Hiradó, 1949. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1949-07-14 / 28. szám
Anglia gazdasági válsága a nyugati demokráciáknak is problémája Annyi sok szó esik mostanában Anglia leromlott gazdasági helyzetéről és ezzel kapcsolatban az Egyesült államok kormánynának gondteljes igyekezetéről, mellyel a fuldokló Anglia segítségére siet, hogy a világpolitikával keveset törődő átlagember is kénytelen felfigyelni a háború befejezése utáni zavaros világ ezen legújabb problémájára. Kétségtelen, hogy Angliában bajok vannak, mert az angol nép életszínvonala, mely évszázadokon keresztül mindig magasabb volt, mint bármely más népé, az utóbbi években oly következetességgel sülyedt egyre mélyebben, hogy a további sülyedést megállítani parancsoló szükséggé vált. Ez nemcsak Angliának életbevágó érdeke, de ép oly fontos az összes nyugati demokráciáknak s nem kis mértékben az Egyesült Államoknak is. Ez a magyarázata annak, hogy miért sietett az E- gyesült Államok pénzügyminisztere, John W. Snyder, Londonba, hol komoly tanácskozásokat folytat az angol és kanadai pénzügyminiszterekkel. Az angol gazdasági válságnak fundamentális oka abban rejlik, hogy az angol birodalom ma már nem az, ami volt. Karjától-lábától megfosztott test nem tudja piagát azon a színvonalon tartani, amelyen ép-kézláb korában volt. Nemis egész egy évtized alatt Írország, Burma, Pakistán, Ceylon, India függetlenítették magukat Angliától és az angol befolyás, ami egyúttal gazdasági előnyöket és számokban kifejezhető jövedelmet hozott, úgyszólván teljesen megszűnt a Közép-Keleten és Kínában. Anglia a birodalmából élt, — de az angol birodalom, — mint olyan, — megszűnt. Az aránylag igen kis szigeten élő 40 milliós angol nép a világkereskedelemnek volt a vámszedője. Ez a világkereskedelenf, illetve az ebből folyó jövedelem képezte az alapját az angol fontnak. Ez az alap kicsúszott az angolok kezéből és a fontot egyelőre tartotta a régi jó időkből felhalmozót tarany, illetve dollár tartalék, azonban lassacskán ezek szintén a minimum alulira estek. Anglia' ma egy vérszegény test, ami saját magát táplálni továbbra nem tudja. HALLGASSA a ‘Voice of America’ (Amerika Hangja) magyar nyelvű rádió programot NAPONTA délután 3:00-tól 3:30-ig s 4:30-tól 4:45-ig (E.S.T.) Rövid hullámú (short wave) leadás. 19.25 ke. — 31 Meter A világ minden részében hallgatják ezt a leadást magyar testvéreink. Az “Igazság Hangja’’ ez. Hallgassa meg! Az angol fontnak nincs meg már a régi sulija Az Egyesült Államok rövid és hosszú lejáratú dollár kölcsönök nyújtásával segítheti Angliát. Politikailag ez bizonyos mértékig indokolható, mert egy radikálisabb gazdasági válság, politikában is könnyen radikális változásokat hozhat. Azonban gazdaságilag ez a segítségnyújtás csak limitált mértékig engedhető meg, mert az Egyesült Államoknak nem szabad túl nagy áldozatot hozni, hogy Anglia gazdaságilag talpra álljon. Ha az angol font csak az amerikai kölcsön dollárokkal, amiket talán sohasem lesz képes Anglia visszafizetni, tud a jelenlegi színvonalon fentmaradni, akkor az előbbutóbb úgyis csak esni fog, mert a végtelenségig nem lehet Angliát amerikai dollárokkal tömni. Mindenesetre az amerikai tőkének angliai befektetéseit súlyosan érintené az angol font esése, azért valószínűnek látszik, hogy egy pár billió dollárt oda vágunk még az angoloknak, hogy a fontnak