A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 23. Szabó Gergely (ADUVIZIG): A Szelidi-tavi csatorna vízpótlási lehetősége
BEVEZETÉS Az Alsó-Duna-völgyben az öntözővízigények kielégítése lehetőség szerint felszíni vízből történik. A Fűzvölgyi-főcsatorna és a Szelidi-tavi csatorna déli részei mentén fellépő és várhatóan folyamatosan növekvő vízigények kiszolgálásának üzembiztos kielégítéséhez többlet vízmennyiségek bejuttatása válhat szükségessé. Mivel a Szelidi-tavi csatorna nem rendelkezik elegendő természetes vízkészlettel, a meglévő vízigények biztosítása csak vízkormányzással lehetséges, ami azonban a hosszú levezetési útvonal (1. ábra), a gravitációs bevezetési lehetőségek hiánya, a csatornák kismértékű esésviszonyai, valamint a mederben történő növényzeteltávolítási munkálatok nehézségei miatt igencsak nagy erőfeszítéseket igényel. A vízpótlási lehetőségeket vizsgálva egy elképzelés műszakilag eredményesen kivitelezhetőnek látszik, melynek során a Géderlaki-csatorna segítségével egy dunai vízkivételi mű megépítésével növelhető a térség vízkészlete. A tanulmány során a fejlesztési lehetőség koncepciója, főbb paraméterei kerültek meghatározásra. 1. A TERÜLET BEMUTATÁSA 1.1 Domborzat A tervezéssel érintett terület a Kalocsai-Sárköz kistájon helyezkedik el, ami 89,4 mBf - 125,6 mBf közötti ártéri szintű síkság. É-i része 96-98 mBf átlagmagasságú magasártér, D-i része pedig 91 mBf átlagmagasságú összefüggő alacsonyártér. A magasártér főként ÉK-en szikes laposokkal, középső része morotvákkal, alacsonyártéri laposokkal tagolt. (Marosi, et al., 2010) 1.2 Földtan Az alaphegység változatos összetételű, alsó-perm kvarcporfír, triász karbonátos üledékek és metamorf képződmények egyaránt megtalálhatók. A pannóniai agyagos üledékre majd a pleisztocén elejétől részben ős-dunai, részben dunántúli eredetű homokos-kavicsos üledéksor települ. A terület a Kalocsa-Mohácsi süllyedék újholocén kori erősebb süllyedés után vált véglegesen Duna-völggyé, ill. ártérré. A felszín 90%-át jelenleg holocén üledékek fedik. Az alacsonyárterek üledékei általában tömöttebb, iszapos agyagos képződmények. A kistáj K-i peremén gyakori a réti és lápi agyag, a tőzeg, a lápföld. Ez utóbbiakhoz jelentős mezőgazdasági tőzeg- és lápföldkészletek kapcsolódnak. A magasártereket öntéshomok, öntésiszap, ill. helyenként pleisztocén lösziszap fedi. (Marosi, et al., 2010) 1.3 Éghajlat A Géderlaki-csatorna területének meteorológiai szempontból történő jellemzéséhez a keceli hidrometeorológiai állomás adatsorait vettük alapul. Az állomás eredetileg 1974-ben létesült Öregcsertőn, majd 2016-ban került át a mai helyére. 1. ábra A Fűzvölgyi-Szelidi rendszer