Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1951-06-28 / 26. szám
HÍRADÓ 1951. JUNIUS 28. 4-Ik oldal MAGYAR ÜZLET! MAGYARUL BESZÉLÜNK! MAGYAR KISZOLGÁLÁS! L1CHTMAN BROS. HADAT ÜZENTÜNK A MAGAS ÁRAKNAK! A MI VEVŐINK MINDIG MEGELÉGEDÉSSEL VÁSÁROLNAK NÁLUNK ... DE MERT NEM TUDHATJUK, MIT HOZ IT T7^ T7* Tk/f A JÖVŐ, AZT TANÁCSOLJUK: V üá \J Ä. JL'J ifi VJ Ö 1 • m mmosme NEM KELL KIOLVASZTANI ... SEHOL ... SEMMIKOR Westinghouse .of course, it’s electricI SEE FOR YOURSELF only Westinghouse «ftosT-mt Gives You ALL THREE Big Benefits! Ü AUTOMATICALLY DEFROSTS exactly when . . . and only when . . • defrosting is needed. There are no clocks, no timers! (g) AUTOMATICALLY DISPOSES of the frost water. No trays, jars or pans to empty. Nothing to touch... nothing to do! AUTOMATICALLY DEFROSTS so fast even t-5 J your ice cream and frozen fruits stay brick hard always . .. nothing thaws, ever! COMPARE, and you, too, will want FROST-FREE You owe yourself the best! And no other refrigerator gives you completely automatic defrosting that’s geared to your use of your refrigerator. Compare, and you’ll say, as thousands say, "It’s Westinghouse FROST-FREE for me!” SEE THE FROST-FREE AND OTHER GREAT NEW 1951 WESTINGHOUSE REFRIGERATORS TODAY LEGNAGYOBB BECSERÉLÉSI ENGEDMÉNYT ADJUK RÉGI JÉGSZEKRÉNYÉÉRT! MAGYAR ÜZLET! MAGYARUL BESZÉLÜNK! MAGYAR KISZOLGÁLÁS! LICHTMAN BROS. 152-156 New Brunswick Ave. — (A “Five Corners” közelében) — Tel. P. A. 4-5890 — Perth Amboy, N. J. ALMABAN IS HAZUDIK Regény Irta: Tamás István Könnyedén és gondtalanul összenevettek és egyikük sem sejtette ebben a percben, hogy milyen rettenetesen, szinte prófétai ihlettel hibázott rá Plom igazgató az elkövetkezendőkre... A szálló személyzete áhítattal súgott össze mögöttük: “Amerikai ! Könnyű neki! Tele dohánynyal! Még a bőre alatt is dollárokkal van kivélelve!” Cortezt csodálhatta igy Montezuma népe, mint ezek Jimmyt, aki eljött, hogy felfedezze Euprópát . . . Plom sietve elmesélte, hogy üres óráiban irogatni szokott és megkérdezte, hogy a pofonnak, amit Dreiser adott Lewis Sinclairnak, odaát is olyan nagy visszhangja támadt-e, mint Európában? Jimmy közben folyton menni akart, emelgette a féllábát, mint az Andersen mese ólomkatonája, de Plom karmos mancsává bele kapaszkodott: “Még egy pillanat uram!” Végre sikerült kitépnie magát a vöröspihés kezekből és gyors köszöntésfélét hadarva, kisietett az uccára. Hová is menjen? — tűnődött a Margit-hid karcsú ivében gyönyörködve, akár egy szép lány derekát csodálná. — Eredetileg úgy tervezte, hogy üdvözlő képeslapokat ir haza az ismerősöknek. De okosabb, ha a szigeti strandra menekül a hőség elől, amely még árnyékban is verejtéket sajtolt megkínzott pórusaiból. Vagy inkább üljön ki uzsonnázni a Dunakorzóra? Tanácstalanul keringett a hídfő körül. “Azt hiszem jobbra kell menni — vélte — és majd az Erzsébet-hidon át könnyebben odaérek.” Elindult a budai Dunaparton, de néhány lépés után megtorpant: “Mégis csak jobb lesz a szigetre menni.” Visszafordult és megszaporázta lépteit. Alapjában véve mindegy, hogy hová lyukad ki, gondolta, nincs ennél izgatóbb játék, mint céltalanul csavarogni egy ideggn városban. Az alsó rakparton kutyákat fürdettek a budai polgárok, messze behajitottak egy bo-AUGUSZTUS 12-én VASÁRNAP Magyar Rádió és Sajtó-Nap a Kára-Németh Rádió-zenekar, valamint New Jersey vezető magyar lapjai: a perth amboyi HÍRADÓ new brunswicki MAGYAR HÍRLAP és a trentoni FÜGGETLENSÉG rendezésében. tot és a vállalkozó szellemű eb utána úszott. De akadtak lusta kuvaszok, amelyek csak néztek lomhán a hullám-sodorta botra, ám nem moccantak, hiába uszította őket a gazdájuk tüzes szavakkal : — Rajta Ferdinánd! Usgyi! Mint a nyíl! — Tempó Prücsök! Előre Leó! A kutyák csak a farkukat csóválták rokonszenvük jeléül, kilógatták piros nyelvüket, mint a Mikulás virgácsos ördögei, de nem álltak kötélnek. Hajókürt búgott hosszan, mély basszusa akár a néger Robesoné és Jimmy elragadtatással állt a folyó lábánál, amely óriás ütőérként áramlott az