Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1950-06-15 / 24. szám
VOL. XXIX. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1950. JUNIUS 15. Seinfci sem akar háborút és mégis egyre bizonytalanabb a béke Igen jellemz a külpolitikai helyzet bizonytalanságára az a tény, hogy felelőségteljes állásban lévő diplomatáink, sőt maga Truman elnök is igen gyakran ad egymással ellenkező nyilatkozatot a világbéke megőrzését illetőleg. E nyilatkozatokban a borús kilátások derűs lehetőséggel felváltva jelentkeznek, s mig a pesszimisták a borús nyilatkozatokból háborús veszedelmek közelségét olvassák ki, addig az optimisták a derűs kijelentések által megnyugtatva rózsaszínűnek látják a jövőt. Ezen ellentétes elgondolásáért senkit sem lehet túlzással illetni, mert a jövő kialakulása teljesen bizonytalan és a találgatásoknak alapját kizárólag az egyéni érzések képezik. Azonban ha az Egyesült Államok elnöke hozza nyilvánosságra véleményét a külpolitikai helyzetre vonatkozólag, e vélemény alap j át sem találgatás, sem egyéni érzés nem képezheti. E véleménynek súlya van, mert az egész világ felfigyel reá. Truman elnök a múltszombaton St. Louisban tartott beszédében, mit a Mississippi folyó partján létesített Jefferson emlékmű felavatásánál mondott, többek között kijelentette, hogy: “Az emberiség reményeinek cinikus figyelembe nem vételével a Szovjet Union vezetői a demokráciáról beszélnek, azonban ténylegesen egy diktatúrát állítottak fel. Nemzeti függetlenség kinyilvánítása dacára — országukban nemzeti rabszolgaság van. Békéről prédikálnak, — de mégis minden erejüket háborús készülődésre használják, s a történelem folyamán sehol az övékhez hasonló nagy hadsereg békében nem létezett.” Azután hosszasan fejtegette az elnök, hogy elszigeteltség, az úgynevezett “isolationism” nemcsak a legbiztosabb ut a háborúhoz, de egyszersmind a leggyorsabb ut a biztos vereséghez.” Ha az isolacionistáknak a politikáját követnénk, s nem adnánk meg a legmesszebbmenő segítséget a még szabad nemzeteknek,— mondta az Elnök, — akkor ezeket egyenként és egymásután nyelné el az orosz, s az E- gyesült Államok egyedül maradna, mint a szabadságnak egyetlen védelmezője.” Azután rámutatott az Elnök olyan tényekre, mik a mi békés szándékainkat kétségtelenül igazolják, mint például a háború befejezése után hadseregünknek gyors leszerelése, a Nemzetek Szövetségében kifejtett erőlködésünk a világbéke fenntartása érdekében és még sok hasonló közismert tényt sorolt fel, amikkel szemben az oroszok homlokegyenest ’ellentétes politikát folytatnak. Az ilyen beszédek, amikhez hasonlót az orosz államférfiak is mondanak, — természetesen a saját igazukat próbálva bizonyítani, — tulajdonképen az úgynevezett “hideg háborúnak” egy bizonyos részét képezik. Ez még nem lenne nagy baj, mert hacsak ők beszélnek, s mi is csak beszélünk, ez senkinek sem fog ártani. De ha túlságosan izgatják a kedélyeket, egyszerre csak vége szakadhat a türelemnek. Azért diplomatáink állandóan uj megoldási terveken törik a fejüket és igy még ősz előtt, amikor a Nemzetek Szövetségének biztonsági tanácsa össze fog ülni, hogy vagy megoldja ezt a “békétlen” állapotot, vagy pedig miután a további próbálkozásokat hiábavalónak találva — egyszerűen megszűnjék, — Acheson k ül ügy miniszter Anglia, Franciaország és 0- roszország külügyminisztereit egy tanácskozásra akarja összehívni. Kétséges, hogy az oroszok elfogadják e tanácskozásra való meghívást, azonban ha ők őszintén akarnának