Hiradó, 1950. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1950-09-28 / 39. szám

m W VOL. XXIX. ÉVFOLYAM — NO. 39. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1950. SZEPTEMBER 28. A koreai harctéren a helyzet a mi részünkre egyre javul Már több mint 10 nap telt el azóta, hogy az amerikai csapatko partra szálltak In­chun kikötőjében, mely Dél- Kórea volt fővárosától, Seoul­­tól nyugatra 15 mérföld tá­volságra van. Seoul azonban a múlt vasárnap még mindig nem volt teljesen a mi csapa­taink kezében, mert a fanati­zált észak-kóreai kommunista osztagok katonái esztelenül áldozzák fel életüket a rájuk nézve reménytelennek látszó küzdelemben. Seoul központi részében minden egyes házat külön ostrom alá kell fogni és a benne lévő koreaiakat meg­semmisíteni, ami nemcsak időbe de a mi részünkről is meglehetős sok áldozatba ke­rül. Ezt az öngyilkosságszerü harcmodort a koreaiak a ja­pánoktól tanulták, mert az év­tizedekig tartó Japán uralom alatt a koreai fiatalság a ja­­pá nhadseregben volt kényte­len katonai szolgálatot telj esi­­teni. A mi hadvezetőségünk nem erőszakolja Seoul gyors elfog­lalását, mert egy pár nap kü­lönbség nem érné meg az érte hozott felesleges áldozatot. Seoul (mit időközben csapa­taink elfoglaltak) különben csakegy epizódja a harctéri helyzet változásának, minek következtében a hónapokig győzedelmeskedő észak-kóreai hadsereget a teljes megsem­misülés veszélye fenyegeti. Az észak-kóreaiaknak az ameri­kai csapatok partra szállása óta két fronton kell harcolni. Seoult megkerülve, az ameri­kai és dél-kóreai csapatok igyekeznek az északi frontot a koreai félsziget egész széles­ségére kiterjeszteni és ezzel a déli fronton harcoló kommu­nista csapatokat elvágni É- szak-Kóreától. Vagyis a mint­egy 100,000 főnyi kommunis­ta hadsereg egy olyan harapó­fogóba került, amelyből saját erejéből többé nem lesz képes kiszabadulni. Ha tehát a ko­reai kommunista hadsereg külső segítséget nem kap, ak­kor a koreai háború kimenete­le ezután már nem lehet két­séges. Még mindig probléma a 200,000 főnyi kínai kom­munista hadsereg a koreai határon Most ha visszagondolunk az amerikai sajtóban néhány hét előtt sokat emlegetett, de mindezideig meg nem cáfolt hírre, hogy a koreai és mand­­zsuriai határon mintegy 200,- 000 főnyi kínai kommunista hadsereg vonult fel teljes har­ci készenlétben és valószínű­leg arra várva, hogy a koreai kommunista hadseregnek se­gitséget nyújtsanak, ha an­nak arra szüksége lenne, — akkor önkéntelenül is előtérbe tolul ez a két kérdés: :valóban ott áll ez a 200,000 főnyi kí­nai kommunista hadsereg a koreai és mandzsuriai hatá­ron? És ha — igen, akkor mi­ért nem megy a koreai kom­munista hadsereg segítségére, mikor kétségtelen, hogy en­nek arra ige nnagy szüksége lenne? Mi a múlt héten azt iftuk, hogy az elkövetkezendő 2-3 hét megmutatja, hogy vájjon rövidesen befejeződik-e a ko­reai háború, vagy pedig bekö­vetkezik az emberiség törté­netének egyik legborzalma­sabb fejezete, amire a harma­dik világháború néven fognak visszatekinteni azok, akik sze­rencsésen túl élik majd ezt a kétségtelenül sok tömeg-tra­gédiával átitatott korszakot. Egy hét már eltelt abból a kri­tikusnak tartott 2-3 hétből és a koreai harctéren nagyrészt minden úgy megy, ahogy a mi hadvezetőségünk azt kitervez­te. Az észak és déli frontokon harcoló csapataink közötti tá­volság egy ponton már 25 mérföldre csökkent. A csap­dába került koreai kommunis­ta hedsereg körül a hurok egyre jobban feszül. A közel jövőt illetőleg opti­mizmusra nyújt reményt az oroszok tétovázó maga­tartása Aki a világesemények fo­lyását figyeli, az önkéntelenül is azon töpreng, hogy vájjon akar-e az orosz háborúba ke­veredni velünk — amerikai­akkal és egyúttal természete­sen a szabad nemzetek összes­ségével vagy pedi gabbahagy­­ja-e