anyaföld bonyolult érhálózatában, akár a saját karján a kék főütőér, édes öccse a folyónak, amely ugyanolyan titokzatos ritmusra lüktetett és keringett, mint az ő piros vére... A kikötőállomás előtt éppen indulásra készen farolt a “Szent László” kirándulóhajó. Jimmy hirtelen megfordult és egyszerre teljes határozottsággal tudta már, hogy mit akar. Leszaladt a gátról, kettesével ugrálva át a lépcsőket és éppen az utolsó pillanatban, amikor már kezdték lehúzni a hajóhidat, sikerült átlendülnie a gőzös fedélzetére. — Jó svungja van — bólintott elismerően a kalauz, méltányolva a kétméteres ugrást, mint lelkes sportférfiu, de könyörtelenül behajtva rajta a büntetéspénzt, mint kalauz, amiért jegy nélkül pottyant a hajóra. Jimmy szolgálatkészen fizetett és a “Szent László” szűzi fehérségében, mint valami őskori hattyú, pöfögve kúszott felfelé a Dunán, lapátjaival felkavarva az álmos vizet és a mélyre riogatva a közelebb szemtelenkedő halakat... II. A családi hintaszékben Orlay Ádám ur ringott, szájában vastag szivarral, kezében kedvenc napilapjával és elmélyülten olvasott. A tükör előtt egyetlen gyermekük, Éva fésülte sötétvörös haját, miközben halkan dudorászta a legfrissebb párisi sanzont. A pamlagon, hanyagul keresztbe vetett testtel, elomolva, mint bálozó hölgyek nyakán a könnyedén odavetett sál, Orlayné, született Sághy Bernice feküdt ájultan, mozdulatlanul. A 400 napig járó svájci óra az üvegbura alatt fél kettőt mutatott. Vasárnap délután volt, künn hevesen tűzött a nap és sugaraival fáradhatatlanul bombázta a sűrűn leresztett redőnyöket. A gondosan elzárt szobában égett a villany. — Hát akkor én most megyek — szólalt meg Éva, befejezve előkészületeit — papa kérlek légy szives adj nekem húsz pengőt. — Tessék drágám — nyújtotta át a pénzt Orlay — elég lesz öt napra? — Ó, hogyne — nyugtatta meg a lány — hiszen Kláráéknál úgyszólván semmire sincs kiadásom. Csak a strandra és délutánon egy kis cukrászdára. (Folytatjuk) Ne írjunk többé Magyarországra! Nagyon fájdalmas dolog leírni ezt a mondatot: ne Írjunk többé Magyarországra! — hiszen talán az a hébe-hóba megirt hazaszálló levél volt már sokunk utolsó kapcsa, amely a szeretett óhazához fűzte. Néhány sor a testvérnek, nagynéninek, vagy szülőnek, — néhány sor, és néha egy-egy összekuporgatott dollár: hadd vegyenek egy nadrágot, egy réklit vagy egy kis csokoládét a gyereknek!... S most már ez is tilos? Nem, nem “tilos,” — nem tiltotta meg senki. Éppencsak nem tanácsos, és éppencsak halálosan veszedelmes, mint annyi egyéb dolog a rákosi-paradicsomban. Ne Írjunk többé haza! Az A- merikából érkező levél halálos veszedelmet jelenthet a címzett számára. Akkor is, ha nincs benne egyetlen szó sem politikáról. Rab-Magyarországon ma az a puszta tény, hogy valaki bármilyen kapcsolatban is áll a "kapitalista, reakciós, plutokrata, fasiszta” Amerikával: — halálos bűn! Ne írjunk, mert a kapott levél talán tíznapos örömet jelent a címzettnek, — de talán tízévi súlyos börtönt! Remélj ük, rövidesen megérjiik azt az időt, amikor majd újra Írhatunk! Ezek a íéríiak!... A chicagói kiskereskedők egyesülete országos szövetségének vizsgálata szerint a férfiak, ha füszerüzletbe mennek vásárolni, sokkal könnyelműbbek és költekezőbbek, mint a nők. A fűszeresek konvencióján megállapították, hogy a férfi-vevők egyharmada többet költ, 82 százaléka pedig felesleges dolgokat vásárol. A nők sokkal alaposabbak ezen a téren. SÖRT, BORT, PÁLINKÁT, SZÓDÁT — mindenféle ITALAIT RENDELJE nálunk! — INGYEN HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK ! Mulatságokra, piknikekre gyors, pontos kiszolgálás: Fords Recreation Liquor Store 571 New Brunswick Ave. Fords, N. J. Tel. P. A. 4-3694 the ONLY REFRIGERATOR THAT A-----------------------------------------------------------------—-----j HALLGASSA A I 20 ÉVE FENNÁLLÓ MAGYAR RÁDIÓ-ÓRÁT ENDREY JENŐ és PÁDLY MARGIT vezetésével MINDEN VASÁRNAP I® délután 3-tól 4:30-ig és szerda esténként 8:30-tól 9-ig WWRL (1600 de.) —MODEL SC-6— I *209” VEHET IDŐT A LEFIZETÉSRE! |
