Hiradó, 1950. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1950-08-03 / 31. szám

6 6 Vigyázat! Mázolva! 99 Az ő szavaik, tetteik vörösre ja tőled, ezt várja el mindnyá­­mázolnak mindent s ez a vörös junktól a mi Amerikánk, a sza­­szin figyelmeztetés kell legyen badságnak ez a drága osrzága, mindenki számára: “Keep Off!” amely befogadott minket s mun- Tartsd távol magad tőlük, hes-kát, kenyeret, boldogulási lehe­­segtesd el magadtól őket, ma-tőséget adott nekünk akkor, ami­­gyar Testvér s nevedet ezzel be- kor “a nagyvilágon e kívül nem csületben őrződ meg! Ezt kíván- volt számunkra hely . . BESZEDET MONDOTT AZ “ÁLLAMOSÍTÁS” ELLEN Az újságok hetek óta szenzációs hírekkel vannak tele. Más évekkel ellentétben, az idén igazán nincs okuk az újságoknak panaszkodni, hogy a nyári — úgynevezett ugorka szezonban — nem ta­lálnak elegendő érdekes anyagot, amivel megtölthet­nék az uságokat. Már hetek óta egész oldalt átfogó nagy betűkkel közlik az újságok a koreai háború napról-napra egyre szenzációsabb híreit. A legmagasabb katonai kö­rök optimisztlkus kijelenté­sei dacára is a hadi szerencse nem akar kedvezni a mi csa­patainknak. A legújabb hí­rek szerint az észak-koreai kommunisták mintegy 200 ezer főnyi hadsereget voltak képesek az alig néhány ame­rikai divízió ellen felsorakoz tatni s hacsak időközben a már legalább két hét óta út­ban levő amerikai erősítés rövidesen meg nem érkezik s ki nem segíti szorult helyze­téből a hősiesen ellenáló, de szinte hihetetlen kisebbség­ben levő amerikai csapato­kat, könnyen kerülhetnénk egy Dunkirkhöz hasonló helyzetbe. Nagy meglepetést szer­zett, hogy az oroszok — legalább is egyelőre ■— abbahagyták a Nemze­tek Szövetségének boj­kottját. Azonban ép úgy, mint a hogyan Dunkirk sem volt ké­pes az igazi demokráciáért harcoló országok igazságos ügyét tönkre tenni, úgy a ko­reai harcok kimenetele sem fogja megváltoztatni az ese­mények végső kialakulását. Még egy pár napi kitartásról van szó, s valószínűnek tart­juk, hogy mire ez írásunk az olvasók kezébe kerül, nem­csak a koreai helyzet válto­zik meg, hanem a diplomáci­ai fronton is szenzációs ese­mények történnek. Ugyanis a múlt csütörtökön délután a Nemzetek Szövetségének tit­kárához, Trygve Lie-hez te­lefonon eg yhir érkezett, a mely valósággal felvilla­nyozta az egész világ közvé­leményét. Jacob A. Malik, a Biztonsági Tanács orosz de­legátusa értesítette hivatalo­san a Nemzetek Szövetségé­nek titkárát, hogy aug. 1-én kezdődő tanács ülésen az el­nöki tisztet a minden hónap­ban változó tanács tagok kö­zül most az oroszokra kerülő sorrend következtében ő fog­ja betölteni. Ez annál is na­gyobb meglepetés volt, mert az oroszok január 13-ka óta bojkottálták nemcsak a Biz­tonsági Tanács üléseit is, ha­nem mintegy más 30 kisebb jelentőségű bizottságból is ki vonultak az orosz delegátu­sok. Az oroszok és csatlós álla­maik képviselőinek bojkott­ját a Nemzetek Szövetsége ellen az idézte elő, hogy a Biztonsági Tanács 11 orszá­gának képviselői között a kí­nai nemzeti kormány képvi­selőjével szereték volna az előbbit helyettesíteni. Mivel az oroszok ajánlatát lesza­vazták, Jacob Malik azzal a kijelentéssel hagyta el az üléstermet, hogy ő oda mind­addig nem teszi be a lábát, amig Kínát a Chiang Kai Shek nemzeti kormányának kiküldöttöe fogja képviselni. Két héttel ezelőtt Pandit Nehru, Indiának minszterel­­nöke felajánlotta, hogy szí­vesen vállaja a békeközvetitő szerejét a koreai háborúban Oroszország és az Egyesült Államok között. Oroszország Nehru ajánlatát csak az esetben