Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1950-04-27 / 17. szám
■ A Nemzetek Szövetségének ugyanaz lesz a sorsa, mint a Népek Ligájának volt A második világháború után a “győztes” országok diplomatái ugyanabba a hibába estek, mint az első világháború győztes diplomatái, amikor azt hitték, hogy a háború keserű leckéje után békés utón a tárgyaló asztal körül ülve fogják elintézni az országok közötti ellentéteket. Először a Nemzetek Ligáját alakították meg, mely azonban rövid időn belül teljesen csődöt mondott. Most a Nemzetek Szövetségével kísérleteznek, melynek sorsa ugyanaz lesz, mint ami a Nemzetek Ligájának jutott osztályrészül. Hasztalanul reménykedik és reőlködik az emberiség nagy része, hogy a lehetőség szerint mindenki békében és kékése nélhesse le a kis földi életét, a kisebbségben lévő rossz szellem gonosz módon keveri a-kártyákat, hogy hatalma alá gyűrhesse az egész világot. Az egymással szemben álló két világnézet alapjában véve nem annyira ideológiai harc, mint inkább üres jelszó, mely egy kis csoport embernek világuralmi törekvését takarja. A Nemzetek Szövetsége erőtlenül áll e kis csoport törekvéseivel szemben és egy nappal sem lesz képes megrövidíteni a harmadik világháború eljöttét. Ki akar egy újabb háborút? A Balti tenger felett lelőtt repülőgép, amely a 10 főnyi személyzetével együtt nyomtalanul eltűnt, újabb bizonyítéka annak, hogy az oroszok a háború mielőbbi kitörését siettetni igyekeznek. Az amerikai tiltakozó jegyzékre adott válasz egyáltalában nem volt kielégítő. Ezen nem lehet nagyon csodálkozni, mert az oroszok tudják, hogy a nyugati demokráciák nem várják ölhetett kezekkel az események fejlődését. Közöttük a legerősebb ország, az Egyesült Államok a második világháború befejezése után gyorsan leszerelt és haza küldte katonáit, mert azt hitte, hogy a közös ellenség megsemmisítése után nincs szükség nagy hadseregre. Az orosz azonban fenntartotta továbbra is óriási hadseregét, mert az ő vezetőiknek más céljaik voltak. Az orosz minden percben készen áll egy újabb háborúra, nekünk azonban készülni kell erre, mert mi őszintén hittünk egy békés korszak bekövetkezésében. Hiszen ha mi tudtuk volna azt, amit az oroszok akarnak, akkor mi sem szereltük volna le a hadseregünket olyan gyorsan. Ez a tény minden egyébnél jobban mutatja, hogy kik a warmongerek, s valójában kik akarják a háborút? Ma már késő ezen a mi jóhiszeműségünkön sopánkodni és azért provokálnak az oroszok incidenseket, s azért nyeljük mi le ezeket a keserű pirulákat, mert mi nem akartunk háborút és igy.nem is készültünk fel reá. A tudomány ma több védelmet nyújt, mint egy nagy hadsereg Most fokozott erővel kell a múlt hibáit jóvá tenni és a félévi jelentésében Johnson hadügyminiszter többek között kijelentette, hogy a mi atomarzenálunk nem egy fajta és nagyságú bombából áll, hanem más különféle atom fegyverekből is, mik háború esetén a győzelem és vereség közötti különbséget fogják jelenten. Az uj atom fegyvereket nemcsak városok pusztítására, jtehát nagyrészt a polgári lakosság ellen fogják használni, mint azt a múlt háború végén tették Hiroshima és Nagasaki japán városokra dobott egyegy bombával, hanem stratégiailag is fogják alkalmazni azokat közvetlenül az ellenséges hadsereg ellen. Ezek az uj modern fegyverek a hadviselés módj át máj d annyira megváltoztatják, hogy az ellenség számbeli fölényét képesek lesznek kiegyensúlyozni. A jövő háborúja inkább a tudósok harca lesz, mint a hadvezérek taktikai tudása és a rendelkezésükre álló hadseregek számbeli túlsúlya. Ezért keresik az oroszok az alkalmat, hogy minket minél előbb kihozzanak minket a sodrunkból és háborús lépések megtételére ingereljenek, mert az idő a mi előnyünkre szolgál. Ugyanis, ha több időnk van arra, hogy a mi tudományos felkészültségünket és kétségtelenül előrehaladottabb technikai tudásunkat egy védelmi háború előkészületeire használhassuk, akkor nagyobb reménnyel és biztonságosabb érzéssel tekinthetünk a jövő elé. MIEGYMÁS A NEW JERSEY FOLKLORE SOCIETY, melynek elnöke Dan. G. Hoffman, a Rutgers Egyetem angol-szakos tanára és amelynek célja népmesék, népballadák, népdalok összegyűjtése és ismertetése, különböző népszokások és hagyományok, közmondások, táj szólások csoportosítása és ismertetése, a régi New Jersey hagyományainak felkutatása, stb. — most szombaton, április 29-én d. u. fél 3 órai kezdettel Trentonban, a Highway Board Room-ban (State House Annex) érdekes előadást rendez, amelyre mindenkit meghívnak. Belépti dij nincs. Előadók: Dr. M. Jagendorf, a N. Y. Folklore Society elnöke és Miss Anne Lutz, a N. J.-i népmesék és dalok ismert gyűjtője. Bemutatásra kerül egy francia-nyelvű hangos film az afrikai törzsek táncairól és szokásairól. — Az egyesület elnöke lapunk utján is felkéri a magyarságot, hogy a magyar kultúrát kifejező hagyományokat, népszokásokat ismertető mesék, adomák, balladák, dalok, kézimunkák és más művészeti munkák, játékok, stb. összegyűjtéséhez nyújtsunk segédkezet nekik. Minden ilyen a gyűjteményükbe alkalmas magyartárgyu dolgot köszönettel fogadnak. A- kit közelebbről érdekel ennek a kulturális egyesületnek a célkitűzése és munkája, menjen el szombaton Trentonba a gyűlésükre. Megkezdődik a nyári időszámitás Szombatról vasárnapra virradó éjszaka áttérünk a nyári időszámításra, vagyis az óramutatót egy órával előbbre visszük. Nappalaink ezzel egy órával hosszabbak lesznek a nyári hónapok alatt. Ne felejtse el senki szombaton este, lefekvés előtt az óra mutatóját egy órával előbbre tolni, hogy vasárnap reggel a nyári időszámítás idejében ébredjen fel...! Az oroszok a kommunizmus orvé alatt világuralomra törekszenéfc A mi részünkről az esetleges jövőbeli háborút, — ami sajnos nem esetlegesnek, de majdnem elkerülhetetlennek látszik, — védelmi háborúnak kell tekinteni. Mi védekezünk az orosz imperializmus ellen, mely a kommunizmus jelszava alatt akarja meghódítani az egész világot. Hogy a kommunista jelszó mennyire nem takarja az oroszok igazi törekvését, azt Jugoszlávia esete is tisztán mutatja, mert bár elvileg Tito ugyanazon a kommunista alapon áll, mint amit Stalin vall az emberiség boldogulásának egyetlen megoldása gyanánt, még a kommunisták sem gyűlölhetik jobban a legkonzervatibb kapitalistákat, mint ahogyan Stalin és Tito gyűlölik egymást. Az utóbbi évek eseményei világosan mutafj ák, hogy nem csak az európai demokrata államoknak, de magának az A- merikai Egyesült Államoknak is védekezni kell az oroszok egyre veszedelmesebb mérvű terjeszkedése ellen, hacsak nem akarják, hogy a már most is túlsúlyban lévő orosz erők