békés egyetértésben élni a világgal, e tanácskozáson ismét alkalmuk nyílna e szándékuk megvalósítására. Azzal azonban ők minket warmongereknek neveznek, még nem válnak a béke apostolaivá. Minden rossznaik van jó oldala is, — ele átengednénk a jó oldalt, ha a rossz is elmaradna Mint minden háború, igy tehát a jelenlegi hideg háború is igen sok pénzbe kerül. A közvetlen pénzbeli segélyen kívül, mit különféle címeken adunk a nyugati demokrata országoknak, hogy megvédhessék népeiket a kommunizmus cégére alatt terjeszkedő orosz imperializmus veszélye ellen, — sajnos — hadifelszerelést, de azonkívül rengeteg élelmiszert, sőt az életszínvonal emeléséhez szükséges különféle árut is kell nagy mennyiségben Európába szállítanunk. Ennek természetes következménye, hogy a munkaviszonyok az Egyesült Állagokban majdnem a prosperitás határáig emelkedtek. Azonban olyan prosperitást, melynek a fentebb rámutatott indító okai vannak, nem lehet nagyon egészségesnek tartani. Ennek az árát nagyon drágán kellene megfizetnünk, ha nem találnánk megfelelő módot a költségek előteremtésére. A magas adók, mikkel nemcsak a prosperitásból származó hasznot terhelik meg progresszív alapon, vagyis a haszon növekedésének arányában fokozatosan emelkedve, de magukat a munkásokat is terhelő magasabb adók, — az az alap, amiből ezt a mesterséges prosperitást fent lehet tartani. Lényegében ez egy' olyan gazdasági körforgás, amelyben a munkából és haszonból újabb munka és haszon létesül, anélkül azonban, hogy a piac el lenne árasztva oly sok áruval, amire vevőt nem lehetne találni. Ebben az esetben a munka lecsökkenne mindaddig, mig a túltermelés következtébeni sok áru iránt kereslet mutatkoznék. Ha azonban az árut elajándékozzuk, mint az a jelen esetben történik, a munka (Folyt, a 4-ik oldalon) A békét veszélyezteti a szovjet A három nyugati nagyhatalom jegyzéket küldött Oroszországnak, azzal vádolva a szovjetkormányt, hogy megszegte a jaltai és a potsdami szerződéseket és a világbékét veszélyezteti, amikor 50,000 főnyi német kommunista hadsereget tart fegyverben. Ha a Kremlin őszintén kívánja a békét, akkor ennek úgy adja bizonyítékát, hogy a keleti zóna náci-kommunista seregét szélnek ereszti — mondja a közös jegyzék. A szovjet kifelé állandóan hangoztatta, hogy Németországot le kell fegyverezni és lefegyverezve tartani. Ezzel szemben áll a tény, hogy állandóan újabb csoportokat “képeznek ki” és miután megfelelő kommunista oktatásban részesültek ezek az exnácik, besorozzák őket a hadseregbe. A kelenémet hadsereget tüzérséggel, tankokkal, légirajjal, légelháritó ágyukkal szerelték fel az oroszok. Egy ilyen hadsereget igazán nem lehet “rendőr“GYÖKERES ÁTSZERVEZÉS”- A Magyar Népköztársaság elnökének, Szakasits Árpádnak lemondatását a kommunista párt gyökeres MDP-átszervezése követi. A meglepetésszerűen elmozdított 12 főispán után további vezető személyek kerülnek a politikai süllyesztőbe. Gerő Ernő, a magyarországi Politbüro vezetője bizalmas kabinet-ülésen a megyékben uralkodó botrányos körülményekről számolt be. Zártkörű beszámolójának főbb pontjai a következők voltak: Az állami kölcsön kismérvű jegyzése, a kulákok elleni harc kudarca, a vetési munkaverseny szabotálása, a szabad árucikkek árainak hirtelen emelkedése, a pártgyülések csökkenő látogatottsága. A Magyar Dolgozók Pártjában tisztogatás előtti hangulat uralkodik. A kiszivárgott hírek szerint Moszkva a régi funkcionáriusok két hónapon belüli leváltására adott parancsot. Az a hir