A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 7. Kálmán Attila (SZIE): Kék-zöld infrastruktúra, avagy egy kooperatív, pozitív összegű játék

Szemben a hagyományos szürke beruházásokkal, a kék-zöld fejlesztés függvénye számtalan változót tartalmaz, amelyek egy része nem független egymástól. Egy probléma megoldása során alkalmazásra kerülő szürke és kék-zöld infrastruktúra beruházás közötti döntésnél a természet-alapú változatnál a költségek a megvalósításhoz szükséges tényleges pénzügyi ráfordításokon túl azon alternatív költségeket is tartalmazzák, amely a szűkös, vagy idővel korlátos erőforrás elvesztéséből, jövőbeni hiányából származnak. Hiszen hiába egy szürke csapadékvíz elvezető rendszer, ha a szárazság és hősziget hatások miatt a lakosság elköltözik egy adott területről vagy akár településről és így a beruházásnak tényleges haszna már nem lesz. A kékzöld és szürke infrastruktúrák közötti döntések esetében e hatásokat mindenképp mérlegelni szükséges. Piaci termékek esetében, versenypiaci körülmények között a beruházási költség körülbelül megegyezik az alternatív költséggel. Ezzel szemben nem piaci termékeknél, mint amilyen az ivóvíz, vagy a tiszta víz (de ilyen a tiszta levegő is, vagy az egészség is), ahol nincsenek tőzsdei (azaz a versenypiachoz hasonló) adás-vételi ügyletek, az alternatív költségek szerepe jelentősen megnő, hiszen ezek segítségével lehet megfelelő értékelésre jutni.

2.3.2 Kockázatkerülés

A kockázatkerülés, az ismeretlentől való félelem természetes emberi tulajdonság. Ez a hatás jelentős akadályozója a természet-alapú megoldások térnyerésének, hiszen azonos várható érték esetén a kisebb bizonytalanság választása preferált. Egy szürke, illetve egy kék-zöld csapadékvíz visszatartó tározó beruházási döntése esetében, várhatóan a már megtapasztalt betonból készült mellett teszik le voksukat az érintettek. A bizonytalanságtól való távolságtartáson túl a másik tényező a kék-zöld és a szürke infrastruktúrák azonos várható értékűnek tekintésében keresendő, ami egy téves megközelítés, ahogy az a 2.3.1 fejezetben már bemutatásra került. Az érintettek információhiánya, azaz a társadalmi „tudatlanság" miatt a természetalapú megoldások más-más érdekelti-területen okozott többlet hasznai csökkenő határhasznosságúak, azaz a hasznok növekvő számosságával párhuzamosan az észlelt (betervezett) előnyök csökkennek. Minél több a pozitívum, annál kevésbé kerül figyelembevételre a döntés során az okozott „öröm", így degradálódik a döntéshozatal során a kék-zöld megoldás és ezért szükséges az integrált döntéshozatal bevezetése.

Az államnak vagy önkormányzatnak, a szabályozói kényszer miatt egyfajta megoldást muszáj megvalósítania, de mint általában egyedüli tulajdonos és beruházó egy-egy természet-alapú megoldásnál nem kíván irreálisan magas kockázatot vállalni, ezért kerüli azt. Ugyanakkor ez a kockázat elfogadhatóvá tehető, amennyiben az megosztásra kerül és nem egy, hanem több érintett/érdekelt között megoszlik, és ez a nagyobb, szélesebb körű társadalmi szerepvállalás segítheti előremozdítani a kék-zöld infrastruktúrák elterjedését.

A tiszta víz kétféle megközelítésben vizsgálható: megújuló, illetve nem-megújuló, vagy 1. korlátlan, bőséges természeti erőforrás (technológiai alapú szemlélet), 2. korlátos, veszélyeztetett erőforrás (fenntarthatósági alapú szemlélet). Évtizedekig a víz hosszú távú korlátlanságát a technológia fejlődésében látták, ugyanakkor mostanra nemzetközi szinten is körvonalazódni látszik, hogy korlátos erőforrásról van szó és a hosszú távú elérhetőségét a fenntartható gazdálkodás biztosítja. (Samuelson 2012) Egy vízgazdálkodási szempontból mindennapi feladat a folyóvizek szennyezéstől való megóvása, azaz fenntartható, megújuló gazdálkodása. Az alábbi ábrák szemléltetik a víz kétféle rendelkezésre állását, a bal oldali ábrán látható a korlátlan mennyiségben elérhető víz kínálati függvénye, míg a jobb oldali ábra szemlélteti a jelenleg átalakuló vizet, mint korlátos erőforrást. A víz kínálati függvénye (S) és a fogyasztók keresleti