lett volna hajlandó elfogadni, ha előbb a Nemze­tek Szövetségében a kínai nemzeti kormány kiküldött­je helyett a kínai kommunis­ta kormány képviselőjét is­merik el Kina tényleges rep­rezentánsának. Az Egyesült Államok kormánya diplomá­ciai zsarolásnak minősítette az oroszok feltételét és kere­ken viszsautasitotta azt. Ilyen előzmények után mindenre lehetett számítani, csak arra nem, hogy az oro­szok egyszerre minden külön magyarázat nélkül abba­hagyják a Nemzetek Szövet­sége elleni bojkottjukat s hogy Malik legyen a Bizton­sági Tanács elnöke az au­gusztus havi tanácskozások­ban. Hozzávetőleg sem lehet ki számítani, hogy mi van e mö­gött a váratlan diplomáciai sakkhuzás mögött. A világ diplomáciája, sajtója, de még a demokráciának átlag polgára is, ki szabadon és minden félelem nélkül saját maga formálhatja meg véle­ményét a világ eseményeit il­letőleg — valósággal megrö­könyödve várja az esemé­nyek további fejlődését. Sok értelme nincs, hogy mi itt most belebocsátkozzunk a találgatások útvesztőibe, — mert mire a hasábok nyom­tatásban megjelennek, a vi­lágnak legközelebbi infor­mációi lesznek az oroszok tervei felől. Egy újabb világháború katasztrófájától ma már estik egy csoda mentheti meg a világot. Mindenesetre a koreai há­ború aránylag csak egy igen kis incidens abban az egyre feltornyosuló lehetőségben, mik a harmadik világháború kirobbanását majdnem két­ségtelenné teszik. Ahogy a helyzetet ma látni lehet — a világot csak egy csoda mentheti meg egy újabb ka­tasztrófától. Az oroszoktól függ, hogy ez a csoda létre jöhessen, mert mi Koreában félreismerhetetlenül kinyil­vánítottuk, hogy fegyveresen is ellenállunk az oroszok to­vábbi erőszakos terjeszkedé­sének. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával a lapot! A kommunista és társutas új­ságok nagyban hirdetnek bizo­nyos new jerseyi “népünnepélyt” most vasárnapra, augusztus 6- ra. Titkos megbeszélések, gyűlé­sek, propaganda film-bemutatók és ilyen népünepélyek jelzik a vörösek aktivitásait ebben a ha­zában . . . Ezt a “népünnepélyt” és az ilyen összejöveteleket a kor­mányunk által fekete-listára tett; felforgatóknak és hazánk biztonsága szempontjából meg­bízhatatlanoknak bélyegzett o­­lyan szervezetek és csoportok fő­kolomposai rendezik, amelyek­nek és akiknek a társaságába menni igazán nem ajánlatos senkinek, aki magát j ó amerikai­nak vallj a és el akarj a kerülni a megbízhatatlanság gyanújának még az árnyékát is! “Vigyázat! Mázolva!” figyel­meztetéssel már eddig is több­ször óvtuk honfitársainkat ezek­nek a sztalin-imádó alakoknak a társaságától, de most, ezekben a válságos időkben különösen hangsúlyozzuk, hogy ne tévesz­­szen meg senkit se az ő nagy szavakkal handabandázásuk, “béke ivekre” aláírást gyűjtő hangzatos mondókájuk, lapjaik alamuszi propaganda cikkezése: Moszkva ügynökei erősen dol­goznak s ha nem vigyázunk, ha most, az utolsó órában éber szem­mel nem őrködünk, össze nem fogunk, az egész világ elve­szett . . . Amerikai katonáink a világ másik felében nyílt harcban áll­nak immár a kommunistákkal. Sztálin és társai mindent elkö­vetnek, hogy az egész világ fe­letti hatalmat a kezükbe kerít­sék, a mi amerikai kormányunk pedig, az Egyesült Nemzetek zászlaja alatt nagy katonai erő­ket sorakoztat fel, hogy mega­kadályozza a vörösek előretöré­sét s a világ rabszolgaságba kényszerítését. Minden jó ame­­kainak kötelessége hát most vég­kép és határozottan döntenie a­­felett, hogy velük, vagy ellenük van-e és aszerint kell cseleked­nie! A passzív ellenállást aktiv harc kellett