A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 2. Béres Richárd (független műszaki tanácsadó): Víziközmű-hálózati eseménymenedzsment adatvezérelt megközelítéssel

A TaKaDu KEM-rendszer működési elve

A hálózaton bekövetkező események észlelése és kiértékelése összetett, szabadalommal védett statisztikai algoritmusok alkalmazásával történik. Ez magában foglalja a hálózati anomáliák felismerését, a mérési pontokon várható értékek előrejelzésének számítását és a felhasználói döntések figyelembevételét gépi tanulási módszerekkel. A digitális átállás eredményeként várható megtakarítás számítása során a TaKaDu által a világ számos pontján kiépített KEM-rendszerekkel gyűjtött eredményeket fogjuk felhasználni (TaKaDu 2021a).

Üzemeltetési költségek csökkentése

A meghibásodások korai észleléséből és javításából származó érték a hosszú időn át tartó vízveszteség megakadályozásában rejlik. Felismerés hiányában a vízvesztés egészen addig folytatódna, amíg a csőtörés végül a felszínen láthatóvá nem válna, vagyis amíg lakossági bejelentés nem érkezne róla, vagy amíg a felderítés valamilyen más módszerrel meg nem történik. A tapasztalatok szerint a rejtett szivárgások általában körülbelül egy évig rejtve is maradnak, mielőtt a felszínen láthatóvá válnának; így a megtakarítás számítása során ezt az időtartamot vesszük alapul.

A víziközmű-hálózaton fellépő vízvesztésekre egységesen szivárgás megnevezéssel hivatkozunk, de ez természetesen ugyanúgy vonatkozik azokra a vízvesztésekre is, melyek nem műszaki meghibásodás, hanem illegális vízvételezés miatt következnek be. Az ilyen jellegű események is hoszszú időn át rejtve maradhatnak. Ha a szivárgás miatt bekövetkező napi vízveszteséget megszorozzuk az év napjainak számával, megkapjuk a megtakarított éves vízmennyiséget. Bár a szivárgások mértéke általában növekszik az idő előrehaladtával, mégis inkább konzervatív megközelítést alkalmazunk, és nem növeljük a nagyságrendet a számítási időszak (egy év) során. A vízveszteség-csökkentés értékének kiszámításához először össze kell gyűjteni az adott időszak alatt várható, valószínűleg észlelésre és javításra kerülő, vízveszteséghez köthető eseményeket. Az 1. táblázatban a vízveszteség-csökkentésből származó becsült megtakarítás látható, mégpedig hat hónap alatt észlelt 13 szivárgás alapján. Ebben a példában a víz költsége 180 Ft/l.

Egy 50-80 DMA-körzetre osztott, 2000 km hosszúságú hálózat esetén havonta 1-5 szivárgás észlelése valószínűsíthető, átlagosan 1,3 l/s nagyságrenddel.

Esemény

sorszáma

Nagyságrend [l/s]

Időtartam

Számított vízveszteség [m3/nap]

12 havi vízveszteség, ha rejtve maradt volna a hiba [m3]

12 havi megtakarítás [millió Ft]

1

1,4

1,5 hét

61,6

22 491

4,0

2

29,0

1,3 nap

864,2

315 446

56,8

3

0,9

2,9 hét

58,0

21 170

3,8

4

2,0

41,8 hét

172,8

63 072

11,4

5

0,9

41,4 hét

78,6

28 698

5,2

6

1,6

30,6 hét

39,1

14 284

2,6

7

0,3

27,2 hét

2,1

755

0,1

8

0,6

30,9 hét

47,5

17 345

3,1

9

5,1

1 hét

213,3

77 844

14,0

10

1,1

12 óra

40,6

14 805

2,7

11

0,4

23,6 hét

38,0

13 876

2,5

12

1,1

15 hét

17,3

6 306

1,1

13

0,6

1,7 hét

29,3

10 695

1,9

Összesen

1662,4

606 785

109,2

1. táblázat. Példa az észlelt események mérőszámai alapján számított éves megtakarításra