Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-06-07 / 23. szám

2-ik oldal híradó 1951. JUNIUS 7. PERTH AMBGY HERALD Szerkesztő és kiadó: LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher Főmunkatárs: KÖRÖNDI ANDRÁS Szerkesztőség — Editorial Ofíice: 237 MADISON AVE. PERTH AMBOT, N. .1. Telefon — Telephone» If no answer—Ha nem kap választ P. A. 4-3528 Metuchen 6-1369 Megjelenik minden csütörtökön Előfizetési ára egy évre $3.00 Published every Thursday Subscription Rate $3.00 per year Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3. 1879. WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN'S CREED” “I believe in the United States of America as a Government Of the people, by the people, for the people,' whose just powers are drived from, the consent of the governed; a democracy in a, re­public; a sovereign nation of many sovereign states; a perfect •inion, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and humanity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” “I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and U) defend it against all enemies. Kedves Szerkesztő Uram: Mind,nyáj an emlékszünk rá, hogy a háború elvhultával “Most már el lehet mondani” címmel mennyi minden hangzott el, ami még egy-két esztendeje, sőt eset­leg még egy-lcéi hónappal előbb féltve őrzött titok volt. Ma én is szeretnék elmondani egyet-mást, amit “most már el lehet mondat­ni” .. . Churchill, sok egyéb kiváló l;T»V.Vd THEATRE 200 Smith St. Perth Amboy r Magyar műsor! CSAK EGY NAP Csütörtökön, JUNIUS 14-ÉN d. u. 1 órától folytatólagosan bemutatásra kerül KÉT MAGYAR FILM: “HEGYEK LEÁNYA” Fényes Alice, Nagy István, Ladomercky ^Margit, Tompa Püfi, Greguss Zoltán és mások fősze­replésével — VALAMINT a'. báró Eötvös “Karthausi” c. ha­talmas regényének filmváltozata: “Néma Kolostor9' Jávor Pál, Tolnay Klári, Lukács Margit és sok más remek szerep­lővel. tulajdonsága meUett szellemes­ségéről is nevezetes. Amikor Wawell tábornok Afrikában (Sidi Barraninál és Mersa Met­rumnál) megverte az olaszokat, az akkori kiváló brit miniszter­­elnök a- következő gratuláló-sür­­gönyt küldte Wawell-nek: “Szent Máté, 7. fejezet, 7. vers.” (Az anglikán újszövetségi for­­itádsban ezen a helyen ez áll: “Kérjetek és adatik néktek, ke­­ressctelc és találtok, zörgessetek és megnyittatik nélctek.”) Wawell tábornok szintén az írás idézésével válaszolt: “Szent János 1. fejezet, 17. vers első sor.” (Az idézett hely anglikán tex­tusa ez: “Minden jó felülről jön!”) S ehhez még hozzáfűzte a tábornok: Több repülőgépre van szükségünk, s ön bizonyára fog erről gondoskodni!” Még egy Churchill történet: Egy szenvedélyesen politizáló hölgy a brit premiert minden á­­ron politikai vitába akarta von­ni, de Churchill mindig udvaria-Hütött levegőjű JUNIUS 8-9-10-Il-én A REPUBLIC PICTUR JÁTSZÓN SZEREN­CSÉVEL SZÍNPADUN­KON KEDDEN ÉS PÉNTEKEN ! san kitért és csipkelődő válaszo­kat adott. A hölgy végre úgy megmérgesedett, hogy dühösen sziszegte: — Ha maga lenne a férjem, mérget kevernék a teájába! — Asszonyom, — felelte Churchill, — ha Ön lenne a fele­ségem — meginnám! Nálunk, szabad Amerikábap, el lehet mondani ezt is, (Ma­gyarországon csak suttogják ezt viccet) : Kommunista agitátorok jár­ják a falut, s a szegedi határba érve az ut szélén ráköszönnek egy öreg parasztra, aki éppen az ekéjét fordította ki a repe­désig kiszáradt földből. A “falu­járók” vezetője a kommunista párt hivatalos köszöntésével for­dul felé: Szabadság! Az öreg magyar pök egyet, az­tán meggyőződéssel feleli: — Akkéne bízón, mög e’ küs esső! Nagyban folyik Magyarorszá­gon a sorozás. Nem-igen válo­gatnak, aki csak mozogni tud, könyörtelenül bebujtatják a ve­res angyalbőrbe. Azért még mindig akadnák a mi drága szü­lőhazánkban optimista emberek, akik minden esetre megpróbál­koznak valami kibúvóval. Az egyik igy szól a sorozóbi­zottság orvosához: — Orvos elvtárs, ilyen kövé­ren nem lehetek katonának al­kalmas! — Szó se róla, elvtárs, — fe­leli az orvos, — Rákosi elvtárs is kövér, mégis ö a nemzet atyja és bölcs tanítómestere... Alkal­mas! .