meglegyen — a súlya. “Ha Isten áldozatul szánt egyházamért és hazámért...” Egyre zavarosabb lesz a Hiss ügy A politikai hátterű izgalmakkal telt hosszú tárgyalás után kíváncsisággal várta az amerikai közvélemény, hogy Alger Hiss ügyében milyen határozatot fog hozni a tiz férfi és két női tagból álló esküdtszék. E 12 embernek volt a feladata megállapítani, hogy ki hazudott? Alger Hiss, a State Departmentnek volt magas állású tisztviselője, aki a new yorki Grand Jury előtt azt vallotta, hogy ő semmiféle titkos okiratot nem adott át Whittaker Chambersnek, önbeismerése szerint volt kommunista ügynöknek, kit — vallomása szerint—Hiss 1937 óta nem is látott. Vagy pedig Chambers, aki szintén magas pozíciót töltött be, amennyiben a Times folyóiratnak volt 30 ezer dollár évi fizetéssel javadalmazott társszerkesztője, amely állásról a kipattant skandalum következtében mondott le, s aki azt állította, hogy többször találkozott 1937 óta is Hiss-szel és felmutatott több titkos állami okirat másolatot, amiket állilitólag Hiss adott át neki, hogy azokat az oroszok kezébe juttassa. A tárgyalás folyamán Hiss tagadta e vádakat, —- s az esküdtek nem tudtak megegyezni abban, hogy ki mondott igazat és ki hazudott? Mivel az esküdtek csak egyhangú megállapodás után hozhatják meg a határozatukat, s mivel ez esetben 8 esküdt azon az állásponton volt, hogy Hiss a bűnös és 4 esküdt pedig őt ártatlannak tartotta, a bíróság nem hozhatott Ítéletet, hanem uj tárgyalás tartását rendelte el. Ezzel az eddig is igen zavaros Hiss-Chambers ügy még zavarosabbá vált. Mindszenty József magyar bíboros hercegprímás felett ismét ítélkeztek a vörös pribékek; a “legfelső bíróság” helybenhagyta az életfogytiglani ítéletet. Ezzel kapcsolatban a németországi amerikai katonai hatóságoktól jön a hir, hogy a hercegprímást a váci fegyház kórházából elszállították egy idegszanatóriumba. A mártír magyar katolikus egyházfő, akivel a vallatások során kegyetlenkedtek, (fenyegetésekkel és kábítószerekkel törték meg akaraterejét) ma már valóságos deliriumban van. Amikor legutóbb megengedték, hogy édesanyja meglátogassa börtönében, nem tudta, hogy mi történt vele és azt kérdezte, hogy mikor lesz a tárgyalása. * * * Amikor 1945-ben Serédi hercegprímás váratlanul meghalt, Magyarország fele már orosz megszállás alatt volt. (Akkor még sokan voltak, akik azt mondták: “jönnek a felszabadítók”...) A temetésen a magyar püspöki karnak csak egy része vehetett részt. Az apostoli nuncius Grősz kalocsai érsek volt, aki az összeült püspöki karnak kijelentette, hogy e nehéz időkben csak Mindszenty püspök lehet a hercegprímás s ezért ő lemond elsőbbségi jogáról. Egyben vállalta, hogy ő elmegy a dunántulra és kikéri az ottani püspökök belegyezését is. Miután nagy nehézségek árán végigjárta a dunántúli püspökségeket és megkapta a beleegyezéseket, felkereste a Bodajkon tartózkodó Mindszentyt s közölte vele a püspöki kar kívánságát. Mindszenty nem akarta elfogadni a hercegprimási széket. A tárgyalások éjjel 2 óráig tartottak. Végre abban egyeztek meg, hogy Mindszenty reggel ad választ. Ezután elment kápolnájába, ahol reggelig imádkozott. A kápolnából visszatérve a reá várakozó Gröss érseknek szószerint a következőket mondotta: “HA AZ ISTEN ÁLDOZATNAK SZÁNT EGYHÁZAMÉRT ÉS HAZÁMÉRT, AKKOR ELFOGADOM A PRIMÁSI SZÉKET.” így lett Mindszenty József Magyarország