A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 2. Béres Richárd (független műszaki tanácsadó): Víziközmű-hálózati eseménymenedzsment adatvezérelt megközelítéssel
VÍZIKÖZMŰ-HÁLÓZATI ESEMÉNYMENEDZSMENT ADATVEZÉRELT MEGKÖZELÍTÉSSEL Béres Richárd alkalmazástechnikai mérnök Kivonat A terjedelmes adatkészletek algoritmizált feldolgozása új távlatokat nyit a víziközművek üzemeltetését segítő döntéstámogatás terén. Az adatvezérelt megközelítés alkalmazása azonban a szemléletmód és a munkafolyamatok fejlesztését is megköveteli (digitális átállás). A cikk a TaKaDu központi eseménymenedzsment-rendszer példáján keresztül mutatja be a digitális átállásra fordítandó költségek megtérülési módozatait, emellett kitér a DMA-körzetek optimális méretezésének szempontjaira, valamint a fő' teljesítménymutatók szerepére az üzemeltetés hatékonyságának javításában. A bemutatott eredmények tényleges méréseken alapulnak, melyeket a világ számos pontján már bevezetett, több éve üzemelő' eseménymenedzsment-rendszerek használata során gyűjtöttek össze. Kulcsszavak smart water, víz 4.0, víziközmű adatelemzés, központi eseménymenedzsment, digitális átállás, megtérülés, DMA-körzetek, teljesítménymutatók, KPI, algoritmizált feldolgozás, döntéstámogatás BEVEZETÉS Csakúgy, mint életünk sok más területén, a modern technológia térnyerése a víziközmű-hálózatok üzemeltetőit is új kihívások elé állítja, de egyúttal számos lehetőség megnyílásával is kecsegtet. Galileo Galilei egyik híres mondása szerint: „Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé!". Ezzel összhangban most már a technológia adta eszközök segítségével képesek vagyunk a víziközmű-hálózaton működő nagyszámú érzékelő mérési adatait sűrű mérési gyakoriság mellett továbbítani és tárolni. Az így keletkező óriási adatkészletek feldolgozása azonban hagyományos elemzési módszerekkel egyre nehézkesebbé válik. Ennek megoldását célozza a Smart Water vagy Víz 4.0 megközelítés, melynek keretében algoritmizált feldolgozással tesszük döntéstámogatásra alkalmassá a nagy terjedelmű adatsorokat, így szinte azonnal értesülhetünk a hálózaton bekövetkező eseményekről, adott esetben anomáliákról, ezzel kiaknázva a hosszú adatsorokban rejlő értékeket (Béres 2020). Dolgozatomban a TaKaDu cég által kidolgozott központi eseménymenedzsment-rendszer (a továbbiakban KEM-rendszer) üzemeltetése során gyűjtött tapasztalatokat szeretném közzétenni, kiemelve a digitális átállás eredményeként várható gazdasági előnyöket, a mérési körzetek optimális méretezésének szempontjait, valamint a teljesítménymutatók bevezetésének szerepét a hálózat állapotának kiértékelésében és az adatminőség javításában. A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MEGTÉRÜLÉSE Smart Water, Víz 4.0 A Smart Water alapokra helyezett víziközmű-hálózat adatvezérelt alkotóelemek és megoldások teljesen integrált rendszere, melynek segítségével a víziközmű-szolgáltató képes optimalizálni a vízelosztás, szennyvízgyűjtés és -tisztítás valamennyi elemét (The Smart Water Journey - SWAN Forum). Az Ipar 4.0 kifejezés nyomán gyakran Víz 4.0 megnevezéssel is utalnak erre a megközelítésre, azt sejtetve, hogy az új koncepció forradalmi újításokat hozhat magával. Bár a „forradalmi" kifejezés túlzónak tűnhet egy sok évtizedes tapasztalattal rendelkező iparág bevált és kiforrott módszereinek megújításával kapcsolatban, annyi bizonyos, hogy a digitális átállás (transzformáció) a szervezet egésze számára tartogat kihívásokat a szemléletmód és a munkafolyamatok újragondolása terén.
