Hiradó, 1949. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1949-06-30 / 26. szám

Amerikai diplomaták szerint az oroszok egyelőre abba­hagyják a hideg háborút A párizsi Konferencián részt vett két amerikai diplo­mata, Dean Acheson külügy­miniszter és Foster Dulles, a republikánus párt külügyi szakértőj e, meglehetős egy­formán körvonalazták a kon­ferencián nyert impressziói­kat. Mindketten úgy látják, hogy ak oroszok kénytelenek lesznek felhagyni a hideg há­ború további folytatásával, mert a Marshal Terv sikere következtében a gazdasági fellendülés a nyugati demo­krata államokban és Német­ország nyugati részében az oroszokat védekező helyzetbe kényszeritette-Ez a megállapítás termé­szetesen csak a diplomaták­nak saját véleménye és nem annyira tényekre, mint követ­keztetésekre van alapítva. Maga a párizsi konferencia nem sok határozott tényt e­­redményezett. Aus ztriával kötendő béke végleges pontjai tekintetében némi megállapo­dás és arról “biztosították” az oroszok a nyugati demo­kráciákat, hogy a berlini blo­kádot nem fogják újból elren­delni. Erre vonatkozólag a­­zonban Acheson kijelentette az Amerikába visszaérkezte után tartott első sajtó érte­kezleten, hogy ő nem olyan hi­székeny, hogy bízzon az oro­szoknak ebben az ígéretében. Ha az oroszok látják, hogy a berlini blokád visszaállításá­ból előnyöket szerezhetnek, akkor nem fognak habozni, hogy a blokádot visszaállít­sák. A berlini vasutasok sztrájkja véget ért, mert jó pénzt kap­nak a rossz orosz márka helyett. Az oroszok ugyan megszün­tették a berlini blokádot, de a német vasutasok sztrájkja Berlinben nem hozta meg a blokád megszüntetéséhez fű­zött reményeket. A berlini vasutasok sztrájkja igen é­­lénk fényt vet arra, hogy a németek mily keveset bíznak az orosz gazdasági rendszer­ben és az orosz zónában hasz­nált hivatalos márkában. Ber­lin nyugati zónájában 15,000 német vasúti munkás állott sztrájkba, mivel fizetésük egy részét az oroszok által ki­bocsátott márkákban akarták fizetni. A nyugati demokráci­ák és Oroszország közötti vi­tás kérdések között az egyik ütköző pont a Berlinben hasz­HALLGASSA a 'Voice oí America' (Amerika Hangja) magyar nyelvű rádió programot NAPONTA délután 3:00-tól 3:30-ig s 4:30-tól 4:45-ig (E.S.T.) Rövid hullámú (short wave) leadás. 19.25 ke. — 31 Meter A világ minden részében hall­gatják ezt a leadást magyar testvéreink. Az “Igazság Hangja” ez. Hallgassa meg! nálandó pénzegység kérdése is volt. Az oroszok mindená­ron szerették volna az ő pénz­egységük általános használa­tát bevezetni. E pénzegység mögött az egyetlen érték az orosz hadsereg ereje volt. A német vasutasok bizalmatlan­sága az oroszok által kibocsá­tott márkával szemben iga­zolja azt a tényt, hogy fegy­verrel le lehet győzni egy or­szágot, de a népek bizalmát megnyerni fegyverrel nem le­het. Diktatúrában a munkásnak nincs joga sztrájkolni A berlini 5 hetes vasúti sztrájk e héten véget ér, mert a nyugati demokráciák meg­ígérték a vasutasoknak, hogy fizetésüket teljes egészében nyugati márkákban kapják meg. Továbbá biztosítják a vasutasokat arról is, hogy az oroszok a sztráj kólókkal szemben nem fognak megtor­lással élni. Ez egyenesen elle­ne szól annak a propagandá­nak, hogy az orosz kommuniz­mus a munkás boldogulásá­nak és jólétének a legmaga­sabb lehetősége, mert ha a munkás jogának és jogos kö­veteléseinek legnagyobb biz­tosítékát nyújtó sztrájk igénybe vétele miatt a német vasutasoknak rettegni kell az orosz megtorlás miatt, akkor Oroszország a munkásoknak nem az a paradicsoma amint azt egyesek elképzelik. Ép úgy nem szabad a munkásnak sztrájkolni a Stalini Oroszor­szágban, mint ahogy nem volt szabad sztrájkolnia a Hitleri N émetor szágban. Ezzel szemben azt mond­hatná valaki, hogy Oroszor­szágban, és