mártir-hercegprimása, aki már akkor, előre tudta, hogy önmagát és életét kell feláldoznia hazájáért és az egyházáért... “A munkások hazája” Mint megírtuk, Nyáradi Miklós, volt magyar pénzügyminiszter, aki néhány hét előtt érkezett az Egyesült Államokba, a Saturday Evening Postban cikket ir, amelyben súlyos gazdasági leleplezéseket közöl arról, hogyan használja ki a szovjet a csatlós államokat. E cikk egy részletében ir a csepeli munkások sztrájkjáról is. Rákosi Mátyás megjelent testőreivel Csepelen és beszédet tartott a sztrájkolókhoz. Minden kertelés nélkül tudomásukra adta: “Aki öt perc alatt nem tér vissza a munkájába, azt az államvédelmi rg^dőrség őrizetbe veszi.” így fest belülről a “munkások hazája.” Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! Magyar Testvér Saját jól felfogott .érdekedben tartsd távol magad kommunista lapokban hirdetett piknikektől, népünnepélyektől és összejövetelektől! Egyszer még hálás leszel nekünk ezért, hogy erre jóelőre figyelmeztettünk ! A Fehér Ház átépítése A Fehér Ház sorsa erősen kétes ezekben a napokban. Mint ismeretes, az elnök jelenleg nem lakik a Fehér Házban, amely javítás alatt áll, mert öreg, roskatag falai életveszélyt jelentenek. Az átépítés költségei több mint 5 millió dollárt tesznek ki és egy hattagú bizottságot nevezett ki a kongresszus, amelynek felelőssége az építés feletti döntés. Ez a hattagú bizottság most tartja ülését, de nem tud döntésre jutni. Szó lehet arról, hogy az egész épületet lebontják és újraépítik. Egy másik lehetőség az, hogy a külső falakat megtartják és a belső részt építik újjá. De van’egy olyan felfogás is, hogy az elnök részére egy külön házat keresnek lakás céljaira és a Fehér Házban csak hivatalos fogadtatásokat tartanak. A bizottság nem akar elhamarkodott határozatot hozni, mert — mondják — a döntés a következő száz évre szól és azonkívül nemcsak gyakorlati szempontokat kell figyelembe venni, hanem a hagyomány szempontját is. Hawaiiban is nyomoznak... A hawaii rakodósztrájk ügyében a kongresszus Amerika-ellenes bizottsága is akcióba lépett. Közlést ’adott ki, hogy nyomozást indít annak megállapítására, mi közük volt a sztrájkhoz a unióban befészkelődött kommunistáknak. Az Atlanti Szövet” ség elfogadását kéri V a n d enberg republikánus szenátor egy hatásos beszédében kérte a szenátust az Atlanti Szövetség ratifikálására, amely “a legjobb eszköz a háború elkerülésére.” Nyugatra menekült magyarok dala... VISSZAMEGYÜNK Irta: Segesdy László Ezernyi sebből vérző ország, Most véres, könnyes sápadt orcád, Mert feldúlt falvaid határát Részeg muszkák tiporva járják. Kifosztva áll a házunk, kertünk, Űzött, bujdosó árvák lettünk, De minden szentre esküszünk: Visszamegyünk, visszamegyünk! Elűzhetnek a városunkból, Kis utcáinkból, otthonunkból, Elrabolhatják mindenünket, A testvérünket, gyermekünket. — Hajtsanak tankkal, géppuskával, Szögesostorral, kancsukával, — Az Úristen ott lesz velünk... Visszamegyünk, visszamegyünk! Lerombolhatják várainkat, A tűzhelyünket, házainkat, Felégethetnek minden zugot, Hol egykor harci nótánk zúgott. —■ A pokol kínja ránk szakadhat, És könnyünk tengerré dagadhat: A sorssal bírókra kelünk, Visszamegyünk, visszamegyünk! Hiába jönnek, mint a sáskák, Hogy sírunkat otthon megássák, Hiába űznek, té-pnek', vernek, Italunkba mérget kevernek. Hiába golyó, tűz, bitófa, Mi ott élünk ezer év óta, S ha elűznek is, esküszünk, Visszamegyünk, visszamegyünk! Visszamegyünk, mert hiv a földünk, Minden szivünkhöz nőtt göröngyünk, Hiv az alföld, a gém kutágas, Szerelmes szóval hiv a nádas, — A muskátlis ablakok hívnak, A bércek hivó nótát sírnak, És Erdély népe int nekünk, — V is számé gyünk, visszamegyünk ! A falu, város, minden utca — Titkolja bár, de mégis tudja, Folyók, patakok egyre zúgják, I Kopott cigányok sírva húzzák, Hogy nem marad igy, nem maradhat, Magyarnak magja nem szakadhat S egyszer még nagy csodát teszünk: Visszamegyünk, visszamegyünk! Kellemetlen incidens a berlini “hideg fronton” A múlt háború egyik érdekes epizódja volt az amerikai (Folyt, a 4-ik oldalon) Lehet, hogy koldus tarisznyával, Csak egy ásóval és kapával, Fegyvertelen puszta ököllel, De elszántan és tiz körömmel, S ahol apáink vére folyt, — Vesszavesszük a drága hont. Földönfutók mi nem leszünk... Visszamegyünk, visszamegyünk! MASOK ÍRJAK * * • ERRE Jó LENNE FIGYELNI! A National Maritime Union (hajósok szakszervezete) kebelében csaták dúlnak, mert ki akarnak zárni minden kommunistát a unióból. S érdekes, hogy nem is azon vitáznak, vájjon a kommunistákat kidobják-e maguk közül a munkások, csak az alapszabály megfogalmazása ad okot a vitára, mert nem akarják, hogy ezen a címen az “ellenzéket” ki lehessen törülni. Csak egy esztendővel ezelőtt is minden liberális amerikai polgár (s közöttük a mi újságunk) késhegyig menő harcot folytatott volna minden ilyen javaslat ellen, mert minden tisztességes ember úgy tartotta, hogy egy amerikai polgár politikai felfogásának nincs' semmi köze a munkához. Történt azonban valami az utolsó néhány hónapban, ami erősen megváltoztatta az emberek véleményét erről a kérdésről s ma már nem háborodik fel Segélykérő levél Indokmából A közelmúlt napokban az alábbi levél érkezett lelkészi hivatlunkhoz: Kelt Caolang, Indokina, 1949 május 10. Mélyen tisztelt Függetle nReformátus Egyház vezetőségének. Hittestvéri szeretettel és bizalommal fordul két testvér, akiket a balsors szeretteitől távol Indokinába sodort, önökhöz, mint hittestvérekhez, hogy a lehetőségekhez mérten valami anyagi adománnyal enyhítsék sorsüldözöttségünk kálváriáját. — Fiatalon, engem 17 és -az öcsémet 16 éves fejjel a sors keze belesodort a második világháborúba, majd később francia hadifogsággal pecsételte meg az életünket. A fogság szenvedéseiben teljesen megtörve, a franciák ismét tévútra vezetve ifjú fejünket, az idegen légióba csempésztek és most az ő sátáni karmaik között viseljük az élet szörnyű ostorát ifjúi gyenge vállainkon. — Bízunk benne, hogy hittestvéreink megértik és átértik e ké tifjui léleknek az elkeseredett harcát a sorssal és tehetségükhöz képest csekély adománnyal megkönynyitik elviselni az élet keresztjét. Kálvinista üdvözlettel a megértés reményében.” (A két testvér aláírása és cime, amit biztonságuk érdekében nem közlünk.) A hozzánk immár nem Magyarországról, hanem Magyarországról menekültektől jövő kérő levelek közül ezt különösen megrenditőnek tartjuk. Elzsibbasztó tükre ez a szétszórt magyar életnek. Indokínában a franciaák harcban állanak a függetlenségre törekvő bennszülöttekkel. A harctér az országnak fehér ember számára pokolszámba menő mocsaras ős? erdejei. A franciák hazájukat vesztett, sorskivetett embereket használnak, vas fegyelem alatt, ezekre a gyarmatmentő