Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-12 / 2. szám

' * «»I 1050. JANUÁR 12. HÍRADÓ 5-ik oldal A MUNKA NEMESIT H. COURTHS-MAHLER Fordította: Dobosi-Pécsi Mária — Hol lehet Gitta, gondolta magában. Lindeck bárót, mint férjhez­­menendő lqány anyja, ő is szá­mításba vette. Lindeck báró nőt­len volt s majorátusi birtoka, Lindeck, határos volt az övéké­vel és a Lemkowval, noha a bir­tok nem volt éppen fejedelmi, mégis kiváló házasulandóvá mi­nősítette a zifju Lindecket. A fiatal báró ezenkívül több mező­­gazdasági üzemet tartott fenn, ami mind gyarapította a jöve­delmét. Gitta, aki hozományt nem kaphatott s akinek Heri­bert bácsi után járó öröksége több volt, mint kétséges, nem is álmodhatott volna különb házas­ságról. Ezért várta Heléna asz­­szony türelmetlenül a leánya ér­kezését. Végre nyílt az ajtó s belépett rajta Brigitta von Lossow kis­asszony. Karcsú, magas arisz­tokrata termete volt, mint ap-SZŐRMEÁRUK legjobb beszerzési helye SZŐRME JAVÍTÁS átalakítás szakember által itt a helyszínen. Válassza ki szormebundáját most ! SZŐRMEÁRUÜZLET 274 Hobart Street PERTH AMBOY 4-2525 Beszélünk Magyarul! JÓ BIZTOSÍTÁST AKAR? Autó- tűz-, vagy baleset-biz­tosUáüát a legjobb kompáuik által eszközli MRS. ELIZABETH M. SÉLLYEI (Séilyei F. Lajcäne) INSURANCE AGENT 175 Smith Street 302 Raritan Building PERTH AMBOY, N. J. Tel. 4-3580 A LEGFRISSEBB GYÓGYANYAGOKAT használjuk az általuk készí­tett orvosságokhoz. — Jó ta­nácsért, jó orvosságért hoz­zánk jöjjön! Külföldi recep­teket is elkészítünk azonnal, pontosan. Magyar Patika ICITY PHARMACY, Inc. 285 SMITH STREET Perth Amboy, N. J, iának. A szemeit it tőle örökölte, le apja szemének hideg és unal­mas kifejzése nélkül. Vékony­­izálu, de aranyosan csillogó ha­ja volt, keskeny kis fejét csino­san koronázta a jól elrendezett ?zép frizura. Gitta szép leány volt, mozdulatai előkelő lassúsá­gnak. Hímzett fehér ruhát vi­selt, ami karcsú termetének megfelelő gömbölyüséget adott. Lindeck báró felkelt és üdvö­zölte Gittát annak az embernek i magaviseletével, aki nem akar így fiatal leányban hasztalan reményeket ébreszteni, holott megfelelő bátorítást kapott er­re. Gitta most is kedvesebb és melegebb volt, mint Lindeck bá­ró. Lindeck Heinz jobban tet­szett neki mindé eddig ismert fi­atal embernél s Gitta csak örült volna, ha anyja reménykedése teljesedik. Azt, hogy Lindeck megjelent Lossowban, Gitta jó jelnek vette, holott ez csak azért és olyankor történt, ha Lindeck báró történetesen erre lovagolt. Herivert von Lossowhoz gyak­ran járt Lindcek, de Heribert jó barátja volt elhunyt atyjának és nagybátyjának is, akitől a majorátust örökölte. A báró nem sokáig maradt ma sem Lossow báró családjá­nál és elbúcsúzott nemsokára Gitta megjelenése után. Lossow báró visszament szo­bájába. — Hol késtél olyan sokáig, Gitta, kérdezte Heléna szepire­­hányóan. — Épp öltözködtem, mama. Siettem, ahogy csak tudtam, fe­lelt Gitta utánanézve az ablakon keresztül az ellpvagló Lindeck bárónak. — Kár ! Báró Lindeck azt hi­| heti, hogy nem törődsz vele. — Nem tehetek róla, mama. Gondolod, hogy érdeklődik irán­tam? Heléna asszony vállat vont.— A jó ég tudja! A báró korrektül viselkedik, és különben is a fia­talembereknek maguktól sohse jut eszükbe, hogy udvaroljanak egy leánynak. Okosan kell- őket befolyásolni, irányítani. — De hogyan, mama? — Azt kell mutatni, hogy ér­deklődünk irántuk. A férfi mind hiú, hiúbb, mint az asszony. A hiúságukra kell hatni. Meg kell győzni Lindecket, hogy szívesen látjuk, mint vőnket. Alkalmat kell neki adni hogy hozzád köze­ledhessék. — Persze! Igazad van, mama. De mit tehetek? Sehol sem lehe­tek vele egyedül. Heléna asszony nevetett. — Épp az egyedüllétetekről kell gondoskodni! A báró sokat idő­zik nagybátyádnál. Oda kellene egyszer