— Nekem kérem lúdtalpam van, — mondja a következő if­jonc. — Az semmi, — feleli az or­vos, — Gerö elvtársnak is lúd­talpa van, mégis ő a mi nagy hídverőnk... Alkalmas! — Az én szemem nagyon gyenge, — próbálkozik a követ­kező. — Vas elvtársnak is gyenge a szeme, szemüveget hord, mégis éjjel-nappal dolgozik a népi de­in o kráeiáért... A Ikalmas ! A következő vigyorogva lép az orvos elé: — Jól gondolja meg elvtárs, hogy mást mit felel, mert én — agy alágyult vagyok! Az adóbiztos felkereste az uj templom plébánosát és kérte, mutassa meg neki az uj templom belsejét. Amikor mindent alapo­san szemügyre vett, csalódottan szólt: — Ez az egész!? — Igen, adóbiztos ur. Miért, mi hiányzik? — Hát éppenséggel semmi sem hiányzik, de azt mondha­tom a tisztelendő urnák, hogy A PESTI NEGYEDBEN ^Közli: ÖZV. BÁLINT ANTALNÉ, 784 Amboy Ave., Perth Amboy, N. J.j ‘Békesség, szeretet közöttünk lakozzék, Kö­zülünk a szere­tet soha el ne múljék,” — ez az édesanyám jeligéje s ezzel köszöntőm én is olvasóinkat továbbra is. Fizettek a Híradóra a kö­vetkezők : Hibian Lajosné I. Winkler, Hoy Ave., Fords, 3 tallért. J. Sipos, Cortland St., 3-at. Mrs. J. Tylian, Market St., 3-at. Mrs. K. Szebenyi, Bruck Ave. 3-at. Mrs. A. Leitner, Lawrence St. 3-at. Mr. Sipos uj előfizető. Szal­maözvegy ember, köszönöm, hogy előfizetett lapunkra s há­lából leirok ide egy szép dalt: “Nincs szeretőm, se pajtásom, Se nótám, se sóhajtásom, Olva­som a sok-sok álmot, Rózsaszínű hazugságot, Mért is hittem neki én, Hogy csak egyedül enyém... Se szeretőm, se pajtásom, Rég elmúlott boldogságom sira­tom...” Mrs. Letiner Istennek tetsző, igazi szép özvegyi életet él. Na­gyon kedves nő, minden, ami szép, megvan nála... Sokszor bá­mulom, mertAeszédjéből meg le­het-ismerni mindenkit... A jó Is­ten áldja meg! Most nem tudok többet Írni, de a többi kedves előfizetőkről is csak szép szavak kíséretében emlékezhetek meg. Még leirok ide egy-két “em­lékverset” : “Mihál, az Isten áldjon meg. Hűségedért ne verjen meg," Mert igaz szeretőm voltál, Rosszat soha nem gondoltál...” Ez itt már sokkal csúnyább: “Nem átkozlak, Józsi, nem szok­[ságom, Csak a mosdóvized vérré váljon, Törülköző-kendőd lángot hány­[jon, Tégedet az Isten meg ne áld­[jon!” BÁLINT NÉNI |jlllllllllll!lllllllll!lllllll!l!lllllllllllil!IIIIIIIIIIIIUII»l||||||||lllffi ~j Daloljunk... QIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIUIIIII1IIIIUIIIIIIIIIIIIUM I Sirassatok engem . . . Sirassatok engem, orgona virágok, A szülőfalumtól mindörökre válók . . . Ha elmegyek messze útra Meg se érti, meg se tudja senki lánya; Csak egy ablak marad zárva, Csak egy kislány marad árva örökre . . . Mikor kimegyek a falu határából, Nehéz búcsút veszek mindegyik fájától . . . Ha minden lomb rámborulna Minden bokor visszahiva — mindhiába; Csak egy kislány fel ne sirna, Csak egy ablak ki ne nyílna utánam . . . Pusztulóban van a kis kert . Pusztulóban van a kis kert, mintha csak ősz lenne, Alig maradt pár szál virág hírmondónak benne; Letépted a szekfüt, rózsát mindenkinek, aki nem is kérte, A virágnak ez a sorsa, mégis-mégis fáj a szivem érte... Maradt még egy bokor szekfü, én ültettem régen, Azt az egyet, azt az árvát hagyd meg emlékképpen, Ne szakítsd le, ne add oda, várj vele még egy-két napot, hármat, A siromra hozhatod ki az utolsó fehér szekfü szálat... A mi öreg Sajó kutyánk A mi öreg Sajó kutyánk ki szokott a faluvégre járni, Meg-megáll a keresztutnál, valakire szomorúan várni; Három éve múlt annak, hogy a gazdáját odáig kisérte . . . Hej, azóta minden este kiballag a faluvégre érte . . . A mi öreg Sajó kutyánk mindig azt a faluvéget járja, A faluba jönnek-mennek — azt az egyet sehol sem találja... Valahol a csatatéren piros vérét idegen föld issza... Eredj haza, Sajó kutyám, nem jön az már soha többé vissza . . . VÁGJA KI ! — GYŰJTSE ÖSSZE ! ha az adóbejelentések, amelyek a templomra ajándékozott össze­gekről szólnak ,mind igazak vol­nának, akkor