha velük megegyezésre jutni csak az ő általuk megszabott feltételek mellett lesz lehetséges. A kínai katonai offenziva megállása lecsillapította a kínai diplomaták harci kedvét is. Nem lennénk nagyon meglepve, ha a koreai kérdésben rövidesen békés megegyezés jönne létre. Ugyanis ha az orosznak nem fáj a feje a kínai katonák pusztulása miatt, mert utánpótlás bőven akad, azt a nagymennyiségű hadi felszerelést amivel az oroszok a ki(Folyt, a 4-ik oldalon) Apró atombombákat fogunk használni (?) Nevada államban, Las Vegas közelében, az “atombomba gyakorlótelepen” most próbálgatják ki a legújabb atombombákat. Bár a kísérletek és ezek a főpróbák a legnagyobb titoktartás mellett mennek végbe, egyesek tudni vélik, hogy egészen kis atombombákat próbálnak ki, melyeket szárazföldi ütközetekben a tüzérség használhat, vagy pedig vadász-repülőgépek tucatjáéval vihetnek magukkal. A nagy atombomba felaprózásáról van szó, aminek gondolatával a szakértők már az első atom-robbanás óta fofglalkoznak. Ha ez az uj bomba beválik, a szovjet szárazföldi emberanyagfölénye katonai fontosságban erősen lecsökken. Moszkva ismét fenyegetőzik A szovjet kormány újabb jegyzéket adott át az angol és francia nagyköveteknek, hangoztatva, hogy Németország felfegyverzését “az európai béke és biztonság ellen irányuló cselekedetnek” tekinti. (A kis hamis! A vasfüggöny mögötti országokban végbemenő fegyverkezésben és a kínai disznóságokban nem lát béke ellen irányuló cselekedetet . . . mert hát: azt ő csinálj a . . . ) Egymilliós európai ‘idegen légiót’ akar Edwin C. Johnson coloradói demokrata szenátor egy egymilliós “európai idegen légió” felállítását javasolta az Egyesült Államok haderejének kebelében. Ezzel — úgymond — elejét vehetnénk a szükséghelyzetnek, ami 18 évesek sorozását kívánja meg. Az egymilliós európai hadseregbe Nyugat-Európából, vagy a vasfüggöny mögül átjövő, főleg 18-25 éves, bármilyen nemzetiségbeli önkéntes fiatalokat kíván soroztatni a szenátor, előzetes, alapos megrostálás után. Főleg európai országok volt katonáira gondol, akik 5 évi szolgálat után Amerikába jöhetnének és itt polgárokká válhatnának. Az idegen légiót amerikai tisztek dirigálnák. Johnson szenátor azt mondja, hogy a nyugatra menekültek legnagyobb része “halálos ellensége a szovjetnekiés a kommunizmusnak” s igy ez az egymilliós hadsereg potenciális fegyvert jelentene még a hideg-háborúban is... ----£__________ Ismét püspököket ítélnek ! -----------------------Három szlovákiai római katolikus püspököt ültettek a csehszlovák kommunisták a vádlottak padjaj^ A régi recept szerint “hazaárulással” vádolják őket, mert nem hódoltak be a kommunista uralomnak. Állás nélkül maradt OROSZ KATONAI MEGSZÁLLÁS ALATT Irene Joliot-Curie, a rádium felfedezőjének szovjet-barát leány elvesztette állását: a francia atombizottságból eltávolították, mivel nem is titkolta, hogy minden információt megadott az oroszoknak. Férjével együtt lelkes tisztelője Sztálinnak, aki alaposan kihasználta ezt a barátságot. Az oroszok, mint ismeretes, lopott atomtitkok révén jutottak az atombomba gyártásának titkához. (UNIÓ P. S.) Újév óta megváltozott a pesti utca képe. Addig szinte ritkaságszámba ment, ha az utcán gyalogos, egyenruhás oroszt lehetett látni. Most a pesti utca tele van orosz katonával. Magyarország nyugati részében több orosz divízió “telepedett le” s egész falukat ürítettek ki érkezésükkor. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával a lapot! The American Hungarian Relief, Inc. AMERIKAI MAGYAR SEGÉLYAKCIÓ 246 FIFTH AVENUE, NEW YORK 1, N. Y. (Room 509) MUrray Hill 64684 1951. január 26. Hon. Louis F. Séllyei Pres., American Hungarian Relief, Ch. 94 175 Smith Street, Room 302 Perth Amboy, N. J. Igen tisztelt Elnök Ur! A perth-amboyi 94-ik osztály ezévi karácsonyi gyűjtésének eredményeként Diénes László osztálytitkár ur átadott ma irodánkban $200.