Hiradó, 1950. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1950-07-27 / 30. szám
1950. JULIUS 27. HÍRADÓ 5-ik oldal Hálásak vagyunk Mr. Clinton B. Axford, az ”American Banker” szerkeztőjének — amely az egyetlen napilap a bankszakmában,—hogy megengedte nekünk az alábbi vezércikk leközlését! ügy érezzük, hogy ez az üzenet életbevágóan fontos minden AMERIKAINAK! A Ml AMERIKAI SZABADSÁGHARCUNK FOLYTATÓDIK Miért harcolunk Koreában (Egy Vezércikk) Senki ne tévessze szem elől: Ez az Egyesült Államok egy elkeseredett Szabadságharcnak a gyümölcse s ugyanaz a Szabadságharc folytatódik tovább a világban. És a harc megint csak a kényuralom és reakció erőivel szemben folyik. Ezúttal most Koreában. Ez a felkelés az, amely Angliában indult el a Magna Cartával és amelyik, az angol-szász tradíciók szerint át csapott a tengeren és Amerikán át az egész világba. Ez ugyanaz a régi harc a demokratikus Emberi Jogokért: Szabad Kormányzat, Szabad Népek által választott képviselet által. ítélkezés Szabad Polgárokból alakult Esküdtszék által. Vallás-, Szólás- és Sajtószabadság. Kormányzat ürvények és nem emberek által. melynek katonai ereje minden időkben alá van rendelve a Polgári Erőnek. Szokatlan, brutális büntetések nélkül. Titkos szavazás és szabad választások. Istenben és Igazságban való hit. Minden polgárnak egyenlő jog közhivatalok betöltétésre. Iskoláztatási jog saját választásunk szerint. Ingatlan-tulajdonok birtoklásához való jog. ‘‘Az én hazám az én váram” legyen valóban! Kormányzat, mely szolgálója és nem ura a népnek. Alkotmányos Kormányzat. Isten Atyaságában való hitnek a joga, ... és minden ember egyenlő az Emberi Testvériségben! Mi most megint harcot vívunk, még a kis Koreában is, egy soha meg nem szűnő küzdelemben azért, hogy “a Népből, a Nép által és a Népért való Kormányzat, Isten segedelmével, el ne pusztulhasson a Földről. * * * Ne tévessze senki szem elől: a Revolucionális Princípiumok a mieink. Koreában, most megint, emberek harcolnak, két faj emberei... és meghalnak... ezekért az alapelvekért. Jusson eszünkbe: “önmagától értetődőknek tartjuk ezeket az igazságként .: “Hogy minden ember egyenlőnek teremtetett.” “Hogy a Teremtő mindnyájunkat bizonyos Elidegeníthetetlen Jogolifcal ruházott fel.” “S hogy ezek között ott van: az Élethez, Szabadsághoz és Boldoguláshoz való jogunk.” “Hogy ezek biztosítására az emberek Kormányokat alaldtantík, amelyek erejüket és hatalmukat a kormányzottak beleegyezésével és akaratából nyerik.” “Hogy amikor egy Kormány-forma ezeknek az elveknek lerombolójává válik, a Népnek joga van ahhoz, hogy megváltoztassa, vagy megszüntesse és uj Kormányt válasszon, amely ezNcen a princípiumokon nyugszik és hogy összpontosítsa erejét olyan formában, amit a legmegfelelőbbnek tart biztonságának és boldogulásának szempontjából.” A revoluciónak ezen lángoló ideáljai, amiket Thomas Jefferson juttatott kifejezésre a Függetlenségi Nyilatkozatban inspirálta azokat az embereket, akik Washingtonnal masíroztak, Valley Forge-tói a győzelemig. És ezek az emberek még mindig folytatják a harcot a nagy Revolucionális gondolattal, az egész világon, mindenütt. Ez egy olyan forradalom, amiben minden társadalmi osztály részt vett és részt kell vegyen, bankemberek, vagy munkások egyaránt. “Az Isten igazságos” — irta Jefferson élete későbbi szakában és az igazság, valamint embertársaink jogai éppoly féltve őrzőitek voltak 1776-ban a gazdag George Washington és Tom Jefferson, valamint olyan bankárok, mint Robert Morris és Haym Solomon szempontjából, mint amilyenek ma bárki részéről. Ellentétben a bolseviki forradalommal, amely az