az orosz fennha­tóság alatt álló csatlós álla­mokban a munkásnak nincs oka miért sztrájkolni. Hiszen minden a munkásé, vagy a­­hogy szülőhazánkban mond­ják; Tied az ország, magad­nak építed. A magyar paraszt földet kapott. Elvették a gaz­dagoktól, s odaadták a pa­rasztnak, ki szántott, vetett és aratott. A termést azonban be kell szolgáltatnia a min­denható államnak- Csak any­­nyit hagynak meg a munká­jáért, hogy éppen éhen nem halhat'. Az ilyen tulajdonjog­nál nem rosszabb a földnélkü­liség. Az idősebbek ezt jól tudják, a fiatalokat azonban fanatizálni lehet nagy lehető­ségek kecsegtetésével. Hitler is kecsegtette a német fiatal­ságot. Hitler sorsa az lett, mint a legtöbb diktátoré a történelemben,.akik nem hal­tak meg idejében, mielőtt bű­nös tévhitükért elvették volna méltó büntetésüket. Szabadság a leg­nagyobb kincs Az Egyesült Államok kormá­nya most adott ki egy 150 olda­las könyvet, hogy a külföldet felvilágosítsa arról, hogy az a­­merikai munkás jóléte társadal­mi, gazdasági és erkölcsi össze­tevők eredménye. A könyv cí­me: “The Gift of Freedom.” A bevezetés a következőket mondja: “Külföldön sok téves felfogás terjedt el az amerikai munkás társadalmi és gazdasági helyzetéről. Vannak akik azt hi­szik, hogy itt mindenki dúskál a jólétben, viszont azt is hireszte­­lik, hogy az amerikai munkások milliói nehéz rabszolgaságban dolgoznak, kapzsi nagytőkések érdekében.” Hogy helyes képet alkothas­son a külföld rólunk, a “Gift of Freedom” bizonyos tényeket szögez le, amelyekből mindenki maga vonhatja le a következte­téseket. A könyv tartózkodik at­tól, hogy az amerikai szabad gazdasági és társadalmi rend­szert magasztalja, sőt hangsú­lyozza, hogy vannak hibák, ame­lyeket orvosolni kell. De megál­lapítja, hogy a hibák nem befo­lyásolják a haladást és eltökélt szándékunkat, hogy az ilyképen megjavított rendszerünkhöz ra­gaszkodni fogunk-A könyv statisztikai adatokat tartalmad arról, hány ember dolgozik Amerikában; mi az oka az amerikai magasabb életszín­vonalnak, mit vásárolhatunk egy órai munkáért, jövedel­münkből mileyn lakást, élelmet, ruházatot vásárolhatunk, meny­nyit költünk közlekedésre és or­vosi kezelésre. A mezőgazdasági munkások helyzetével külön fe­jezet foglalkozik. A könyv is­merteti még a társadalom biz­tosítási rendszert, a demokra­tikus kormányforma alatt. Az a­­merikai munkásmozgalom tör­ténetére is kitérj eszkedik a könyvecske. Az utolsó fejezet a polgári szabadságjogokkal fog­lalkozik, felsorolva az átlagos amerikai polgár jogait és köte­lességeit. Néhány érdekes adatot az a­­lábbiakban közlünk: Az átlagos amerikai munkás heti bére ma körülbelül kétszer annyit vásárolhat meg, mint harminc évvel ezelőtt. Munka­ideje viszont legalább is 10 órá­val kvesebb hetente. A munkabér vásárló ereje az 1947. évi adatok szerint a követ­kező volt: 1 font kenyérért 6 percig kellett dolgoznia, 1 kvart tejért 9 percig, 1 tucat tojásért 34 percig, 1 pár munkáscipőért 6 órát, 1 hordozható'rádióért 2 napot, 1 villamos hűtőszekré­nyért 22 napot, 1 uj automobi­lért 140 napot. 1947-ben átlagban minden 4 embernek volt egy autója és 1 telefonállomása. Átlagban min­den nyolcadik ember uj rádiót, rádió-fonográfot, vagy televízi­ós készüléket vásárolt, a meglé­vők mellé. Ezek a számok Ame­rika egész népességére vonat­koznak. Mig 1940-ben az embereknek csak 44%-a lakoss a saját házá­ban, 1947-ben már 55% volt háztulajdonos. A könyv azonban megjegyzi, hogy a bérmunkások nagyobbrésze lakó és csak ki­sebb része lakik a saját házá­ban. Az 1947-es bérházakban (a 2500 lakosúnál nagyobb közsé­gekben) a házak 94%-ában volt vízvezeték, 79%-ában fürdőszo­ba, 97%-ában villamos világítás. Évenként ’00 <4 szaporo­dik azoknak a falusi házaknak a száma, ahol villamos világítás, 