A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 7. Kálmán Attila (SZIE): Kék-zöld infrastruktúra, avagy egy kooperatív, pozitív összegű játék

redése hosszú évekig is eltarthat. Ezen túl pedig ott vannak a nagyon nehezen számszerűsíthető hatások - vagy inkább hatások elmaradásának „ára" -, mint például a kellemesebb környezet, a rekreációs lehetőségek, a jobb levegő, a kisebb hősziget hatás, a klímaváltozás negatív hatásainak növekedése és így tovább. A hagyományos értékelési módszerek ezekkel nem számolnak, holott a természet-alapú megoldások sok esetben nem, illetve nem csak csapadékvíz megtartásra létesülnek, sokkal inkább integrált vízvisszatartó és környezetjavító céllal, a fenntarthatóság szempontjából.

Hosszú évtizedeken keresztül a jelenérték, illetve a nettó jelenérték jelentették a beruházási döntések megfelelő alapját. Az erőforrások korlátlanul rendelkezésre álltak, a döntéshozók monopolisztikus pozícióban voltak. A változó éghajlati viszonyok és a növekvő népességszám okán a tisztavíz korlátos jószággá vált. A természet-alapú megoldások értékelésekor pedig a korábbi jelenérték számítások számos fontos paramétert figyelmen kívül hagynak.

2.3.1 Alternatív költség

A természet-alapú megoldások tervezésénél, létesítésénél és rövid-, közép-, hosszú távú hasznosságánál az egyik legfontosabb és jelenleg legnehezebben meghatározható jellemző annak értéke. Például egy vízvisszatartó kék-zöld infrastruktúra, egy csapadékvíz megtartó tó esetében felmerül a kérdés, hogy létesítésre kerüljön e egyáltalán az a tó vagy sem. A vízmegtartás és egyenlőtlen csapadékeloszlás szempontjából hasznosnak tűnik, ugyanakkor már kisszámú érdekelt esetében is számtalan panasz érkezik egy ilyen felvetésre. Ha rendelkezésre áll valamekkora pénzügyi forrás, akkor ebben az esetben, a megfelelő döntés meghozatala érdekében mérlegelni szükséges, hogy a csapadékvíz szürke infrastruktúrákban elvezetésre, esetleg tárolásra kerüljön, vagy valamilyen természet-alapú, összetett, kék-zöld infrastruktúrákat magában foglaló megoldás szülessen kezelésére. A döntés ára az elveszett lehetőség, azaz az alternatív költség, amely megmutatja, hogy az alternatívák legjobbjának, jelen esetben a meg nem valósított másik megoldásnak milyen értéke lenne.

Tökéletes piaci verseny esetében és minden információ birtokában a beruházás haszna, illetve az alternatív költség(ek) könnyen számíthatók. Erre - a gyakorlatban gyakran alkalmazott - megoldás egy diszkontált cash-flow (DCF) és/vagy egy nettó jelenérték (NPV) számítás. Ez mindaddig működik, míg a vizsgálandó tényezők jól számszerűsíthetők, a hatások könnyen beazonosíthatók, és míg a döntéshozók, az érdekeltek, az érintettek teljes körű - vagy közel teljes körű - információval rendelkeznek. A kék-zöld infrastruktúra beruházásoknál ez a helyzet messze nem áll fenn, hiszen míg egy szürke infrastruktúra beruházásnál az érték-számítás, a megtérülés, a bevételek és/vagy a tényleges építési+üzemeltetési költségek diszkontált jelenértékével meghatározható (legalábbis ez a bevett gyakorlat), addig a természet-alapú megoldások beruházási függvénye számos további változót tartalmaz, mint például az életkörülményeket, fenntarthatóságot, károk mérséklését stb.

A hagyományos, szürke infrastruktúra beruházás DCF/NPV értékelő függvénye: fsz = f(építési költségek, üzemeltetési költségek, bevételek)

Ezzel szemben a természet alapú megoldás beruházását értékelő függvény:

fkzi = f(építési ktg., üzemeltetési ktg., bevételek, társadalmi hasznok, életkörülmény változás, szárazság-aszály + hősziget-effektus csökkentés, elmaradó károk, fenntarthatóság, ökoszisztéma, mezőgazdasági és növénytermesztés hasznai, turizmus, rekreáció stb.)