A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 7. Kálmán Attila (SZIE): Kék-zöld infrastruktúra, avagy egy kooperatív, pozitív összegű játék

csökkentsék a klímaváltozás negatív hatásait. A városok vízgazdálkodásának ezt az alapvető változását az egyre gyakoribb és szélsőségesebb esőzések, a szárazabb nyarak, a gyorsuló ur­banizáció, valamint a nyilvános zöldterületek csökkenése okozza, ami olyan vízügyi kihívások­hoz vezet, mint az áradások, a vízhiány, a talajvíz túlzott kiaknázása, a vízszennyezés, a nem megfelelő vízelvezető rendszerek és az esővízforrások pazarlása (O'Donnell 2021). A települé­seknek a villámárvizek évről-évre egyre nagyobb problémát okoznak és ennek következtében az el- és kimosások, valamint az árvíz károk folyamatosan növekvő költséget jelentenek a te­lepüléseknek. Hagyományosan a városi vízi közművek tervezése felülről lefelé történő műszaki megoldások­kal dominált ellátás-gazdálkodás keretében történik (Hall 2007). Ez a fajta tervezési megköze­lítés alapvetően a víz mennyiségére és minőségére fókuszál (Pearson 2009), miközben a tár­sadalmi szerepvállalás hiányzik a döntéshozatalból. Ezzel szemben, a jelenlegi döntéstámo­gató módszerek - különös tekintettel a természet-alapú megoldásokat alkalmazó módszerek - a társadalmi szerepvállalásra és a tanulásra nagy hangsúlyt fektetnek, hogy fenntartható döntéstámogatás keretében fejlődjön a városi vízgazdálkodás (Lai 2009, Hellstrom 2000). Az új megközelítés fontos részét képezik a társadalmi szerepvállalás, a tanulási folyamatok és a fenntarthatóság. Ehhez elengedhetetlen a társadalom bevonása a döntéstámogatás folyama­tába, ami valójában a legnagyobb nehézséget és kihívást is jelenti (Marks and Zadoroznyj 2005). A döntési folyamatba való társadalmi bevonás elősegíti a lehető legjobb, úgynevezett Pareto-optimális megoldás megtalálását (Samuelson 2012, Castro 2021), hiszen mindenki részt vehet az őt kisebb-nagyobb szempontból érintő beruházás formálásában. Részben meg­oldatlan problémaként jelentkezik a társadalom bevonásának folyamata a döntéshozatalba, az érintettek és érdekeltek igényeinek tudatos összegyűjtése és integrációja még várat ma­gára. Ahogy a felmerülő konfliktusok átfogó feltérképezése és kezelése, hogy ezek feloldásra kerülhessenek A kék-zöld infrastruktúrák átgondolt és megfelelő alkalmazása nagyon sok településen (és akár településen kívüli területen is) megoldást jelenthet a klímaváltozás okozta megváltozott és az ember számára nehezen tolerálható problémákra. Ennek megfelelően egyre nő az igény a kék­zöld infrastruktúrák szélesebb körben történő megismerésére és alkalmazására. 2. KUTATÁSI TERÜLET, AKADÁLYOK A klímaváltozás negatív hatásai a Velencei-tóban és annak vonzáskörzetében is tetten érhetők. A természet-alapú megoldások, a kék-zöld infrastruktúrák az alapvető vízvisszatartási felada­tokon túl számos további környezeti, gazdasági és társadalmi hasznokat nyújtanak és jelentő­sen csökkentik a települések klímaváltozás okán kialakuló sérülékenységét és növeli azok el­lenálló képességét (Haase 2014). A tanulási folyamat egy fontos része a természet-alapú megoldások térnyerésének, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a már megvalósult megoldások, a sikeres projektek eredményei és tapasztalatai megosztásra kerüljenek (Kabisch 2016). A közös döntéshozatali folyamat po­zitív hozadéka, hogy a természet-alapú megoldások, mint multifunkcionális természeti tőke jelenik meg a döntéshozatalban, hiszen nem csak vízvisszatartó, hanem környezet- és társa­dalom javító feladatuk is van és elősegítik a természeti tőke csökkenési probléma megoldását a versengő földhasználat és népességnövekedés mellett (Ghofrani 2020). A természet-alapú vízvisszatartó tavak jótékony hatással vannak a lakók kényelemérzetére és kikapcsolódási le­hetőségeire, továbbá esztétikai, jóléti, tanulási értékekkel bírnak és növelik a biodiverzitást (Lamond 2019).

Next

/
Thumbnails
Contents