Hiradó, 1949. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1949-12-01 / 48. szám
VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM — NO. 48. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1949. DECEMBER 1. Senki sem lehet közömbös a világeseményekkel szemben Sokszor akartuk már magyarázatát adni annak, hogy e rovatunkban miért foglalkozunk oly sokat a Nyugat és Kelet között megoldhatatlannak látszó problémák fejtegetésével. Hiszen a legtöbb ember, aki a maga mindennapi bajaival van elfoglalva, édeskeveset törődik azzal, hogy a népek sorsának urai miként keverik a kártyákat. Igaz, hogy ha törődne, akkor sem sokat változtatna a dolgokon. . Viszont a nemtörődömség következménye a tájékozatlanság. Mivel pedig az egyén sorsának kialakulása a világ sorsának folyásától függ, azért senki sem lehet közömbös a világ eseményekkel szemben és ezekről tájékoztatni az olvasóit az újságnak nemcsak feladata, de erkölcsi kötelessége is. Ezt a kötelességet véljük teljesíteni, amikor tájékoztatjuk olvasóinkat a mai forrongó világ eseményeiről, amik látszólag ugyan távol állanak az átlagos ember lelki világától, azonban valójában nemcsak a mindennapi életének kialakulását irányítják, de milliókra rugó embereknek fizikai léte is a világesemények kialakulásától függ. Hiszen az első világháború végétől a második kezdetéig alig 30 év telt csak el, s ma, ahogy azt az események mutatják, a harmadik világháború kezdetéig, — sajnos, — aligha lesz módja az emberiségnek 30 évig várni. A világháborúkat követő változások Az első két világháború közötti idő rövidsége dacára is zötti idő rövidsége dacára is a világ nagy része óriási változáson ment keresztül. Az első világháború megszüntette a Vilmos-császári Németországot és a Miklós-cári Oroszországot. Azonban kitermelte helyettük a Hitler-nácizmust és a Lenin-Stalin kommunizmust. Mindkét világháború eseményeinek kialakulásában döntő szerepe az Egyesült Államokkal az élén a demokráciáknak volt. A harmadik világháborúban, ha az — és amikor az kitör, — a demokráciák a kétségtelenül megerősödött kommunizmussal találják szembe magukat. Hogy ki fog győzni? Erre a helyes választ ma senki sem tudja megadni. Hiszen ha a kommunisták biztosak lennének abban, hogy ők győznek, akkor ép úgy nem várnának sokáig a háború megkezdésével, mint ahogyan a demokráciák sem ülnének összetett kézzel és vágnák zsebre azokat az inzultusokat, amikben még az újonc kínai kommunisták is elég nagy hozzáértésről tettek legújabban is bizonyságot Angus Ward amerikai főkonzul és négy konzuli tisztviselő letartóztatásával. Tehát a tények jelenlegi állása azt mutatja, hogy egyik fél sem érzi magát elég erősnek ahhoz, hogy megpróbálkozzék a másikkal leszámolni. Az első két világháborúnak tanulságai Azonban az első és második világháború tanulságából azt a következtetést lehet levonni, hogy a diktátóriális hatalmakat a szabad emberek öszszességéből álló demokráciák az előbbiek kezdeti sikerei dacára is végül mindig megtörik. Az emberek ösztönszerü vágya a szabadság után minden egyéb elgondoláson álló elméletnél is erősebb. Ha ilyen elméletet csak erőszak alkalmazásával lehet életben tartani, akkor az szembe kerül a szabadság ösztönszerü vágyával, ami, — amit előbb mondtunk, — minden más elméletnél erősebb. Ha ez a következtetésünk helyes’, akkor az esetleges harmadik világháborúban a demokráciák döntő szerepe alighanem meg fog