igazságtalanságot nem tekintve társadalmi osztályt társadalmi osztály ellen sorakoztat fel, az Amerikai Revolució lényege és célja egy osztálykülönbség nélküli társadalom, amelyben minden ember egyenlő jogokat élvez. Valóban, a Jeffersoni ideáloknak lényegében revolucionális jellege az, hogy annak célkitűzése egy osztálykülönbség nélküli világ, az emberi testvériség és a legtökéletesebb Keresztény hagyományok alapján. ? Mennyire kell, éppen ezért, annak a boldogtalan diktátorizmusnak, ami Oroszországot igazgatja, félnie azoknak az ideáloknak a győzelmétől, ami egyesítette az Egyesült Államokat és megiratta azt az Alkotmányt, amely szorosra fűzte azokat, békességben, egy olyan Köztársaságban, amelyet az egész nép által választott képviseleti kormányzat igazgat! Mennyire kell félniök mindenhol az elnyomóknak ezeknek az ideáloknak világharcától, melyeknek képviselője ma az Egyesült Nemzetek, amely Minden Embernek, mindenütt, a jogait van hivatva védni, amely egy Alkotmányos Tanács, tagjainak beleegyezéséből és akaratából merített hatalommal ! Moszkva szovjet mesterei nagyon világosan látják, hogy az Amerikai Revolució tovább masirozása az ő népeiket is fel fogja szabadítani; talán még az ő életükben. Bizonyos az is, hogy fel fogja szabadítani Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, Kina, Mancsuria és Észak Korea népeit is, amelyeknek kormányait elkergették a Szovjet katonái t%!titkosrendőrség kommunista ügynökei. Szabaddá fogja tenfii őket ugyanolyan demokratikus álapon, amint szabaddá tette Indiát és Indonéziát a mi időnkben és egy századdal ezelőtt szabaddá tette Délamerika és Kuba népeit és ahogy még a szabadságra vágyó orosz népnek is egy fél századdal ezelőtt a Dumá-t adta, az ő első és utolsó Képviseleti Tanácsot. Az Amerikai Revolució feltartóztathatatlan harcában egy napon az orosz nép is szabad lesz, hogy önmagát kormányozhassa. Thomas Jefferson, Patrick Henry, Benjamin Franklin, Thomas Paine, James Madison, Sámuel Adams, John Hancock és G. Washington liberális ideáljainak biztos előrehaladásban a rabszolga-államok, a kommunista kapitaliz mus jövője meg van pecsételve. Az életéért reszket. És joggal, hiszen az emberiség, köptük az oroszok is, nem tűrhetik tovább az olyan kormányzatot, amelynél a bizalom, igazság, emberi méltóság és becsület mind nem fontos. Az emberiség, köztük azok a népek is, amelyeket ma a Kremlin mesterei tartanak elnyomva, nem maradhat alárendeltje sokáig egy olyan rezsimnek, amelynek kezében a hazugság, rabszolgaság és poltikai gyilkosságok a kormányzás eszközei és amelynek céja imperialisztikus rabszolgaságba hajtása minden kisebb nemzetnek, amely elég szerencsétlenül a szomszédja. Egy napon ezek a népek ismét szabadok lesznek és az Amerikai Revolució tovább masirozása fogja őket szabaddá tenni. Talán még hamarább, mint azt a Kremlin mesterei hiszik. * * * Nem szükséges mással magyaráznunk az Orosz imperialisztikus terjeszkedést és szégyentelen gazdasági, politikai és katonai zsarnokságot saját és szomszéd népeivel szemben, mint azzal az őrült félelemmel, amely a Kremlin-bandát szorongatja, miközben visszatartják a szabadság és demokratikus kormányzat eszméjének előretörését. Az emberek agyában és szivében él ez az eszme s ez a zsarnokok biztos megdöntését jelenti, azoknak az embereknek kezei által, akiknek szabadságát akarták ők örökre elvenni. Ezt mi tudjuk és biztosan meg fogj uk érni! Oroszország mai vezetői is tudják és hiszik ezt és.ezért félnek. Félelmükben, eleddig, nem riadtak vissza semmitől, sem előbbi politikai fegyvertársuk, Trotsky megölésétől, sem azoknak a millióknak