itt a padoknak is szinaranyból kellene lenniök! Azt mondja nekem tegnap reggel az én minden-lében-kanál szomszédasszonyom, akiről már a múltkor is irtani, — hogy a­­szongya: — Mrs. Kotkodács, maga mindent tud. Azt mondja már meg nekem, hogy lehet az, hogy a Free Europe-nál van néhány óhazai menekült honfitársunk, akik ott egészen szépen megvan­nak egy fedél alatt, egyébként pedig állandóan piszkálják egy­mást ? Hát bizony bevallom őszin­tén, erre hirtelenében még én se’ tudtam mit felelni. De idő­közben eszembe jutott valami. Ez: Fekete Jancsi megkérdezi az édesapját: — Játszhatok a Kovács Im­­russal? — De Jancsikám, nagyon jól tudod, hogy haragban vagyunk a. Kovácsékkal! — Nem baj, apuka, úgyis meg akarom verni! ÉRDEMES TUDNI, HOGY CSÍPŐ LAJOS Pénzküldeményeket kézbesít minden országba. « Közjegyzői okiratokat szabály­szerűen készít. Automobil, épület és házibutor, stb. biztosításokat közvetít. Elismert utazási szakértő, megbí­zottja az össze Hajó- és Repülő­­társaságoknak, 42 éven keresztül panaszmentesen szolgálja a ma­gyarságot. Címe: 303 Maple Street Perth Amboy, N. J. i. MARKOWITZ 293 SMITH STREET Telefon P. A. 4-1688-M AZ EGYEDÜLI MAGYAR BÁDOGOS PERTH AMBOYBAN Elvállal és szakértelemmel vé­gez bármilyen bádogos szakmá­ba tartozó munkát. Épületmun­kák, csatornázás, lefolyócső ve­zetés, palatető javítás, stb. mér­sékelt áron! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS Rákóczi Nap jól. 29-én A Rákóczi Segély Egyesület new jerseyi osztályai julius 29- én, vasárnap nagy pikniket tar­tanak, a Linwood Groveban, Lincolni Highway, Stelton, N. J. Kára és Németh Tesvtérek hi­res zenekara fog muzsikálni. A Rákóczi Nap ez évben is nagy­sikerűnek ígérkezik. Az orvosi tudomány elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus esietekben. A “MUSCULAID” az egész vilá gon az egyedüli olyan gyógyszer, mely méhfullánk mérget tartal­maz. Enyhitőleg hat arthritis, rheuma, viszketegség, csípő és derékfájás, viszértágulás, görcs és hülés eseteiben. Kérjen IN­GYENES bővebb ismertetést és győződjön meg a valóságról. Óvakodjunk az utánzatoktól. Pontos cim: JOHN TÓTH, 1143 Hillcrest Rd. South Bend 17, Indiana ‘LÁM ... mennyi Dollárt gyűjtöttem össze ... !” Ezen csodás NAPTÁR BANK segítségével “Váltja a napokat, amint bele­dobom a pénzt! A pénzmegta­karítást mulatságossá és köny­­nyüvé teszi. Szép is----plaszti­kus elefántcsontszin anyagból, fém-erősitéssel, króm hátsó.val, zárral, kulccsal. Szeretem ezt a Naptár Bankot !” VEGYEN MEG EGYET ÖN IS EBBŐL A NAPTÁR BANKBÓL Felajánljuk csupán amennyibe nekünk €5 “f K-ért került » drb.-ját The PERTH AMBOY NATIONAL BANK a “Five Corners”-nél — Perth Amboy, N. J. Ez a Bank immár HUSZONHETEDIK éve áll megszakítás nélkül Perth Amboy és környéke lakóinak szolgálatára. — A FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION TAGJE — Ha a fiatalság megszólal JIM: “Nézd, hogy elvégeztem mindent. A szőnyeget már kipucoltam és most már a bútorhoz fogok. Hogy én mennyit segitek.'’ |EAN: “Nem Te segitsz barátocskám, hanem a villamosság. _ Anélkül nem tudnék házat vezetni, a gyerekekre ügyelni — pláne, hogy Te egész nap dolgozol és este iskolába jársz.” iim. “A villamosság igazán csodát müvei és milyen olcsó. Szerintem amit ma elvégeztem csak pár pennybe kerül. Minden felmegy kivéve a villanyt.” REDDY: “Lám, ha a fiatalság megszólal, igazat szól. Ezek tudják, hogy mi­lyen sokat teszek meg értük s min­den mily kevésbe kerül. Mindennek az ára emelkedik csak az én bérem alacsony és évek óta ugyanazon a színvonalon maradt.” -.... -------^ A VILLAMOSSÁG - ANNYIT NYÚJT - ÉS OLY OLCSÓ »I ■■■■■■--.................. PUBLIC SERVICE ■——-------------1869— 82 ÉVI SZOLGÁLAT —1951 Helyezze el betétjét ebben a nyolcvankét éves M takarékpénztárban! Itt szives barátsággal kezelik be­tétszámláját és minden összeg után a betétei napjától számítva, havonta kap kamatot! j^erth Saving INSTITUTION Smith & Maple Sts. Perth Amboy, N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents