Hiradó, 1949. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-27 / 4. szám

MINDSZENTY hercegprímás letartóztatásának és Stepinatz j ugoszláv érsek f ogvatartásá­­nak ügyét Amerika vigye a U. N. elé — kéri egy rezolucióban Sol Blum new yorki demokrata képviselő, a ház külügyi bizott­ságának elnöke. “2200 LOVAT kap vissza Ma­gyarország”—ujjongja a kom­munista újság s leírja, hogy a szovjet katonai hatóságok se­gítségével az ausztriai orosz zó­nában 1311 lóról állapították meg, hogy magyarországi szár­mazású... E megállapítás alap­ján azután 2,200 ló “hazaszállí­tását” már meg is kezdték — Ír­ja a célirányos propaganda “hi­­recske,” amilyenekkel a bruns­­wicki vörös szócső minden héten zsuffolva van. — A hangzatos cimü írásnak a csattanója azon­ban a végén van, ahol az áll, hogy: “Németország amerikai zónájába nmintegy 10,000 ma­gyar ló van, de az amerikaiak nem akarják azokat visszaad­ni.” Értsük ez alatt azt, hogy a jószivü, az áldott, a nagylelkű orosz az ausztriai 1311 magyar lóból jóval többet, 2,200-at “visszaad” Magyarországnak, de az a kőszívű, haszonleső, csú­nya, rossz amerikai a 10,000-ből egyet se ad vissza... Mennyi cél­irányosság, mennyi gonoszság, mennyi amerikaiatlanság van ebben az amerikai magyar lap­ban megjelent írásban, sokan, akik olvasták, talán észre sem vették... Pedig csak analizálni kell egy kicsit azt a pár sort, csak meg kell vakarni egy kicsit azt a báránykát s nyomban ki­bújik belőle a vörös farkas! ZILAHY LAJOS “The Dukays” cimü most megjelent könyvét, (az eredetileg “Ararát” címen magyarul megjelent könyv an­gol fordítása), amelyet a Pren­tice Hall adott ki 795 oldalon, $3.50-es áron, az amerikai kriti­ka általában dicsérettel fogad-400,000 menekültet engednek be A demokratapárt vezérei a képviselőház illetékes bizottságá val folytatott tárgyalások után kijelentették, hogy pár héten belül már megszavazza a képvi­selőház az uj DP törvényt. E- szerint nem 200,000, de 400,000 hontalan európait fognak been­gedni Amerikába és a republi­kánus kongresszus igazságtalan megszorításait eltörlik. A náci­kat és más gyanús elemeket ala­posan átrostálják, viszont kiter­jesztik a határidőt 1^49 január 1-ig, úgy hogy mindazok, akik ezideig menekültek Németor­szág vagy Ausztria, vagy Itália amerikai zónáiba, menekültek­nek tekintendők. Ha rokonaik vannak Amerikában, megköny­­nyitik áthozatalukat. Illetékes bizottságok dolgoznak már az el­nök polgári jogok programjá­nak kidolgozásán és a poll tax eltörlését célzó törvényjavasla­ton. BIZONFY SZÓTÁRT rendelőket kérjük, legyenek türelemmel még pár napig, mert utánrendelésünk útban van s amint megérkezik, a­­‘zonnal postázzuk címükre. •KIADÓHIVATAL ta, a New York Times kritikusa azonban egy kicsit “odalegyint” az írónak... Mi a könyvet nagy érdeklődéssel olvastuk végig már csak azért is, mert a ma­gyar történelem szolgál hátte­réül. A világpolgár Zilahy itt­­ott valóságos kéjjel teregeti a szennyest s vannak a könyvben alyan oldalak, melyek mellett holmi zolai “széljegyzetek” szé­gyenkezve bújhatnak el . . . (Az amerikai siker után most már joggal várható, hogy a Magyar- Orosz Irodalmi és Művelődési Társaság, vagy micsoda, aminek Zilahy az elnöke volt, orosz nyel­ven fogja kiadni ezt a könyvet Írója “érdemeinek” elismerésé­ül .. .) Lezárták a határ­­forgalmat Ausztria és Magyarország között John MacCormac, a N. Y. Times bécsi tudósítója Írja, hogy a magyar kormány lezá­ratta az osztrák határt és meg­állította a forgalmat, mivel, na­ponta százáyal szőkítek át az el­keseredett és koldusbotra jutta­tott magyar középosztály tagjai Ausztriába, hogy uj életet kezd­jenek idegenben. A helyzet u­­gyanis ma az Magyarországon, hogy lassú sorvadásra Ítélték a kereskedelmet, kisipart és min­denféle magánvállalkozást. Jellemző a korrupcióra, hbgy a legszigorúbb rendeletek és kettőzött határőrség ellenére is vígan folyik a tiltott határátlé­pés. Ennek magyarázata, hogy az orosz határőrök csakúgy, mint a kommunista ellenőrök nem sokat hederitenek a kor­mány “parancsaira” és fenyege­téseire. A határon való átkelés és embercsempészés remek üz­let, az oroszokat többnyire dol­lárokban fizetik és a kommunis­ta határőrök néhány hét alatt egy életre meggazdagodnak ezen a fényes és könnyű vállalkozá­son. Akinek nincs pénze, az ci­garettával, aranygyűrűkkel, ó­­rákkal és fényképezőgépekkel is fizethet. Orosz teherautók viszik át a határon a menekülőket, akiktől a kommunista kormány ^ megta­gadta az útlevelet. Személyen­­kint 150 dollárért, vagy 600 svájci frankért “garanciával” fuvarozzák az oroszok egészen Bécsig a menekülőket. A menekülő magyarok azt mondják Bécsben, hogy igy ol­csóbban jönnek ki, mert annak idején, amikor még “protekció­val és vesztegetéssel” lehetett útlevelet kapni, a kommunisták 1500 dollárt is elkértek egy-egy útlevélért. “Most meg 150 dollá­rért az utazás is benne van az árban és az oroszok betartják a j átékszabályokat.” 75 cent minimális órabér “March of Dimes” SEGÍTSÜK A POLIO ÁLDOZATAIT! A March of Dimes gyűjtés ja­nuár 31-ig tart. Adományaink­ból fedezik e rettenetes bénító betegség elleni küzdelemnek és az áldozatok gyógykezeltetésé­nek költségeit. Adakozzon mindenki bőven erre a nemes célra, mert soha­sem lehet tudni, mikor veszi hasznát saját nagylelkűségének! UQ • «• ' •« » bzovjetsraiiyitas alatt áll a magyar haderő” A magyar hadsereg létszáma máris ötezer fővel több, mint amennyit a békeszerződés­ben engedélyeztek — nyilatko­zott Barta Albert tábornok, Ma­gyarország kétizbeni hadügy­minisztere, akinek sikerült át­szöknie a határon és Bécsben le­telepedni. Barta elmondotta az amerikai újságíróknak, hogy azért kény­­szeritették az oroszok lemondás­ra, mert a fővezérletet nem en­gedte át a kommunistáknak. Sviridov orosz tábornok emiatt megneheztelt rá és neki távoznia kellett a hadügyminisztérium é­­léről. Azóta a magyar hadsereget szovjet kiképzésben részesítet­ték, a katonákat és tiszteket na­ponta “gyúrják” a kommunista ügynökök és a régi megbízható, jó magyar tisztikart leváltották. A magyar hadügyminisztéri­um legfőbb urai ma — négy orosz tábornok és négy hadsegé­dük. Utánuk következik Révész tábornok, a katonai rendőrség feje, akinek főkötelessége — va­kon engedelmeskedni a szovjet­parancsnokoknak. A hadsereget és a csapttesteket orosz rendszer szerint képezték át. Nyolcas so­rokban menetelnek a katonák, még a szuronyt is úgy tartják, mint az orosz bakák. A magyar hadsereget nemetektől zsákmá­nyolt fegyverrel látta el a szov­jet. Német tüzérséget kapott a magyar tüzérség. A csepeli Weiss Manfréd gyár tankokat gyárt éjjel, nappal. Xizmotoros bom­bázó készül Az American Aviation Daily jelenti, hogy a légihaderő szá­mára tizmotoros óriásbombázó­kat építenek, 200 millió dolláros költséggel. A kongresszus vezéreinek el­tökélt szándéka megszavazni a minimális órabérek emeléséről szóló törvényt. Eszerint 40 cent­ről 75 centre emelik fel a mini­mális órabért. Hamarosan sor kerül a Taft-Hartley törvény el­törlésére is. 200 repülőgépet kap Olaszország Az olasz kormány 200 katonai repülőgépet kap Amerikától. A gépek mint hadifeleslegek Né­metországban állomásoznak. Az olaszok kiképzésre fogják hasz­nálni az amerikai harci gépeket. New Jersey állam törvényhozása ak­ciót követel Mind­­szenty ügyében A New Jersey állami törvény­­hozás mindkét háza közös ülé­sen, Senator Vogel előterjeszté­sére a következő határozatot fo­gadta el: “Miután Magyarország kom­munista ellenőrzés alatt álló kormánya Mindszenty József bíborost letartóztatta és; Miután letartóztatása és bör­tönben tartása teljesen indoko­latlan és; Miután a magyarországi kommunisták cselekedetét csak­is az a vágy vezérli, hogy elpusz­títsák a vallásszabadságot és; Miután'az egész civilizált vi­lágot és mindazokat az embere­ket, akik hisznek Istenben, faj­ra, vallásra való tekintet nélkül mélységesen megbotránkoztatta Őeminenciája, Mindszenty Jó­zsef letartóztatása és börtönben tartása és; Miután a jelenlegi helyzet megköveteli, hogy az Egyesült Államok határozott állást fog­laljon és tudassa az egész világ­gal, hogy a vallásszabadságot fenn kell tartani; ennélfogva New Jersey állam Szenátusa és Képviselőháza elhatározta, hogy: 1. Az Egyesült államok elnö­ke és a külügywíni szter tegye­nek meg mindent, ami hatal­mukban áll és vegyenek igénybe minden törvényes eszközt, hogy Mindszenty József bíborost a kommunista ellenőrzés alatt álló magyar kormány szabadonbo­­csássa: 2. a közös határozat azonnal hatályba lép.” A hormon akadá­lyozza a növést A legújabb biokémiai kutatá­sok szerint egy újfajta hormont állítottak elő pajzsmirigyből. Ez a hormon, mint a kísérletek során bebizonyult, akadályozza a növekedést. Atomerő szelidités WASHINGTON. — Az ame­rikai kormány sokbilliós pro­grammal készül “megszelidite­­ni” az atomerőt, hogy gyakor­lati hasznát vehessék’ a terme­lésben. A nagyszabású program élén dr. Lawrence R. Hafstadt, a kiváló atomtudós áll. Az a cél, hogy hajók, repülőgépek, gyár­telepek üzemben tartására hasz­nálhassák fel az atomerőt. Esik a hús ára Svéd Sándor opera­énekes most vasár­nap a Town Hall­ban lép fel CHICAGO. — A hús nagy­bani ára összesen 20 százalékkal esett, jelentik a húsvágók. A kicsinybeni árak most kezdenek lejjebb szállani. Sertés, marha, borjú és bárányhus ma már ol­csóbban kapható nagyban és ki­csinyben. SVÉD SÁNDOR Svéd Sándor, a világhírű ma­gyar operaénekes, a Metropoli­tan Opera Association tagja va­sárnap, január 30-án délután 2:30 órai kezdettel a New Yorki Town Hall-ban (113 West 43rd St.) nagysikerűnek Ígérkező ön­álló koncertet ad, melyre vidé­künkről is sokan készülődnek. Svéd »Sándor Budapesten szü­letett. Karrierjét mint hegedű­művész kezdte. A Zeneművészeti főiskolán Hubay mester tanít­ványa volt. Később az énekre tért át s gyönyörű bariton-hang­ját a főiskola elvégzése után Olaszországban, nagy mesterek­kel, csiszoltatta, Csakhamar e­gész Európa s az egész világ fel­figyelt hangjára. Három szezo­non át vezető tagja volt a hires bécsi, müncheni, berlini és ró­mai operának, hatalmas- sikere volt a világhírű Milano-i Scala Operaházban, a London-i Con­vent Gardenben, a Buenos Ai­­res-i Teatro Colon-ban, a Rio de Janeiro-i városi színházban s aztán a New York-i Metropoli­tan Operaházban, ahol bemutat­kozóján olyan tapsvihar fogad­ta, hogy az előadást percekre meg kellett állítani... Mikor ta­valy, hosszú évek után hazaláto­gatott Magyarországra, díszelő­adással, óriási lelkesedéssel fo­gadták a baritonhangjával a vi­lág minden hires színpadán ba­bérokat arató nagy magyar ope­raénekest. Svéd Sándort e sorok Írója e­­lőször a “Mária Nővér” c. nagy­sikerű magyar filmben látta és hallotta. Felejthetetlen élmény volt. És amikor Pittsburghban, a Verhovay Segély Egylet 60 é­­ves jubileumi ünnepélyén fel­csendült gyönyörű baritonja, a közönség szűnni nem akaró tapssal, lelkes ovációval ünne­pelte azt a világhirességet, aki mindig, mindenütt büszkén val­lotta s vallja magát magyar­nak... Számunkra az az este ö­­rökre felejthetetlen marad, mint ahogy bizonyosan felejthetetlen lesz ez a mostani koncertj e is mindazok számára, akik elmen­nek megtisztelni s meghallgatni Svéd Sándort, ezt az Isten-áldot­­ta hangú nagy művészt, magyar dicsőségünket! ^ A műsoron Beethoven, Doni­zetti, Paisiello, Schubert, Weber, Brahms, R. Strauss, Bartók és Verdi hires alkotásai szerepel­nek. A zongorakiséretet Dr. Herz Otto adja. Jegyek elővétel­ben posta utján is lefoglalhatok a Town Hallban. (Páholy ülés személyenként $3.60, zenekari ülés $2.40, $1.80, $1.20, karzat $1.20.) PÁRTOLJA lapunk hirdetőit, mert akik a Hiradóban hirdet­nek, őszinte nagyrabeesülői a magyarságnak! ÉLŐKÉPEK, EMBERARCOK Rövid történetek az Amerikai Magyar Szövetség munkáiról. Irta: Balogh E. István központi titkár 1624 Eye St., N. W., Washington 6, D. C. LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK, amit szolgálatunkért kaphat­tunk, Garanyi Dezsőné és leá­nya, Ágnes, Amerikába érkezése volt. 1949 április óta minden le­hetőséget felhasználtunk, hogy amerikai polgár férje, aki már egy éve ide menekülhetett a németországi hontalan sorsból, kihozathassa őket. Kilenc hóna­pi munka, kérvényezés, tárgyá­­lás, kábelezés és váratlanul sok akadály után, végre örömmel mondhatjuk, — Isten hozta ő­­ket! 1948. november óta Szövet­ségünk az amerikai Displaced Persons Commission által hi­vatalosan elismert védnök-in­tézménye a hontalan magya­rok ügyeinek. Másfél hónap alatt 2000 kérvényt küldtünk szét amerikai polgártársaink­nak. Hat hét alatt 189 olyan hontalan magyar kérvényeit készítettük elő, akiknek ame­rikai rokonai otthont és mun­kát biztosítottak. “NINCS SENKIM AMERIKÁBAN,” mondja könnyezve a hajóról beszökött 18 éves magyar fiú, akit a kitoloncolási tárgyaláson az igazságügyminiszterium fel­lebbezési osztálya előtt képvi­seltem. Amíg- sorsáról intézked­nek, csakis úgy engedhetik sza­badon, ha $500 biztosítékot, ott­hont, felügyeletet és munkát ad valaki az ifjú részére. Az Elnök­höz irt levél, a kérelmek özöne, a gyermeket védő jóakarók taná­csai, mind hiábavalók voltak, a­­mig egy jószivü magyar-zsidó üzletmeber a biztosítékot le nem teszi és magához nem fogadja ezt a katholikus magyar fiút, — akit azelőtt sohasem látott. Meg­indulással irom le ezt a nemes példát,mert embermentő szolgá­latunk ilyenek nélkül eredmény­telen lenne. Magyarország siralomvöl­gyébe visszatérni nem akaró és a világ legszabadabb orszá­gában uj hazát kereső uj ma­gyarjaink közül sokan vannak ma már Amerikában. Munka, örökbefogadás, polgárosodás, iskolai ösztöndíj, tartózkodási engedély és számtalan más gond vár megoldásra, amikor az ő problémáik Szövetségünk höz kerülnek. Bevándorlási és polgárosodási hivatalos ügye­ket 1948-ban 237 esetben in­tézett a Szövetség amerikai magyarj aink érdekében. A “TOLEDO” CIMÜ LAP nagyrabecsült szerkesztőj e, Dr. Farkas Géza, látogatott iro­dánkban karácsony előtt. Jószi­ve hozta Washingtonba. Kiváló prelátusa bízta meg fontos te­endővel. Napokra tervezett u­­tánj árások helyett ügyét azon­nal elintézhettük s mindnyájan boldogok voltunk. A hivatalos eljárások zeg­­zugait és a törvényekben elő­irt papírok tömegeit szemé­­lyesn figyelő Dr. Farkas meg­értette, hogy miért nem tu­dunk a Szövetséghez beérke­zett kérés halmazra azonnal válaszolni. Két munkatárs he­lyett hat embernek az erejét is felülmúló levéltömeg érke­zett be irodánkba november közepe óta. Cikkeket, törvé­nyes eljárások aktáit, hivata­los átiratokat, nyugtákat és körleveleket nem számítva, 1638 személyes levelet irtunk s ezeket a legtöbb esetben az elintézéshez szükséges után­járás előzte meg. “CSINÁLJUNK MAGYAR­FARMOT VIRGINIÁBAN” mondta Szántó Lajos, rich­­mondi igazgatónk, a Szövetség örökös tiszteletbeli tagja, — a­­mikor legutóbb irodánkban járt. Újságban is megírta ezt a ter­vet. Közbenjárására a Midlo­thian, Via.-ban lakó Matyikó Gábor gazda már be is küldte Szövetségünkhöz nyolc hontalan magyar földműves meghívó kér­vényét. Föld, otthon, munka és szabadság vár ezekre a német táborokban ide vágyó testvé­rekre. “Mivel pedig a munka végzé­séhez a Szövetségnek pénzre van szüksége, decembertől kezdve hat hónapig havi 100 dollárral fogom segíteni a Szövetség pénztárát, hogy a hontalanokért folytatott s jól megkezdett mun­ka meg ne álljon.” Az a Szántó Lajos mondta és tette ezt, aki 1948-ban már 1000 dollárral segítette a Szövetséget s akiről nagyon kevesen tudják, hogy minden olyan hontalan ma­gyarnak, aki hozzá irt, szemé­lyes adományt és levelet küldött.’ Azzal, amit tesz, soha sem di­csekszik, sőt hálás Istennek má­zért, hogy másokon segíthet. Szenvedélyesen nyúl ki az ele­settek után és jótéteményeit nem a vagyona aránya szerint méri. v Vájjon miért teszi mindezt? Annak, aki kérdi, őszintén meg is mondja: — “Azért te­szem, hogy mások is kövessék a példát és segítsék a Szövetség fenntartását, mert ez az ameri­kai magyarság egyetlen szerve­zete, amely minden vallásu és foglalkozású embert segít.” Talál-e 1949-ben Szövetsé­günk több szántó Lajost, gazdag Amerikai magyarjai között? Ujább szovjet “békeoffenziva” Palmiro Togliatti, az olasz kommunista párt vezére egy népgyülésen kijelentette, hogy a szovjetnek szüksége van a béké­re és Sztálin nem akar háborút. Amerikát háborús izgatással vá­dolta, mert szerinte a Marshall­­terv háborút készít elő. Tekint­ve, hogy Cachin francia kommu­nista vezér is beszélt a népgyü­lésen, azt hiszik, hogy újabb .szovjet békeoffenziváról van szó, amelyet ezúttal a nyugati országok kommunista pártjain át indítanak. Tovább tanul Margaret Truman, az elnök leánya, kijelentette, hogy továb­bi két évig tanul még énekelni, mielőtt újra kiállna a nyilvá­nosság elé a hangversenydobo­góra. KEDDEN ESTE s van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híre­ket és közleményeket már csak a következő he­ti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szer­da estig telefonon is fel­veszünk.

Next

/
Thumbnails
Contents