az eddig neki igen jól si­került és úgyszólván semmi áldozatba nem került imperia­lista hóditó politikát, aminek következtében több kelet- és közép-európai ország került az önálló nemzeti létet eltapo­só orosz csizma alá ? Mivel pe­dig ma minden szülő, feleség, testvér vagy rokon, kinek ka­tonaköteles korban lévő hoz­zátartozója van, e kérdés fe­lett töpreng, a választ erre mindenki a saját egyéni érzé­se és elképzelése szerint for­­málhatj a meg. A legtöbben a- - zonban azon a véleményen vannak, hogy ha az orosz tény leg elérkezettnek látná az időt arra, hogy leszámoljon a “ka­pitalista” világrenddel, akkor nem adna alkalmat az Egye­sült Államoknak, hogy erőfor­rásaihoz mérten felfegyverez­ze magát, hanem minden ha­bozás nélkül kiadná az állító­lag 200 diviziónyi készenlét­ben álló hadseregének a pa­rancsot a még eddig többé-ke­­vésbé szabad demokráciában élő nyugat-európai országok elfoglalására. Az orosznak ez a tétovázó magatartása arra enged kö­vetkeztetni, hogy a megnöve­kedett emberanyag és területi túlsúlya dacára is nem érzi magát elég erősnek a reá néz­ve esetleg végzetes kimenetelű lépésnek a megtételére. El­tekintve a több száz milliónyi kínainak bekebelezésétől, az (Folyt, a 4-ik oldalon) FELHÍVÁS! MEG KELL TEREMTENÜNK AZ AMERIKAI MAGYAR ÍRÓK ÉS ÚJSÁGÍRÓK SEGÉLYALAPJÁT FELHÍVÁSUNK ezt a célt szolgálja és mindenkihez szól, aki megértéssel és jóindu­lattal fogadja. % Mi, akik a felhívást aláírtuk, részben újságírók vagyunk, részben pedig más téren állunk közéletünk szolgálatában és igy: mindannyian tudjuk, hogy erre a SEGÉLYALAPRA sürgős és elkerülhetetlen szükség van. AZ AMERIKAI MAGYARSÁG soha sem lehetett volna alkotásokra képes — talán még magyarság sem! — magyar sajtó nélkül. És azt a sajtóhálózatot, amelyen át állandó érintkezésben lehettünk egymással: az újságírók és írók építették ki. Ennek a jelentőségét csak úgy mérhetjük fel pontosan, ha el tudjuk képzelni közéletünket, a sátorverő időket, országos akcióinkat, üzletembereink vállalkozásait és a magyar kolóniák életét... sajtó nélkül. Újságíróink közcélokért éltek, a maguk életével kevésbé törődtek. Természetes tehát, hogy — nagyon kevés kivétellel, — csaknem valamennyien gon­dokkal és sorscsapásokkal küzdenek életük alkonyatán. Többnyire fáradt emberek már és — a változott viszonyok miatt, — többen vannak köztük munkanélkül is. Egyre gyakrab­ban hallunk olyan jelenségekről, amelyek‘már a legszomorubb véget jelentik vagy azt éppen csak hogy megelőzik. És semmiféle anyagi forrás sincs arra, hogy nehéz helyzetükön eny­híthessünk. MEG KELL TEHÁT TEREMTENÜNK EZT A SEGÉLYALAPOT! Kőrösfőy János, volt alliance» (0.) üzletember, nyugalomba vonulása alkalmából, a tiszteletére rendezett ünnepély jövedelmével, körülbelül 400 DOLLÁRRAL, — már meg is kezdte az “alapitó munkát.” Azóta Káldor Kálmánnak, a Sajtószövetség elnökének, sze­mélyi akciója révén, 1,000 DOLLÁRRA emelkedett az alapösszeg. Ezt azonban lényegesen fel kell még növelnünk, ha a célt komolyan .és rendszeresen kívánjuk szolgálni. Kikhez forduljunk ezzel a szándékunkkal? Csak azokhoz fordulhatunk, akiknek a magyar irás napszámosai szolgálatokat tettek. Akikért nehézsorsu életüket leélték. AME­RIKA MAGYARSÁGÁHOZ. A mi társadalmunkhoz. Egyházainkhoz, egyleteinkhez, azok fiókjaihoz, a Magyar Házakhoz, kultúrintézményeinkhez, az üzletembereinkhez és minden más olyan magyarhoz, aki egyénileg is képes a SEGÉLYALAPHOZ hozzájárulni. #, EZT TESSZÜK. És abban a reményben tesszük, hogy társadalmunk vállalja is ezt a kötelességét és hogy minden intézményünk és mindenki más is megtalálja a módját és he­lyes mértékét annak, amellyel a SEGÉLYALAP megteremtésében résztvehet. A Segélyalapot, — a SAJTÓSZÖVETSÉG Segélyszervének javaslata alapján, — kü­lön ORSZÁGOS TANÁCS fogja kezelni és a Sajtószövetség