járja, hogy Moszkva Rákosit Gerő Ernővel kívánja felcserélni. “FIGYELMEZTETŐ SZOLGÁLAT” Ez év januárja óta különös akció folyik Magyarországon. Titokzatos levélírók géppel irt, nem sokszorosított egyéni vonatkozású leveleket írnak olyanoknak, akik mostanában vezető helyekre kerülnek. Az uj vállalati vezetőket, élmunkásokat, szthanovistákat, a politikai élet korifeusait figyelmeztetik, vigyázzanak, figyelik őket. Jó lesz nemcsak ébernek, hanem óvatosnak is lenni, mert ma még csak népbiróságok vannak, eljön az idő, amikor majd a nemzeti törvényszékek vonják felelősségre azokat, akik a bolsevizmus talpnyalóivá szegődtek. Az akció magát Figyelmeztető Szolgálatnak nevezi. Legkülönbözőbb fogalmazásban, a címzett viszonyait jól ismerve, családi körülményeit mérlegelve és magánéletét latolgatva érkeznek a titokzatos levelek s a címzettek egy Kommunista püspököt kapták a magyar evangélikusok A New York Times jelenti, hogy a magyar evangélikus egyház püspökévé Dezséry László kommunista párttagot választották. A 36 éves pap valamikor Ordass Lajos püspököt támogatta, aztán ellene fordult és élesen bírálta “a magyar egyházak reakciós elemeit.” így sikerült elnyernie a kommunista kormány bizalmát. Dezséry most Ordass helyére került, aki börtönbüntetésének letöltése után nemrég szabadult ki a fogságból, ü Dezséry az utóbbi években már szovjet “kollaboránsnak” számított és -sokan elfordultak tőle köpönyegforgatása miatt. Az uj püspök természetesen szivvel-lélekkel támogatja a jelenlegi rendszert. ségnek nevezni” állapítja meg az amerikai jegyzék. A kommunista német haderő élén Petrakovszky orosz tábornok áll, a szovjet ellenőrzőbizottság feje. része álmatlan éjszakákon fontolgatják az intelmeket. Az Államvédelmi ^ Jóságokhoz tömegesen jutnak el a Figyelmeztető Szolgálat levelei. A politikai rendőrség nagy apparátussal nyomoz. DÜHÖNG A “VALLÁSSZABADSÁG” A budaepsti Kiscelli-uti elemi iskola harmadik és negyedik osztályos tanulóinak írásbeli dolgozatot kellett imi ezzel a címmel: “Miért nem hiszek Istenben?” FEGYHÁZBÓL A VEZÉRKARBA Az oroszok a magyar hadsereg tüzérségével és műszaki vezetésével elégedetlenek és ennek hangos kifejezést is adtak a Dunántúl tartott nagy fegyvergyakorlat vezérkari megbeszélésén. Farkas Mihálynak tulajdonítják, hogy a valamikor Európában jó hírnevet szerzett magyar tüzérség s műszaki alakulatok már nem jól működnek. Farkas Mihály, jelenleg altábornagyi uniformisban díszelgő honvédelmi miniszter, nyomdász segéd volt Kassán. A fegyvergyakorlat után jól lehordták a népi demokrata honvédelmi minisztert, érdeklődtek nála, hogy hol vannak a régi jó tüzérségi tisztek. Amire Farkas azt válaszolta, hogy a váci fegyházban. Ternegg volt tüzérségi felügyelő tábornokot, aki nyolcévi büntetését ülte a váci fegyházban, szabadon bocsátották és régi rangfokozatával szolgálatra behívták. Ugyan ez történt hat magasabb rangú tüzérségi tiszt fogollyal és sok más elbocsátott katonatiszttel. NÉPGAZDASÁG VAGY NÉPGAZSÁG? Kossá István, az egykori villamos vezető, később a Szakszervezeti Tanács főtitkára, parlamenti házelnök és végül pénzügyminiszter, sokat járván korcsmákba, borközi állapotban itszteletlen hangon nyilatkozott Gerő- Ernőről és családjáról, és | ezért búcsút kellett vennie a bárEgyre szemtelenebbek A japán kommunisták levelet írtak MacArthur tábornoknak, felszólítva a generálist, hogy írják alá végre a japán békeszerződést és vonják ki az amerikai csapatokat az országból. Tokióban és Osakába na