Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-06-21 / 25. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP JhíL PERTH AMBOY HERALD Qnh^ dúingjahicui. YlswApapc/L £dii&d and ßabÜAhsd ül ßsüdh. CLmJboip Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXX. ÉVFOLYAM NO. 25. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1951. JUNIUS 21. A világpolitikai érdeklődés középponti ában továbbra is Európa áll. Az ázsiai politika függönyei Amerikában leb­­bengetnek fel: Wedemeyer tábornok, Johnson volt had­ügyminiszter és az egyre nyil­vánvalóbban elnök-aspiráns­nak tűnő MacArthur beszé­deiben és nyilatkozataiban. A koreai arcvonal viszonylag csendes s az iráni olajpatakok is a régi medrekben folynak. Európa csendje azonban fé­lelmetesen hangos: olyan, mint egy perccel a vihar előtt. * Európai szinváltozás A csendet nehéz leírni. Minden várakozóban van. A vasfüggöny mögött történő e­­seményeket borzalommal nézi a világ; a politikai színpad kárpitja ott most van átfor­­dulóban vörösből a még söté­­tebb vörösbe, amely már a legfeketébb gyász színe. Angliából kurta hírek szál­lanák arról, hogy a betegeske­dő VI. György lemondásra ké­szül, s a királyi trónt rövide­sen Erzsébet venné birtokába. És sokan hiszik úgy, nemcsak birtokába, hanem valóban ha­talmába. A női kéz uralma az erős kéz uralmát jelentené. 'Erzsébettől azt várják, hogy erélyesen fog fellépni Anglia érdekeiért — a kormánnyal szemben is. A legutóbbi vá­lasztások után mondotta va­laki, (amidőn Attlee valóban csak egy hajszállal győzött és Churchill az angol nép labor party-ellenes 50 százaléka a­­karatának politikai érvénye­süléséért szállt síkra,) hogy “Ha most Erzsébet volna a ki­­rány, feloszlatná a Házat, s uj választásokat íratna ki!” Nem látszik túlzottnak az a várakozás, hogy, ha Erzsébet valóban trónra kerül, nem fogja engedni, hogy a Labour Party a számára kedvezőbb­nek Ígérkező pillanatig halo­gathassa az uj választások megtartását, — s igy könnyen bekövetkezhetik az az ang­liai őrségváltás is, amely nem­csak Angliának, de az egész világnak is érdeke. Lezajlottak a feszült figye­lemmel kisért francia válasz­tások is. A mezítelen számok nem hoztak szenzációt; az e­­redmények körülbelül megfe­lelnek a várakozásoknak: a kommunisták gyengültek, de nem eléggé, — De Gaulle erő­södött, de nem annyira, hogy egymaga kormányképes le­hessen,— az MRP voksai nép­szerűségének csökkenésével arányban megfogyatkoztak, s a következő kormányokat is­­métcsak a “közép” tétova ko­alíciójában kell keresni. Ez a “papírforma.” A következő hetek gyakorlatán már többet lehet majd lemérni, s talán már rövid néhány napon belül is látható lesz, a három lehe­tőség közül melyikre számít­hatunk : uj választásokra, pol­gárháborúra vagypedig a régi rendszer folytatódására. Más­képpen megfogalmazva: kia­lakul-e egy olyan határozott francia politika, amely lehe­tővé teszi a szabad világ szá­mára, hogy Franciaország­gal, mint szövetségesével szá­molhasson, — vagypedig fel kell adnia Franciaországot, amely bizonytalan légkörével stratégiai vákuumot jelenthet az adott esetben védendő Raj­­na-vonal mögött, sőt, esetleg még a potenciális ellenfelek közé sorozhatóvá is válhat. * Súlyos vádak az “ache­­sonizmus” ellen