felváltsa úgy a harc­téren, mint itthon, a hazai fron­ton, a polgári életben, minde­nütt! És ebben a harcban részt kell vennie mindenkinek, min­den eszközzel, minden módon! A legelső lépés, amit az ame­rikai magyarságnak tennie kell az, hogy megtisztítsuk sorainkat a kommunistáktól, a szovjetnek falazó s most már határozottan Amerika ellen dolgozó, hazánk érdekei ellen agitáló elemektől. Teljesen ki kell őket közösíte­nünk az úgynevezett “magyar életből,” lehetetlenné kell ten­nünk működésűket .. . még azt is, hogy magyar nyelven szólja­nak, vagy írjanak Amerika ér­dekei elleni Nemcsak távol kell tartani magát minden jó ame­rikai magyarnak ezektől az ele­mektől, de a közénk furakodot­­takat, a kétarcúnkat, a hamis já­tékot űző gonoszokat ki kell pel­­lengéreznünk, ki kell ebrudál­­nunk társadalmukból. Menjenek harcolni Észak-Koreába, menje­nek a szovjetbe, menjenek aho­vá akarnak, de el innen közü­lünk, még pedig azonnal! Az a­­merikai magyarság jóhirnevét, becsületét ne piszkitsák tovább, ne merjenek többé vörös maszla­golást folytatni a magyarság so­raiban ! Dr. Lang József népszerű perth amboyi magyar orvosunk a Pa. Kiwanis Club legutóbbi gyűlésén, mint az alkalom szó­noka figyelemre méltó beszé­det mondott, amelyben kifej­tette, hogy az orvosi szolgála­tok államosítása, az úgyneve­zett “socialized medicine” tör­vénybe iktatása kezdő , lépés lenne ebben a hazában a kom­munizmus felé. DR. LANG JÓZSEF Nem az első eset ez, hogy Dr. Lang, mint kitűnő szónok, magára vonta a figyelmet. Az utóbbi évek gorán számos eset­ben tartott sikeres beszédeket különböző társadalmi klubok ülésein, változatos és jól meg­választott témákról. Mostani beszéde azonban különösen fi­gyelmet keltő volt már csak azért is, mert olyan problémát fejtegetett, amely Amerika minden lakójára nézve fontos és aktuális. Abból kiindulva, hogy Ame­rika szegényebb néprétegeinek egészségeden életmódját; a túlzsúfolt lakásviszonyokból és alacsonyabb életstandardból eredő rossz egészségi viszonyait nem oldja meg a társadalom­­biztositásos alapon tervezett közegészségügyi program, a szövetségi kormány által irá­nyítandó “socialized medi­cine,” Dr. Lang rámutatott ar­ra, hogy a kormánynak ez mint egy 10-12 .billió dollárjába ke­rülne, mintegy 700 ezer szö­vetségi alkalmazottra volna szükség az ügyek adminisztrá­ciójára s mindennek ellené­ben a nép “termelő-szalagon futó” elégtelen, silány orvosi kezelést kapna. A költségekhez pedig minden egyes polgárnak hozzá kellene járulnia. Külön, újabb adót jelentene, aminek elenében az, aki rá van szorul­va az orvosi kezelésre, átlagban mintegy 3 percnyi időt kapna az orvosi vizitre, aminek a felét az orvos a szükséges űrlapok és iratok kitöltésére használná. Hatalmas magánvállalkozások, tudományos kutatóintézetek, egészség-biztosító intézmények, stb., mennének tönkre egyik napról a másikra s a végén az egész program amúgy se válna be. Esetekre hivatkozott az előadó, kimutatva, hogy az Angliában bevezetett “social­ized medicine” milyen visszás helyzeteket teremtett s meny­nyire nem szolgálja a nép és a közegészség javát. “Az államo­sított orvosi kezelés már bonyo­dalmas adminisztrációja foly­tán is tökéletlen gondolat.” Ellentétben a kormánynak bizonyos statisztikai kimutatá­saival, az orvosi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok népe a legjobb orvosi kezelésben részesül és Amerika népe a legegészségesebb az egész világon — mondotta Dr. Lang, rámutatva arra is, hogy az amerikai orvosi tudomány s gyakorlat 20 évvel hosszabbí­totta