Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1950-03-30 / 13. szám
VOL. XXIX. ÉVFOLYAM — NO. 13. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1950. MÁRCIUS 30. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nő alapjában véve a gyengébb nemhez tartozik Túlhaladott álláspont lenne ma már arról még beszélni is, hogy a nők bármilyen tekintetben is hátrányban lennének a férfiakkal. A természet azonban bizonyos megkülönböztetéseket létesített a férfiak és nők között, miket ha hátrányosnak nem is lehet tekinteni, azok azonban mégis határvonalakat jelentenek a férfiak és nők közötti viszonylat megítélésében. A természetnek ezt a titokzatos rendelkezését nem szabad annyira figyelmen kívül hagyni, mint ahogyan ezt a mai modern életben teszik. Nem ok nélkül mondják a franciák, kik az élet filozofikus szemléletében sok alapigazságot állapitotak meg, hogy: “Cherchez la femme.” Keresd a nőt, — mi azt jelenti, hogy ha bizonyos cselekmény indító okát nem tudjuk megtalálni, akkor a női összeköttetések lehetősége után kell kutatni. A legtöbb titoknak hátterében a végső cél a — nő lesz. Furcsán hangzik, de mégis igy van. Hogy miért? Erre nem is kell választ adni. Azonban minden egyenjogúság dacára is a nő gyengébb nem és ezt védeni kell a férfiak ösztönszerü brutalitása ellen. Ezt is a természet rovására kell írnunk és éppen azért az okos emberi agynak gondoskodni kell arról, hogy leküzdje az úgynevezett erősebb nemnek ezt a gyengeségét. A modern élet azonban megfeledkezik erről a szükségszerű védekezésről, s a természetszerűleg gyengébb nem túlbecsüli erejét. A nők térfoglalása olyan foglalkozási ágakban, mik régebben kizárólag csak a férfiaknak nyiujtot teret igen súlyos következményekkel járhat. A családi élet egyensúlyának igen gyakran megzavarja, ha feleség és anya szerepe helyett a nő kenyérkeresővé válik. Természetesen mikor ez elkerülhetetlen szükségessé válik, akkor ez ellen nem lehet kifogást emelni. Azonban akkor is vigyázni kell arra, hogy a nő maradjon meg azon a téren, amely a nőnek a legmegfelelőbb és az aránylagos legnagyobb b i z t o n s á got nyújtsa. Egy szükségtelen emberi tragédia Azonban nem tudjuk megérteni, hogy mi szükség van például arra, hogy a hő békében katonai szolgálatot teljesitsen olyan munkakörrel, mely sokkal jobban megfelel a férfinek, mint nőnek? Ennek a szükségtelenül fonák helyzetnek lett az áldozata e héten egy 43 éves nő-őrmester, Fairy E. Decker, ki éjjeli inspekciós szolgálata közben álodazatul esett egy nálánál 1Ö évvel fiatalabb férfi-őrmester, Lyle H. Buswell kéj vágyának. Ez utóbbi beismerte, hogy megfojtotta- a cszerencsétlen őt, ki előzetesen kétszer kiutasította a barrak irodájából, ahol egyedül teljesített éjszakai szolgálatot. A gyilkosság hajnali 4 órakor történt a Hamilton Field Air Base-n Californiában. Ennek a tragédiának igazán nem kellett volna megtörténni, mert nincs semmi szükség arra, hogy nőket olyan veszélyeknek tegyük ki, mint amilyennek az áldozata a szerencsétlen Fairy E. Decker lett. E rovatban közölt vélemények helyessége sok esetben bebizonyosodott Múlt heti rovatunkban hosszasan irtunk Joseph McCarthy Wisconsin állam republikánus szenátorának támadásairól, mikben a State Department vezetőit azzal gyanúsította, hogy kommunistákat tűr meg a hivatalnokok között. Ha a kétségtelenül önzetlen hazafiasságból támadó szenátornak vádjai igaznak bizonyulnának, igen szomorú fényt vetnének az E- gyesült Államok vezetőinek helyes Ítélőképességére. A- zonban amint irtuk, — nincs kizárva, hogy a háború alatt és