ismétlődni. A két világháború megtanította arra a demokráciákat, hogy a diktátóriális hatalmak kezdeti sikerei ellen jobban fel kell készülni, mint ahogyan a demokráciák a múltban voltak. Hiszen mikor az Egyesült Állam(*k a második világháború belekényszerült, jóformán kézi fegyverünk is alig volt és az újoncokat kezdetben fapuskákkal oktatták a katonáskodás elemi szabályaira. A hadi gépezetek tökéletesedése és főkép az atombombák feltalálása óta a kezdeti sikerek döntő befolyást gyakorolhatnak a fegyveres összetűzés kimenetelére, azért ma má a legbékésebb szándék is csak annyit ér, amennyi erőt lehet mögötte felsorakoztatni. Vagyis a legbékésebb szándék dacára is állandóan készenlétben kell lenni a háborúra. Elég szomorú, hogy ilye nvilágban kell az embereknek élni, ahelyett hogy örülhetnének a békés életnek és élvezhetnék annak szépségeit. Hiszen olyan szépen élhetnének ebben a modern korszakban az emberek, — ha hagynák őket békében élni. De nem hagyják, mert úgy látszik, hogy a Kelet és Nyugat egyre jobban eltávolodnak egymástól. Nehéz a megegyezés Kelet és Nyugat között Hasztalanul erőlködnek a Nemzetek Tanácsának ülésein a nyugati demokráciák békés megegyezésre jutni az oroszokkal, de ez sehogysem sikerül. A napokban is Vishinsky, az orosz delegátus ötödmagával, az orosz fennhatóság alatt álló csatlós államok kiküldötteivel együtt kiment a gyülésteremből, amikor a kínai delegátus, kit még (Folyt, a 4-ik oldalon) ‘The Cardinal’s Story” Újabb, borzalmas részleteket tár a világ elé Mindszenti hercegprímás megkinzásáról Swift K. István most megjelent könyve Egyik legelőkelőbb new yorki könyvkiadó cég, a “The Macmillan Compnay” kiadásában uj könyv jelent meg, amelynek címe “The Cardinal’s Story.” A könyv, melyet Stephen K. Swift, magyar származású ismert amerikai iró és újságíró irt, magába foglalja Mindszenty egész életét és a legrészletesebben feldolgozza az egész “Mindszenty ügyet” részben olyan adatok alapján, amelyek eddig ismeretlenek voltak az amerikai közvéleményelőtt. Ezek az adatok, amelyeket Swift hónapokig tartó európai tartózkodása alatt gyűjtött és kutatott fel, uj és borzalmas fényt vetnek azokra a módszerekre, amelyeknek segítségével a hercegprímást arra kényszeritették, hogy az Andrássy ut 60 kinzókamráiban “bevallja” a legfantasztikusabb v á d a kát. Nemcsak napról-napra, de helyenként óráról-órára követi nyomon és Írja le a legbravurosabb újságírói pontossággal és drámai erővel azt a tortúrát, amelyen Mindszenty keresztül ment, mielőtt az előre elkészített “vallomást” először aláírta, majd később az “acte^dron” nevű méreg és a zelszenvedett kínzások hatása alatt, pribékjei diktálására saját kezével le is irta. A szentek nyomdokában Mielőtt Mindszenty végső martirumának megdöbbentő és fájdalmas leírásához ér, a könyvkitűnő Írója elmondja a hercegprímás egész életét, pompás rajzát adva jelleme kialakulásának, majd izgalmas leírását annak a majdnem két évig tartó emberfeletti bátorsággal végig vitt küzdelemnek,. amely 1948 december 26-án a letartóztatáshoz vezetett. A könyv e részénél« “A szentek nyomdokában” címet adta Swift nagyon találóan, mert a hitéért és népéért valc önfeláldozásnak arra a köészségére, sőt eltökéltségére, amellyé' Mindszentv elébement a martiriumnak, csak a szentek életében lehet példát találni. Csak Swift irói tehetségével és különösen leiró és megelevenítő erejével lehet megmagyarázni, hogy a Mindszenty dráma végső kifejlődését, a letartóztatását megelőző hónapok eseményeit. Bár azok nagyrészt ismertek voltak, mégis szinte lélegzet elállitó izgalommal kisérjük könyve olvasásakor. Swift nemcsak kiváló iró, de tehetséges újságíró is és ez volt az oka annak, hogy a legrészletesebben az Andrássy ut 60 alatti eseményeket adja elő, mert ezekre vonatkozó adatai majdpem teljesen újak és mert tisztábán van azzal, hogy ezek a legszélesebb érdeklődés felkeltésére alkalmasak. A kínzások Két nappal azután, hogy Mindszentyt bevitték az Andrássy ut 60 alá, reggel négy órakor felkeltették és levitték a kihallgatási terembe. Itt szembe a fallal felállították, közben néha órákig a két garját felfelé kellett tartania, ameddig bírta. Hátamögött több pribék elkezdett ordítani. Mondatokat és kiszakított szavakat kiabáltak a jegyzeteiből, kórusban harsogták : “Ez mind hazugság, hazugság, érted Mindszenty, hazugság. Egy papnak nem szabad hazudnia és te hazudsz, Mindszenty, hazudsz, hazudsz!” Ez igv tartott órák hosszat. Aztán jöttek a vádak, hogy Mindszenty mit csinált, kinek mit mondott. És jöttek a kérdések, hogy ezt meg azt csinálta, miért mondta. Ugyanazt a kérdést százszor is elismételték. Ordítva, hogy zengtek a falak. A pribékeket három óránként leváltották és ujak jöttek, mert ők maguk áem bírták ki tovább Harminchat óráig tartott ej igy változatlanul. Akkor bejötl egy orvos, megvizsgálta Mindszentyt, leültette, adott neki eg\ csésze kávét, majd folytatódott a tortúra. A hercegprímás méj a második napon is a leghatáro zottabb hangon válaszolta a kér désekre, hogy nem igaz. Körül belül hatvanhat óráig tartott, a mikor lehunyta a szemeit és nen válaszolt többet. Majd halkai ennyit mondott: “Hiábavaló a: egész. Öljenek meg. Kész vágyói meghalni.” Szerda reggel kezdő dött mindez és szombaton reg gelre alig lehetett felismerni Italt kért. De nem adtak neki Többször elesett. Felállították A lába szörnyen fájt. Levetettél a cipőit és cipő nélkül újból fe kellett állnia, de állandóan a fal lal szembe. A szemei teljesen ü vegesek voltak. Se beszélni, s mozdulni nem tudott. Összeeseti Akkor az asztalhoz vonszolták ahol ott feküdt az előre elkészi tett vallomás. Aláírta 84 órái] tartó kinzás után. De el sem ol vasta, hogy mit irt alá, nem i tudta volna, nem látott. Elájull Tizenhét óráig nem tudták ma gához téríteni. A minden emberi képzelete felülmúló kínzásokat továb folytatták, miknek segítségéve leíratták Mindszentyvel a vallc mását, majd előkészítették tárgyalásra. A modern idők leg borzalmasabb s legaljasabb tör ténetét tárja elénk Swift rendki vül érdekes könyve. Lilienthal lemondott* David E. Lilien thal, az atomerőbizottság elnöke, lemondott állásáról. December 31-én hagyja el a helyét. Truman elnök sajnálattal fogadta el a lemondást. Körülbelül ezzel egyidej üleg az elnök utatsitotta az igazságügyminisztert, hogy fokozottabban őrködjék az atombombával kapcsolatos titkokra. Törvénytelennek minősített információkat az atomtitokról tilos kiadni a sajtónak. Az utóbbi időben túlsók felvilágosító cikk jelent meg a lapokban az atomrobbantással kapcsolatban.-Ne halmozzuk a kávét! WASHINGTON — A kereskedelmi minisztérium közli, hogy eddig körülbelül 90 millió dollárba került a háziaszszonyoknak a pánik, amelyet a kávé árának további emelkedésétől való félelem okozott. A kávé 51 centes átlagról 80e-re emelkedett és tovább fog emelkedni, ha a háziasszonyok nem hagyják abba a halmozást. A minisztérium figyel meztet, hogy nincs ok aggódni, mert a ! kávékészlet olyan bőséges, mint más években. Olcsó cseh cipók A hires csehszlovák cipőgyáros, Bafa olcsó, jó böi’cipökkel árasztotta el New Englandot. A kitűnő minőségű cipők lényegesen olcsóbbak, mint az amerikai cipőgyárosok termékei. Az olcsó konkurencia riadalmat keltett az amerikai cipőgyárosok között. I A csehek értik a módját az ilyen spekulációknak! Ha őszintén akarják a békét... Anglia felszólította Oroszországot, hogy ha őszintén kívánja a világbékét, vessen véget a görögországi és koreai polgárháborúknak, melyeket a szovjet ügynökök szítanak. Az angol delegátus kijelentette, hogy a szovjet kormánynak módjában áll enyhíteni a nemzetközi feszültséget. A szovjet “békepaktumát” — folytatta a delegátus — “azért nem veszik komolyan mert más elveket követ a szovjet a gyakorlatban, mint amilyeneket az UN előtt hirdet. A világ népei bizalmatlanul nézik az oroszoknak ezt a kétszínű játékát. MEGMOZDULÁS FLÓRIÁN TIBOR ÉS CSALÁDJA ÉRDEKÉBEN Ha lehull az első atombomba Néhány héttel ezelőtt kiáltványt intéztünk az itteni magyarsághoz egy közös nagy megmozdulás érdekében, amelynek célja idemenkült magyar honfitársaink felkarolása lenne. Bizonyos, hogy a menekült és végre Amerikába jutott magyar testvérek további sorsának egyengetése és felkarolása, az itt segítségükre sietésnek gondolata sok-sok magyar testvérünkben felvetődött már cikkünk megjelenése előtt is, a tettek azonban mindennél többet jelentenek. A new brunswicki magyarságé az érdem, hogy tettekkel is tanujelét kívánja adni magyar testvéri jóérzésének s nem áll tétlenül a vergődő, uj élethez kezdeni akaró, de a kezdet nehézségeivel küzdő menekültjeink nehéz helyzetének láttán. Örömmel látjuk, hogy New Brunswickon egy bizottság alakult lelkes magyarokból Flórián Tibor menekült magyar költő és családja segélyezése érdekében. (Ez a bizottság a most péntek esti gyűlésen résztvevőkkel bővülni fog.) Nem fognak gyüj-, tögetni, nem fognak kéregetni, hanem egy műsoros estélyt rendeznek s annak tiszta jövedelmét a harmadik gyermekét váró szülők rendelkezésére bocsátják. Még jelentőségteljesebbé teszi ezt a megmozdulást az a körülmény, hogy annak védnökségét New Brunswick összes magyar egyházainak lelkipásztorai elvállalták. Ez mindennél ékesebb bizonysága annak, hogy nem jelenthet válaszfalat és széttagozódást felekezeti hozzátartozandóságunk akkor, amikor a szeretet jegyében, tisztán szivünk szavára hallgatva együttesen kell odaállnunk valamely jótékonycélu magyar ügy mellé. A new brunswicki példát bár meglátnák és követnék máshol is! Ha a mi kiáltó szavunk nem ért el odáig, bár tettekre serkentené más városok és vidékek magyarságát is a brunswicki “bizottság” példamutató megmozdulása, a brunswicki papok és polgárok nemes gondolkozása. Mindenütt vannak, kezdenek most már mindenütt lenni segítségre, erkölcsi és anyagi támogatási'a szoruló menekült magyarok s mi hisszük, hogy vanak mindenütt szép számban segítő készségű, jószivü, jóérzésü amerikai magyarok is! — ikafalvi — Kiirtják még a magyar nótát is! Az atomérőbizottság most vázolta az első képet arról, hogy mi lesz, ha háború esetén a fővárosra hull az első ellenséges atombomba. Sötét képet festettek a szakértők a pusztulásról, amely a bomba nyomában jár. Házak ezrei semmisülnek meg a tűzben. Emberéletek tízezreit