rendőrség sorozatos házkutatásokat tartott a kommunista vezérek lakásán. E- zek az orosz zsoldban álló agitátorok underground harcra izgatják Japán népét. Taft a háború mellett * Robert A. Taft republikánus szenátor (O.) beszédet mondott, melyben annak a véleményének adott kifejezést, hogy ha az oroszok elfoglalják nyugati Európát “Amerikának háborúba kell mennie. A szovjet jelenleg sokkal nagyobb veszélyt j elent a világra nézve mint annak idején a németek” — mondotta az ohioi honatya. sonyszéktől. így bukott az Országos Bérhivatal élére. Most azokba a korcsmákba, mint a Sirályba, a Tulipánba és a Markó utcai Molnár-vendéglőbe a régi vendégek már neta mernek járni, mert nyomoznak azok után a tanuk után, akiknek füle hallatára Kossá István kellő bornyomás alatt néha hangosan monologizált: — Haj, csak ne lenne a leányom a szovjetben, másképp beszélhetnék én! Kossá uj kinevezése megjelent a Népszavában fs, a következő szöveggel: “A minisztertanács a Népgazsági Tanács elnökének javaslatára Kossá István elvtársat az OMB elnökévé nevezte ki.” A nyomdászok ellen, akik ezért a szörnyű “sajtóhibáért” felelősek, megindították az eljárást. • UJ OROSZ TALÁLMÁNY Április 2-ról 3-ra virradó éjszakán Budapesten teljes holdfogyatkozás volt látható. Egy kimenekült újságíró előadása szerint az elővigyázatos Boldizsár Iván, külügyminisztériumi államtitkár, figyelmeztette a lapok szerkesztőségeit, hogy az égi jelenségek pertraktálása nem kívánatos. Ez az intézkedés vagy a történelmi materializmus vonalát kívánta szolgálni, vagy pedig védekezés a közismert pesti vic cellen, mely szerint Micsurin mester uj találmánya a következő: Az orosz termésezttudósnak sikerült egy hosszantartó kísérlete. A napot keresztezte a holddal és azóta az oroszoknak se éjjelük se nappaluk... MAGYARORSZÁGON a földalatti, úgynevezett “Figyelmeztető Szolgálat a “Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog” vörös jelszót igy módosította: “Matyi ült, Matyi él, Matyi lógni fog!” MINDEN LEVÉL, amit külföldre írunk, fontos! Hazuságokat cáfolhat meg, jobb megértést hozhat létre, a világbékét szolgálhatja. Hírek a vasfüggöny mögül... LEVELEK AMERIKÁBÓL 2. NE FELEDKEZZÜNK EL A MOZIKRÓL! Azokat a mozidarabokat, amelyeket ma Amerikában adnak, előbb vagy utóbb a külföldi mozilátogatók milliói is látni fogják. A statisztika szerint, egyedül Európában 110 millió férfi és nő néz meg amerikai filmeket minden évben, tehát nagyobb közönség, mint magában Amerikában. Bizonyos, hogy a mi olvasóink is voltak moziban nemrégen. Mit láttunk a vászonra vetítve? Lehet, hogy detektivtörténetet, amelyben gengszterek uccai csatát vívnak a rendőrökkel. Lehet, hogy szerelmi történetet, amelyben gyönyörű filmcsillag, fényűző palotában, csodálatosan drága ruhákban kápráztatja el a közönséget. De amikor az előadás után hazaballagunk a csendes uccán a bezárt füszerüzletek és drogériák redőnyei előtt, a szomszédos házakig, elmosolyodunka gengszterek kalandos történeteire és a filmsztár fantasztikus álomvilágára gondolva. Tudjuk, hogy mindez játék volt csupán, hogy a munkában eltöltött napot kellemes szórakozással fejezhessük be. Milyen más szemmel látja ezeket a darabokat a külföldi közönség ! Sokan valósággal azt hiszik, hogy minden igaz, amit a vásznon mutatnak. A gengszterek csatáját izgalommal kisérve, feltételezik, hogy ilyen gonosztevők garázdálkodnak minden amerikai városban és minden utcán. A filmcsillag palotájáról pedig azt képzelik, hogy a jómódú amerikai