közvetlenül utána, amikor még az oroszok szövetségében vetett hitünk annyi keserű csalódáson nem ment keresztül, — becsúsztak kommunista érzelmű emberek is a Federal Goveimment egyes hivatalaiba, — de hogy a State D e p artmentben valósággal hemzsegnének a kommunisták, mint McCarthy szenátor állította, azt a legenyhébben is lefejezve, — túlzásnak lehet tekinteni. Megjegyeztük még azt is a múlt héten,' hogy McCarthy nem tett olyan nagy szolgálatot a demokrácia ügyének, mint ahogyan ő azt elképzeli, s “...a kremlim nagyurak pedig hamiskásan fognak a baj uszuk alatt mosolyogni, hogy még csak nem is kell nekik hirdetni, hogy mennyire terjed a kommunizmus; elvégzi ezt helyettük... Szenátor McCarthy.” A New York Times márc. 26-ki számában egy karrikatura rajzot láttunk, amit a Times a Washington Post-tól vett át. A rajzon McCarthy és Stalin együttesen egy nagy plakátot hordoznak a State Department épülete előtt. McCarthy tele szájjal kiabál és Stalin hamiskásan mosolyog a baj usza alatt. A kép alatt a következő szöveg áll (magyar fordításban) : “Valaki erre a kommunistáknak segít.” Úgy látszik az amerikai sajtó legtekintélyesebb újságjai is körülbelül ugyanazon a véleményen vannak a McCarthy támadásaival szemben, (Folyt, a 4-ik oldalon) “A magyar nép sorsát a szivünkön viseljük!” Acheson külügyminiszter kijelentette, hogy az amerikai kormány a magyar népet nem teszi felelőssé azokért az eseményekért, amelyek az utóbbi időkben történtek Magyarországon. E- gyedül a magyar kormányt terheli a felelősség az ismert Vogeler-ügyben is. Amerika jól tudja, hogy Magyarország, Bulgária és Románia kormányai megfosztották népeiket az önrendelkezés jogától. — Továbbra is szivünkön viseljük a magyar nép sorsát! — mondta a külügyminiszter. A roskatag Fehér ház Most adták ki az első j elentést a Washington iFehér Ház újjáépítési munkálatairól. Mint ebből a jelentésből kiderült, az épület olya nroskatag állapotban volt, hogy bármikor összeomolhatott volna úgy, mint egy kártyavár. Ma már a külső falak meg vannak erősítve, de a belső munkálatok olyan sok időt vesznek igénybe, hogy az elnök ebben az évben aligha költözhet vissza a Fehér Házba. Magyar zsidók kivándorlása A magyar kormány engedélyezte 3,000 zsidó kivándorlását Izraelbe. Valamennyien idősebb emberek és olyanok, a kiknek már rokonaik vannak Izraelben. A háború befejezése óta a kommunista kormány elől 27,000 zsidó szökött ki az oi'szágból, legnagyobb részük Izraelben telepedett le. Egy statisztikai közlés szerint az európai “népi demokráciából” eddig 224,000 zsidó szökött el. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a Híradóban! Budapest főváros kommunista törvényhatósági bizottságának díszközgyűlése Sztálin 70. születésnapja alkalmából a következő hármas határozatot hozta : “1. Budapest legszebb útját, az Andrássy-utat Sztalin-utnak nevezik el. 2. Sztálinról művészi kivitelű és hozá méltó emlékmű készül, amelyet egy éven belül a főváros legméltóbb és elgalkalmasabb helyén állítanak fel. 3. Kisfaludy-Strobl Zsigmond szobrászművész Sztalinszobrát 1950. április 1-ig felállítják a főváros egyik méltó helyén. Pongrácz Kálmán kommunista polgármester ezt a'háfmas elhatározást a következő szavakkal indokolta meg: — Mindezekkel ki akarjuk fejezni a magyar kommunisták szavakkal ki nem fejezhető szeretetét és rajongását Sztálin iránt a generalisszimus születésnapján, amelyet mi az emberiség legnagyobb ünnepének tartunk...” Szegény magyar... Szegény magyar, gyász a sorsod, Fejed mégis fennen hordod; Mikor borulsz sírva végre Jézus Krisztus keresztjére?! Szegény magyar, sok a vétked, Tennen erőd meg nem védhet. Mikor nézel’,hittel végre Jézus Krisztus keresztjére?! Balsors üldöz, bánat éget, Nem találod békességed. Mikor borulsz oda végre Jézus Krisztus keresztjére?! VARGHA TAMÁS Nagy sikerrel szerepelt KOVÁCS JÓZSEF A New Jersey College for Women “Little Symphony” zenekarának hangversenyén, mult csütörtökön, március 23-án délelőtt a Voorhees Chapel-ben Kovács József magyar hegedűművészünk, lapunk munkatársa nagy sikerrel szerepelt a 35 tagú főiskolai zenekar élén. Szolószámai, Mozart D-dür hangversenyének első tétele, majd Paganini» 24-ik Capriccio-ja mesteri hegedű játékról és nagy tehetségről tettek tanúbizonyságot, örvendünk, hogy ennek a nemrég érkezett fiatal művészünknek alkalma nyílott müértő amerikaiak előtt is megmutatni művészetet, amellyel elismerést és megbecsülést szerzett nemcsak magának, de a magyarságnak is. Gratulálunk és további sikereket kívánunk! Szegény Budapest... Az 1948-49-iki. szabadságharc elbukása után az osztrák zsarnokság szobrot emeltetett Hentzi osztrák generálisnak a magyarság jelenlegi — Sztálinhoz hasonló —jóakarójának, ami arculütése volt a magyarságnak. Tudjuk mi lett a vége Hentzi szobrának... követni fogja Sztálin emlékműve. Mindszenty-program a rádión Kedden, április 4-én este 7:30 órai kezdettel a National Broadcasting Co. (NBC) rádió-állomás félórás programot közvet it Mindszenty József, a mártiromságra ítélt magyar bíboros hercegprímásról. Az érdekesnek és I meghallgatásra érdemesnek Ígérkező programot az NBC összes csatolt állomásai is közvetítik. Olvasóink figyelmét felhívjuk erre a rádiómíi- I sorfa. 25 ezer magyar tengődik Németországban A Pittsburgban megjelenő “Magyarság” Orlódy Krisztinától, a Magyar Segítő Szolgálat alapítójától és vezetőjétől levelet kapott, amely levélben megfesti a Németországban rekedt 24,300 főnyi menekült magyar ság elviselhetetlen nyomorúságát. Eredetileg 250,000 menekült magyar volt Németországban — ez a nagy szám apadt 24,300-ra, ebből 11,400 férfi, 7,100 nő és 5,800 18 éven aluli gyermek. A magyarok szétszórtan élnek a német lakosság között falvakban, tanyákon. Táborokban ss vannak magyarok: még pedig 9,100 férfi, 1,500 nő’és 1,200 gyermek. Élelmezésük nagyon hiányos, ruházatuk rongy, erkölcsi viszonyaik a súlyos nélkülözésben leromlik. Sürgős segítségre van szükség. Komoly, tisztességes, őszinte segítségre. Ez elől a New Jersey-i magyarság sem zárkózhat el. Weiss Ferenc emléke Weiss Ferenc főrabbi emlékezetére írjuk ezt a pár sort. 1884 február 26-án született a zemplénmegyei Sámson községben. Az első világháború alatt mint tábori lelkész teljesített szolgálatot. Amerikába 1928- ban vándorolt ki. Népes családjával Pei’th Amboyban telepedett meg. Itt érte minden öröm és minden gyász, amit életének amerikai szakára tartogatott számára a Gondviselő és itt érte utói a halál is. Orthodox hitének megfelelően, számunkra szinte döbbenetes egyszerűséggel adták vissza testét az őt megbecsült polgárául fogadott földnek. Szerelmese, megbecsülője volt ő is uj hazájának. De kitö- i rölhetetlenül 'a szivében maradt az a föld is, amelyen született; az a nép is, amely között élete nagyobb részét leélte. A legszégyenletesebb, % s i d ó-üldözések idején is éles határt vont az egyszerű, nemes magyar nép és az alkalmi csibészek között. A népért, annak nemzeti, állami jólétéért, tisztességes hírnevéért mindig kész volt felemelni a szavát, fentartás nélkül odaadni rabbi-körökben ismert és becsült nevét. Az egyik washingtoni lelkészi küldöttség alkalmával másfél napig nem evett, hogy vallása követelményeit is betartsa, meg a magyarságért is ott esedezzék a többi lelki vezetők között. Benne egyszerre volt szerencsénk ismerni egy igaz izráelitát és egy igaz magyart. Áldott legyen emlékezete! (Dr. V. K. — “Magyar Egyház”) Izrael kormánya a kommunisták ellen Tel Avivból jelentik: Israel kormánya elkobozta a “Kol Haám” kommunista lapot az Egyesült Államok kormányának támadása miatt, azzal az indokolással, hogy a támadások a nemzeti biztonság szempontjából ANDRÁSSY-UT - STALIN-UT NYÍLT LEVÉL az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület Keleti Körzetéhez MINTHOGY az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesületi jkeleti körzetének februári értekezletén résztvevők többsége égy olyan nyilatkozatot, illetve határozatot hozott, amely a tények megállapítása nélkül lapunkat és szerkesztőjét mondta ki hibásnak “több lelkipásztor személyével foglalkozó” cikkeink miatt és felszólít minket, hogy “a megtámadott lelkipásztoroknak kellő formában szolgáltassunk elégtételt,” — és MINTHOGY nevezett értekezlet többsége pontosan azokból az érdékelt lelkészekből állott, akikkel a nehezményezett cikkek “foglalkoztak” (névszerint, vagy anélkül) — és MINTHOGY a méltánytalanság és súlyos egyoldalúság ténye nemcsak a fenti körülmény, de amiatt, is fennáll, hogy a nyilatkozat kiadását szorgalmazók és elhatározók elmulasztották azt a legelemibb követelményt is, hogy alkalmat adjanak e sorok írójának bizonyítékai és érvei előadására, — továbbá MINTHOGY a kiadott nyilatkozat 1. és 2. sz. pontja ezt mondj a: “1. Az egyház és sajtó egymással való jóviszonyából kölcsönös nyereség származik mindkét félre nézve, — viszont képviselőik nem becsülhetik le egymás jelentőségét anélkül, hogy egyetemes érdekeknek s az általuk képviselt egyháznak és lapnak kárt ne okoznának, azért kívánatos, hogy a közöttük levő együttműködés és jóviszony minél bensőségesebb legyen.” “2. A zavartalan együttműködés érdekében kívánatos, hogy a lelkipásztorok szivélyes magatartást tanúsítsanak a vallásos és hazafias szellemit magyar sajtóval szemben, a sajtó képviselői viszont tisztüknek ésszemélyüknek kijáró tisztelettel viseltessenek Isten felszentelt szolgái iránt.” az ezekben a pontokban nagyon helyénvalóan leszögezett követelményeknek azonban éppen a magukat sérelmezetteknek vallók nem feleltek meg, AZÉRT TEHÁT MI, — őszinte és mély sajnálatunkra, — az értekezlet felszólításának mindaddig nem tehetünk eleget, amíg az érdekelték kizárásával megalakítandó pártatlan becsületbiróság ezt az ügyet kivizsgálva, mindkét fél meghallgatása és bizonyítékaiknak számbavétele*után a tényeket és a bármely részről szükséges elégtétel formáit meg nem állapítja. Ez a “bíróság” — szerény véleményünk szerint, — bárhol megalakulhat úgy, hogy abba a két érdekelt oldal egy-egy tagot bejelöl s a két bejelölt személy pedig megállapodik egy harmadik, az elnök, személyében. FELTÉVE AZT, hogy ilyen alakulat, (ha úgy tetszik: becsületbiróság) döntését a többi érdekelt is kötelezőleg ismeri el, mi magunkat annak készséggel alávetjük. Addig azonban csupán annak kijelentésére szorítkozhatunk, hogy Írásainkban mindig az igaszágérzet és jóhiszeműség vezetett s erősebb hangot is csak akkor használtunk, amikor velünk szembeni kihívás történt. DIÉNES LÁSZLÓ a Perth Amboyi Híradó szerkesztője és kiadója megtü rhetetlenek. Israel kormánya elitéli kommunisták kirohanását, akik nem az uj ország érdekeit képviselik, hanem a Szovjetnek kívánnak kedveskedni. Erkölcsi kötelességünk adakozni