egyenként és egymásután elnyeljék őket. A vasfüggöny mögött élő népekkel az oroszok el akarják hitetni, hogy ez a védekezés nem egyéb, mint aggressziv háborúra való készülődés. A teljes elszigeteltség a világtól az egyetlen módj a annak, hogy e népek ne ismerjék meg a való helyzetet. Ne tudják meg, hogy a nyuga(Folyt. a 4-ik oldalon) NEW YORKBAN szombaton, április 29-én tartják a hagyományos “hűség-felvonulást,” amelyben a magyarság is résztvesz. Amerikához való ragaszkodásunkat és büszkeségünket, hogy ennek az áldott szabad országnak lehetünk a polgárai, fejezi ki ez a Hüségparádé. A magyar csoportban való felvonulásra mintegy 2,500 magyar várnak. (Gyülekezésük: Fifth Ave. és 92-ik utca). Magyarruhás asszonyok, leányok, gyermekek, jelképes uszály-autó, stb. teszik a magyar csoportot színessé és érdekessé. A “hüség-felvonulást” különböző televíziós állomások is közvetíteni fogják. Ingyen vaj és sajt A kormány 15 millió font vajat és ötmillió font sajtot készül szétosztani a szükölködők között. A vaj és sajtfelesleget az ártámogató program keretében halmozta fel a földmivelásügyi minisztérium, amely most ilymódon szabadul meg a készlettől. Jótékonvcélu intézmények kapják elsősorban az ingyen vajat és sajtot. U Igazság-hadjárat” a szovjet hazugságok ellen Truman elnök felszólította az újságkiadók szövetségének tagjait, hogy tegyék magukévá a tervet, melynek lényege “igazság” kampányt rendezni és leleplezni a szovjet hazugságait és rágalmait. Az egész világ tudja meg, hogy Amerika békét akar, nem háborút és csak önvédelemből megy háborúba, mondotta az elnök. Acheson k ü 1 ü gyminisztert megbízta az elnök az országos információs program kidolgozásával. A szovjet hazugságok, hamisítások és ferdítések özönét igy kell ellensúlyozni az igazság erejével. Az amerikai újságok leleplező munkája a béke érdekeit szolgálja, folytatta Truman. A világ népei olyannak ismerjenek bennünket, amilyenek valójában vagyunk — hirdette az elnök. A szabad népek között tovább hirdetjük, hogy legyenek résen, ne essenek a rabszolgaságot hozó kommunista csapdába. Az erőszak, jogtalanság uralmával szemben Amerika a szabadságot és az igazságot viszi a távoli országok népeihez. Gyors-segélyt! Tom Connally texasi demokrata szenátor sürgette a szenátust, hogy sürgősen szavazzák meg a három és félbillió dolláros külföldi segélyt, mert a szovjet egyre ellenségesebb és támadóbb magatartsát tanúsít a legyengült kisnemzetekkel szemben. Hogy is mondta Végvári... ? Reményik Sándor hires erdélyi költőnk 1920 táján irta az alábbi költeményt', amely “Végvári” irói név alatt került be a magyar iskoláskönyvekbe, a többi hazafias Reményik versekkel együtt. Három évtized távolából Végvári verse ma is oly megrenditően aktuális ... oly szomorú anakronizmus bizonyságaként hat... Mi valami olyasféle címet adhatnánk most e költeménynek, hogy: “Óhazai üzenet a hontalanná lett magyar testvérekhez . . .” EREDJ, HA TUDSZ! (Egy szívnek, mely épp úgy fáj, mint az enyém) Eredj, ha tudsz . . . Eredj, ha gondolod, Hogy valahol, bárhol a nagy világon Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, Eredj . . . ! Szállj, mint a fecske délnek, Vagy északnak, mint a viharmadár, Magasából a mérhetetlen égnek Kémleld a pontot, Hol fészekrakó vágyaid kibontod. Eredj, ha