elnöksége formális alapszabá­lyokat dolgozott ki erre a célra. A Segélypénztár kezelésére KIRÁLY IMRÉT kérte fel a Sajtószövetség. Cime: 172G Pennsylvania Ave., N.W., Washington 6, D. C.Minden hozzájárulás az ő címére küldendő be. (A hozzájárulásokat, természetesen, tételenként és hirlapilag is nyugtázza a pénztár.) A MAGYAR LAPOK kiadói is részt vesznek a Segélyalap megteremtésében. Mi, alulírottak ezennel MEGINDÍTJUK az “Amerikai Magyar írók és Újságírók SEGÉLYALAPJÁT” szolgáló kampányt és a hozzájáárulások megkönnyítése céljából, egé­szen leegyszerűsített szelvényt is csatolunk felhívásunkhoz, amit teljes tisztelettel és reménységgel adunk át AMERIKA MAGYARSÁGÁNAK. Nt. BAKAY ÁRPÁD KÁLDOR KÁLMÁN SZÁNTÓ LAJOS akroni ref. lelkész a St. Louis és Vidéke szerkesztője, az Amerikai Magyar Segélyakció _ _ az Amerikai Magyar Sajtó­­elnöke Ft. BÍRÓ BENEDEK szövetség elnöke ‘ "•gESÄT**’* Nt.Dr. LEFFLER M.ANDOR SMlCSläDY L. ISTVÁN j.usz,eijvesz,i.i-je ... ,, ", „„ a Bndgeporti Szövetség főtitkára Nt. BORSHY K. GYÖRGY clevelandl eyanS- lelkesz> foesperes az Amerikai Magyar Református J)r MÁRK BÉLA SZÉKELY IZSÓ Egyesület főtitkára . az Amerikai Magyar Népszava ügyvéd, New York igazgatója t Nt FE?Erc „ ■ VASAS J6ZSEF cantoni lef. lelkész, Az Amerikai a Rákóczi Segélyző Egyesület GOMBOS ZOLTÁN Magyar Ref. Lelkészegyesület főtitkára a Szabadság szerkesztője elnöke Nt. Dr. yiNCZE KÁROLY Ft. GYARMATHY JÁNOS RÉVÉSZ KÁLMÁN Perth Amboy.i ref. lelkész, st. louisi r. k. plébános a Verhovay Segélyegylet főtitkára főesperes Szelvény: gjggP”“ VÁGJA KI EZT A SZELVÉNYT és azt alkalmasan kitöltve, a hozzájárulással együtt, küldje be erre a címre: Mr. Emery Király 1726 Pennsylvania Ave., N.W. Washington 6, D. C. ' AZ AMERIKAI MAGYAR ÍRÓK ÉS ÚJSÁGÍRÓK SEGÉLYALAPJÁHOZ $.......................-ral hozzájárulok—hozzájárulunk, melyet mellékelve küldök. Név:...................................................................................................................................................... Cim:...................................................................................................................................................... (SZIVES TÁJÉKOZÁSUL: Azok az intézmények, amelyek legalább 200 dollárral és azok az egyé­nek, akik legalább 50 dollárral járulnak hozzá az alaphoz: ALAPÍTÓ TAGJAI; azok az intézmények pedig, melyek legalább 100 dollárral és azok az egyének, akik legalább 25 dollárral járulnak hozzá: VÉDNÖKEI lesznek az alapnak. Szívesen fogadunk bármily összegű adományt.) Adományokat elfogad és készséggel továbbit lapunk szerkesztősége is. Három nap alatt véget ért és nagyszerű munkát végzett a Szent György Katolikus Szövetség 10-ik konvenciója Ifj. Papp János lett a központi elnök, a többi főtisztviselő­ket visszaválasztották. Szükségintézkedések az ügykeze­lési alap egyensúlyban tartására. — A szövetség neve rö­­videbb lesz. — Uj kötvény-formák bevezetése. — Az Ame­rikai Magyar Szövetség támogatása A hazai íront vé­delmére A kormány most hozta nyilvá­nosságra nagyszabású tervét, melynek célja a hazai front vé­delmének kiépítése többmillió önkéntes részvételével. Truman elnök jóváhagyta a tervet. A szövetségi és a helyi kormány­zatok teljes együttműködésére lesz szükség a felelősségteljes munkánál. 140 várost vettek te­kintetbe mint olyanokat, melye­ket háború esetén az ellenség célpontul szemel majd ki. 30 százalékos drágulás Hivatalos kimutatás szerint az elmúlt négy év alatt 30 száza­lékkal drágult az élet Ameriká­ban. Szerdán reggel ült össze a Szent György Szövetség 10-ik rendes konvenciója Perth Am­­boyban s pénteken este, a jól végzett munka tudatával utaz­tak haza a közelből és távolból összesereglett delegátusok ... A nagygyűlés jelszava a takaré­koskodás volt minden tekintet­ben s már a három napra sűrí­tett konvenció révén is tetemes összeg maradt meg az egyesület pénztárában. A konvenció elnöke Isky Já­nos, Lorain, O.