harcokra. És a magyar róna fiaiból is vannak ezek között az élő halálra kárhoztatottak között! Kihez forduljunk, hogy rajtuk segíthessünk? Az amerikai magyar segélyakció még él. Magyarországra nem küld segélyt, mióta a küldött segély kiosztását a saját embere nem ellenőrizheti Budapesten. Ellenben a rendelkezésére álló szerény eszközökhöz képest segélyezi az ősi földről saját hibájukon kívül kiszorítottakat, mint amilyen a fentebb kösenki, ha egy munkásszervezet a kommunistákat a tagok közül kizárja. Sőt ellenkezőleg, feltétlenül követőkre fog ez a szervezet találni. S előbb-utóbb követni fogja a példát az amerikai munkáss?ervezet, különösen kénytelen lesz azt követni minden olyan munkás-szervezet, amelynek tagjai fontos iparágakban dolgoznak. Mikor a kommunisták hivatalosan bejelentették, hogy árulói a hazáiknak, hogy az amerikai kommunisták egy esetleges háború esetén az ellenséget támogatnák, akkor elvesztették a jogukat arra, hogy olyan iparágakban dolgozhassanak, amelyek fontosak, s amelyekben szabadon szabotálhatnának. Melyik hadviselő állam kormánya lenne őrült, hogy ellenséges katonákat engedjen be a fontos iparokba, akik előre bejelentik, hogy ők az illető nemzet ellen kívánnak harcolni? Moszkvának tetszett azzal fenyegetni a nyugati világot, hogy háború esetén az áruló ötödik hadsereg csatlakozni fog egy ellenséges hadviselő félhez, s nem törődött vele, hogy amiatt esetleg százezrek, talán milliók esnek ki a különböző országokban a munkából. Nem törődött azzal sem, hogy pontosan Moszkva elvakult alattvalóit fogja ez a sors érni, mert hiszen a kommunista politika épen azt kívánja, hogy nyomor, éhség, elkeseredettség legyen minden szabad országban. A kommunistáknak a munkás-szervezetekből, tehát ezzel együtt a munkából való kizárása sorozatos nyugtalanságot és sok keserű vitát fog okozni, de szükségszerüleg végre fogják azt hajtani, mert azt követeli a nemzet biztonsága. Azoknak a magyaroknak, akik beszédültek a vörös ingoványba, nagyon jó lesz meggondolni, hogy hajlandók lesznek-e családjaikkal együtt a munkátlanság és kenyértelenség mártiromságát vállalni. Ha nem akarják azt tenni, akkor jó lesz menekülniük abból a bandából, amely szemérmetlen nyíltsággal jelentette be, hogy árulók ebben a hazában, s hogy háború esetén az ellenséghez pártolnak. {Magyar Bányászlap) zölt levél két testvér gyermekember Írója is. Mi, független magyar reformátusok sokat nem igen tehetünk se ezért a két testvérért, se a megszámlálhatatlan többi sorsüldözöttért. Ha Isten éltet bennünket, junius 17- ikén, vasárnap, egy külső perselyt kérünk a számukra. A bejövő összeget a levéllel együtt beküld j ük a segélyakcióhoz, hogy lehetőleg megtoldva továbbítsa a kényszer alatt francia gyarmatot védő két szerencsétlen magyar ifjúnak. Jó volna, ha mások is magukhoz címzettnek éreznék a két testvér levelét és erre a célra szintén küldenének valamelyes adományt a segélyakcióhoz. És érdemes volna róla gondolkozni, hogy a változott körülményekre tekintettel nem jó volna-é a segélyakció perth amboyi osztályát feleleveníteni és ha szerényen is, de jó lélekkel, kivenni részünket azoknak segítéséből, akiknek nyomorúságát a hontalanná, hazátlanná levés is súlyosbítja. A segélyakció uj cime ez: The American Hungarian Relief, Inc. 246 Fifth Avenue, Room 509, (at 28th Street), New York 1. N. Y. Dr, Vincze Károly
