A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 18. Vargha Márta - Róka Eszter - Farkas Ágnes - Henczkó Judit - Khayer Bernadett - Kis Zoltán - Málnási Tibor - Pályi Bernadett - Schuler Eszter - Szécsy Orsolya - Pándics Tamás (NNK - ELKH): Szennyvízmonitoring szerepe a népegészségügyben – jelen és jövő

SARS-CoV-2 és variánsai kimutatására (Európai Bizottság 2021). A WHO 2022 márciusában tette közzé a közegészségügyi döntéseket támogató szennyvízvizsgálatokra vonatkozó útmutatóját (WHO 2022).

Felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz az így felállított monitoring rendszerek jövője, várható-e hosszú távú fenntartásuk. Jelenleg még nem látható a COVID-19 pandémia vége, így az elkövetkező néhány évben bizonyosan fennmarad eredeti feladata: a járvány újabb hullámainak korai előrejelzése, és nyomon követése. Azonban a nemzetközi testületek és a hazai szakértők is azon dolgoznak, hogy a rendszeresen érkező szennyvízmintákból minél több közegészségügyi szempontból jelentős információ legyen kinyerhető. Az analitikai technikák fejlődése számos ilyen lehetőséget nyitott meg: a kórokozók kimutatásán túl vizsgálható szennyvízből a lakossági gyógyszerfogyasztás, az illegális szerhasználat, a kémiai anyagoknak való kitettség, az antibiotikum rezisztencia terjedése, de akár olyan életmódbeli tényezők is, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, vagy a nem krónikus betegségek gyakoriságára utaló biomarkerek (1. ábra). Az alábbiakban ezeket a lehetőségeket, valamint a hazai eddigi eredményeket foglaljuk össze.

1. ábra. A szennyvízvizsgálatok közegészségügyi szempontból jelentős jelenlegi és távlati alkalmazási lehetőségei (RIVM, 2021 nyomán).

1. HAZAI SZENNYVÍZ MONITORING RENDSZER SARS-COV-2 KIMUTATÁSÁRA

A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. július eleje óta gyűjti a szennyvizek SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációjára vonatkozó adatokat az ország minden megyeszékhelyéről, heti rendszerességgel. A mintavételi gyakoriságot 2021 októberétől a legnagyobb városok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr) esetében heti kettőre növeltük, összhangban az Európai Unió 2021/472 ajánlásával (Európai Bizottság 2021).

Az eredmények a COVID-19 hazai második - ötödik hullámában szoros összefüggést mutatnak az új regisztrált megbetegedések, valamint a kórházi kezelésre szorulók számával. A teljes