—t csekkekben, elismervényünk ellenében. Engedje meg, hogy az osztály vezetőségének és minden . egyes tagjának legőszintébb köszönetünket fejezzük ki lelkes fáradozásukért, amely ezt a példátadó eredményt létrehozta. Erőfeszítéseink, melyekkel a hontalan magyar testvéreink tengerentúli megsegítését, USA-ba való kivándolásuk előmozdítását és itteni kezdő lépéseik egyengetését végezzük, csak akkor tudják a kellő hatást elérni és eredményt felmutatni, ha a hálózatunkhoz tartozó osztályok számottevő munkával segítségünkre vannak. Ebben a törekvésünkben mindig kimagasló módon érezhettük az Ön szerető támogatását és ezért kérjük, fogadják a Segélyakció vezetősége és az összes megsegítettek nevében megismételt köszönetünk és hálánk kifejezését. Amidőn még kérjük, hogy jelentős pártfogásukat részünkre a jövőben is biztosítani szíveskedjenek, szívből kivonjuk mindnyájukra a jó Isten gazdag áldását. Őszinte tisztelettel DOBOZY ARTHUR * ügyvezető titkár. Bombázhatják, de meg nem szállhatják Amerikát----------! Omar N. Bradley tábornok, az egyesített vezérkarok főnöke közölte a kongresszussal: Amerikának aligha kell attól tartania, hogy ellenség szállja meg. De ez még nem jelenti azt, hogy biztonságban vagyunk légitámadások és bombázások ellen. A szenátus illetékes bizottsága előtt hangzott el a figyelmeztetés. Honvédelmi programunk, amely a légvédelmre is kiterjed, Kanadával karöltve olyan arányú lesz, hogy kívülről nem érhet bennünket meglepetés, katasztrófa nem zúdulhat ránk. De ha az ellenség légi utón közelíti meg az országot, bombázóinak egységei esetleg áttörhetnek a védelmi övezeten. Ezzel számolnunk kell — mondotta Bradley. Tiltakoznak az anyák Washingtoni szenátorok \és képviselők azt állítják, hogy levelek és táviratok ezreit kapják anyáktól, akik tiltakoznak, hogy a sorözási határidőt 19 évről 18 évre szállítsák le. A kormány javaslata nemcsak a korhatárt akarja leszállítani, hanem a szolgálati időt is felemelni 21 hónapról 27 hónapra. Kongresszusi körökben szó van egy középutas megoldásról, amely szerint az ifjakat 18 éves korukban soroznák be, de 19 éves koruk előtt nem lehet őket tengerentúli szolgálatra vinni. Sebesebb hajtást engedélyeznek New Jersey állam törvényhozása előtt egy javaslat fekszik, amelyből ha törvény lesz, az országutakon az engedélyezett hajtási sebesség határa 50 mérföld lesz óránként, a jelenleg érvényben levő 45 helyett. A javaslatot maga Driscoll kormányzó is támogatja. Városokban a hajtási sebesség határát 25 miiere emelik fel. Az állami közlekedési törvények modernizálására törekvő javaslatok között számos más rendelkezés is van s ezek egyike az úgynevezett “vasárnapi hajtők” megrendszabályozása. Ha a törvény keresztül megy, a highway forgalmat akadályozó lassú hajtókát épugy büntetni fogják, mint más “közveszélyes” hajtókát. Az uj, modern superhighway-ken a hajtási sebesség államunkban még 50 mértföldnél is magasabb lehet, amire külön rendelkezéseket tesznek. E- rélyes része az uj forgalmi törvénynek az is, amelyik a gyalogjárókat rendszabályozza. A forgalmi lámpák piros jelzésénél utcát keresztezők $50. pénzbírságig, vagy 15 napi elzárásig lesznek büntethetők... Amerikai hadihajók az olaszoknak Az olasz hajóhad 3 amerikai torpedóromboló hadihajót kapott, amelyek a második világháború alatt készültek. Europa védelméhez ez is szükséges. KENYÉR A VIZEK FELETT Irta: JOHN A. O’BRIEN, jogi és filozófiai doktor. Az “American Weekly” engedélyével, angolból fordítva Amerikában naponta tanúi vagyunk a különböző fajok és felekezetek egymás közti együttműködésének és kölcsönös segítségének. Az alábbi történet is, amely 45 évvel ezelőtt kezdődött, erről szól. Negyvenöt évvel ezelőtt egy hideg decemberi hétköznapon Überall Salamon és Eszter megnyitották kis rőfösüzletüket a brooklyni Myrtle Avenuen. Eszter csak 15, a férje már 27 éves volt akkor. Az üzlet megnyitása minden pénzüket felemésztette. Az első vevő, aki e decemberi napon jelentkezett Father Caruana volt, a közeli Santa Lucia templom fiatal plébánosa. A pap különösen szomorúnak látszott és Salamon megkérdezte, mi az oka a bánatának. “Be kell csukjuk a templomot. Nem tudjuk a jelzálogkölcsön kamatait fizetni . . . Ha hétfőig nem teremtünk elő 500 dollárt, elárverezik az épületet. Szegény emberek a híveink és semmi reményünk