A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 8. Juhász Máté (OVF): A vízügyi ágazat által megvalósított beruházások eredményei és a várható további fejlesztések bemutatása

Az árvizek által veszélyeztetett terület az ország területének 23%-a, amely az ország területéhez viszonyítva arányában a legnagyobbak között van Európában. Ezek döntően nagyobb folyóink mentén, valamint az Északi-középhegység, a Nyugat-Magyarország peremhegyvidék, illetve a Dunántúli-dombság területén helyezkednek el. A jelentősebb árhullámok tartóssága folyóink hazai, felső szakaszain 5-10 nap, a kis esésű középső és alsó szakaszokon 50-120 nap is lehet. Ilyen tartósságú árvíz más európai folyókra nem jellemző. Folyóink felső szakaszai heves vízjárásúak: gyors hóolvadás vagy egy-egy nagyobb csapadék után az árvíz 1-2 napon belül megjelenik, rövid idő alatt több méteres áradást okozva. Különösen veszélyesek e tekintetben a Felső-Tisza és mellékfolyói, valamint a Körösök, ahol a csapadékot követő 24-36 órán belül határainknál 8-10 m-t is emelkedhet a vízszint.

A 2014-2020-as európai uniós ciklus keretében megvalósuló projektek gyakorlatilag kizárólag FIDIC Sárga Könyv szerint kerülnek megvalósításra. A Megrendelő személyében szemléletváltás következett be, az Országos Vízügyi Főigazgatóság a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságokkal konzorciumban valósítja meg a beruházásokat.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 420 milliárd Ft forrást szerzett a vízügyi ágazat. Olyan nagy volumenű fejlesztések valósulnak meg a ciklusban, mint a Tisza-Túr tározó, Tisza Hullámtér fejlesztése, Ős-Dráva Program, CIVAQUA-Tócó projekt.

A 2021-2027-es európai uniós költségvetési időszak beruházásai

Az előző két ciklusban a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program számos eleme megvalósult a Tisza mentén, árvízcsúcs csökkentő tározók, védvonalfejlesztések, hullámtér- és kanyarulatrendezések, partbiztosítások és a levezető képesség javítását célzó beavatkozások. Elindultak többcélú, területileg összefüggő, ágazatokon átívelő programok. Kidolgozásra kerültek a beavatkozási irányokat meghatározó stratégiák (Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT), Árvízi Kockázati Térképezés és Stratégiai Kockázatkezelési Terv (ÁKK), Kvassay Jenő Terv (KJT), Nagyvízi Mederkezelési Tervek (NMT), amelyek figyelembe veszik az árvízi jelenségeket, szélsőséges időjárási helyzeteket, a hullámterek hidraulikai jellemzőit, távlati öntözési vízigényeket. Fentiek kimondják, hogy nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőben előrelátható víztöbbletből és vízhiányból eredő kockázatot is ismerni, kezelni kell, a klímaváltozás és a jövőbeli területhasználati tervezés hatásaira is figyelmet kell fordítani, a vizek többletéből és hiányából eredő kockázatok kezelésével, annak teljes ciklusában kell foglalkozni, az „árvizekkel szembeni küzdelem" helyett vissza kell térni az „együtt élni az árvízzel" koncepcióra.

Vízfolyásaink, árterületeik és a potenciális vizes élőhelyek (pl. holtágak) ökológiai fejlesztésével új lehetőségek biztosíthatóak a vidékfejlesztésben, mérsékelhető az aszálynak való kitettség. Az ökoszisztéma szolgáltatásokba, tájgazdálkodásba történő beruházások komoly gazdasági potenciált teremthetnek. A dombvidéki és síkvidéki tározáshoz nem, vagy nem megfelelő mértékben adottak a feltételek, dombvidéken mélyebb vízterekkel, síkvidéken vízpótló rendszerek kiterjesztésével, csatornarendszerek vízmegtartó képességének növelésével, belvíztározókkal, holtágak revitalizációjával oldható meg a vízvisszatartás. Az árvízvédelmi töltések biztonságának kialakítása továbbra is szükséges, de nem cél magassági növelésük. Erősödik a vízgyűjtőn való vízmegtartás és a „teret a folyónak" elv.

Az elkövetkező években egyrészt térségi beruházásokra számítunk, különösen az agráriummal (pl. öntözés) és a természetvédelemmel (pl. vizes élőhelyek, ökoszisztéma szolgáltatások) öszszehangoltan, de törekedni kell más többletfunkciók kiaknázására is (pl. rekreációs potenciál, zöld infrastruktúra). Másrészt, a településeket közvetlenül érintő beruházások várhatóak.