betoppannod, mintegy véletlenül és miért ne akkor, mi­kor a báró is ott van? Akkor könnyen maradhatsz vele négy­szemközt. Te is lóháton mégy, ő is. Azonkívül te pompásan fes­tesz lovon. A báró, mint udvari­as ember, hazakisér, a többi, gyermekem, a te dolgod. Gitta lángvörös lett. Színtelen szem kifényesedett. — Igen, mama, ez egész jó gondolat, eb­ből még lehet valami. Köszö­nöm. Mégis nagyon okos asz­­szony vagy, a legokosabb, akit ismerek. Heléna nevetett. A férje is ugyanezt mondta. És ő maga is azt hitte. — Egy anya mindig okos, ha a gyermeke érdeke úgy kívánja, felelte kegyesen. Gitta megcsókolta a kezét. * * * Lossow Heribert báró egy botra támaszkodva fel és alá járkált a fényes napsütésben a lemkow-i kastély előtt. Erőteljes alakja alig hajlott meg valamit az évek súlya alatt- A bokros, sür.ii fehér szemöldök ive alól még ifjú erőben ragyogtak elő sötét szemei. Senki sem mondta volna hetven évesnek. Birtokán mintaszerű volt a rend és a ve­zetés. Heribert Lossow annak­idején, mint második fiú, aki szóba sem jöhetett a lossow-i majorátus öröklésében, igen rossz kilátásokkal indult neki az életnek, mig végre, négyben év­vel ezelőtt, Ulrika von Lemkow kezével ehhez a gynöyörü bir­tokhoz nem jutott. Ulrika har­minc esztendeik élt boldog há­zasságban Heriberttel. Házassá­guk gyermektelen maradt. Ulri­ka, házasságuk első évében, lo­vaglás közben szerencsétlenül járt, lebukott a lóról s e szeren­­| esetlen esés következtében soha anyává nem válhatott. így Heri­­| bertnek nem volt közvetlen örö­­j kose. Lossow báró felesége halá­­j la, vagyis tiz év óta magános özvegyi sorban élt Lemkowban. Természetesen, a rokonsága | mindent elkövetett, hogy ez az i özvegység ne legyen olyan szo­morú. A család egy-egy tagja szinte minden nap felkereste a gazdag rokont. De azt, hogy mi­ként kondolkodik Heribert csa­ládja figyelmes látogatásairól, az öreg ur nem árulta el senki­nek. Ezeket a látogatásokat va­lójában úgy fogadta, mint ahogy fogadjuk a kikerülhetetlen dol­gokat. Arca nem árult el ebből semmit, csak néha játszott ajka körül gúnyos mosoly. Kocsirobogás hallatszott. Az öreg ur felpillantott. A lossow-i hintó hjtott a lemkowi kastély méltóságteljes, oszlopos bejára­ta alá. A kocsiból Kunó báró szállt ki, kínos pontossággal szinte a piperkőcségig kicsino­sítva, kiöltözködve. Szívélyes mosollyal sietett nagybátyja elé s már messziről feléje nyújtotta a kezét. — Jó reggelt Heribert bá­tyám! örömmel látom, hogy jól érzed magad. Az öreg ur kissé gúnyosan mosolygott. — Igen, igen, Kunó. A Los­sow fajta jó faj, nem öregszik j meg egyhamar, — és oly erősen megszorította Kunó lovag kezét, hogy az nem tudott elnyomni egy felszisszenést. — Bár én is elmondhatnám ezt bátyám, csakhogy én nem vagyok sem erős, sem egészsé­ges. Ezt mind a gondoknak kö­szönhetem. Sok, sok gondom van. Tudod, hogy Lossow alig jövedelmez valamit. — Nos, még mindig eltart benneteket, Kunó, felelt az öreg ur gúnyolódva. — Rossz idők járnak, bátyám, nagyon rosázak. Az ember alig tud megbirkózni velük. Az öreg ur ösmerte már ezt a régi dalt. Azt is tudta, hogy Los­sow azért nem fedezi a kiadáso: kát, mert a gazda nem törődik semmivel, Heléna asszony és le­ánya könnyelműek és költeke­zők, Botho pedig úgy él az elő­kelő berlini gárdaezredben, mintha millióknak volna korlát­lan ura. De Heribert soha egy szóval nem tett ezért szemrehá­nyást. Kunó levette kalapját és izga­tottan végigsimitotta ritka, el­választott haját. — Oh, Heribert bátyám, te persze egyedül lész, mi négyen vagyunk, nem sejtheted, mennyi, kell nekünk. De hagyjuk ezL Nem ezért jöttem ide. Valami egészen különös közölni valóm van. Talán menjünk be a házba, nem szeretném, ha valaki más is meghallaná. Heribert Lossow vizgsáló, szi­gorú pillantást vetett rokonára. Látta, hogy