sincs arra, hogy ezt a pénzt megszerezhessük.” Salamon és Eszter — mondanunk sem kell — zsidók voltak. De a gondolat, hogy bármiféle templomot, pénzhiány miatt le kelljen zárni, felháborította őket. “Ne búsuljon, mi majd felhajtjuk a pénzt” mondta Salamon elszántan. Amikor a pap betette az ajtót, Überall a feleségéhez fordult: “Eszter, add ide a jegygyűrűdet és a fülbevalódat, amit én vettem neked nászajándékul. Meglátom, mit adnak értük a zálogházban.” Eszter habozás nélkül vált meg az ékszereitől. De amikor Überall végigjárta a zőlogháza-Elmarad a vasárnapi kirándulás A most vasárnapra tervezett new yorki autóbusz-kirándulás és Madison Square Gardenben az Ice Show megtekintése elmarad, mert nem sikerült elég jegyet szerezni. Az Ice Show-ra csak 75 jegyet kaphattunk volna s azt is csak szombat estére. Ezzel szemben már 115 feliratkozónk volt a vasárnapi kirándulásra, 3 autóbusz is megtelt volna és még ha szombatra tettük volna is a kirándulást, nem hagyhattunk ki abból senkit, aki már jelentkezett, mert kivételezést nem tehetünk magunk között s ha mind nem mehetünk, akkor nem megyünk. Azok, akik jelentkezésükkor a részvételi dijat már befizették, a pénzt természetesen visszakapják. Hisszük és reméljük, hogy a nagyhétben tervezett kirándulás a Radio Citybe, a húsvéti passió-játékok megtekintésére minden tekintetben sikerülni magunkat a mostani csalódásunkért. A tagtársak és barátaink szives megértő jóindulatát kérjük. A vezetőség nevében, Mitruska Jánosné, elnök. Tisztújító gyűlés a Séllyei Klubban A Séllyei F. Lajos Magyar Demokrata Klub női tagozata kedden, február 6-án este tartja évi tisztújító gyűlését a Bachateremben. A Vezetőség lapunk utján is kéri a tagok minél nagyobb számban való jelenlétét. kát, csak 250 dollár kölcsönt tudott kapni. A különbözetet rokonaitól kunyerálta össze. Végre megvolt az ötszáz dollár. A kamatokat kifizették. Father Caruana ettől kezdve minden hétfőn reggel jelentkezett a kis boltban és négy éven keresztül fizette a részleteket a kölcsön törlesztésére. De Eszter már hamarább visszakapta az ékszereit. A bolt a szorgalmas derék emberek kezében felvirágzott és jobb napok következtek a templomra is. A következő éveken át a katholikus pap és a zsidó boltos között meleg barátság fejlődött ki. 1919-ben Father Caruna-t Rómába hívták. 1920-ban überall Salamon elhunyt. Eszter egyedül folytatta az üzletet és közben felnevelte két gyermekét. Az évek múltak és Father Caruana emléke lassan elmosódott Eszter emlékezetében. Kitört a második világháború is. Überallék európai rokonai levelekkel ostromolni kezdték Esztert, hogy segítse őket át az Újvilágba. Eszter segített is annyinak, ahánynak csak tudott, de az amerikai kvótaszámok hamar elfogytak. A z esdeklő levelek azonban továbbra is jöttek, jöttek. Eszter megtudta, hogy ha az Egyesült Államokba nem is, de Kubába bejuthat mindenki, akiért valami ottani befolyásos ember kezeskedik. Tanácsot kérni, legközelebb volt a Santa Lucia templom uj plébánosa, aki Eszter kérésére ajánló levelet állított ki a kubai katholikus érsekhez és sürgönyileg jelezte, hogy Mrs. überall odarepül., A havanai repülőtéren valaki rózsabokrétát nyújtott át neki. Eszter felnézett és egy katholikus prelátus állott előtte. A vonásai ismerősnek látszottak, de az öreg asszony szemei már gyöngülni kezdtek. Mire megszólalat a pap: “Eszter Überall, hát nem emlékszik már énrám? Father Caruana vagyok, a volt brooklyni plébános.” Kitűnt, hogy Father Caruana időközben Cuba érseke lett, aki örömmel vállalt kezességet Eszter valamennyi rokonáért. Több mint két tucat érkezett belőlük Kubába és amíg ott várnak hogy az amerikai kvótaszámok ismét megnyíljanak, az érsek gondoskodik róluk, hogy a zsidók szükséget ne szenvedjenek. “Bőven és szeretettel gondoskodott róluk” — meséli Eszter, “Istennek leghiibb szolgája ez a pap.” Figyelemre méltó elismerés ez a zsidó asszony részéről. De még nagyobb figyelemre méltó az a felírás, amely a brooklyni Santa Lucia templom oltárán olvasható: “überall “Salamon barátunk emlékére, aki megmentette templomunkat.” Common Council