mind igy él. De ha maguk nem is hinnék, vannak, akik a fülükbe súgják: “Látja az amerikaiakat?... Milyen brutálisak!... Milyen gazdagok!” Hogyan segíthetnek ezen a té-Sztálin utóda Jólinformált helyről származó értesülések szerint Sztálin utódja Molotov lesz s ezt mintegy 6 hónapon belől hivatalosan is el fogják határozni. Állítólag Sztálin maga ígérte oda neki állását, mert mindenben vak engedelmességgel szolgálta ki őt. Molotov rendkívül népszerűtlen ember egyébként a szovjet határain kívül épugy, mint azokon belül... Más “jólinformáltak” tudni vélik, hogy Sztálin utóda a fia lesz. Kisebbfajta “Sztalin-dinasztia” jön létre igy, esetleg holmi titulus-toldalékokkal később... Annyi bizonyos, hogy a 70-en felüli “burleszk-bolsi” diktátor maga is kifelé igyekszik, el a balfenéken... Utódról pedig, természetesen, idejében gondoskodni kell.... Két évbe telik *.. A kormány szakértőinek számítása szerint még beletelik két év, mire Amerika városainak védelmével elkészülnek. A terveken most dolgoznak. A polgári védő program lényege, hogy megfelelő óvóhelyeket építsenek, ahová a lakosság menekülhet atómbombás légitámadások esetén eddig húsz állam szavazott meg törvényeket, melyek a polgári védő-program kidolgozását rendelik el. védésén az Amerikából jövő levelek? Hogyan harcolhatnak a hamis képzetekkel, amelyek az amerikai mozidarabok nyomán kialakulnak? Először is: Minden, amit egy amerikai a rokonainak és barátainak a szülőhazájába ir, segíthet abban, hogy ennek az országnak hü képét mutassa be. Ha ezek a levelek életünkről— mindennapi eseményeinkről, apró örömeinkről, múló bánatainkról és reményeinkről emlékeznek meg — külföldi barátaink uj képet fognak nyerni Amerikáról. Az emberek majd ezt mondják: A mozi világa talán mégsem olyan, mint a valóság. Az én amerikai barátom másképen él, mint a mozidarabok hősei. Még egyszer sem irta, hogy gengszterekkel vívott pisztoly csatát!... Itt törik meg a hazugságokban való hite. Lassanként a valóság képével helyettesíthetjük a sok hamisságot. Lesznek olyan olvasóink, akik még ennél is tovább mennek. A- zok igy fognak Írni: “Azt halljuk, hogy Ti az amerikai mozidarabok minden szavát készpénznek veszitek. Azt hiszitek, hogy a mi való életünket mutatják be. Vannak ilyen darabok is, de a legtöbbjük költészet vagy tündérmese. Ahogy otthon rablókkal, boszorkányokkal és gonosz mostohákkal ijesztgetett a dajkánk, a mozik igy vetítik elénk a gengszterek vagy kőszívű gyárosok képét; a csodaszép mozicsillag pedig Hófehérkének vagy Hamupipőkének az amerikai változata. Aki szülőhazájába ir, ne feledkezzék meg a mozikról. Az egyszerű, őszinte levél meggyőzőbb lesz, mint Hollywood képzeletvilágának minden tündérmeséje. Bőségben uszunk... A kormány számos gondjába ja között az elsők között szerepel a hatalmas vaj felesleg, valamint a sajt, tej és más tejtermékek, melyeket a farmereket segítő árpolitika révén felvásárol és elraktároz. 125 millió dollár értékű tejtermékkel rendelkezik jelenleg Uncle Sam. Főleg sok a vaj — a nyakán. 137 millió font van, 250 millió font szárított tej és 44 millió font sajt... Eladni nem lehet, mert lerontaná a piaci árakat. Jótékonysági intézmények aránylag kevés tejterméket fogyasztanak. j (Magyarországról ugyanakkor az a hir érkezik, hogy nagy , az élelmiszer-hiány, az emberek ismét hosszú sorokban állnak az ■ üzletek előtt és — éheznek ...Aj kormány pedig azt hazudozza a népnek hogy: Amerikában mi- ; lyen nagy a nyomor, hogy éhezik j a nép, stb.) s
