A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 7. Kálmán Attila (SZIE): Kék-zöld infrastruktúra, avagy egy kooperatív, pozitív összegű játék

Egyre fontosabbá válik az integrált várostervezés és a települési vízgazdálkodás összekapcsolásával a vízérzékeny (fenntartható és ökologikus) várostervezés kialakítása. Az elmúlt néhány évtizedben az éghajlatváltozással párosuló gyors városiasodás új kihívások elé állította a települések lakosságát, a tervezőket és a döntéshozókat egyaránt. A települési vízrendszerek - az ivóvízellátás, a szennyvíztisztítás, az ipari víz szolgáltatása, a csapadékvíz gazdálkodás és belterületi vízrendezés - üzemeltetése és tervezése megköveteli a hagyományos rendszerek és tervezési módok újragondolását. (Galambos 2021).

Hazai tapasztalat egyelőre még viszonylag kevés van, bár szerencsére akad már néhány átfogó megoldás pl. Bátya, Püspökszilágy, Rákócziújfalu stb. (1-3. ábrák), ahol megjelennek különféle természet-alapú megoldások, és amelyek mintaként szolgálhatnak más jövőbeni projektek megvalósításához (BM, LIFE-MICACC). A társadalmi szerepvállalás, a társadalom bevonásának súlya egyértelműen azonosítható e projektek sikereinél és megállapítást nyert, hogy más helyszíneken, a jövőbeni projekteknél is kiemelten fontos szempont.

2.1 Természet-alapú megoldások ismerete és szabályozási hiánya

1. ábra - Bátya 2. ábra - Püskökszilágy 3. ábra - Rákócziújfalu

forrás: https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu/

Az önkormányzatok számára szükséges a megfelelő források megtalálása, mert a klímaváltozás nem állt meg, az alkalmazkodást segítő, valamint a fenntarthatóságot biztosító fejlesztéseket el kell végezni. A Covid okozta bevétel kiesés miatt az önkormányzatok alapvetően anyagi erőforrás szűkében vannak, amelyre megoldás lehetnek a LIFE-MICACC projektek, vagy a TOP-PLUSZ hazai forrású projektek. Mint olyan, a kék gazdaság létrehozásának kulcseleme a vízszektor, mely az integrált digitális vízgazdálkodás segítségével támogatja az ikerátmenetet, azaz a zöld és digitális egyidejű kettős átállást (Ilcsik 2021).

2.2 Nadap és térsége

A Velencei-tó vízgyűjtő területének egyik dombvidéki kistelepülése Nadap, ahol szintén azonosíthatók a klímaváltozás negatív hatásai: a melegebb évi átlaghőmérséklet, a több csapadékmentes nap, valamint az aszályosság és az intenzívebb csapadékesemények. A nadapi (és sok további hegyvidéki) részvízgyűjtő terület ismerete, illetve a lakosság éghajlat-változáshoz való alkalmazkodási hajlandósága elengedhetetlen a 4 ábra - Nadap elhelyezkedése

hosszú távú, fenntartható vízháztartás és vízgazdálkodás folyamtok megértéséhez. Nadap a Velencei-hegység délkeleti részén található, Velencétől és a Velencei-tótól északra fekszik kb.