-i delegátus volt, jegyzője pedig Diénes László szerkesztő, mint az uj, 22-ik am­­boyi osztály delegátusa. A Szövetség fővédnökét, Ivan­­cho Dániel püspök őexcellenciá­ját Ft. Gajdos Albert, a Szt. Mi­hály Hitközség lelkipásztora he­lyettesítette a konvención, ame­lyen mindhárom napon jelen volt Ft. Gulyássy Emil lelkiigaz­gató is Bridgeportról. A magyar sajtó képviseleté­ben jelen volt a konvención Papp István, az Amerikai Ma­gyar Népszava irodavezetője, valamint lapunk szerkesztője. Megtisztelő látogatást tettek: Mayor James J. Flynn, Perth Amboy város polgármestere és Nt. Dr. Vincze Károly főesperes, a Református Egyesület vezér­testületének tagja. Mr. Gerry, a Szövetség biztosítási szakembe­re (Actuary) személyesen is elő­terjesztette jelentését és javas­latait és a hozzá intézett kérdé­sekre értelmes magyarázó vála­szokat adott. A konvenció felhatalmazást a­­dott a központi tisztikarnak új­fajta biztosítási kötvények be­vezetésére, valamint más jöve­delmező elgondolások megvalósí­tására. A Szövetség haláleseti a­­lapja a lehető legjobban áll. A kötvény-bizfbnság 108%-os e­­rősségü a biztosítási számítások szerint. Kamatjövedelem átlaga 4 és fél százalék. Az ügykezelési alap, mint minden testvérsegtiő intézményünknél, a Szövetség­nél is meglehetősen gyenge, ami­nek ellensúlyozására a konven­ció erélyes intézkedéseket tett: a tisztviselők fizetését leszállí­totta, a tagszerzésre vonatkozó­lag több tervet fektetett fel és bízott a központra s ha még ez sem lenne célravezető, 1952 ja­nuári hatállyal további intézke­désekre adott felhatalmazást a központnak és igazgatóságnak. Amennyiben a Püspök Ur hozzájárul a határozathoz, a szö­vetség neve a jövőben: “Szent György Katolikus Szövetség” lesz. Néhány más olyan határo­zatot is hozott a nagygyűlés, a­­melyhez a fővédnök hozzájáru­lása szükséges még... A Pittsburghban épülő hatal­mas püspöki katedrális, illetve szeminárium javára 1,000 dollá­ros adomány-ígéretet szavazott meg a konvenció. Lapunk szerkesztőjének ja­­vaslaátra kimondotta a nagy­gyűlés, hogy a Szent György Szövetség tagja lesz az Ameri­kai Magyar Szövetségnek. A konvenció utolsó aktusa­ként pénteken délután megtör­téntek a választások. Kovács György központi elnök bejelen­tette, hogy 15 évi elnökösködés után leköszön és nem fogad el je­lölést. Központi elnöknek jelölve voltak: Ifj. Papp János ügyvéd és Bökk János (New York). Ifj. Papp Jánost 16 szavazattal 15 ellenében a Szent György Szö­vetség központi elnökévé válasz­totta a konvenció a következő 5 évre. Alelnökök lettek: Koleszár Bertalanná (egyhangúlag visz­­szaválasztva) és Szabó Lajos. Központi titkár: Szilágyi József (visszaválasztva). K ö z p o nti pénztárnok: Mihalkó P. István (visszaválasztva). Jogtanácsos: Séllyei F. Lajos (visszaválaszt­va.) Orvos: Kohut György. Ke­rületi igazgatók: Lukács Ferenc (Bridgeport), Kardos Sándor (McKeesport, Pa.) és Balogh István (Youngstown, O., vissza­választva). Számvizsgálók: Hu­­ményi Ferenc (N. Y.), Szilágyi Miklósné (visszaválasztva) és Fedor Ferenc, örökös tisztelet­beli alelnök: Özv. Tóth And­­rásné. A tisztviselők eskütétele után a nagygyűlést Ft. Gajdos Albert beszéde és imája zárta be. Csökken a munka­nélküliség A Social Security munkanél­küli biztosítást kezelő osztálya jelenti, hogy 1948 októbere óta ilyen kevés segélyigényt nem je­lentettek. Az elmúlt hétén mind­össze 1.3 millió ember folyamo­dott munkanélküli segélyért. Az összes munkanélküliek száma, beleértve azokat, akik nem tag­jai a Social Security rendszeré­nek, valószínűleg már 3 millió a­­latt van. IFJ. PAPP JÁNOS SÉLLYEI F. LAJOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents