A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 7. Kálmán Attila (SZIE): Kék-zöld infrastruktúra, avagy egy kooperatív, pozitív összegű játék
KÉK-ZÖLD INFRASTRUKTÚRA, AVAGY EGY KOOPERATÍV, POZITÍV ÖSSZEGŰ JÁTÉK Kálmán Attila Multidiszciplináris Doktori Iskola, Közlekedésépítési és Vízmémöki Tanszék Széchenyi István Egyetem Absztrakt Az utóbbi években a klímaváltozás egyre konkrétabb hatását érzékeli a társadalom, és a közvéleményt jelenleg már annak súlyossága, a már észlelhető és jövőben várható további változások mértékei foglalkoztatják. A csapadékvíz-jelenségek kedvezőtlen változásai már nem csak a mezőgazdasági területeket sújtják, hanem a dombvidéki, erdős kistelepüléseket is. Nadap a Velencei-tó északi, dombvidéki vízgyűjtő területén elhelyezkedő település, az egyik szintezési alapponttal, ugyanakkor csökkenő' talajvízszinttel és egyre több özönvízszerű csapadékvíz elmosás okozta kárral. A településen a felmerülő problémák megoldására egy természet-közeli kék-zöld infrastruktúrán alapuló integrált vízgazdálkodási modell keretében vizsgálatra kerül a csapadékvíz átgondolt és fenntartható elvezetésének hatása a környezetre, továbbá a társadalmi és a gazdasági jólétre. Az elemzés érinti a döntéshozatalt befolyásoló szempontokat, amely az integrált modell része, továbbá a szimulációk eredményeit és a csapadékvíz össztársadalmi, települési szinten vizsgált Pareto-hatékonyságát. A meglévő települési környezetet, a klímaváltozás okozta hatások és az ezekre adott válaszok miatt már interdiszciplináris keretek közt szükséges vizsgálni, így nem elegendő' a csapadékvíz elvezetést és a csapadékvíz gazdálkodást kizárólag a mérnöki tudományok keretein belül vizsgálni. A kutatás kiterjed a társadalmi és gazdasági hatásokra és hasznosságra is és ezek integrálja a megvalósítható műszaki megoldásokkal. Kulcsszavak kék-zöld infrastruktúra, természet-alapú megoldások, klímaváltozás, csapadékvíz, fenntarthatóság, Pareto-hatékonyság, alternatív költség, externáliák internalizálása 1. BEVEZETÉS Már az elmúlt években is egyre nagyobb hangot kapott a klímaváltozás és annak megannyi pozitív és főként negatív következménye és várhatóan a következő években, évtizedekben a klímaváltozás negatív hatásai tovább növekednek. Ezt támasztják alá, hogy a vízzel kapcsolatos kutatások az Európai Uniós fejlesztési projektjeiben kiemelt prioritást élveznek, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodásra adandó megoldás kereséssel. Ezen fejlesztések során kiemelten fontos szempont a fenntarthatóság és a karbon-semlegesség, hogy a Föld a jövő generációi számára is élhető maradjon. Az ivóvíz a létezés, az emberi élet alapja, továbbá a gazdálkodáshoz, a természetes környezet megóvásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állása. A korábbi évek vízbősége számos földrajzi térségben már érezhetően elkezdett csökkenni és a mostani szcenáriók azt vetítik előre, hogy idővel az aszállyal és annak megannyi negatív hatásával érintett területek nagysága növekedni fog. A változó klíma az épített lakókörnyezetre is egyre nagyobb terheket ró az extrém hőhullámokkal és villámárvizekkel, amelyekre a vízkészletek átgondolt allokálásával megfelelő válaszokat lehet adni, ezért az átgondolt vízstratégia kiemelten fontos. Nem mellékesen a felszíni vízkészletek jelentős szén-dioxid elnyelők, amely - számos ökológiai és éghajlati pozitív hatása mellett - a karbon-semlegesség eléréséhez is nagyban hozzájárulnak. (Széchenyi Egyetem Insula projekt 2022) Nemzetközi szinten megfigyelhető már, hogy a városok fokozatosan fejlődnek a kizárólag szürke infrastruktúra rendszerekből a decentralizált kék-zöld infrastruktúra létesítmények felé és egyre nagyobb arányban használják a felszíni vizek helyben történő visszatartását, hogy
