A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 6. Goneth Béla (FETIVIZIG): Árvízvédelmi töltések korona burkolatainak jellemző hibái
3.1. Jellemző hibák A koronaburkolat meghibásodásának több oka is lehet:- nem megfelelő kivitelezés- időjárási körülmények- rajta történő közlekedés- nem megfelelő vízelvezetés A FETIVIZIG kezelésében lévő töltések javarészt aszfalt burkolatúak, illetve zúzottkővel stabilizált vagy stabilizálatlan földutak. A burkolat nélküli, stabilizálatlan töltéskoronák javarészt nyomvályúsodnak, főleg, ha ezek a koronák keskenyek, így a járművek hosszú évekig ugyanazon nyomon tudnak közlekedni, így a nyomvályúk egyre mélyebbek lesznek. Helyreállításukat helyi anyagokból, anyagbehordással, tömörítéssel, majd a gyeptakaró rendbehozatalával szokás végezni. A közlekedésen kívül természetesen az időjárási körülmények is okozhatnak kárt a töltéskoronában, főleg ha az nem megfelelő anyagból épült meg, vagy nem jó a vízelvezetése. A zúzottkővel stabilizált korona már időtállóbb, mint a stabilizálatlan, azonban itt is kialakulhatnak nyomvályúk, illetve helyenként kilazulhatnak, kiverődhetnek. A probléma orvoslására zúzottkő beépítésére van szükség. A javítás a teljes felület fellazításával kezdődik, majd az ágyazat elegyengetésével folytatódik, végezetül 0-50-es zúzottkő kiékelésével fejeződik be. Az aszfalt burkolat bizonyul minden szempontból a legjobb megoldásnak, azonban tervezéskor, kivitelezéskor kiemelt figyelmet kell szentelni a megfelelő rétegrend és vízelvezetés kialakításának. Aszfalt burkolat jellemző hibái, hogy a burkolat repedezik, süllyed, kátyúk alakulnak ki, melyből gyom nőhet ki. A repedések a nem megfelelő minőségű és mennyiségű anyagok felhasználása mellett az illegális közlekedés hatására kialakuló kétoldali nyomvályúból is adódhatnak. Ezen repedések modifikált bitumenes hézagkiöntése, valamint a kátyúzása nem jelent végleges, időtálló megoldást. Itt kiegyenlítő réteg kialakítását követően, egy aszfaltréteg ráépítésével lehet a jelenlegi állapotot kezelni. Törekedni kell minél több helyen az aszfaltburkolat kialakítására, mely használható kerékpárútként. Az árvízvédelmi töltések így a fenntartást, illetve védekezést elősegítő jó minőségű szervízutak mellett számos kerékpározónak adhatnak teret. Ezen megoldásra javarészt pályázati forrás igénybevételével kerülhet sor. Egyre több helyen trapézszelvényű sorompók találhatóak, így az árvízvédelmi töltésen a gépjárművel való közlekedést a korábbi évekhez képest visszább tudjuk szorítani. 4. A TÖLTÉSKORONA BURKOLATOKRA VONATKOZÓ FŐBB ELŐÍRÁSOK A töltéskorona burkolat létesítése előtt el kell végezni a töltés talajmechanikai feltárását és azon alapuló geotechnikai tervezési beszámolót és talajvizsgálati jelentést (korábbi megnevezés: talajmechanikai szakvélemény) kell készíteni, illetve a vizsgálat eredményeit felhasználva kell a koronaburkolatot megtervezni. A töltéskorona burkolatának nyomvonala és magassága az árvízvédelmi töltéshez kell, hogy igazodjon. Jelen Utasítás hatályba lépését követően intézkedni kell arról, hogy a burkolt koronával tervezett töltések esetén a legkisebb ív sugara 50,0 m legyen. Töltéskorona burkolat csak 4,0 m szélességet elérő koronán építhető. A burkolat szélessége legalább 3,0 m.