Kunó izgatottan re­meg. Máskor, ha Kunó a rossz időket emlegette, rendesen rög­töni támadást intézet nagybáty­ja pénztárcája ellen. De ma va­lami másfajta zavart látott éles szemeivel Kunónak arcán. — Lépj be, Kunó. Kunó feléje nyújtotta karját. — Támaszkodjál reám, ked­ves bátyám. Heribert fölényes mosollyal nézett Kunó száraz, keszeg alak­jára, noha tizenöt évvel volt Ku­nó fiatalabb, mint ő, nem Heri­bert volt az, aki kettejük közül támasztékra szorult. — Köszönöm, öcsém. Támasz­téknak itt van a jó erős botom — és bevezette Kunét kényelme­sen berendezett dolgozószobá­­j ába. — Gyújts rá, Kunó. Ott a szekrényben italt is találsz, szol­gáld ki magadat. \ — Köszönöm, bátyám. Egy cigarettát elfogadok. Italt nem bírnék most lenyelni semmi áron. — Ahog ytetszik. Én rágyúj­tok egy szivarra. Szivarral a szájban az ember könnyebben fogadja a meglepetéseket. Raj­ta, Kunó, mi nyomja a szivedet. Kunó idegesen babrált a mel­lényzsebe körül. (Folytatjuk) HÁTRÁLÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tarto­zásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené­se ezzel is biztosítva legyen! A New Brunswicki Magyarok Segélyzo Bizottságának hírei A januári gyűlésen, ami a Polgár-teremben volt, a követ­kező fontos határozatok léptek életbe: 1. ) A Bizottság nemcsak hely­benhagyta a tisztikar és rende­zőség minden eddigi intézkedé­seit, de teljes bizalmat szavazott a jövőre is. 2. ) Elhatározta, hogy a se­gélyezést kiterjesztik, nemcsak a hontalanokra, de más arra rá­szoruló magyar testvéreinkre is. 3. ) A gyűlések ideje azután nem az első hétfőkön lesz, ha­nem minden hónap első szerdá­ján este 8 órakor a Polgár-te­remben. 4. ) Január hónapra a tevé­kenységet csakis tagszerzésre a­­karjá a Bizottság kiterjeszteni. Éppen azért kéri minden jóérzé­­sii magyar honfitársunk megér­tését ezen nemes cél szükséges­ségét illetőleg, hogy minél több testvérünk lépjen tagjaink sorá­ba, annál is inkább, mert az évi tagsági dij csekély $1.00 dollár, ami vek sok-sok könnyet törülhe­tünk le nálunk szerencsétlenebb honfitársaink szeméből. Ismételten kérjük minden jót pártoló magyar testvérünket, hogy jöjjön el a következő ren­des havi gyűlésre február else­jén, szerdán este 8 órakor a Pol­gár terembe és legyen tagja en­nek a Bizottságnak. Tisztelettel, A NEW BRUNSWICKI MAGYAROK SEGÉLYZŐ BIZOTTSÁGA A születendő gyermek neme Egy wiesbadeni (Németor­­«ág) orvos, clr. Wilhelm Wit­­?él, aki ti zéve kísérletedet az,T irányban, hogy megállapítsa a születendő gyermek nemét, azt állítja, hogy az állapotos anya szemébe nézve pontosan meg tudja mondani, hogy fia, vagy lánya születik-e. Az amerikai hadsereg parancsnoka megen­gedte az orvosnak, hogy a 97-eS kórházban bebizonyítsa tudomá­nyát. 35 amerikai asszony sze­mébe nézett a nőmet doktor és a szem elváltozásából megjósolta i születendő gyermekek nemét. Hat-hét vagy nyolc hét múlva; derül ki, hogy valóban van-e a­­lapja ennek az “elméletnek.” $28 billió segélyre A kereskedelmi minisztérium becslése szerint Amerika 28 bil­lió dollárt fizetett ki külföldi se­gélyekre 1949 szeptember 30-ig. Ideértik természetesen a külön­féle hitelügyleteket is. Finom minőségű GYÉMÁNTOK Órák — Ékszerek [Szakszerű óra- és ékszerjavitás Kreielsheimer az ékszer-ajándék üzlet 133 SMITH STREET Tisztelettel Bejelentjük, hogy AZ UJ "FUTURAMIC n OLDSMOBILE © * automobilok elárusítói lettünk Meghívjuk magyar honfitársainkat, jöjjenek el uj, mo­dern, hatalmas automobil üzletünkbe, nézzék meg kiállító tervünket, autójavító műhelyünket — és nézzék meg az uj, 1950-es gyönyörű “OLDSMOBILE” kocsikat, a hires “Futuramic”, “Rocket 8” autókat, melyek a legjobbak a piacon. SOOS & SONS 420 WASHINGTON STREET PERTH AMBOY, N. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents