Hiradó, 1949. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1949-01-13 / 2. szám
Az Amerikai Magyar Lelkész Szövetség erélyes határozata a kommunisták ellen A híveknek tilos kommunisták lapjára előfizetni, gyűléseiken vagy mulatságaikon részt venni A Magyar Lelkipásztori Szövetség legutóbbi new yorki gyűlésén egyhangúlag rendkívül erélyes határozatot fogadott el az amerikai magyar kommunisták ellep. A határozatot, amelyet Biró Benedek r. k. plébános elnök és Daróczy Sándor református lelkész jegyző hitelesítettek, a Szövetség tagj ai magukra nézve kötelezőnek ismerték el. A határozat megtiltja a híveknek, hogy kommunista újságra előfizessenek, kommunista összejöveteleken, gyűléseken és mulatságokon megjelenjenek, továbbá, hogy egyháztagok kommunista ügyeket anyagilag, vagy erkölcsileg támogassanak. 'A lelkipásztori Szövetség kijelenti, hogy mindazokat Krisztus árulóinak és ellenségeinek kell tekinteni, akik az említett támogatást a kommunistáknak megadják. Ennek a rendkívül világos s félreérthetetlen * határozatnak az indokolására a Szövetség megállapítja, hogy: 1. Magyarországon a hatalom urai rendkívüli fényűzésben élnek, mig a népnek alig van betevő falatja és ruházata. Ez is mutatja, hogy a népet félrevezetik! és elárulják; » 2. Uralmuk biztosítására a -nyers erőszak fegyvereivel élnek. Bebörtönzések, kivégzések és internálások, valamint az embertelen kinzások utján minden magyart tehetetlenné és nyomorékká akarnak tenni. Százezres tömegnek kellett elmenekülnie Magyarországról és ha igy tart, akkor másfél éven belül minden ép testii és elméjű magyar vagy börtönben ül, vagy pedig elmenekül az országból; 3. A kommunisták politikája nemcsak magyar-, hanem egyházellenes is. Az egyházi iskolákat Magyarországon elvették, a papokat, tanítókat lemondásra kényszeritették, bebörtönözték, vagy halálra kínozták. A templomba járó híveket kémekkel figyeltetik és a gyanúsak listájára teszik. A felsőbb iskolázás és a kenyérkereset jogától a nem kommunistákat megfosztják; • 4. A hazai és a kommunistákkal együttérző külföldi lapok ezeket az igazságokat elleplezik és a rabló uralmat kedvező színben igyekeznek feltüntetni. E tények felsorolása és megállapítása után mondja ki ez a nagyj elentőségii határozat szószerinti a következőket: “A fenti tények alapján mi, Istent és embert szerető vezetők és hívek a legerélvesebb tiltatkozásunkat fejezzük ki mindazzal az embertelenséggel és egyházellenes magatartással szemben, ami magyar vér- és hittestvéreinknek nemcsak szabadságát, de életét is veszélyezteti; a köreinkben ta látható velük megegyező gondolkozásu és érzésű egyéneket, mindazokat, akik akár szóval pártolják vagy anyagilag támogatják őket, akik újságjaikra előfizetnek, összejöveteleiken, gyűléseiken, vagy mulatságaikon résztvesznek, az emberiségért keresztfán szenvedett Krisztus árulóinak és ellenségeinek jelentjük ki, őket egyházainkból kizárjuk és velük mindenféle gazdasági és társadalmi kapcsolatot megszakítunk: olyanoknak tekintjük őket, mint akikre a Legfőbb Biró ezt az ítéletet fogja kimondani, AZ AMERIKAI magyar lelkészi kar közelmúltban megtartott konferenciáján nagyjelentőségű tiltó- és védekező határozatot hozott a kommunisták ellen. (Lásd lapunk más helyén.) — A vörösek erre felröffentek és szokásukhoz híven pénzt akarnak összeszedni a még megmaradt néhány elszéditett atyafitól azon az alapon a “reakciósok elleni harchoz” pénz kell. Döglődő napilapjuk pénzt kunyerál, néhány hetilapjuk pedig jajgat és átkozódik, ami azt jelenti, hogy papjaink határozata “telibe találta” őket... MARSHALL állam- és külügyminiszterünk súlyos betegsége miatt lemondott. Helyére Truman elnök Dean Acheson külügyi államtitkárt nevezte ki, akinek kinevezését még a kongresszus kell megerősítse. Acheson állítólag folytatni fogja az “erős kéz” politikát, habár köztudomású róla, hogy a Szovjettel megalkuvók és barátságot kunyerálni próbálók közé tartozott. Értékes tapasztalatokkal és nagy képességekkel rendelkezik s meglehet, hogy uj pozíciójában egy nagyszerű vezérférfiul« ismerünk majd meg benne. A 81-IK KONGRESSZUS, amely jan. 3-án kezdte meg illését, minden valószínűség szerint keresztül fogja vinni Truman elnökünk programjának javát, mindazt, amit megnyitó “távozzatok tőlem én Atyámnak átkozottal!” A Magyar Lelkipásztori Szövetség nevében: BÍRÓ BENEDEK, elnök; DARÓCZY SÁNDOR, jegyző. üzenetében felvázolt. A minap benyújtott 42 billiós költségvetése legkevésbbé tetszik a republikánusoknak... ÖT ANGOL repülőgépet lelőttek az izraeli katonák, állítólag Egyiptom felett. Az angolok erre csatahajókat küldtek Izrael felé s komoly háborús előkészületeket tettek. A zsidó állam válasza erre az volt, hogy megkezdte hadseregének leszerelését, hogy ezzel is megmutassa békés szándékait. Rhodos szigetén megkezdődtek az egyezkedési tárgyalások s minden remény megvan arranézvéj hogy az arab-zsidó kérdés végre "békés megoldást talál... Elítélik Mindszentyt - jósolja Spellman kardinális Felemelik az elnök fizetését A republikánusokból álló szenátusi albizottság formálisan is sürgeti a kongresszust, hogy duplájára emeljék az elnök tiszteletdiját. A jelenlegi évi 75,000 dollár helyett évi 150,000 dollár lesz az elnök honoráriuma. Az eredeti fizetés évi 100,000 dollár lesz, ehhez külön, adómentes 50,000 dollárt adnak a “költségek fedezésére.” Az alelnök fiz&físét ugyancsak megduplázzák, összesen 222 magasrangu állami tisztviselő kap emelést 1,600,000 értékben. Bizonyosra veszik, hogy a kongresszus még január 20-a előtt megszavazza a javaslatot, nehogy a beiktatás után az emelés meghiúsuljon azon a törvényen, amely tiltja, hogy az elnök fizetését — mig elnökségi terminusa tart — felemeljék. Francis Spellman kardinális nyilatkozott a Mindszenty ügygyei kapcsolatban. Kijelentette, hogy véleménye szerint Mindszenty József hercegprímást a kommunisták el fogják Ítélni. “A szemfényvesztésre szánt bírói tárgyaláson bűnösnek mondják majd ki — folytatta New York kardinálisa — holott Mindszenty minden bűne az, hogy Isten és ember jogait védelmezte a Sátánnal szövetkezett kommunisták ellen.” Mindszenty ügyét St(epinatz hercegérsek ügyével hasonlította össze. Stepinatzot Tito bőr-, tönöztette be, mert a bátor főpap ugyancsak bírálta a kommunizmust. — Az a biiniik mindkettőjüknek — mondotta Spellman •— hogy nagyok, istenfélők, ami a legnagyobb bűn a szovjet szemében, miután meg sem tudják érteni. — Ennek* a két férfiúnak a tettei és nevei tovább fognak élni, martiriumuk pedig sokezer fiatal fiút fog ösztönözni hasonló ellentállásra. Újra tárgyalják Ordass püspök bűnügyet A magyar luteránus egyház fejének, Ordass Lajosnak “valutaspekulációs bűnügyét” saját kérelmére újra tárgyalja a Népbiróság. Ordass be akarja bizonyítani, hogy hamis vád alapján ítélték el, mert a szóbanforgó félmillió dollárt nem hozta “feketén” Magyarországra. FEJLÉCEK, VAGY FEJTÁBLÁK? “Kelet-Amerika magyar pásztorai együtt tiltakoztak” — “New York százezer veteránja ‘piketelte’ a magyar konzulátust.” — “Az Egyesült Egyletek tekintélyes ezrei népgyülést szerveztek Clevelandban.” — Ausztria hontalan magyarjai a Szövetséges Kormányok közbelépését kérték.” — “A Magyar Nemzeti Bizottmány kiáltványt küldött a világ szabad népeihez.” — “Amerika kormányának hivatalos tiltakozását kérte az Amerikai Magyar Szövetség.” * újságból azonban csak 19 közölte le a tiltakozást! A vasfüggöny utolsó redőnye már már legördül volt hazánk felett... Mit teszünk most mi, A- merika magyarsága? Tétlen ernyedéssel és halálravált közönbösséggel ácsoljuk a fej fát óhazánk sírjára? A Pápa a legerősebb fegyverével, egyházi kiközösítéssel bünteti az egyház üldözőit. Amerika kormánya álnok kétszínűségnek (“treacherous sham”) bélyegzi a vallás-tipró bolseviki magyarok gyalázatát. A világsajtó informált forrásai megírják, hogy a Szófiában tartott Cominform “titkos” gyűlésén már december elején elhatározta Rákosi bandája, hogy mikor és milyen vádakkal tartóztatják le Mindszenty bíborost. Hát Amerika magyarsága mit tesz egyházanként, egyletenként, városonként? Feleljen erre mindenki a legjobb lelkiismerete szerint. Az Amerikai Magyar Szövetség épen úgy, mint eddig, minden választott amerikai szenátor figyelmét ezután is felhívja a kommunisták óhazai bűntetteire. Amíg” ercTírkböf~és—centj éinkből telik, addig nem hallgatjuk el igazságunkat. Miért nem. tehetné ugyanezt minden városban minden magyar? Ha mi elhallgatunk, ki fog szólani helyettünk? BALOGH E. ISTVÁN Amerikai Magyar Szövetség 1624 Eye Street, N.W., Washington 6, D. C. Ezek a fejlécek, amelyekkel néhány amerikai magyar lap beszámolt Ordass lutheránus püspök és Mindszenty katholikus hercegprímás letartóztatásának lelkünket gyászba boritó híreiről. $ Mi következik ezután? — A közömbösség és hallgatás fejtáblái? Hitler leégette a csehek egyik faluját, Lidicét s a hir még a legsötétebb “jungle’-’-ekbe is behatott, mert Amerika cseh polgárai az egész világnak elmondták. A Mindszenty-Ordass tragédia azonban nem egy kis falunak, hanem az egész óhaza vallásszabadságának a gyilkos pusztítása. Mit tesz tehát a világ legnagyobb demokráciájának közel egy milliónyi szabad magyarsága ? Mondjuk el egymásnak, egész őszintén. ...Az amerikai magyar lutheránusok főesperese, Nt. Leffler Andor, szívig ható igazsággal irta meg Ordass püspök bebörtönözését s összesen 18 amerikai magyar lap közölte a cikkét. Mindszenty hercegprímás karácsony éjjeli tragédiáját követő napon az Amerikai Magyar Szövetség az amerikai kormányhoz, a világsajtó irodáihoz, az amerikai katholikus sajtóközponthoz és a magyar nyelvű újságokhoz azonnal eljuttatta polgártársadalmunk erélyes tiltakozását. Minden illetékes fórum és az angol nyelvű sajtó megértéssel visszhangozta kiáltó szavunkat... A 36 amerikai magyar A magyarságnak önmagáról századok folyamán kialakult véleménye az, hogy a magyar: jogász nép. E megállapításnak kétségtelenül van bizonyos tudományos értéke, mert történelmi és nemzet-erkölcsi alappal rendelkezik. Tény az, hogy a magyar — még nemzetközi viszonylatban is saját szemmértékével mérve, — túlságosan nagy jelentőséget tulajdonit a jognak és az igazságnak, melyek a legtöbb népnél mint érzelmi körbe tartozó elvont fogalmak másodsorba szorulnak az anyagi érdekkörbe tartozó materiális fogalmak (üzlet, haszon, stb.) mögött. Ezzel magyarázható az, hogy kezdve az első világháborútól egészen napjainkig, a magyarság erősen hitt az anyagi és erkölcsi igazság, általában a jogi eszmények győzelmében és emiatt nem részesítette illő figyelemben ellenségei rosszindulatú, a tényekkel ellenkező, de mindig célirányos propagandáját. Minden esetben utólag kellett a magyar közvéleménynek rádöbbennie arra, hogy ellenfelei még az abszolútnak hitt igazságokat is olyan eredményesen forgatták ki a világ színe előtt, amilyenre az esetek sorozatos ismétlődése miatt talán nem is volt példa a világtörténelemben. Csak a legkirívóbb eseteket említve : 1914 évben az Osztrák-Magyagyar Monarchia koronatanácsában egyedül Magyarország miniszterelnöke, gróf Tisza István szavazott a háború ellen és csak a Monarchia különleges jogi és hatalmi felépitettségének volt a következménye, hogy Magyarország háborúba keveredett. Mégis az 1920-ban Trianonban megkötött békeszerzőKell-e szégyenkeznünk? Irta: Nyujtódi Lajos désben Magyarországot mint háborjis főbünöst kezelték és súlyosabban büntették, mint akár Ausztriát,- akár Németországot, mert a cseh, román és szerb propagandának sikerült a világgal elhitetnie, hogy az első világháború egyik okozója Magyarország volt. Holott annak a háborúnak összes hadviselő felei kö^:ül Európában az egyetlen volt a