oltja ki a pokoli erő. 6 négyzetmérföldnyi területen kő kövön nem marad. Akik túlélik az első robbanást, azokat a rádióaktiv sugárzás lassú halállal végzi ki. Azonban van mód a védekezésre is. Ha az ellenséges repülők közeledésére idejekorán figyelmeztetik a lakosságot, megfelelően épített óvóhelyeken átvészelhetik a robbanást. John MácCormaek, a N. Y. Times keleteurópai tudósítója beszámol a legújabb erőfeszítésekről, amelyekkel a Szovjet a kommunista szellemet igyekszik mindenütt uralkodóvá tenni a rabságba szabadított országok életében. Benyomása szerint ebben előreveti árnyékát az a szándék, hogy ez országokat beolvasszák a Szovjetunióba. Magyarországon például — Írja — kampány indult, hogy a régi magyar nótákat “tömegdalokkal’ ’helyettesítsék. Mit értenek tömegdalok alatt — megmondja a moszkvai rádió, mely közölte, hogy az orosz zeneszerzők dalait egyre többen éneklik magyar szöveggel a munkás-felvonulásokon és ünnepségeken. A budapesti Kis Újság jelentése szerint az iskolás gyermekeket is orosz dallamokra tanítják. — A kommunista pártlap, a Szabad Nép szerint — folytat-Karácsony után menetelnek Diplomáciai körökből származó értesülések szerint a szovjet karácsony után készül bevonulni J ugoszláviába. Kémj Mentésekre alapítják ezt a feltevést. Állítólag minden előkészület megtörtént már a Jugoszlávia körüli országokban a megrohanásra. j Bebler jugoszláv külügyminiszter azt felelte az újságíróknak, hogy Titonak tudomása van a tervről és minden előkészület megtörtént arra, hogy a támadás ne érje készületlenül az országot. A csatlós országokban egyre nő a terror, mert az oroszok felkeléstől félnek. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez Önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Újabb szén-sztrájk fenyeget John L. Lewis összehívta a bányászunió 200 tagú irányitó bizottságát, hogy határozzanak az uj sztrájk ügyében. December 1-én jár le a határidő, amit a bányabáróknak szabott Lewis, hogy uj szerződéstervezetét elfogadják. Ez azonban nem történt meg. A bányatulajdonosok taktikája nyilvánvalóan arra megy ki, hogy uj sztrájkba kényszerítsék a bányászokat és aztán a kormányt rávegyék a Taft-Hartley törvény alkalmazására. Arról is szó van, hogy Lewis az összecsapást elkerülendő, a további munka mellet döntött, nehogy karácsony előtt ismét kenyér nélkül álljanak a bányászok. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy egész városokat fenyeget a szénhiány veszélye ja MacCormac — az uj iskolakönyvekből mindenféle vallási vagy nemzeti jellegű témát kiküszöböltek s helyettük kommunista és Szovjet vonatkozású ismereteket közölnek. A hetedik osztályú (általános iskola) olvasókönyvében száz oldal foglalkozik Oroszországgal, Leninnel, Sztálinnál és az orosz háborús győzelmekkel. A moszkvai Pravda büszkén említi, hogy a csehszlovákiai, romániai és magyarországi iskolákban azt tanítják, hogy a legtökéletesebb ország Szovjet Oroszország.” ❖ * i\i A szovjet csatlósok sorában egyre dühösebb akció indul a “kulák” felszámolására. Bulgáriában, Magyarországon és Romániában egyöntetű jelszó alatt folyik az akció és kuláknak neveznek minden földművest, aki ragaszkodik földjéhez és nem akarja termését a hivatalos áron beszolgáltatni, vagy esetleg pusztán csak szembeszegül az államosítási törekvéseknek. Újabban csehszlovákok, magyar mintára, “munkabrigádokat” szerveztek a rejtett élelmiszerek felkutatására.
