Hiradó, 1949. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1949-11-24 / 47. szám

VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM — NO. 47. SZÁM. Ara 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1949. NOVEMBER 24. Rendszerint az kiabál legjob­­ba7i, akinek nincs igaza Nemzetek Tanácsának múlt hétfői ülésén két nagyfontos­­ságu beszéd hangzott el. Az elsőt Vishinsky külügyminisz­­mondta a tőle megszokott nagy hévvel és szokatlanul túl gyakori asztal veregetéssel. Ha beszéde lényegének a té­nyek ellent nem mondanának, amiket utána Warren R. Aus­tin, az Egyesült Államok kép­viselője beszédében megcá­folhatatlan adatokkal is iga­zolt, akkor azt hihette volna a világ, hogy aki,ilyen mérge­sen harcol az “igazáért,” mint azt Vishinsky teszi, — annak talán igaza is van. Azonban Austin nemcsak az ülés hall­gatóságát, de a világ szabad embereinek száz millióit is meggyőződtethette a r r ó 1, hogy a hamisságból akkor sem lesz igazság, ha bármily nagy hangon kiabálják is azt, s viszont az igazság végered­ményben mindig győzedel­meskedik, ha halk szerénység­gel is mutatnak reá. Mit mondott Vishinsky? Vishinsky a régi nótát fúj­ta, hogy Sovjet-Oroszország a világ legbékésebb országa. 32 éves fennállása óta állandóan a béke politikáját folytatja, s keményen küzd azok ellen, akik egy újabb háborút akar­nak a világra rázuditani. E- zért támogatja a Nemzetek Tanácsát, amelynek megerő­södésében a béke biztosítását látja. Rámutatott azután Vi­shinsky azokra a nemzetközi szerződésekre, amiket Orosz­ország 1935-ben Franciaor­szággal, 1936-ban Csehszlová­kiával és Mongoliával, s 1937- ben Kínával kötött. Ezek a szerződések Oroszország bé­kés szándékait igazolják s Vi­shinsky nem tudja megérteni, hogy mindezek dacára a szomszédos államok gyűlölet­tel viseltetnek Oroszországgal szemben. Mintha itt érezte volna Vi­shinsky, hogy e szerződések még abban az időben lettek megkötve, amikor még a nyu­gati demokráciáknak nem volt okuk gyűlölni Oroszor­szágot, vagy helyesebben mondva félni az oroszok erő­szakos és agresszív politiká­jától, — azért rátért Teherán, Jalta és Potsdamban kötött e­­gyezményekre, mikről Vi­shinsky szerint valaki a Nem­zetek Tanácsában azt mon­dotta, hogy azokat úgy kell tekinteni, mintha nem is lé­teznének. Mindazonáltal 0- roszország szigorúan és vál­tozatlanul eleget tesz ezen e­­gyezményekben vállal kötele­zettségeinek, Más nemzetek nem teszik azt, mert például Oroszországnak azt az ajánla­tát, hogy Japánnal kössenek már hivatalosan is békét, mindezideig nem teljesítették. Legérdekesebb és egyúttal legmegtévesztőbb volt Vi­shinsky beszédének az a része, mely az általános fegyverke­zés csökkentése érdekében tett orosz javaslatokkal fog­lalkozik. Az egyik ilyen javas­latban az atombomba haszná­latának eltiltását, egy másik­ban elitélni kívánja egy újabb háborút előkészítő propagan­dát és végül azt ajánlotta egy másikban, hogy mind az öt nagyhatalom, mik a Nemze­tek Tanácsában a vezető sze­repet j átszák, egyharmadá­­val szállítsák le fegyveres ere­jüket. Mindezeket a javasla­tokat Oroszország már a há­ború befejezése után tette meg. Warren R. Austin, U. S. dele­gátus a tények felsorakozta­tásával mutatott rá Orosz­ország