tömegmészárlásától, akik azért haltak meg, mert az Egyén Jogait értékelték. Áldozataik között vannak Isten szolgái, tanítók, papok, farmerek és szakszervezeti emberek. Ezeknek a modern-időkbeni mártyroknak a vére Jefferson és Lincoln eszméivel kiáltanak az Igazságért! Jefferson tudta ezt, amikor leírta, hogy: “A Szabadság Fáját időről-időre a hazafiak és zsarnokok vére kell öntözgesse.” Nincs egyetlen olyan kommunista vezér sem, aki ne élne napról-napra abban a félelemben, hogy ő lesz a következő áldozat! Oroszország tehát ma az őrültek országa. Félelem-komplexuma máris előreveti bukásának árnyékát,_ Istenadta rövid időn belől. Az öreg Benjamin Franklin irta: “A zsarnokokkal szembe-szegülés Isten akarata.” A mi forradalmi elődeink is abban hittek, amiben mi hiszünk ma. És ez az oka annak, hogy a távoli Koreában harcolunk. * ❖ * Az, amit Oroszországban “forradalomnak” neveznek, az csak annyira forradalmi, mint Nagy Sándornak, Caligulának, vagy Rettenetes Ivánnak az abszolutizmusa. Csúfot üz Jeffersonnak és Lincolnnak a nevéből. De belerántja ez őket azoknak a megszámlálhatatlan áldozatoknak a vérébe, akiktől az a forradalom elvette az életét, szabadságot és a boldogsághoz való jogot. Ez ma magát a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának nevezi, de kormányzata csak kigúnyolása a képviseleti kormányzatnak. Azt mondja magáról, hogy demokrácia, azonban választásai csak mimikálása a demokratikus módszereknek. Oroszország ma nem forradalmi, hanem ellen-forradalmi. Hasonlítsuk össze Oroszország erőszak-imperializmusát azzal a szabadsággal, amit Amerika adott a Phillippineknek, amit megalapozott Kubában és amit ma az egész világon biztosítani akar. Hasonlítsuk össze a terror-eszközöket, amik a Kremlin nemzetközi ténykedését jellemzik, az Egyesült Nemzetek szabad Tanácsával. A törtértelem távlatában ki tévesztheti össze a Szovjet rabszolga-államot Jefferson és Lincoln örökével és az Amerikai Revolució demokratikus ideáljaival? * • * * Magától értetődő tehát a célkitűzés szabad népek és szabad nemzetek részéről, hogy összefogjanak, hogy, népeik jogait és szabadságát megvédjék. Ilyen összefogás nélkül, ami ma megnyilatkozik az Egyesült Nemzetek koreai frontján, valamint Nyugat-Európában, a szabadságjogok elvesznének és a világ népei rabszolgaságba hajtatnának és a kommunista kapitalista állam sarkai alá tiportatnának. Amerikának és a szabad világnak a saját életéért és eszméiért kell harcolnia. A szabad népeknek — amint azt Franklin kifejezte a Conti - nentális Congresszus előtt a Függetlenség Kinyilatkoztatásának kérdésében: “össze kell fogniok, vagy pádig valamenynyien külön-külön lógni fogunk . . .” így hát van-e remény békére? Az Amerikai Revolució istenes harcával, egy napon, igen, béke lesz! Szabad népek békéje egy Világparlamenttel, ugyanúgy, ahogy a sikeresen boldoguló Svájci Kantonokban, vagy az Amerikai Államokban van . .. béke törvényes alkotmánnyal, amelynek első célja az emberi jogok megvédése. Oroszország, és kényszerült csatlós-államinak népe előtt a remény lámpájának fényében áll ez a béke. Hogy milyen messzire hajszolja a kommunista uralom alatti népeket a rabszolgaságban, imperializmusban és háborúkban sorsuk, csak a történelem fogja megmondani. De amikor az Amerikai Revolució folytatásában való felsorakozást választják, és felcserélik elnyomó zsarnokaikat szabad, demokratikus kormányokkal, örömmel lesznek fogadva, hogy örökre betársuljanak, mint egyenlők, egy Szabad Világ békés kormányában. FRSI8JUK ».TRUST COMPANY SMITH AND MAPLE STREETS PERTH AMBOY, N. J. Member Federal Deposit Insurance Corporation