magyar, mely senkivel szemben sem támasztott sem területi, sem gazdasági igényt. A páriskörnyéki békék erkölcsi alapját a Wilson elnök által meghirdetett pontok képezték, melyeknek egyik sarkalatos elve a népek önrendelkezési joga volt. E címen szabadítottak fel Európában minden nemzeti kisebbséget, csak éppen a magyarral tettek szomorú kivételt aképen, hogy minden népszavazást mellőzve, sőt, még a néprajzi statisztikákat is felrúgva, az egész magyarság egyharmadát a legembertelenebb k i s e bbségi sorba taszították, kiszolgáltatva e szerencsétleneket a mind kulturális, mind erkölcsi, mind gazdasági téren sokkal alacsonyabb színvonalon álló szomszéd népek atavikus gyűlöletének és elnemzetietienitő törekvésének. A trianoni békeszerződéssel akkora területeket ragadtak el az ország testéből, hogy ezzel nemcsak milliós magyar tömegeket kényszeritettek kisebbségi sorba, hanem a megmaradt csonka Magyarországot is gazdaságilag életképtelenné tették, i A szörnyű igazságtalanság ellen felhozott magyar panaszokat és békés revíziós törekvéseket megmosolyogták, vagy legfeljebb jóindulatúan tudomásul vették, de a helyzet megváltoztatására egyetlen komoly lépést sem tettek, sőt, eltűrték a nagyhatalmak, hogy a kimondottan Magyarország m e g f ojtására Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából alakult Kisentene a legféktelenebb terrort gyakorolja Közép-E urópában mindennel szemben, ami magyar. 1948-ban Magyarország kormányzóját, miniszterelnökét és külügyminiszterét a németek Kielbe hajókeresztelésre hívták és ünnepségekkel várták, hogy a Csehszlovákia eljen irányuló német-magyar katonai szövetségre vonatkozó ajánlatukat velük- elfogadtassák. Magyarország azonban hü maradt hagyományos békepolitikájához, nem kívánt fegyverhez nyúlni, mert hitt az igazság békés utón bekövetkező győzelmében. Horthy, Imrédy és Kánya inkább programellenesen, szinte szégyenszemre, időelőtt visszatértek Magyarországra, mintsem hogy a háborút jelentő német szövetségi ajánlatot elfogadják. Ennek ellenére a háború végén, az 1946 évi párisi béketárgyaláson Magyarországot mint háborút provokáló bűnös országot kezelték és azzal büntették, hogy még jobban megcsonkították, mint Trianonban. Ausztria és Csehszlovákia meg sem kísérelték a német terjeszkedésnek ellenállni. A német csapatokat szó nélkül beengedték, mégis mindkét országot mint a nemzetiszociálizmus alól felszabadított országot, sőt, Csehszlovákiát, mint a németek ellen hadat viselő szövetséges államot kezelték a szövetséges hatalmak. Ezzel szemben Magyarország mereven ellenállt a német követeléseknek, azt sém engedte meg, hogy a német csapatok a Lengyelország elleni hadműveletekhez Magyarországon keresztül is felvonuljanak, mégis Magyarországot mint legyőzött ellenséget kezelték Párisban a “béketárgyalások” alkalmával. Amikor Magyarország a Csehszlovákia sorsa felett döntő müncheni tanácskozásra összeült nagyhatalmak miniszterelnökeihez fordult jogos területi igényeinek békés kielégítésére, e kérés feletti döntést ezek Németország és OlhszöKszág külügyminiszterei elé utalták, kik az első bécsi döntéssel bizonyos kizárólag magyar-lakta területeket vissza is adtak Magyarországnak. E döntést azután 1946- ban Párisban ugyanazok a nagyhatalmak semmisnek jelentették ki, hogy az eredeti igazságtalan állapotot visszaállítsák. Románia 1941-ben, noha nem is volt Németországgal szomszédos állam és igy különösebb német nyomásnak . ki sem volt téve, hogy a németek elismerését és kegyét kiérdemelje, majdnem egyidejűleg a németekkel hadat üzent Oroszországnak és teljes erejével bele is feküdt a harcba. Ezzel szemben Magyarország később és cs^k akkor üzent hadat Oroszországnak, mikor előzőleg orosz repülőgépek már Kassát és a keletmagyarországi közlekedési útvonalakat bombázták. Mégis Románia — valószínűleg azért, mert az oroszéval azonos görögkeleti vallása miatt előretolt kulturális bástyája lehet a pánszlávizmusnak — megkapta mindazokat az erdélyi területeket, melyeket mint kizárólag magyar-lakta területeket a második bécsi döntés j uttatott vissza Magyarországnak 1940-ben, holott e döntésért annak idején Románia is folyamodott Németországhoz és Olaszországhoz. A Németországgal szomszédos országokban német nyomásra mindenütt életbe léptettek zsidóellenes intézkedéseket. így Magyarország is hozott bizonyos vagyonjogi korlátozásokat tartalmazó törvényeket a zsidók ellen, de e magyar törvények, eltekintve attól, hogy a zsidókat személyes szabadságukban nem korlátozták, távolról sem voltak olyan szigorúak, mint bármelyik más környező államban, ahol (mint pl. Romániában, Horvátországban stb.) egyidejűleg tömegmészárlásokat is rendeztek a zsidóság között. Az akkori magyarországi állapotok emberséges voltára jellemző, hogy a szomszédos országok, igy Szlovákia, Lengyelország, Horvátország stb. menekülő zsidó lakosai közül számosán kerestek és találtak Magyarországon menedéket a háború alatt. Ez a helyzet csak 1944 március 19-én változott meg, amikor a németek Magyarországot — attól való félelmükben, hogy a nyugati hatalmakkal lepaktál — megszállották. (Lásd: Vozári Aladár volt képviselőnek a háború után, 1945-ben Budapesten megjelent “így történt...” c. könyvét.) Mégis a világháború után a némettel szövetséges országok között egyedül Magyarország volt az, melynek szemére vetették a zsidók szomorú sorsát. Még számtalan történelmi példát lehetne felhozni arra, mennyire helytelenül Ítélte meg a nyugat közvéleménye Magyarország szerepét az utolsó 40 év 'alatt és ebből nemcsak Magyarországra, de egész Közép-Európára mennyire tragikus következtetéseket vont le. Ha nem csonkították volna meg 1920- ban Magyarországot,- vagy nem darabolták volna fel az Osztrák- Magyar monarchiát, akkor ennek erején mind a nemzetiszociálizmus, mind a kommunizmus megtört volna, Európára nem szakadt volna a második világháború borzalma és ma nem kellene a harmadik világháború bekövetkezésétől tartani. Mi magyarok ezt tudtuk és hirdettük is, hangunkat azonban senki sem hallgatta meg, mert egyetlen fegyverünk az igazság, célunk a megrendült erkölcs és jogállapot helyreállítása volt, mely elvont fogalmaknak az utóbbi évtizedek politikája nem sok jelentőséget tulajdonított. A második világháború után í visszamaradt anyagi és erkölcsi zür-zavarból menekülni akaró világ közvéleménye is kezd rádöbbenni arra, hogy az igazság és a jog még a politikából sem száműzhető büntetlenül. E felismerés a magyarság külső és belső ellenségeit arra késztette és készteti, hogy utolsó, féltve őrzött fegyverét, az igazságot is kicsavarják kezéből. Céljukat olyképen igyekeznek elérni, hogy a tényeket meghamisítva az utolsó 20 év magyar politikáját támadó imperialista politikának szeretnék feltüntetni és a magyarságban nem létező bűnök miatti btinbánatot próbálnak felkelteni. Ilyen hangon ir a kommunistáktól diktált magyarországi sajtó, igy beszélnek a “felszabadulásnak” nevezett szovjet rabszolgaság magyar vezetői. Az otthoni magyarságot, mely saját átéléséből ismeri a tényeket, ez nem téveszti meg, de alkalmas lehet sírra, hogy testvéreit, az amerikai magyarokat, kik a második világháború előtti és alatti magyarországi eseményeket nem közvetlen tapasztalatból ismerik, félrevezesse. A közöttünk ólálkodó belső ellenségekkel szembeni önvédelmünk érdekében ne felejtsük el soha, hogy a magyarságnak a második összeomlásig követett poltikája miatt nincs mit szégyenkeznie, nincs mit megbánnia. A magyar politika mindig a tisztesség utján haladt, mert hitte, hogy az igazságnak ezen az utón is győzedelmeskednie kell. Hogy mégis elbukott, ez nem a magyarság szégyene, mert az igazság és a nyers erő nem midig azonosak, de mig ez utóbbi egyszer majd lelankad, az előbbi törhetetlen és örökérvényű marad.