A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 6. Goneth Béla (FETIVIZIG): Árvízvédelmi töltések korona burkolatainak jellemző hibái

1948- ban a tivadari gátszakadás után, a felső szakaszon sapkázással magasították a töltést

14,5 km hosszban, a kialakult árvízszint fölé 0,5 m-rel.

1949- től Vásárosnamény felett a szakadás nélküli, számított árvízszint lett a mértékadó, alatta továbbra is az 1888. évi árvízszint maradt. 1950-54. között e szint fölé 0,7 m-rel magasították és a vízoldal felé erősítették a töltést.

1980. után Tiszavidnél, Tivadarnál és Jándnál, néhány ősmederkeresztezésnél került sor a védképesség helyreállítására. Vásárosnamény alatt - a magassági hiányokra tekintettel -tartalékdepóniák épültek, amelyekben töltés-folyóméterenként számítva 1 m3 anyag állt a védekezők rendelkezésére.

1997-2012-ben a Beregi öblözet teljes magyarországi védtöltés fejlesztésére került sor. Ennek során hat új gátőrtelep és két védelmi központ is megépült, és az összes vízmérce állomás (köztük két automata távmérő) valamint automata meteorológiai állomások fejlesztésére is sorkerült.

2.2. Tisza-Szamosközi öblözet

Az öblözethez 179,329 km árvízvédelmi töltés tartozik:- Tisza balparti töltés Tiszabecstől Olcsvaapátiig 47,34km,- Szamos jobbparti töltés Szamosbecstől Olcsvaapátiig 46,385 km,- Túr jobbparti töltés a magyar-ukrán-román hármashatártól Tiszakóródig 28,022 km,- Túr balparti töltés a magyar-román országhatártól Szatmárcsekéig 26,665 km,- Batár balparti töltés Magosligettől Uszkáig 9,94 km,- Palád jobbparti töltés Kispaládtól Kishódosig 6,423 km,- Palád balparti töltés Kishódosnál 0,98 km,- Sáréger jobbparti töltés Garbolctól Kishódosig 6,8 km,- Sáréger balparti töltés Garbolctól Tisztaberekig 6,774 km,- Szamos-Túr közi zárógát (II. rendű védvonal) 25,234 km.- Olcsvaapáti keresztgát (II. rendű védvonal) 1 km

Az 1892-ben megalakult Tisza balparti Töltésfenntartó Érdekeltség 12 év alatt a meglévő mintegy 77 km szakaszosan kiépített töltéseket összekötötte és egységesítette, így ezek a szakaszok egy összefüggő, de gyenge, nyárigátszerű védelmet képeztek, míg alatta mindkét folyón nyílt ártér volt a Szamos torkolatáig.

1926-29 között kiépült a Szamos jobb parti töltése Panyola és Olcsvaapáti között valamint elkészült a felső szakasz töltéseinek megerősítése is. A Palád-Csécsei csatorna torkolatánál vasbeton csőzsilip épült Tiszakóródnál. 1928-ra megépült a Túr Sonkád-Tiszakóród közötti, 11,5 km hosszú új medre, a Sonkádi fenékgát és osztózsilip, valamint a Túr torkolati bukógát és a Kövessy Győző zsilip.

Az 1932. évi árvíz után a Szamos alsó 20 km-es töltésszakasza magasításra és erősítésre került, a Szamossályi holt medernél megépült a torkolati zsilip.

A Tisza és a Batár töltésein az 1947-48. évi árvízkor hosszú szakaszon átbukott a víz és gátszakadás is bekövetkezett, ezért 1949-ben a Tisza balpartján Kisar és Tiszabecs között, valamint a Batár balparton 7,0 km hosszban - a kialakult árvízszint fölött 0,5 m-rel - sapkázással magasították a töltéseket.

1950- 52 között a Tisza bal parti töltés Kisar-Tiszakóród közötti 39,3 km-es és a Batár balparti töltés 7 km-es szakaszát az új (1949-es) mértékadó árvízszint fölé magasították, és a Batár töltést 1,0 km hosszú új töltéssel bekötötték a határon túl épülő Batár balparti töltésbe. 1953- ban a Tisza bp-i töltést tovább erősítették a 0,5 % valószínűségű árvízszint fölé 0,25 m-el.