150,000-el, ahol vízvezeték, 100,- 000-el, ahol fürdőszoba is van. Az amerikai munkásmozga­lomról a könyv többek között a következőket írja: “Bár az átlagos amerikai munkást nem érdeklik a forra­dalmi mozgalmakra buzdító ta­nok, harcos katonája volt min­dig a saját szakszervezetének, a munkásérdekeknek és a demo­kratikus intézményeknek. A könyvecskét a State De­partment kérelmére a munka­ügyi minisztériumban működő Bureau of Labor Statistics ké­szítette el. Külföldön az ameri­kai követségek és konzulátusok, továbbá a külügyminisztérium könyvtárai fogják forgalomba hozni és a Marshall Plan-hez csatlakozó országokban az ECA munkaügyi osztálya. Common Council BELSŐ BAJOK OROSZORSZÁGBAN Diktátor nemcsak ellenség­nek, d emég barátnak is veszedelmes A diktátorok és féldiktáto­rok egymás pusztítása sem uj keletű. A francia forradalom­ban egymást ölették meg a vezérek, Hitler is rendezett ilyen tisztitó orgiákat, Orosz­ország is keersztül ment egy pár ilyen tragikus epizódon. A Jugoszláv Titónak egyelőre az a szerencséje, hogy van e­­lég sok megbízható embere, (Folyt, az utolsó oldalon) John Foster Dulles, aki ta­nácsadóként működött Acheson külügyminiszter mellett Páris­­ban, úgy nyilatkozott, hogy leg­jobb információi szerint Orosz­ország belső bajokkal küzd. Ehhez még hozzájárul a csat­lósállamok lázadása is. Ezek a kis országok növekvő elégület­­lenséggel nézik, hogyan zsákmá­nyolja ki őket a szovjet. Közben a gazdasági válságot sem sikerült elkerülni, az inflá­ció pedig fokozza a bajokat. A szovjet “likvidációk” nem jelen­tenek tartós megoldást. A cseh, magyar, román, len­gyel nép nem tudja elviselni a Moszkva által ráerőltetett élet­formákat. A kommunizmusnak ez a fajtája csak ellenségeket szerez, nem híveket. A Kremlin urai éppen ezért arra a következtetésre jutottak, hogy minden további hódítás u­­jabb bajokkal növeli a meglevő­ket- A már elfoglalt vazallus or­szágok megtartása is éppen e­­lég gonddal jár. “A szovjet türelmetlenség és terror olyan visszahatást szült a szomszd népekben, amelynek kö­vetkezményei beláthatatlanok. Az idő csakugyan Oroszország ellen dolgozik.” Egyleti gyűlések július 5-éu A Royal Neighbors “Fehér Liliom” osztály tagjait ezúton is értesítjük, hogy a Fourth of July ünnepre való tekintettel havi rendes gyűlésünket ezúttal nem hétfőn, hanem kedden, jú­lius 5-én este tartjuk a szokott időben, a r. katolikus templom alatti teremben. Tisztelettel: A TISZTIKAR A Modern Woodmen “Árpád” osztály tagjait ezennel értesít­jük, hogy az ünnep miatt havi rendes gyűlésünket nem hétfőn, hanem kedden, julius 5-én este fogjuk tartani a szokott helyen és időben. Tisztelettel: A TISZTIKAR Két magyar orvos kitüntetése Azv American Medical Asso­ciation junius 9-én, Atlantic City-ben tartott évi gyűlésén ki­tüntető megemlékezéssel j utal­­mazta két magyar orvosnak tu­dományos működését és az a­­ranyj ubileumi kiállításon be­mutatott nagyszerű munkáját. Dr. Kovács Richárd, a New York Policlinic Medical School kiváló tanára és Dr. George F. Frederick woodbridgei orvos, — Dr. Kovács tanítványa — kapták ezt a kitüntető elisme­rést, amit az AMA külön kiad­ványában örökítettek meg. A kiállításon e két kiváló ma­gyar orvosunk az electrothera­­piás, besugárzásös és mágneses gyógykezelés fejlődését mutatta be fényképekkel, táblázatokkal stb. amber-től a radarig, az óko­ri Thales-től kezdve, (aki a mágnesesség tüneményét meg­figyelte) egész napjainkig. E kiállításért külön említést ka­pott a két magyar orvos, egy másik szaktársukkal együtt. Mi pedig újabb magyar sikerként regisztráljuk az ő kitüntetésü­ket s egyben gratulálunk hozzá! Itt a pólió­­veszedelem A washingtoni egészségügyi szolgálat jelenti, hogy a pólió megbetegedések száma az egész országban emelkedőben van. A k ö z ö n s éget figyelmeztették, hogy óvakodjék a fertőzés gya­nús vizektől és mosatlan gyü­mölcsök élvezetétől. A. legtöbb megbetegedés Teüasban történt, egyetlen héten 106-an beteged­tek meg paralizisben. Titokzatos tenger­­alattjáró Florida körül A hatóságok nyomozást indí­tottak egy titokzatos, külföldi tengeralattjáró után, amely fel­bukkant Florida déli partjai kö­zelében. A Banama folyó közelében folyik az uj rakétalövegek ki­próbálása, azt hiszik hogy ennek kémlelésére merészkedett a flo­ridai partok közelébe az idegen buvárhaj ó. A SÉLLYEI KLUB HÍREI A ,Séllyei F. Lajos Magyar Demokrata Klub női osztálya julius 10-én, vasárnap autóbusz kirándulást rendez Atlantic City-be. Indulás a Bacha-Hall­­tól d. e. 10 órakor -Jelentkezni lehet a kirándulásra a követke­zőknél : Mrs. Helen Tiedgen, Mrs. Helen Wasilewski, Mrs. Bacsóka és Mrs. Cséve. Aki egy kellemes napot akar szerezni magának, menjen el erre a ten­gerparti kirándulásra. Nem adják vissza A Maritime Commission kö­zölte a kongresszussal, hogy semmi remény sincs már arra, hogy a szovjet valaha is vissza adja a kölcsönbe kapott lend­­lease hajókat. Örökre búcsút mondhatunk ezeknek a teherha­­jóknak és jégtörő hajóknak. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! “Fourth of July” A Szabadság Ünnepnapja 1776 julius 4-én Írták alá Philadelphiában az amerikai honalapítók a Függetlenségi Nyilatko­zatot, hazánk szabadságának és függetlenségé­nek alapokmányát s ezt a történelmi napot azóta, mint az Egyesült Államok tulajdonképeni “szüle­tésnapját” ünnepli ennek az országnak minden hü fia. . Legyen az idei Julius Negyediké számunkra is­mét egy alkalom arra, hogy szivünkben az erő­södött hazaszeretet szent érzetével teszünk új­ból hüségfogadalmat, az “Amerikai Hitvallás” szavaival: “ ... hiszek abban, hogy kötelességem szeretni ezt a hazát, fenntartani alkotmányát, engedel­meskedni törvényeinek, tiszteletben tartani zászlaját és megvédeni minden ellenséggel szemben!” Megtalálta a kincses-hajót Floyd Sharp 31 éves búvár 13 éve álmodott arról, hogy rátalál a Delaware hajó elsülyedt ron­csára. A hajó 1898-ban merült el a tengerben, Point Pleasant, N. J., közelében, negyed millió ér­tékű arannyal. Ezt a hajóstársa­ság is igazolta. Sharp 13 év alatt szakértője lett a hajó elsülyedésével kap­csolatos történetnek, a legap­róbb részletekig nyomozva ki az előzményeket és a történteket. Beszélt öt emberrel, akik szem­tanúi voltak a sülyedésnek és igy sikerült megtalálni a helyet, ahol a gőzös elmerült. Búvár ruhában merült alá a tengerbe többizben, mig most rábukkant a roncsra. Barátjával és társával, a 25 éves William Conway búvárral együtt folytatja a roncsok átku­tatását, hogy felszínre hozzák a negyed millió értékű aranyat. Négyezer dollárért vásároltak felszereléseket, melyek segítsé­gével hosszabb ideig maradhat­nak majd a viz alatt. KÜLDJÖN 1 DOLLÁRT az Amerikai Magyar Szövetség címére s ezzel egy hontalan ma­gyar Amerikába vándorlását segíti1 elő! (Cim: Am. Hungari­an Federation, 1624 Eye St. N.W. Washington 6, D- C. Leépít a Telefontársaság A New Jersey Bell Telephone Co. bejelentette, hogy a telefon­­használat csökkenése és további építkezések lelassítása miatt ju­lius elején 340 üzemi alkalma­zottat kénytelen letenni a mun­kából. Ezek az alkalmazottak legtöbbnyire olyanok, akik alig egy éve állnak a társaság szol­gálatában. Dacára annak, hogy a háború után két Ízben volt telefonráta­­emelés, a társaság a mai árak és munkabérek mellett képtelen haszonra dolgozni, sőt, kiadása­it sem tudja fedezni. A május­ban kért ráta-emelést az állami P. O. Commission nem engedé­lyezte, s ha a kérvény ujravizs­­gálása meg nem történik, a Te­lefontársaság komoly gondok­nak néz elébe.

Next

/
Thumbnails
Contents