meg az átlagos életkort az utolsó generáció életében. “Hatalomittas bürokraták” által erőszakolt és sürgetett programnak minősítette Dr. Lang or orvosok “államosítá­sát,” ami ha megvalósulna, a kommunisták első nagy győzel­mét jelentné ebben a hazában s a tűz gyorsan terjedne to­vább. “Közlekedési vállalatok, magán kézben levő közszolgá­lati intézmények állami kézbe vétele lenne a következő lépés a magánvállalkozásoknak eb­ben a hagyományosan szabad hazájában, a nagyobb és na­gyobb költekezés és újabb és újabb adóztatások pedig ka­tasztrófába vinnék Amerikát.” Dr. Lang beszédét — mely­ben mintegy kifejezésre juttat­ta az amerikai orvosok állás­pontját és nézetét e kérdésben — a hallgatóság nagy figyelem mel és érdeklődéssel fogadta s az előadást tapssal jutalmazta. “Az egész világ ellen harcoltok!” Az amerikai! repülőgépek röplapok százezreit szórták le az észak-koreai városokra és fal­vakra. A röpcédulákon felvilá­gosították a népet, hogy mi is történik velük és körülöttük. Többek között igy: “Az egész világ ellen harcol­tok, több mint egy billió szabad ember áll veletek szemközt, mi­közben ti idegen érdekekért hullatjátok véreteket.” “A kommunista hadi jelenté­sek csak arról számolnak be, hogy hány várost foglaltok el. de arról hallgatnak, hogy hány­­ezer koreai életébe került ez a győzelem.” “A szövetségesek minden e­­gyes katona életére vigyáznak és nem engedik oktalanul kion­tani a vérüket. Takarékosko­dunk az emberanyaggal, hogy mire megérkezik az erősítés, u­­jult, teljes erőveLtámadhassunk. Ez a háború csak pusztulást és nyomort hozott rátok. Hát ér­demes volt?” LEVELEK Amerikából az “igazságért folyó harc” fegyve­rei. Gondoljunk erre, ha Ma­gyarországra írunk. AMERIKA KÜLDETÉSE -SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG irta Bemard H. Baruch Mr. Baruch cikke a Washington University-n és a new yorki City College-ban tartott előadásai alapján készült. Ez a cikk ahoz a sorozathoz tartozik, amelyet kiváló amerikaiak Írtak a LEVELEK AMERIKÁBÓL nevű mozgalommal kapcsolatban Az amerikai polgár, aki kül­földi rokonainak és barátainak is, emlékezzék Giuseppe Mazzi­­ni, az olasz hazafi mondására:: “Eszméket nem lehet ágyukkal legyőzni!” Eszmék ellen vasfüggönyt sem lehet lebocsájtani. A gondo­latot nem ölik meg az ágyuk, re­pülőgépek, vagy bombák. A nagy eszmék ereje teszi meg az em­bert őrzőjükért. Ellenségeink a­­zok, akik a szabadságot korlá­tozzák vagy elveszik. Szabadsá­gunkat védjük, ha elménkbe véssük, mit jelent az nekünk. Emlékezzünk hát meg róla kül­földre írott leveleinkben. Nem az erő, hanem a gyenge­ség produkálja a diktátorokat. Az emberek gyengesége, amely tudatlanságban s az erkölcsi ér­zés hiányában nyilvánult meg, hozta létre — a nácik segítségé­vel — a legszörnyübb háborút, amelyet valaha végigküzdöttünk. Most a kommunisták kísérletez­nek egy még szörnyűbbel. A zsarnokság mindig támadó szellemű, a demokrácia ritkán az. Ez a lényeges különzség a Szovjet és Amerika között és ez volt a fő ellentét Hitler Német­országa és az Egyesült Államok között. Emlékezzünk rá: a Császár, Hitler, Mussolini és Japán mind zsarnokok voltak, széthúzásra izgattak és béketörésre. A zsar­nokság most Oroszországban tombol és világuralomra törek­szik. A mi erőnk az összetartás­ban áll, a sok kisember hitében, akik szabadságban és békében kívánnak élni. A szabadság minden polgár­nak megadja a jogot, hogy véle­ményét maga alkossa meg. “Az igazság utáni kutatás szabadsá­ga es annak szabad közlése” az elv, amelyet az amerikai egye­temi tanárok szövetsége zsinór­­mértékül elfogadott. Őszinte hit­tel vallom, hogy Amerikában — ritka kivétellel — tiszteletben tartották eddig ezt a szabályt. Ki merné állítani azt — a kom­munistákkal rokonszenvezők tá­borában — hogy Oroszország­ban ugyanilyen a helyzet? Szerintem a demokrácia lé­nyege az, hogy az ellenzék jogait tiszteletben tartjuk. Ez az én i­­deálom. Az ellenvéleményt el­tűrni — ez a szabadság alapfel­tétele. A haladás érdekében szükség van a bírálatra. A hata­lomhoz úgy tartozik a kritika, mint az ételhez a só, anélkül megromlik és megront. A j og, ahoz, hogy megvessük a lábain­kat és tiltakozzunk, létünk és ha­ladásunk alapja. A dicséretet mindenki szívesen veszi, de a bí­rálat, ha őszinte, élesíti az elmét és arra késztet, hogy seregszem­lét tartsunk erőnk felett és meg­erősítsük állásainkat. De bármennyire külömbözze­­nek is nézeteink a politikában, bármennyire kemény is legyen a bírálat, amellyel szembe nézünk, nem gyöngíthetik meg hitünket abban, hogy a helyes kormány­formát választottuk és nem gyöngíthetik meg hitünket al­kotmányunkban és annak alap­­intézményeiben. Amig szabad nemzet vagyunk, akik magunk kormányozzuk magunkat, min­den javításra alkalom nyílik, a­­melyet a tudomány haladása, a magasabb életszínvonalra és a jobb megértésre való törekvés sugalmaznak. Azt vallom, hogy az élet a de­mokráciában teljesebb és hogy múltúnk célkitüéseit csak a de­mokrácia valósíthatja meg. De nem elég élni a demokrácia lan­gyos levegőjében. Mindenkinek arra kell törekednie, hogy a de­mokrácia tökéletesebb legyen itthon és jobban megértsenek bennünket a külföldön. Az ott született amerikaiak megbecsül­hetetlen szolgálatot tehetnek fo­gadott hazájuknak, ha külföldre írott leveleikben ez igazságok baj nokaivá válnak. Ha alapvető eszményeinkbe vetett hitünket megőrizzük, ha­zánk túl fog élni minden meg­próbáltatást és mindenütt békét és barátságot teremt, háború és gyűlölet helyett. Amerika külde­tése az, hogy szabadságot, re­ményt és biztonságot teremtsen mindenki számára. Public Service Co­ordinated Trans­port hírek A Public Service Coordinated Transport és a Public Service Interstate Transportation Com­pany az állami Utility Commis­sion rendeletének megfelelően július 28-án kérvényt adtak be az állandó viteldij meghatározá­sa érdekében. Julius 12-én a Public Service a Utility Boardnál kérvényt a­­dott be időleges viteldij emelést kérve és ebben kihangsúlyozta hogy az 5 centes viteldij évi kb. $4,000,000-os veszteséget jelent a vállalat fámára. Utóbbi kérvényében a Public Service kijelenti: “hogy a Pub­lic Service Coordinated Trans­port és a Public Service Inter­state Transportation Company számára kihallgatási terminust adjanak, az állandó viteldij meghatározására, a board 1950 julius 26-án kiadott rendeleté­nek megfelelően. “Ez a kérés ne csorbitsa meg a Public Service Coordinated Transport és a Public Service In­terstate Transportation Compa­ny ama jogait, hogy az 1947 ok­tóber 30-án beadott kérését kie­gészíthesse az 1947 október 30-a óta megváltozott viszonyoknak megfelelve. “Az is kellene, hogy ez a kér­vény ne jelentsen számukra hát­rányt azzal a kérvénnyel kapcso­latosan amelyet 1950 julius 12- én beadtak a viteldij felemelése érdekében. BÉKEIMA XII-ik Pius pápa enciklikájá­­ban azt kérte, hogy a világ né­pei imádkozzanak a békéért. A világ vezetőihez és uralkodói­hoz is felhívást intézett a pápa, figyelmeztetve őket arra, hogy egy uj vilákháboru az emberi­ség megsemmisülését vonhatja mag után. ,

Next

/
Thumbnails
Contents