erőszakos politikájára Austin elismerte Vishinsky szónoki készségét, ami a kö­zönségre olyan benyomást tesz, mintha tűzijátékot hal­lanának szavakból. Vishinsky a szóbeli villámait olyan dör­­gésszerü asztal csapásokkal kisérte, hogy az U. S. névtáb­lája kétszer is majdnem le­esett az asztalról. Ha az orosz' képviselő ezt a módszert rit­kábban használná, akkor ta­lán hatásos is lenne. Mi igen sajnáljuk, — mondta Austin, — hogy az orosz delegátus ki­tűnő képességeit propaganda helyett nem a kölcsönös meg­értés és baráti közreműködés elérésére használja. Az utóbbi négy évben minden orosz a­­jánlat oly ügyesen van össze­állítva, hogy azoknak egyes részeit külön-külön elsőran­gúan lehet felhasználni az E- gyesiilt Államok és Anglia el­leni propagandára. Az atom­erő ellenőrzésére vonatkozó ajánlata is egy ilyen szép sza­vakba foglalt csapda, amit a Nemzetek Tanácsának fő-ülé­sén igen nagy szótöbbséggel már az előző évben is elvetet­tek. Az orosz ajánlat mester­séges olajág tüskékkel körül­véve és az azt előterjesztő be­széd béke ígéret helyett in­kább háborús fenyegetésnek hangzik. Mit jelent a vétó jog és mit érnek az orosz Ígéretek A Nemzetek Tanácsa a vi­lágbéke biztositásána*k eléré­se célj ából elhatározta, hogy a Security Council-t képező 5 állandó tagjának, az öt nagy­hatalom képviselőinek hatá­rozata csak úgy érvényes, ha azt egyhangúlag hozzák meg. Ha bármelyik nagyhatalmi képviselő megvétóz egy javas­latot, akkor az hatályát veszti. Austin rámutatott arra, hogy Oroszország e vétó joggal annyiszor visszaélt, hogy a világbékét valósággal szabó- ! tázsolta. Szovj et Ígéretekben a bizalmat az utóbbi évek ta­pasztalatai teljesen aláaknáz­ták. Nem kell túl messzire visszamenni és rámutatni ar­ra a baráti szerződésre, amit (Folyt, a G-ik oldalon.) | Szép magyar ünnep volt a Független Ref. Egyház évi hálaaádásl vacsorája THANKSGIVING THANK GOD THAT YOU LIVE IN THE UNITED STATES! Dont pity yourself this Thanksgiving—get down on your knees and thank God that you live in the United States. We may be having hard times, but they are nothing compared to the hard times that people are having in Europe. We are living in luxury compared to the people in the rest of the World. It’s no use going into the situation and showing how many automobiles and radios and all of those luxuries that we have, because there are millions of Europeans who have never heard of a radio and tens of thousands of them who never rode in an automobile. In fact they don’t have the price of a gallon of gasoline. We are so much better off here in the United States that untold mil­lions over the world would like to change places with us. So, regardless of so-ca" ' hard times, get down your knees this Thanks ing, and thank God th you live in the United States and not among the war-crazed na­tions of the old j world! Jk A Perth Amboyi Független Magyar Református Egyház szokásos évi hálaadási vacsorája a teljes siker jegyében folyt le­­múlt vasárnap este a Kirkland Piacéi teremben. Mintegy 600 főnyi vendégsereg tölötte meg a a termet és az alsó helyiséget s néhány perccel 6 óra után, ci­gányzenés hangulatban kezdő­dött meg a bankett, amely fél tiz tájban ért véget s amelynek résztvevői