A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 6. Goneth Béla (FETIVIZIG): Árvízvédelmi töltések korona burkolatainak jellemző hibái
km hosszú árvédelmi töltés védi az árvizektől. Az igazgatóság területén található az ország árvízvédelmi fővédvonalainak 15%-a és a folyóhálózat 10%-a. Területünkön lép hazánkba a Tisza, a Szamos, a Túr és a Kraszna. Folyószabályozási feladatokat a Tisza Tiszabecs-Tokaj között szakaszán, valamint a Túr és a Szamos folyó magyarországi szakaszán kell ellátni. A Felső-Tisza-vidék az ország legárvízveszélyesebb térségei közé tartozik. A veszélyeztetettség elsősorban az árvizek rendkívül gyors kialakulása miatt áll elő. Az áradás intenzitása eléri a 3040 cm/órát is. A csapadéktevékenység kezdetétől számítva a vízállástetőzés 1-2 nap alatt bekövetkezik az országhatárnál, ez idő alatt az áradás mértéke elérheti a 10-12 métert is, tehát az árvízvédekezési munkák előkészítéséhez és végrehajtásához max. 2 nap áll rendelkezésre. A Tisza és a Szamos árvízi vízhozamai jelentős víztömeget képviselnek, külön-külön is megközelíthetik, illetve meghaladhatják a 4000 m3/s-ot, amely több mint 100-szorosa a kisvízinek. Az árhullámok tartóssága Tiszabecsnél csak néhány nap, viszont Tiszabercelnél és a Krasznán több hétig is eltart. Jellemző több folyó egyidejű áradása, az árhullámok egymásra futása és egyesülése is, amely számos rendkívüli helyzetet eredményezett. A működési területen 1040 km hosszú kizárólagos állami tulajdonú, igazgatósági kezelésű belvízcsatorna található. A 11 db torkolati és a 4 db esésnövelő igatósági kezelésű belvízi szivatytyútelep 64,2 m3/s vizet képes átemelni. A belvízvédelmi művek fajlagos levezető-képessége 32,6 l/s/km2. 11 állandó és 7 időszakos tározóban 36,6 millió m3 belvíz tartható vissza. A magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer 172 db állomásról 5 percenként on-line adatokat szolgáltat a vízállás, a csapadék és a léghőmérséklet változásáról. Ezen kívül összesen 623 db hagyományos vízrajzi mérőállomást is működtetünk. 2. ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 541 km árvízvédelmi töltés található. Az árvízvédelmi töltések összesen 17 elkülönülő árvízvédelmi szakaszra tagolódnak, amelyek egyenként 2-6 db további kisebb egységekre, gátőrjárásokra vannak felosztva. A burkolattal ellátott töltések hossza 135 km. A stabilizált töltéskorona összes hossza 78 km. A töltésekben lévő 144 db műtárgy található, melyek döntő többsége a funkcióját jól ellátja. Árvízkor megfigyelés alatt tartandó műtárgyak száma működési területünkön a fejlesztések ellenére is jelentős. A vízügyi kezelésű II. rendű művek (Szamos-Túrközi zárógát, Olcsvaapáti körgát) jó állapotban vannak, viszont a társulati kezelésű nyárigátak elhanyagoltak, szerepüket nem töltik be. 2.1. Beregi öblözet Az öblözethez 61,162 km árvízvédelmi töltés tartozik, amely a Tisza jobbparton TarpátólLónyáig húzódik és csatlakozik a Bereget védő ukrán töltésekhez. Az első töltések 1846-1849-ben épültek a Borsa-torok és Tarpa között, majd 1855-76- banTarpa és Csap között, amelyek jórészt a régi vármegyei töltés nyomvonalán haladtak. Ezután a töltéseket folyamatosan magasították az egyre nagyobb árvizek miatt. Az 1888. évi árvízután kiépült töltések hosszú ideig kiállták az árvízi próbákat. A töltésekkel együtt általában megépítették azokat a műtárgyakat is, amelyek a töltésezés révén lefolyástalanná vált területekről a belvíz levezetését voltak hivatva megoldani.
