A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 8. Juhász Máté (OVF): A vízügyi ágazat által megvalósított beruházások eredményei és a várható további fejlesztések bemutatása
védművek nélküli, mély fekvésű területeken található értékes és sűrűn lakott települések, településrészek megfelelő védelméről. A projektek keretében az előírt árvízvédelmi biztonság megteremtése céljából - az EU vonatkozó ajánlásai szerint a "teret a folyóknak" elv érvényesítése mellett, a környezet- és természetvédelmi érdekeket is szolgálva - történt az árvízvédelmi rendszer fejlesztése. A védművek egyes szakaszain szilárd burkolat létesült a vízpart és a műtárgyak jobb megközelíthetősége és a fenntartási munkák érdekében. A két nagy folyónk mellett egyéb vízfolyásokon is hajtottunk végre fejlesztést az állami tulajdonú elsőrendű árvízvédelmi művek vonatkozásában (így például Körös-völgy, Alsó-Dráva, Zagyva-Tarna, Hernád-völgy). A fejlesztések alapvető célja az érintett vízfolyások árvízvédelmi létesítményeinek a jelenleg érvényes előírásoknak megfelelő kiépítése. Ezek főleg olyan árvízvédelmi beavatkozásokat jelentettek, amelyek a védelmi rendszer gyenge pontjait küszöbölték ki. A feladat végrehajtása a műszakilag indokolt fejlesztések teljes körű feltárásával kezdődött. A sürgős beavatkozások igényét a legnagyobb kockázatot jelentő árvízvédelmi létesítmények felmérése alapján határoztuk meg. A fejlesztések elsősorban új töltések építését, a meglévők erősítését, keresztmetszeti méretének vízszintes értelmű növelését, magasítását, töltéskorona burkolatok létesítését, töltések áthelyezését jelentették. A KEOP mellett a Vízügyi Igazgatóságok rendkívül aktívan és eredményesen pályáztak a Regionális Operatív Programok keretében rendelkezésre álló forrásokra, de nemzetközi forrásokat is több tíz milliárd forint értékben sikerült lehívniuk. A ciklus keretében olyan történelmi jelentőségű fejlesztések valósultak meg - a teljesség igénye nélkül -, mint a Beregi árapasztó tározó, Szamos-Kraszna közi tározó, Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó, a Nagykunsági tározó, vagy épp a Duna projekt. Az ágazat a KEOP keretében több, mint 250 milliárd forint forrást tudott megszerezni a KEOP keretében, az egyéb programokat is ide számítva több, mint 300 milliárd forint beruházás valósult meg a ciklusban. A 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszak beruházásai A Magyarország hosszú távú fejlődési lehetőségeit meghatározó tényezők között kiemelt jelentőséggel bír a klímaváltozás, hiszen a modellek az elmúlt évtizedekben mért melegedés egyértelmű folytatódását vetítik előre a XXI. században a Kárpát-medence térségére. A legtöbb modell egyetért abban, hogy a 2021-2050 időszakban az éves csapadékösszeg nem változik jelentősen, ugyanakkor a nyári csapadékátlag 5-10%-ot meghaladó mértékű csökkenését valószínűsíthetjük. Az egymást követő száraz nyári napok száma nő, a jelenleginél hoszszabb száraz nyári periódusok várhatók. A száraz időszakokkal ellentétben a nagy (20 mm-t elérő) csapadékú napok száma nyár kivételével minden évszakban várhatóan nőni fog. Magyarország területén a klímaváltozás miatt nőnek a szélsőséges időjárási jelenségek (pl. özönvízszerű esőzések, orkánerejű viharok, hóviharok, hőhullámok), gyakoribbak lehetnek a szélsőséges vízállások, nő az erdőtűzveszély, nő az aszályos időszakok hossza, csökken a biológiai sokféleség. A szélsőséges időjárási események Magyarország területén gyakoribbakká és nagyobb hatásúakká váltak, emellett az is jellemzőbb lett, hogy az eddig megszokott időszakoktól és térségektől eltérő időben, illetve helyeken is jelentkeznek. Az elmúlt évszázad csapadékeloszlását a területi különbségek és az időbeni szélsőségek is jellemezték. Magyarország területének jelentős része a víz és a vízhiány kettős szorításában él. Valamilyen mértékben átlagosan minden második év aszályos. Az egyes években aszállyal érintett terület nagysága tág határok között változik: a legnagyobb aszályok esetében az ország területének 80-90%-át is elérheti.
