A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 7. Kálmán Attila (SZIE): Kék-zöld infrastruktúra, avagy egy kooperatív, pozitív összegű játék

2 km-re (4. ábra) a Meleg-hegy lábánál, a Templom-hegy (320m) és Gécsi-hegy (242m) közötti nyeregben. Tengerszint feletti magassága 202 m, amely a környéken és a tóparti települések között a legmagasabb és kb. 100 méterrel van a Velencei-tó vízszintje felett. A település nagy része lejtős, erősen lejtős terület 5-18% közötti lejtéssel, átlagos esés kb. 10%. A belterület több vízgyűjtő területén 12%-os esést meghaladó mértékkel (B1, BÉ1, H3, R2, R3, R4 térképi azonosítóval). A kis településméret ellenére a legmagasabb és legalacsonyabb belterületi pontok között több mint 80 méter a szintkülönbség. Geológiai szempontból stabil terület, az alaplemez javarészt a földtörténeti óidőben keletkezett, ennek köszönhetően hazánk legidősebb

hegysége. Anyagát tekintve főként vulkáni, mélységi magmás kőzet és gránit alkotja. A szilárd röghegység biztosította stabil alaplemez miatt Nadapon került kijelölésre a 2 ősalappont, azaz az Országos Szintezési Főalappont. Ez az úgynevezett Nadapi Ősjegy (5. ábra), amely az Adriai-tengerhez és a Balti-tengerhez viszonyított magasságokat is jelöli és kb. 174m tengerszint feletti magasságon található.

„ Nadap népessége az utóbbi 7 évben kb. 40%-5. ábra - Nadapi Ősjegyek [nadap.hu] kal növekedett, míg 2015-ben még csupán

541 fő lakott itt életvitelszerűen, addig jelenleg már 756 fő. A népesség magas végzettségű, átlag feletti keresettel, valamint családonként 2-3 kiskorú gyermekkel. A településen a 18 év alattiak aránya országosan kimagasló. Az erőteljes népesség növekedés magával hozta a meglévő infrastruktúrák kapacitásainak korlátait. A nagy hálózatos közművek, mint amilyen az ivóvízellátás, illetve a villamos energia szolgáltatás is erősen túlterheltek. Előbbi keresztmetszet és nyomás problémákkal szembesül - a jelentős hidrosztatikai magasságkülönbségek ellenére -, míg a villamos energia hálózatban a napelemes telepítés miatti felharmonikusok okoznak nehézségeket.

Az éghajlatváltozás érezhetően negatív hatással van a település életére. A ritkuló, de egyre intenzívebb csapadék események jelentős terheket rónak a meglévő csapadékvíz elvezető csatornákra, illetve a nem létező árkokra és így növekvő károkat okoznak az épített környezetben, valamint a lakók és közösségi értékekben. A megváltozó településképi infrastruktúra, az újonnan épülő házak, az ezekről az utcára kivezetett ereszvizek, valamint a beállókon kialakított növekvő díszkő felületek együttesen tovább rontják a helyzetet, jelentős mennyiségű többletvizet jelentenek az amúgy is megnövekedett intenzitású csapadékvizek mellett az utcai elfolyókban. Pontosabban egyes utcákban nincsenek vízelvezető rendszerek, míg másutt nagyon szűkös a kapacitásuk. Egy látványos példa a Hegyalja út (6. ábra), amely korábban évekig jól ellátta feladatát, de - a döngölt, hengerelt, megerősített burkolat ellenére - az utóbbi években már néhány havonta válna szükségessé a javítása.