A “MacArthur-per”-ben a legújabb tanú, Wedemeyer tábornok, tanú helyett valójá­ban a kormány, szabatosab­ban : az achesoni politika e­­gyik legsúlyosabb vádlójává vált. A tábornok egész tekin­télyével kiállt MacArthur mellé. A tábornok szavai an­nál is súlyosabban esnek a lat­ba, minthogy ő a hadseregben a kínai kérdés egyik legtöbbre tartott szakértője. Wedemeyer helyeselte a mandsuriai vasút bombázásá­nak MacArthur-j avalta ter­vét. Szerinte ilyen akcióra ak­kor is szükség van, ha ez eset­leg egy harmadik világháború kockázatát rejti. — Wede­meyer tábornok a kínai kér­déssel foglalkozva megállapí­totta azt is, hogy “a külügy­minisztérium tanácsadói min­dig kedvezőtlen jelentést tet­tek a nemzeti (Csang-Kai­­sek) kormányról és mindig dicsérték a kommunisták ü­­gyes politikáját.” MacArthur tábornok az ün­neplő Texasban megkezdte szónoki körútját. A beszédek tenorja olyasmit sejtett, hogy most már nemcsak a leváltott nagy hadvezér száll síkra iga­záért, vagy “fellebbez” rajon­góinak millióihoz, — nem, itt már az elnök-aspiráns mutat­kozik be választóinak. Most MacArthur vádol, s a legsú­lyosabb vádak hullanak hatal­mas erővel az achesoni politi­kára. A tábornok korrupció­val vádolja a kormányt. S még ennél súlyosabbal is. A tábornok azt mondotta, hogy akik a háború győzelmes be­fejezését akadályozzák, mivel rettegnek az orosztól, azok az igazi háborús uszítok, egyez­­kedők, — az ügyek vezetése pedig általánosságban “naiv, csalárd, irreális” és emiatt van minden hanyatlóban. Eh­­gem vádolnak, — mondotta, — de ők sem tudnak jobbat a­­jánlani, s közben a hirhedett 38-as vonalat már nem a por fedi, hanem a fiaink véréből eredő egyre hatalmasabb tó. * MacArthur pergőtüze A tábornok kifejtette, hogy az amerikai népet azzal a ha­mis propagandával táplálják, hogy a nemzet gyenge, nincs felkészülve katonailag még arra sem, hogy kellően véde­kezhessék, tehát annál ké­vésüké tudja megtámadni a­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Kong a halálharang! Tiltakozás és sürgős felhívás New Jersey magyarságához New Jersey állam magyar lakosságá nak elől kell járnia abban az akcióban, amely szerencsétlen, rab-Magyarországon szenvedő testvéreink kegyetlen elhurcolásának meggátoltatását célozza ! Amerikai Magyar Testvéreink! Amerikai magyarok vagyunk. Ameri­kaiak és magyarok; amerikaiak, — ennek az országnak, amely szeretetével befogadott minket, hajlékot, kenyeret és biztonságot adott, — hűséges polgárai vagyunk; és ma­gyarok vagyunk, mert magyar a bölcsőnk, magyar az édesanyánk, s mi ezt a bölcsőt, ezt az édesanyát soha meg nem tagadjuk, soha forrón szeretni meg nem szűnünk. Édesanyánk: óhazánk sorsa, s e haza gyermekeinek: magyar testvéreinknek sorsa számunkra nem közömbös! Az elmúlt napokban rab-Magyarország bitorló vörös kormánya egy olyan akcióba kezdett, amely borzalmasságában felülmúl minden sátáni képzeletet. A legádázabb gyű­lölettel és a hidegen, kiszámított tervek sze­rint dolgozó ördögi kéz ezrével hurcolja rab­ságba s a lassan felemésztő halálba szeren­csétlen, kiszolgáltatott testvéreinket! E gaz­tett égbe kiált, Ahhoz, Aki a “Ne ölj!” paran­csát adta az embernek. A Magyarországon garázdálkodó vörö­sök bűne a legrettenetesebb: nemzetgyilkos­­ság. Ezt a bűnt még csak néhány éve csupán, hogy törvényileg üldözendő cselekménnyé deklarálták a szabad világ jogászai, — s most ime, minden eddiginél borzalmasabb formában s nagyobb méretekben követik el újra a vasfüggöny védelme mögött. A vasfüggönynek nem szabad védelmet nyújtania e galádságok elkövetőinek. Mi, amerikai magyarok, ünnepélyesen követel­jük, e rémségeknek azonnal vessenek véget! Felkérjük valamennyi egyházközség ve-Hallga, mi ez? Hallga, mi ez, e távol, elhaló, Feldörgő, tompa hang? A szivem dong, mint vassal vert harang? Vagy ’mit hallok, tompa ágyuszó? Most visszafojtom a lélekzetem: Egy nemzet, bár végkép elföldelék, Haliga, lélekzik, él a föld alatt S döngeti koporsója födelét! REMÉNYIK SÁNDOR zetőit, valamennyi magyar egylet vezetőit és magánosokat is, küldjenek azonnal tiltakozó táviratot az Egyesült Államok elnökéhez és külügyminiszteréhez, valamint az Egyesült Nemzetek (U. N.) főtitkárához! Méltóságteljes de határozott demons­trációnkkal meg kell mutatnunk, hogy nem hagyjuk el testvéreinket a legnagyobb szük­ség óráján. Fellépésünkkel vigasztaló re­ményt kell nyújtanunk odahaza sínylődő testvéreinknek, hogy szenvedésük nem fog már sokáig tartani, — s fellépésünkkel rá kell szorítanunk a szabad világ lelkiismeretét arra, hogy végre hathatós eszközökkel vessen véget a vasfüggöny mögött folyó embertelen­ségnek L ■■ v Az Ameriká földjén eiö magyarságra minden eddiginél hatalmasabb feladat vára­kozik most. E feladat véghezviteléhez adjon erőt az a tudat, hogy most rajtunk mulhatik: élet vagy halál vár-e édesanyánkra s testvé­reinkre ! Ft. HORVÁTH LŐRINC, róm. kath. plébános Nt. Dr. VINCZE KÁROLY. ref. főesperes SÉLLYEI F. LAJOS, vá­rosi rendőrbiró PERTH AMBOY, N. J. Ft. BÓDY J. KAPISZT­­RÁN, róm. kath. plébános Nt. KÓSA ANDRÁS, ref. lelkész TAKÁCS JÓZSEF, városi rendőrbiró NEW BRUNSWICK, N. J. IKAFALVI DIÉNES LÁSZLÓ, a Függetlenség, Magyar Hírlap és Híradó kiadója, a Magyar Hírlap és Híradó szerkesztője Ft. KISS A. GYULA, róm. kath. plébános Nt. BÉKY ZOLTÁN, ref. esperes DUCH J. ANDRÁS, városi tanácsos TRENTON, N. J. AMERIKAI MAGYAROK! Tüntessünk a magyarországi deportálások ellen! Naponta ezer embert ítélnek deportálásra, vagy ami ezzel e­­gyenlő: lassú halálra Moszkva magyarországi zsoldosai! “Hogy ártatlanok,, azzal mi nem törőd­hetünk...” mondják ők; kell a la­kás, kell a túlóra és kár a temp­lomban munka nélkül eltöltött időért. Ha a deportáltak meg­halnak, haláluk hasznos a népi demokráciára; hát ne zúgolód­janak se ők, se testvéreik. Sokan öngyilkosságba menekülnek a­­zok közül, akik megkapták a ki­­lakoltatási végzést, hitük meg­rendült, amiért ilyesmi ma megtörténhetik, óhazai testvé­reink hiába néznek körül lega­lább egy résztvevő tekintésért, ilyesmit legfeljebb egy másik lelakatolt vaggon ablakából lát­hatnak. A titkosrendőrség gon-A menekült magyarok nevében: KÖRÖNDI ANDRÁS, a Függetlenség szerkesztője, a Magyar Hirlap és Híradó főmunkatársa “NE BÁNTSD A MAGYART!” A New York-i “Yorkville Ca­sino” nagytermében gyülekez­nek junius 30-án Amerika ma­gyarságának legjobbjai, hogy tiltakozzanak a magyarországi vörös kormány szörnyű gaztet­tei ellen. A gyűlés résztvevői u­­tána felvonulnak a “magyar” kommunista konzulátus elé, hogy tüntessenek az embertelen­ségek ellen. A gyűlésnek magyar és amerikai szónokai lesznek, s megjelennek az amerikai sajtó képviselői is. A “Voice of Amer­ica” a demonstrációról helyszíni közvetítést ad, s a rádiónak a vasfüggönyön is áthatoló hullá­main viszi a szabad világ hang­ját a rab országba. “Ne bántsd a magyart!” — volt a hős Zrínyi Miklós kardjá­ba vésve. Véssük most mi is szi­vünkbe e jelszót, s vegyen részt a mi városunknak is minél több magyarja ezen a tiltakozó felvo­nuláson ! Ma kezdődik Grősz érsek kirakatpere A Rákóczi 16-ik osz­tály jubileumi piknikje A Rákóczi Segélyző Egyesület perth amboyi 16-ik osztálya most vasárnap, junius 24-én hangulatosnak Ígérkező szabad­téri NyárL ünnepély keretében ünnepli 'meg*' alapításának és fennállásának 40-ik évforduló­ját. A jubileumi piknik Fordson, a Várady Grove-ban lesz, amely kedvelt találkozóhelye a ma­gyarságnak. Az ünnepélyen a központ is képviselteti magát s a piknikez­­ni, szabadban szórakozni vágyó közönség a szokástól eltérőleg kevés szónoklattal, de annál több hangulatos “programmal” ünnepel most egy jubileumot, a­­hol bankettasztalok helyett a fák alatti asztaloknál ehet-ihat min­denki s finom, magyaros készít­ményekből és hűsítő italokból... A rendezőség kitűnő zenekar­ról is gondoskodott és mindent megtett, hogy a vendégek jól é­­rezzék magukat. A nagy Rákó­­czi-Nap Ízelítője lesz a 16-ik osz­tálynak ez a Nyári Ünnepélye. Legyünk ott minél többen tag­társak, magyarok! Budapesti jelentés szerint ju­nius 22-én, pénteken kezdődik az a legújabb kirakatper, amelynek fővádlottja a 62-esztendős Grősz József, kalocsai érsek. Az érsek Mindszenty József bíboros hercegprímás letartóz-Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztat­nunk nem szabad! Deák Ferenc Többezer kommu­nistát elfognak néhány héten belül San Franciscóban James M. Mclnerney, helyettes igazság­ügyi államtitkár azt a kijelen­tést tette, hogy néhány héten be­lül többezer kommunistát és társutast letartóztatnak az E- gyesült Államokban. Mclnerney, helyettes igazság­ügyi államtitkár szerint a Sup­reme Court döntése, amely jog­erőssé tette all kommunista ve­zér ellen hozott ítéletet, alapot nyújt a kormánynak ahhoz, hogy a kommunisták ellen eljá­rást indítson. (Lapzártakor vettük a hirt, hogy az I. sz. amerikai magyar kommunistát, Weinstock Lajost 20 társával együtt lefogták.) tatása után az esztergomi egy­házmegyének is adminisztrátora lett. A biboros hercegprímás le­tartóztatását követő, a kor­mányzat és a magyar püspöki kar között lefolyt tárgyalásokon is már oly hajthatatlan maga­tartást tanúsított az érsek vala­mennyi püspöktársával egyetem­ben, hogy már akkor tartani le­hetett az egyházellenes hadjá­rat folytatásától. A vörös kor­mány azonban, a biboros herceg­­prímás letartóztatását követő világ-felzudulásra való tekintet­tel nem kívánt egy újabb, köz­vetlen világbotrányt megkoc­káztatni; a jelek szerint azon­ban most már végképpen le a­­kar számolni leggerincesebb el­lenfelével, az Egyházzal. Tarta­ni lehet attól, hogy rövidesen u­­jabb “főpap-perek” következ­nek. A budapesti sajtó jelentése szerint az érseket a kormányzat ellen irányuló felforgató tevé­kenységgel, valuta-üzérkedéssel és magyar állampolgárok kül­földre szökésében való segédke­­zéssel vádolják, s az érsek — “természetesen” — valamennyi “bűnét” be is vallotta már. doskodott arról, hogy deportá­lásba fojtsa a lakosság részvé­tét. Ilyenkor a szegény áldoza­tok tekintete határontulra réve­­dez, keresve fellázadásunknak jelét és keresve a remény jelét, azt, hogy minden tőlünk telhe­tőt megteszünk kiszabadításuk­ra. Emberek hívnak bennünket az óceánon túlról. Még ha nem is volnánk magyarok, meg kel- i lene őket hallgatnunk. így azon­í ban mi kell felfogjuk és ezersze­resére felerősítsük a hosszú utón legyengült hangot, hogy bele­dörögjön a világ hatalmasainak fülébe és visszajusson hozzájuk: “Testvérek, él még ember és él még magyar a földön, ne essetek kétségbe, tartsatok ki a szenve­désben, mert ébred már a világ és a ti szenvedésetek isteni értel­me éppen ez a jajszó, amit mi felerősítünk és amivel megha­zudtoljuk a namis próféták éne­keit a kommunizmus gyönyörű­ségeiről.” A U. N. központja ma New York. Ami ebben a városban ma elhangzik, arra felfigyel a sajtó, a közvélemény és a világ minden nemzete. Az Amerikai Magyar Szövetség .is .elhatározta, hogy felemeli Szavát,-tiltakozik a vas­­füí£g8?työn"tűl folyó efriwHöTen­­ségek ellen és megkérte a város és környéke magyarságát, jöj­jön segítségükre, legyen a tün­tetés minél nagyobb, minél erő­sebb, minél hathatósabb. Uj “titkos” fegy­verek Anglia újfajta, titkos fegyve­rekkel kísérletezik. A különleges puskák, ágyuk és más fegyverek a legnagyobb hadititkok közé tartoznak. (Szeretnők remélni, hogy ki­vételesen ezekkel a titkokkal nem fog egyetlen angol kor­mánytisztviselő sem átszökni az oroszokhoz!) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A SAJTÓ-NAPRA KIADJUK A HÍRADÓ 30 ÉVES JUBILEUMI SZÁMÁT ! Lapunk, a perth amboyi Híradó az idén pontosan 30 éves Tisztes múltú, megbecsült, szeretett helyi újságja a perth amboyi és környéki magyarságnak a jó öreg Híradó, amely immár három évtizede szolgálja hűséggel olvasóit és az itteni magyar életet. A 30 éves határkőnél megállunk egy percre és ünnepelünk, jubilálunk a magunk módján: egy szép, jubi­láns ünnepi szám kiadásával. Ezt a jubileumi számot az augusztus 12-iki Sajtó Napra fogjuk kiadni, augusztus 9-én. A jubileumi számban természetesen lesznek hirdetések is, hiszen enélkül nem ünnep nekünk az ünnep, enélkül nem tudnánk nagy ünnepi számot kiadni . . . Felkérjük tehát e helyről is midazokat az egyházakat, egyleteket, klubokat, va­lamint üzletembereket és magánosokat, akik jubileumi lap­számunkban hirdetésüket, vagy bármilyen közleményüket készek elhelyezni, — már csak azért is, hogy lapunkat segít­sék és támogassák, — sziveskdjenek azt összeállítani és min­ket mielőbb értesíteni szándékukról. A Hiradó mindig igyekezett jól szolgálni minden arra érdemes magyar ügyet; egyházainknak, egyleteinknek, klub­jainknak soha vissza nem utasította semmilyen közlemé­nyét, segített mindig mindenkinek, ahol tudott s most ez a Hiradó jubilál, ünnepelni akar egy szép ünnepi lapszámmal és egy nagy Sajtó Nappal . . . Lapunk minden barátjára és jó­akarójára számítunk, hogy velünk lesz, segítségünkre lesz, hogy ez sikerüljön és hisszük, hogy sikerülni is fog!

Next

/
Thumbnails
Contents