A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 7. Kálmán Attila (SZIE): Kék-zöld infrastruktúra, avagy egy kooperatív, pozitív összegű játék
függvénye (D) közötti egyensúlyi pont az E. Adóztatás esetén az egyensúlyi mennyiség nem, csak a fogyasztók által fizetendő ár változik: D-D' az adó összege. A víz korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. 8. ábra - A víz kínálati függvényének változása 2.3.3 Extemáliák intemalizálása Az előző bekezdésben említett folyó példájánál maradva, könnyen belátható, hogy a tiszta vízben érdekeltek és az esetleges szennyezést okozó személye eltérhet, sőt, az esetek többségében el is tér egymástól. A tiszta vízhez mindenkinek joga van, az egy közjószág - bár annak költsége nem számszerűsített -, ugyanakkor a folyót szennyező ezt a jogot ellehetetlenítheti, vagy jelentősen megdrágíthatja. A folyó vizét használók szemszögéből, a folyó vizének szenynyezése egy külső (gazdasági) hatás, azaz egy externália. A szennyezett folyóvíz gazdálkodásra, halászatra, turizmusra alkalmatlanná válhat. Ez egy negatív externália, különösen akkor, ha a szennyező nem is fizet a kártalanításért, hanem annak költségei a többi érintettre maradnak. (Kálmán 2000): A szennyezések éve - A tiszai ciánszennyezés, TDK) Amennyiben mégis elérhető, hogy a szennyező megtérítse a károkozás költségeit, akkor a költségek (és az externáliák) internalizálásáról van szó, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja. Jelölések: MSB - szennyezés csökkentés társadalmi határhaszna MPB - szennyezőnél keletkező egyéni határhaszon MPB' - szennyezőnél keletkező határhaszon bírság és/vagy szabályozás esetén MC - szennyezés csökkentés határköltsége I - egyensúlyi pont a szennyező' szemszögéből E - a társadalom által vágyott egyensúlyi pont 9. ábra - Externália okozta veszteség, károkozóra terhelése Általánosságban elmondható, hogy az állami szabályozás, illetve azok betartatása csökkenteni tudja ezeket a külső negatív hatásokat, ugyanakkor a kék-zöld infrastruktúrák térnyerésének szempontjából e szabályozások korlátokat jelenthetnek, ezért átgondolásuk, módosításuk szükséges lehet. Szerencsére léteznek pozitív externáliák is, amikor valamilyen esemény más érintetteknek előnyét szolgálja anélkül, hogy ez a hasznosság növekedés ráfordítással járna számukra (Varian 2012). Nemzeti szinten sem könnyű az externáliák internalizálása, de nemzetközi szinten szinte lehetetlen, hiszen a természetben okozott károk, a környezeti veszteségek értékelése bonyolult. A