egy szép magyar ün­­nap, hangulatos találkozó emlé­kével távoztak... A bankett után táncmulatság volt, amelyen fia­talok és öregek egyaránt jól é­­rezték magukat. Az amerikai és magyar him­nusz együttes eléneklése után az egyház szorgos (és csinos) le­ányai és asszonyai felszolgálták az Ízletes pulykavacsorát. Rév. Daróczy Sándor asztali áldást mondott. Előbb az egyház lelki­­pásztora, Nt. D. Vincze Károly főesperes, majd pedig Czok Ist­ván főgondnok üdvözölte a ven­dégeket s bemutatta Diénes László lapkiadó-szerkesztőt, aki a tósztmesteri tisztet töltötte be magyar nyelven. Angolnyelvii áldomásmester Séllyei F. Lajos városi rendőrbiró lett volna, de nem tudott megj elenni a banket­ten s ezt a “munkakört” az egy­ház lelkésze töltötte be nagy hozzáértéssel. Diénes szerkesztő előtt hatalmas méretű pohár ál­lott az asztalon, amit két egy­házfi szinültig töltött sörrel s az áldomásmester ezzel köszöntötte az egyházat, híveket és vendé­geket... Vacsora közben Thegze Ger­ber Miklós menekült magyar ze­neszerző gyönyörű dalait adta elő Máté Jenő operaénekes, a szerző zongorakiséretével, majd a szerző piano-accordionon játszva maga énekelt el néhá­nyat vidámabb dalaiból. Hatal­mas tapsot arattak mindketten. És amikor Dr. Vincze elmondot­ta, hogy ennek a rendkívül ta­­lentumos zeneszerzőnek két ár­vája van a Ligonieri Árvaház­ban, a bankett résztvevői né­hány perc alatt mintegy 100 dol­lárt adtak össze, kifejezést adva ezzel nemcsak jószívűségüknek, de a művésznek kijáró tisztele­tüknek és elismerésüknek is. Rev. Earl H. Devanny, a woodbridgei úgynevezett “fehér templom” lelkésze volt az alka­lom főszónoka, aki előbb humo-Fél év alatt félmil­liós gyarapodás a Verhovaynál A Verhovay Segély Egylet hi­vatalos lapjában most jelent meg az ellenőrző bizottság 1949. okt. 15-én kelt jelentése, amely szerint az egyesület vagyon-gya­­rapodása az 1948. december 31- től 1949. junius 30-ig eltelt fél év alatt közel félmillió dollár volt, pontosan $471,070.60. Ez év január 1-én az összvagyon $9,948,683.11, hat hónappal ké­sőbb, 1949 junius 30-án pedig $10 millió, 419 ezer 753.71. Akárhogy is vészük a dolgo­kat, ez a vagyonszaporulat min­denképen hatalmas lépés előre s ha a tagszerzés és tagmegtartás is ilyen sikeres, méltán nevez­hetjük legnagyobb magyar egy­letünknek a Verhovay Segély Egyletet. ros, majd mélyenszántó, komoly gondolatokban gazdag beszédet mondott. |ltána Dr. Vincze a kö­vetkezőket mutatta be: Sol. R. Kelsey városi tanácsost, aki De­laney polgármester üdvözletét hozta, Joseph Sieber commissio­­nert, August F. Greiner wood­bridgei polgármestert, Edward J. Patten' megyei főjegyzőt és feleségét, Dr. Roos metucheni iskolaigazgatót és feleségét, Dr. McGinnis amboyi iskoliai főfel­ügyelőt és feleségét, Dr. Lang József magyar orvost és felesé­gét, Dr. Seaman és Dr. Weiss magyar fogorvosokat, Zámbory Sándor Housing igazgatót és fe­leségét, Nt. Béky Zoltán espe­rest és feleségét, Rév. Bálintot, Rév. Bertalan Imrét, Nt. Kecs­­keméthy József árvaatyát, T. Elek Áront, Mrs. Urbánt, Papp Istvánt és Papp Istvánnét, a Népszava irodavezetőit, Török László szegényügyi felügyelőt, Ifj. Papp János ügyvédet, Ifj. Eger Sándor ügyvédet, Mitrus­­ka János temetésrendezőt és fe­leségét, S. Kanai Kain temetés­rendezőt és feleségét, Mrs. Zlyka temetésrendezőt és családtagja­it, Mr. és Mrs. Jelent, Mrs. Ber­­kót és édesapját, Mr. Márkot, Olchváry István ny. ezredest, Velikán Demetert és feleségét, Juharos Dtván menekült ma­gyar festőművészt és feleségét, aki szintén festőművész, és má­sokat, akiknek nevét nem sike­rült feljegyezni. Tesztmester a bemutatások u­­tán Vincze András nyug. tü­zérségi tábornokot hívta szólás­ra, aki a menekült, hontalan ma­gyarok helyzetéről beszélt s há­lás szavakkal emlékezett meg az amerikai magyarság segítségé­ről és segítő intézményeinkről, a Segélyakcióról és a Magyar Szövetségről. Vécsey Aladár nyug. magyar tábornok néhány keresetlen szobán hasonló érzé­seit fejezte ki. Csattanója volt az estnek Székely Izsó, az Ame­rikai Magyar Népszava igazga­tójának tüzes beszéde, aki el­mondta, mennyire meghatotta és szivén találta őt Teghze Ger­ber zeneszerző egyik-másik dala, azok, amelyek a magyar hit-re­­mény-szeretet-ről szólnak, ame­lyek megértést, megbékélést kér­nek... “Csak jöjjenek az ilyen magyar menekültek, jöjjenek a magyar hontalanok, az amerikai magyarság szeretettel, tárt ka­rokkal várja őket! Ezek az u­­jabb bevándorló magyarok uj vérkeringést hoznak az amerikai magyar életbie!” — mondotta Székely Izsó. Ádám Géza Ronkonkoma-i magyar gyáros volt az est utolsó szónoka, aki egymaga mintegy 40 hontalannak irt alá assur­­ance-t s gyárában foglalkoztatja őket. (Mindkét tábornok nála dolgozik.) Mr. Ádám elmondot­ta, mennyire boldognak érzi ma­gát, hogy segíthetett hontalan magyar testvérein. Nagy Ferike accordion muzsi­kája és Nagy Sándor dalszámai szerepeltek még az est műsorán. Az egyház lelkésze megemlé­kezett végül az est sikere érde­kében odaadóan fáradozó asszo­nyokról, leányokról", férfiakról, az egyház különböző testületéi­ről, amelyek egyként fogtak ösz­­sze a nagy feladat elvégzésére. Valóban szép volt, jó volt min­den, a rendezés irányitói és munkálkodói minden dicséretet megérdemelnek. Amerika nem iÄex­­portálhat” sza­badságot Dean Acheson külügyminisz­ter a német nép vezetőihez inté­zett szózatában úgy nyilatko­zott, hogy Amerika “nem expor­tálhat szabadságot és prosperi­tást nemzeteknek, amelyekben nincs elég akaraterő és bátorság ahhoz, hogy segítsenek önma­­gukon.” Kina esetét hozta fel en­nek a példának a bizonyítására. A kinai nemzeti kormány el­nyomta a népet és valósággal a kommunisták ölébe dobta az e­­gész országot. Éppen ezért, foly­tatta Acheson, a kettéosztott Németországnak minden erejé­vel azon kell lennie, hogy harcol­jon a szabadságáért és az ujjá­­épülésért. Amerika segíti azokat a népeket, melyek eltökélten igyekeznek segíteni önmagukon. Kínában nem az amerikai poli­tika hibázott,- hanem a kinai po­litika, amely hátrafelé akart ha­ladni előre. Szomszéd, akiben nem bízhatunk - Truman Truman elnök a perzsa sahot felköszöntő beszédében figyel­meztette a 30 éves uralkodót, hogy orosz szomszédjában ne bízzék, mert szerződéseit ez az ország nem tartja be. “Nekünk is gyakran volt dolgunk az önök hatalmas északi szomszédjával, aki nem his zabban, hogy a szer­ződéseket s fogadkozásokat illik betartani. Am&rika hisz a szer­ződések betartásában.” Truman igy folytatta: “A-merikábán nincsenek rendőrál­­lam módszerek. Itt oda megy, ahová jólesik, azzal beszél, aki­vel kedve tartja. Nem követik rendőrök minden lépését.” Az iráni sah válaszában köszönetét mondott Amerikának a multba­­ni segítségért, de sietett hozzá­tenni, hog ytovábbi fokozott se­gítséget kér, mert másként nem tudna Irán védekezni a szovjet nyomása ellen. “Rabszolga­tenyészet” XII. Pius pápa hevesen kifa­kadt a totalitariánus államok el­len, amelyeknek hazug törvényei bűnnek könyvelik el a hazafias­ságot és rabszolgákká, alj ásítják le a rabigába kényszeritett kis népeket. Ami a vasfüggöny mö­götti országokban folyik, nem más, mint “rabszolga-tenyé­szet.” Háborúra uszítanak Milovan Djilas, Jugoszlávia, tárcanélküli minisztere az UN előtt azzal vádolta a szovjetet, hogy háborúra uszítja csatlósa­it. Háborúra készül Oroszor­szág, “Visinszkij szovjetküliigy­­miniszter azt hiszi, hogy a béke problémája kizárólag a nagyha­talmakra tartozik!’ — mondotta Djilas holott kisnemzetek szen­vedtek mindig, ha kitört a há­ború. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a Híradóban! A tengerbe sétáltak meghalni Myrtle M. Porter 47 éves bel­­monti (Calif.) asszony és Ted Yell, 50 éves kereskedő egy ki­tűnő vacsora és számos pohár ital után ké a kézben besétáltak a Csendes Óceánba és eltűntek a hullámok között. Naplemente« volt éppen a tenger fölött és a parton sétáló közönség rémület­tel nézte, hogy mi történik. Hiá­ba kiáltoztak utánuk, kérve, hogy térjenek vissza, a pár nem fordult meg csak haladt nyugod­tan előre. Hirtelen egy hatalmas hullám elnyelte őket. Mire a Coast Guard keresésükre indult má reltüntek a tengerben. Ez­­ideig nem sikerült megtalálni holtesteiket. Az óceán lelett született Egy lengyel asszonynak két világrész között született a kis­leánya az Atlanti óceán fölött A repülőgép női személyzete se­gédkezett a szülésnél. Mire a gép New Yorkba érkezett, már ket­ten szálltak ki belőle és a rádión értesített kórház autója várta az anyát és kislányát. Bíróság előtt Gubicsev Judith Coplon és Valentin Gu­bicsev, a szovjet UN bizottságá­nak egyik orosz hivatalnoka, most kerültek bíróság elé. Az FBI detektivjei azt vallották, hogy az amerikai lány és a nős orosz hivatalnok nemcsak “sze­relmespár” voltak, de kémked­tek is Amerika ellen. Filmre illő jelenetek során üldözték őket, a­­mikor bizalmas, lopott iratok­kal a zsebükben, szökni próbál­tak 21 detektív hálójából. Üres locsogás Diplomáciai körökben üres lo­csogásnak nevezik Visinskij szovjetkülügyminiszter kijelen­­tését, hogy mig Amerika atom­bombákat gyárt, addig az oro­szok békés munkára, hegyek levegőbe repitésére fordítják az atomerőt. Az egész nem más, mint ravasz szovjet propagan­da, mondották politikusaink. Az atomerő rendkívüli drága, mondják a szakértők. Az első pár font, amit itthon előállítot­tak, billiókba került. Aligha va­lószínű, hogy a szovjet villiókat áldozna csak azért, hogy levegő­be repítsen egy hegyet. UJ REGÉNYÜNKET melyet a közelmúltban bejelentettünk, MAI LAPSZÁMUNKBAN ELKEZDJÜK Bizonyára fog tetszeni olvasóinknak COURTHSMAHLER “A Munka Nemesit” cimü érdekes, szép szerelmi regénye, melyet mos­tantól kezdve folytatásokban közlünk

Next

/
Thumbnails
Contents