tudsz .. . Eredj, ha hittelen Hiszed: a hontalanság odakünn Nem keserűbb, mint idebenn. Eredj, ha azt hiszed, Hogy odakünn a világban nem ácsol A lelkedből, az érző, élő fából Az emlékezés uj kereszteket. A lelked csillapuló viharának Észrevétlen ezer uj hangja támad, Süvít, sikolt S az emlékezés keresztfáira Téged feszit a honvágy és a bánat . . . Eredj, ha nem hiszed! Hajdanában Mikes se hitte ezt, Ki rab hazában élni nem tudott, De vállán égett az örök kereszt S egy csillag Zágon felé mutatott. Ha esténként a csillagok Fürödni a Márványtengerbe jártak, Meglátogatták az itthoni árnyak, Szélig emlékek: eszeveszett hordák A szivét kitépték S hegyeken, tengereken túlra hordták . Eredj, ha,tudsz. Ha majd úgy látod, minden elveszett: — Inkább, semmint hordani itt a jármot, Szórd a szelekbe minden régi álmod; Ha úgy látod, hogy minden elveszett, Menj őserdőkön, tengereken túlra Ajánlani fel két munkás kezed. Menj hát, ha teheted. Itthon maradok én! Károgva és sötéten, Mint téli varjú száraz jegenyén. Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De itthon maradok! Leszek őrlő szu az idegen fában, Leszek az alj a felhajtott kupában, Az idegen vérben leszek a méreg, Miazma, láz, orozva dúló féreg, De itthon maradok! Akarok lenni a halálharang, Mely temet bár: halló fülekbe cseng És lázit: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyujtószinór, A kanóc része, lángralobbant vér, Mely titkon kúszik tiz-száz évekig Hamuban, éjben, Mig a keservek lőporához ér És akkor . . . ! Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarojc, De addig, varjú a száraz jegenyén: Én itthon maradok! MÁSOK ÍRJÁK LELKESEN TAPSOLT A MAGYARSÁG ZILAHYÉKNAK Nagy siker a “Rudolf trónörökös” dalosjáték előadásain Cleveland és nagy környékének magyarsága zsúfolásig megtöltötte vasárnap délután a Bethlen termet és este a Kálvin termet. A Zilahy-Heltay társulat 35-ik jubiláris országos kőrútján a “Rudolf trónörökös és Vecsera Mária szerelme” cimü operettel viharos tetszést aratott. Ahány énekszám, annyi tapsvihar, ahány tréfa, annyi kacagóorkán. Könny és mosoly váltakoztak a történelmi tárgyú, érdekes és tragikus darab előadásán. Zilahy Sándor emberábrázolása művészi, komoly és megrázó. A szívtelen atya zsarnokságában és a tradíciók fogságában vergődő, szerelmes szívvel a boldogtalan házasság ellen lázongó trónörökös nehéz szerepét drámai mélységgel alakítja. A tébolyt kitünően érzékelteti. Newman Kornélia, a kitűnő művésznő Erzsébet királynénk mártír asszonyi és anyai alakját úgy személyesítette, ahogy mi magyarok Erzsébet királynét elképzeljük. Mély átérzéssel s igaz művészettel játszott Newman Kornélia. Ruhái ízlésesek voltak. Kedves Ilonka Vecsera Mária szerencsétlen életét, egy fiatal szív lángoló szerelmét tárja elénk a tőle megszokott bájjal, szépséggel és intelligenciával. Hófehér uszályos habcsipke ruhájában ellenállhatatlanul vonzó és üde. Énekszámai sikerültek ér hangj a csiszolt és kellemes. Karcsú alakja jól érvényesül gyönyörű ruháiban. Vitárius Gyuri mindkét szerepében önmagát múlja felül. Ferenc József maszkja megtévesztésig élethü és az ifjú művész mozdulataiba és testtartásába is beleviszi az idős rokkantságát és fáradságát. Annál délcegebb, amikor a fiatal arisztokratát alakítja. Heltay Miklós és Földessy Lilla kedves páros jelenetei szint és derűt hoznak a drámai háterü előadásba. Szivet-lelket derítő minden szavuk, minden mozdulatuk. Földessy Lilla kecses mozgása, szép ének és beszéd hangja, üde mosolya visszhangra talál a magyar szivekben. Magyar ruhái jól illenek kedves arcához. A darab zenei és művészi rendezéséért és a szép díszletekért is dicséret illeti a társulatot. A clevelandi és környékbeli magyarság elismerő szavakkal távozott a szép előadásról. (“Szabadság” Cleveland O.) A magyarság csaknem egyöntetűen sorakozik fel az öt városatya-jelölt mögé Az idei városi választások Perth Amboyban az itteni magyarságra nézve különös fontossággal bírnak. Mint már megírtuk, első eset a város történetében, hogy a demokraták öt commissioner-jelöltje között egy magyar honfitársunk is van. Mi sem természetesebb tehát, hogy a magyar szavazópolgárok osztatlan lelkesedéssel veszik pártfogásukba azt az embert, aki május 9-én minden bizonnyal és nagy szavazat-aránnyal nyeri majd el a városatyai tisztséget. Mihalkó Péter István, valamint a visszaválasztásra jelölt Stephen F. Balinski, Harold D. Runyon és Joseph P. Sieber commissionerek és James J. Flynn Jr. a “jó kormányzat folytatásáért” elnevezésű lista jelöltjei a szavazólap “B.” során, akiknek megválasztása érdekében magyar klubjaink, egyházi és egyleti közösségeink nagy lelkesedéssel dolgoznak. A Telefon-társaság feltárja nehéz helyzetét A New Jersey Bell Telephone Co. bejelentette, hogy a bírósághoz fordul jogorvoslásért és az ügy kivizsgálásáért annak a fizetés-emelési és szerződés-változtatási határozatnak a tárgyában, amelyet egy az állam által kinevezett egyeztető tanács hozott. “Nyilvánvaló, mondja a társaság, hogy azt az Ítéletet az egyeztető tanács kompromisszumos alapon hozta. Mithogy pedig a társaság kötelezve van a határozat hozatal napjától kezdve, kénytelen volt a New Jersey State Board of Public Utility Commission-hoz b e a dvánnyal fordulni a telefonráták további felemelésének engedélyezése érdekében, hogy a megnövekedett évi üzembentartási költségeket fedezhesse. Ez a kérelem mintegy 9,800,000 dollár évi bevételtöbbletet igényel a már kérelmezett emeléssel együtt. 1939 óta a munkaköltségek $15,000,000-ra emelkedtek egy évben, ami jóval több, mint amennyi ráta-emelésre a társaság engedélyt kapott. Az egyeztető tanács vizsgálata és döntése 6 hetet vett igénybe. A társaság reméli, hogy a rátaemelési kérést is 6 héten belül teljesitik, hogy a New Jersey Bell társaság pénzbefektetőinek érdekei védve legyenek. A telefon-szolgálat költségei legnagyobbrészt munkadijak. Minden bevett dollárból 60 cent a munkásoknak és azok javára megy s a társaság jövedelme nem fedezi a költségeket. A magasabb munkás-dijak a telefonbérlők havi számláin kell jelentkezzenek, hogy a társaság megtalálhassa számításait. 1941 óta a munkadij-ráták átlaga megkétszereződött, mig ugyanezen idő alatt a telefonráták csak 18 százalékkal mentek fel, ahhoz ké pest, hogy a megélhetési költségek 65.7 c/o-os emelkedést mutatnak. A társaság már többször kijelentette, hogy munkás-fizetési és munkaviszonyai a legjobbak New Jerseyben. A tanács határozata tehát csak azt jeintheti, hogy a tanács úgy véli, a nagyközönség kell többet fizessen.” Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! J
